Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-13 / 291. szám

4. oldal Megyei Körkép 1996. december 13., péntek — Bonyhád És Környéke VölgységJáró A clkól képviselő-testület háromszáz forintos ajándék- csomagot ajánl fel a települé­sen élő diákoknak. Erről a legutóbbi testületi ülésen dön­töttek. A képviselőknek kel­lemetlenebb feladatokkal is meg kellett birkózniuk: 24 százalékkal emelték a víz árát, így a jövő évtől a köz­ségben száz forintot kell az ivóvíz köbméteréért fizetni. A bonyhádi Gyermek Tánc- együttes ad műsort december 14-én, szombaton 15 órától a városi művelődési házban. Millecentenáriumi záró- ünnepséget tartanak Lengye­len. A december 16-án, dél­előtt fél 11-kor kezdődő ün­nepségen megemlékeznek a hazai oktatás ezer évéről is. Az alkalomból kiállítás nyílik a Völgységi Múzeum és a Székely Szövetség fotóanya­gából. Bemutatkoznak a helybéli mesterek is: Kele­men Csilla, Fábián Benedek, Balogh Pius, id. Rózsa József és Mercz Ferenc. A műsorban fellépnek a helyi általános és középiskolások, az óvodások, valamint a hagyományőrzők. Művészeti emlékek Párizs­ban címmel Kovács Ferenc tart előadást Bonyhádon az Utazók Klubjában. A prog­ram december 16-án, 17 óra­kor kezdődik a művelődési központban. Karácsonyi asztaldíszek készítése, mézeskalács-sütés és süteményreceptek cseréje szerepel a bonyhádi Nők Klubjának december 18-i, 17 órakor kezdődő programjá­ban. A Városi Nyugdíjas Klubban december 17-én, kedden 16 órától tartanak ha­sonló rendezvényt. Árulkodó nyom a szomszédnál (Folytatás az 1■ oldalról.) árut sikerült zsákmányolniuk. A betörés épp azt a napot kö­vető éjjel történt, amikor a tu­lajdonos bevásárolt. A két gyanúsítottat akkor is kihall­gattuk, de bizonyítékkal nem tudtunk szolgálni. Ekkor hatá­roztuk el, hogy megerősítjük a bolt megfigyelését. Ennek lett az eredménye, hogy ami­kor 1996. december 5-én éjjel jelzés érkezett arról, hogy az üzletbe behatoltak, járőreink és nyomozóink nagyon gyor­san a helyszínre siettek. A járőrök és Markos Mátyás százados, főnyomozó egy perc alatt ott volt: teljesen ki­fosztott üzletet találtak. A helyszíni szemle során megál­lapítottuk: a bejáraton lévő rácsot levágták, az ajtót pedig befeszítették, a polcokon ku­tatásnyomok, a földön néhány elejtett csomag cigaretta. Ezen kívül semmi sem volt a boltban, pedig a tulajdonosa ismét csak előző nap volt vá­sárolni. Ezúttal 600 ezer fo­rint értékben tűnt el dohány. Azonnal feltűnt, hogy valami nem stimmel a helyszínnel - ezt mi úgy mondjuk, hogy koholt helyszínnel van dol­gunk. Megállapítottuk: hogy az üzletet és a raktárt elvá­lasztó ajtót nem a bejárat fe­lől, hanem belülről, a raktár­tér felől feszítették ki. Volt az ajtóélen belül egy nyom, amely bizonyította ezt. Az el­követők is sejtették, hogy ezen megbukhatnak, el is akarták vinni az ajtót. Ez profi bűnözőre vall. — Az üzlet padlásterének szellőzőablakán történt a be­hatolás, amelyhez csak az ott lakó K. J. udvarából lehetett létrával hozzáférni. A meny- nyezeten egy rács volt elhe­lyezve, melyről a lakatot eltá­volították. Amikor a helyszí­nelést végeztük, K. J. biztos alibivel érkezett haza. Kide­rült, hogy egy közeli kocsmá­ban szórakozott, mindössze néhány percnyi idővel nem tudott elszámolni. Megállapí­tottuk: a betörést jóval előbb követték el - hátulról, a „ráját­szás” a rendőrök „megvezeté- sére” csak jóval később tör­tént. A lopott holmit Mő- csényben, egy háznál helyez­ték el, a december 5-i áru ott meg is került. — A gyanúsítottak beis­merték tettüket? — Előzetes letartóztatás­ban vannak. Több üggyel kapcsolatban beismerő val­lomást tettek, de akadnak azért még fehér foltok. Mind­ketten elismerték, hogy októ­ber 22-én a szekszárdi piac­téri büféből 70 ezer, majd 31- én Tolnán a Marlboro shop- ból 650 ezer forint értékben vittek el cigarettát. Kiterjedt orgazdahálózattal rendelkez­hettek. Az egyik orgazdát, a dávodi I. I.-t őrizetbe vettük. Az ő lakásán a dohányon kí­vül ez TOZ-8-as típusú, hang- tompítós kispuskát és külön­féle lőszereket találtunk. — Az ügynek tehát lesz folytatása. — Igen, továbbra is dol­gozunk rajta munkatársaim­mal, akik eddig is a maximu­mot hozták ki magukból. Büszke vagyok rá, hogy ilyen alosztályt vezethetek. - háj ­Levélváltás a demokráciáról Bonyhádon véget ért egy fejezet. Ezzel a címmel tudósítottunk a városi képviselő-testület legutóbbi üléséről. (Tolnai Népújság 1996. no­vember 30. 1-3. oldal) S valóban így van. Szerkesztőségünket azóta egy levéllel kereste meg Ónodi Szabolcs képviselő. Úgy vélte, a leg­utóbbi ülésen kirobbant konfliktust ily módon „le lehet csengetni”. A megszólítottaktól egy hét múlva érkezett válasz. A két írást most együtt közöljük, az olvasóra bízva a következtetések levonását. LEVÉL dr. Abrahám János alpolgármester és Pogátsa Alajos frakcióvezető úrhoz. Kedves János, Kedves Alajos! Elnézést a személyes megszólításért, de ismeretségünk, barátsá­gunk hitem szerint mélyebb gyökerű annál, mintsem a választási ciklus aszályos időszaka azt elérné. Nyugtalanító, maradandó nyomokat hagyott bennem az elmúlt csütörtöki testületi ülés - tudjátok itt Bonyhádon a régi tanácsháza dísztermében. Gondolom, ez titeket is kísért. Félek, hogy ez való­ban új korszakot nyit a bonyhádi testület életében, melyről egyi­künk sem tudja, hogy ez hova vezet. Szeretném, ha mielőtt az állóháborúra felkészülnénk, a bunke­rek, csapdák, szekérvárak építése beindulna, a nyilaink hegyére mérget kennénk - úgy ÚRIEMBER módjára néhány dologban egyetértenénk. Jó lenne megbizonyosodni arról, hogy a szervezeti és működési szabályzat radikális módosítása, a megszokott ülésrend teljes fel­forgatása, a profi önkormányzati vezetők egy sorral hátrább lépte­tése, néhány elismert szakember bizottsági munkájának ellehetet­lenítése, a korábbi átruházott feladatok újraosztása - nem a vá­lasztási egyensúly megváltozásának következménye, hanem a fél­idő sugallta kényszer a jobbítás reményében. Mint minden változ­tatás, úgy ezek is hordoznak pozitív elemeket. Nincs jogom az indít­tatás tisztességét kétségbe vonnom! Csak tudjátok az zavar, hogy mindezzel megvártátok az időszaki választás eredményét. S ennek tudatában egyszerre s ellentmon­dást nem tűrve végre is hajtottátok. Zavar ez azért, mert korábban már-már családias légkörben, abszolút bizalom jegyében, jó lelkiismerettel állhattam minden elő­revivő, okos gondolat mellé - függetlenül attól, hogy az melyik ol­dalon fogant. Kérlelhetetlen intézkedésetekkel a gyanút, a kétkedést cserkész­tétek be a testületbe. S félő, hogy a gyanakvás a bizalmatlanság éket ver közénk. Higgyétek el, hogy mindeddig az emberi kvalitáso­tokat, nem pedig a választáson szerzett szavazataitokat tartottam tiszteletben. Tudom, hogy nagy sportembereket tisztelhetek Bennetek. A győz­tes méltóságával a fair play szellemében ajánljátok fel, hogy a je­lenleg kikényszerített helyzetet átmenetinek tekintitek. Kezdemé­nyezzétek, hogy májusban (talán fél év elég távlat a megítéléshez) térjünk vissza a szervezeti és működési szabályzatra. Tartsuk meg annak pozitív elemeit és változtassunk azokon, melyek visszalépést eredményeztek, vagy működésképtelenek. Tegyétek ezt már csak azért is, mert sportembernek mit ér az a győzelem, melyért nem kell megizzadni, küzdeni, mert az előzetes megegyezés alapján alakult. S a szurkolókat sem vonzzák azok a rangadók, melyeknek vég­eredménye előre borítékolható két évre, 10:8 arányban. Reményem szerint ez a gesztus feloldja a jelenlegi dermedtséget, s kioltja a revansra váró bosszút mindannyiunkból. Az indulat csak újabb indulatot szül. Jó lenne megélnem még ebben a testületben, hogy okos, értel­mes, előremutató javaslataitoknál továbbra is megemelhessem igenlő karom anélkül, hogy kollaborálnom kelljen! Baráti üdvözlettel: Ónodi Szabolcs képviselőtársatok a túlsó oldalról. Bonyhád, 1996. december 3. Tisztelt Képviselőtársunk! Kedves Szabolcs! Együtt szólíttattunk meg, ezért együtt válaszolunk. „Nyílt leve­led” számunkra kissé érthetetlen, de reméljük, hogy az nem a köz­hangulat manipulálása céljából, hanem a képviselőtestület haté­konyabb munkája érdekében íródott. Megnyugtatunk, nem szándékunk a hadüzenet és nem kell felké­szülni „állóháborúra", hisz választóink - Bonyhád város lakos­sága - nem csak az egyes képviselőktől, hanem a testülettől is várja az eredményes munkát és ezért nem is tartjuk szerencsésnek a fele­lősség áthárítását, az egymásra mutogatást. Két évvel ezelőtti törekvésünk is az volt, hogy a képviselőtestület a saját döntési jogosítványait, amelyeket meg is tarthatna magá­nak ne egy személyre, a város polgármesterére, hanem egy testü­letre (bizottságára) ruházza át. Ez akkor nem valósulhatott meg. Lehet, hogy mi látjuk rosszul a dolgokat és Te (Ti) a „másik ol­dalról” reális veszélyhelyzetet vélsz (véltek) felfedezni azért, mert a szervezeti és működési szabályzatot Egy (azaz egy) pontban vál­toztatta meg a testület, egy vonatkozásban pedig kiegészítésre ke­rült az. A bizottságok összevonása, illetve a külkapcsolati bizottság lét­rehozása az erre vonatkozó kifejezett igény miatt úgy gondoljuk, még nem okozhat zavart a testület munkájában, sőt, most biztosí­tottuk először azt, hogy a hivatal vezetői tanácskozási joggal ve­hessenek részt a testületi üléseken. Kedves Szabolcs! Ez radikális változás? A bizottságok kérdéséről röviden. A pénzügyi, jogi és ügyrendi, valamint a gazdasági bizottság összevonásával a gazdálkodás tel­jes kérdésköre egy bizottság látókörébe került. Ezt közületek is többen szorgalmazták. A bizottságok munkájában magunk részéről valamennyi képvise­lőtársunk munkájára számítunk a jövőben is. A szociális és egészségügyi bizottság került abba a helyzetbe, hogy a képviselőtestület által átruházott hatáskörben dönt azon szociális ellátási ügyekben, amelyeket ez idáig Polgármester Úr személyében - nem kis munkaidő ráfordítással - végzett. Az új meg­oldást magunk részéről demokratikusnak tartjuk, úgy véljük, hogy a „több szem többet lát" elvének érvényesítésével hatékonyabbá tehetjük ezt a munkát. Bízunk abban, hogy a hivatal előkészítő munkájára ebben a kér­désben a jövőben is számíthatunk és tudjuk azt, hogy e nélkül az előkészítő munka nélkül a döntést hozó bizottság helyzetét lehetet­lenné lehet tenni. Ugyanezen érveink fennállnak a gazdasági bi­zottságnak adott lakáskiutalási hatáskörre vonatkozóan is. Megjegyezni kívánjuk, hogy fenti változásról szóló testületi dön­tést egy hónapos tárgyalássorozat előzte meg, a tárgyaláson úgy­mond „a másik oldal” minden résztvevője tájékozódhatott volna, az nekünk nem róható fel, hogy sajnos ez nem így történt. Amennyiben a megfelelő tájékoztatást minden kérdésben időben megkapjátok (még a személyi ügyekre vonatkozóan is), akkor „nem fagyott volna meg a levegő” a napirend előterjesztésekor. Égyetértünk veled abban, hogy jövőben is az abszolút bizalom jegyében kell együtt dolgoznunk, mi a magunk részéről ennek érde­kében mint ez idáig, ezután is mindent meg fogunk tenni. Vala­mennyiünk, és nem csak kettőnk véleménye az, hogy ezeknek a kér­déseknek a megvitatására nem a nyílt levél a megoldási forma, ha­nem erre megvannak a megfelelő önkormányzati fórumok. Magunk részéről a témát lezártnak tekintjük. Maradunk baráti üdvözlettel: Abrahám János és Pogátsa Alajos. Bonyhád, 1996. december 11. Zeneiskolai koncertek Bonyhádon A hálás közönség hatalmas tapssal köszönte meg Elma­uer József zongora- és Tóth Pál gordonkaművész játékát szerdán este Bonyhádon. Mint arról lapunkban beszá­moltunk, a városi zeneiskola két tanára Tolna megyei turnéja zárásaként mutatta be „hazai pályán” új műsorát. A nagyívű koncerten Bachtól Debussy-n át Popperig igen gazdag zenei anyagot hallhatott a közönség. Valódi csemege volt az ör­mény zeneszerző, Arotjunjan műve, az Expromt, amely egzo­tikus hangzásvilágával lepte meg a közönséget és remek le­hetőséget adott Tóth Pálnak technikai tudásának bemutatá­sára. Elmauer Józsefet legin­kább egy Liszt szonett bemuta­tása után tapsolta meg a hallga­tóság, és méltó zárása volt a koncertnek a kettejük által elő­adott Popper Dávid mű a Ta­rantella. A koncerten közremű­ködött a két tanár kiváló kollé­ganője, Kovács Erzsébet hege­dűn. A városi zeneiskola növendéke­inek koncertje a korábbi ter­vekkel ellentétben december 20-án 16 óra 30-kor lesz Bony­hádon, a művelődési házban. Asztmások klubja alakult Vannak, akik segítenek Az asztmások száma az egész világon folyamatosan nő. Az asztma idült légúti betegség, amely a hörgők időszakos szű­kületével jár, amit a beteg ro­hamszerű légszomjként, sípoló légzésként él meg. A fejlett or­szágokban a felnőtt lakosság öt, a gyermekek tíz százaléka asztmás. Bonyhádon és von­záskörzetében jelenleg 235 asztmást tartanak nyilván. Betegek kezdeményezésére, a bonyhádi tüdőgondozó dol­gozóinak szakmai támogatásá­val, az Országos Asztmaklub Hálózathoz kapcsolódva ala­kult meg a közelmúltban Bonyhádon az asztmások klubja. — Ezen a fórumon a betegé a főszerep - mondja dr. Hege­dűs Éva, a tüdőgondozó vezető orvosa. — Ez a klub a betegek érdekvédelmét is hivatott szol­gálni. A szanatóriumokat bezár­ták, ezzel megszűnt az egyik legfőbb terápiás lehetőségünk. Az asztmaklub hálózat szeretne a Zselicben létrehozni egy pi­henőházat, amely átvehetné a szanatóriumok feladatát. — Hogyan fogadták az érin­tettek a klub megalakulását? — Meglepően sokan, közel ötvenen vettek részt az első összejövetelen. Ez is mutatja, hogy igény van a klubra. Meg­említeném, hogy nem csak asztmások, hanem egyéb beteg­séggel, például tüdőtágulattal küzdők is eljöttek az összejöve­telre. Máskor is szívesen látjuk a „kívülállókat”. Szakmai rész­ről is nagyon fontosnak tartjuk ezt a fórumot. Ha egy krónikus beteg mindent tud a betegségé­ről, könnyebben viseli, köny- nyebben átlátja a kezelések je­lentőségét. Már az alakuló ülé­sen vendégünk is volt: az ASTRA gyógyszergyár képvi­selője, aki hozott magával egy műszert, amellyel ki lehet mu­tatni, hogy a beteg megfelelően használja-e a belégző készülé­két. — Az összejövetelen megje­lent betegek ismerték egymást azelőtt? — Néhányan igen. Viszont valamennyien nagyon örültek egymásnak. Az asztmások - éppen betegségük miatt - sok­szor visszahúzódók, magányo­sak. Itt hasonló sorsú emberek között lehetnek, és jól érzik magukat. Az asztma érdekes módon az intelligensebb embe­rek betegsége. Velük pedig nem csak érdemes, de köny- nyebb is klubot alakítani. Az előadások mellett kiránduláso­kat is szervezünk, hogy ne csak mindig a betegségről essen szó. — Milyen terveik vannak az asztmaklub keretein belül? — Havonta szervezünk elő­adásokat, legközelebb január 7- én a normális légutak és a lég­zés lesz a téma. Vendégelőadó­kat szeretnénk meghívni klub­délutánjainkra, többek között gyógytornászt és természet­gyógyászt. Tagdíjat nem sze­dünk a klubtagoktól, azonban nyitunk egy számlaszámot. Az erre befolyó felajánlásokat az asztmás betegség gyógyításá­hoz szükséges műszerek be­szerzésére fordítjuk. A bonyhádi asztmaklub - a betegek javaslatára - dr. Hege­dűs Ádám nevét viseli, aki éve­kig a bonyhádi tüdőgondozó orvosa volt. Mint lánya, ripor­talany-orvosunk meghatottan megjegyezte: egy orvos életé­nek, munkájának az a legna­gyobb eredménye, hogy a bete­gek sokáig emlékeznek rá, sze­retettel. má-ré Karácsony közeledtével immár másodszor írunk azokról, akik önzetlenül se­gítenek. „Időszakos rova­tunkban” további informá­cióval szolgálunk a bony­hádi Perczel Mór Közgaz­dasági Szakközépiskola ru­hagyűjtő akciójáról és egy mozgássérült személynek nyújtott segítségről. A bonyhádi kertben a diá­kok nagyon örülnek, hogy felhívásuk nyomán az sokan visznek használt de még használható ruhát az iskolába. A tanulók továbbra is várják az adakozókat december 20- ig munkanapokon reggel 7 és este 6 óra között. Az adományokat a rászoru­lók a városi kórházzal szem­beni régi kéri épületben ­amely a legutóbbi időkben az 1. Sz. Általános Iskola „Bajcsy tanszékeként” volt ismert -, a Bajcsy Zsilinszky utca 38-as szám alatt vehetik át a következő időpontokban. December 20-án, pénteken 9- től 17 óráig, december 21-én szombaton és 22-én, vasárnap 9-től 12 óráig, valamint de­cember 23-án, hétfőn 9 és 17 óra között, természetesen ab­ban az esetben, ha „kitart” addig a készlet. Ingyen pótolták hiányzó fo­gait egy mozgássérültnek Te­velen. Hörömpő Ildikó és csa­ládja nagyon hálás ezért dr. Antal Tamás fogszakorvos­nak és asszisztensének, Wé- ber Lászlónénak, valamint Éppel Győző bonyhádi fog- technikusnak.

Next

/
Thumbnails
Contents