Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

ALKOHOLMENTES ÁSZOK, GÁZOLÓ VOLÁN (9. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDYÁR, PAKS, SIMONTORN Y A, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. DECEMBER 2. HÉTFŐ ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ a Tolnai Népújságba. Hívja a 416-211 telefonszámot! Szekszárdi közmeghallgatás Távhődíjtól a pályáztatásig Zsúfolásig telt csütörtök dél­után a szekszárdi Városháza konferenciaterme. Az ön­kormányzat tagjai közmeg­hallgatásra hívták a válasz­tópolgárokat. Kocsis Imre Antal, a város polgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd rövid tájékoztatást tar­tott a város pénzügyi helyze­téről, a napirenden lévő leg­fontosabb témákról. Ezt kö­vetően a jelenlévők felszóla­lásaira került sor. Huszárné Lukács Rozália, a Garay János Ének-Zenei álta­lános iskola iskolaszékének elnöke az intézménybe járó 400 tanuló szüleinek nevében szólalt fel. Mint arról már la­punkban is hírt adtunk, az is­kola 5 tanulócsoportja szük­ségtantermekben kénytelen működni, esedékes ezen tan­termek felszámolása, hogy minden osztály az anyaépü­letben kapjon helyet. Az önkormányzattól ígére­tet kaptak arra, hogy megol­dódnak a gondok és erről még ebben az évben döntés szüle­tik, ám a közgyűlés még min­dig nem emelte napirendre a témát. Válaszában Csáki Béla alpolgármester hangsúlyozta, az önkormányzat törekszik arra, hogy megtörténjen a tan­terem-pótlás, ám ez erősen függ a pénzügyi helyzettől. Kocsis Imre Ántal el­mondta, azért nem került ez a téma az előző közgyűlés napi­rendjére, mert a felelős döntés érdekében a városatyáknak részletesen meg kell ismer­niük a probléma megoldására kidolgozott pénzügyi és mű­szaki elképzeléseket. (Folytatás a 4. oldalon) Teadélután a Társaskörben Szombaton délután jó hangu­latú teadélutánt tartottak a Szent István Házban Szek- szárdon, az Újvárosi Római Katolikus Társaskörben. A vendég Berkes Judit volt, a Vöröskereszt Szekszárd Vá­rosi Szervezet titkára. Részle­tesen beszámolt a megjelen­teknek a nemrégiben a társas­körrel létrejött együttműkö­désről, illetve a további kap­csolattartásról. Még néhány hét hátra van Karácsonyig, de a titkár ajándékul ruhaado­mányt adott át a tagságnak. Ezenkívül lehetőségük volt kedvezményes áron szalon­cukrot vásárolni. A ruhaosztást és a vásárt követően a Búzavirág tánc- együttes tagjai forró teával vendégelték meg a résztvevő­ket. - péteri ­Bogár István emlékest az őcsényi református házban A Sárköz népművészetének nagy ismerője és gyűjtője em­lékének szentelnek egy estet az őcsényiek. A református gyülekezeti házban december hetedikén délután négy óra­kor kezdődik a műsor, amely­ben fellép a helyi és a sárpilisi hagyományőrző együttes, a sárpilisi nyugdíjasklub tánco­sai, valamint a régi őcsényi táncosok. Énekel Kecskeméti Eszter, verset mond Party Erika és Varga Anikó. Mű­sorvezető Zala István. Köz­reműködik idős Figler Ferenc és zenekara. A műsort köve­tően Figler János református lelkész és dr. Balázs Kovács Sándor néprajzos, muzeoló­gus mond megemlékező be­szédet. Az est házigazdája Guzsván István polgármester. Ihárosi Német nemzetiségi néptáncfesztivál volt Szekszárdon Díjat kapott a mözsi együttes Két napon át német nemzeti­ségi tánccsoportok fergeteges műsorait láthatta a szek­szárdi a közönség a Magyar- országi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Ta­nácsának szervezésében meg­rendezett 12. Magyarországi Német Nemzetiségi Néptánc­fesztiválon. A fesztiválra az ország területé­ről huszonhat ifjúsági és felnőtt tánccsoport érkezett. Hazánk legtávolabbi részéből, többek között Sopronból, Pilisvörös- várról, az ország déli feléből pedig Babarcról, Vaskútról jöt­tek csoportok. Tolna megyét a szekszárdi, a gyönki - gimnáziumi és köz­ségi tánccsoport -, a bonyhádi, a mözsi (Gottvald Károly felvé­telén az ő műsoruk látható), a mórágyi, a nagymányoki tánc- együttesek képviselték. (Folytatás a 3. oldalon. ) Kovács József perre megy a hatalmas összegért! Ki nyert Pakson tízmillió forintot? Kurta kocsma, Paks, november 17-edike, 16 óra 35 perc. A já­tékautomata rettenetesen zenélni kezd, a gépen játszó Kovács József örömmel nyugtázza: tízmillió forintot nyert. Akkor leg­alábbis azt hitte, azóta kiderült a szerencse forgandó! (?) Az egykori Volán buszsofőr, ma munkanélküli Kovács Jó­zsef nem tagadja, szenvedélyes játékos. Az eset helyszínén, a Kurta kocsmában találom, most is a gép mellől áll fel a beszél­getés idejére. Két deci kólát kér, és készséggel mesél a tör­ténetről: — Pókert játszottam a gépen, 100 forintos téten, ez a legma­gasabb. Rendszeresen játszom, volt este, hogy itt hagytam öt­venezret, ha összeszámolom, félmillió forintot biztosan be­dobtam már. Akkor, november 17-én összeszaladt a kocsma, harminc, negyven ember ta­posta egymást mögöttem, ilyet még nem láttak, megütöttem a főnyereményt, a Jack Poit-ot, száz forint híján tízmilliót. Ki­lencmillió kilencszázkilenc­venhétezer-négyszáz forintot írt ki a gép, plusz kettőezerötszáz jutalmat, több mint félóráig tar­tott a felírása, egymilliós téte­lekben, igaz minden millió után lenullázott, de ezt sokan látták, volt köztük rendőr is. A pultnál szolgálatban lévő hölgy — Zsuzsi — rögtön felhívta tele­fonon a játékautomata dunaúj­városi tulajdonosát, aki más­nap, hétfőn jött el Paksra, és közölte velem a nyereményem nem érvényes, ' „panelhiba” okozta. Az alkatrészt, ami a „hibát” csinálta, persze rögtön kivették, elvitték. Azt is mondta, a nyeremény a gép ol­dalán rögzített tábla szerint is legfeljebb kétezerötszázszorosa lehet a tétnek. Kérdeztem, mi­kor vesztettem, géphiba miatt visszakérhettem volna a pénzt? Erre az volt a válasz: nem köte­lezőjátszani! És fizetni, ha nye­rek? Mindenesetre ügyvédhez fordultam, beperelem őket, majd kiderül a bíróságon, kell-e fizetniük. A tulajdonos nevét nem sike­rült megtudnunk, csak sze­mélyhívójának számát. Vissza­hívást kértünk, hiába. A pultos hölgy nem tagadja, megtörtént az eset. A jegyzőkönyvet azon­ban nem mutathatja meg, előí­rások tartalmazzák, ki tekinthet bele. Azt elárulja, az elérhető legnagyobb nyeremény hatvan­ezer forint a gépen, ez a póker szabályai szerint öt egyforma lap esetén jár, akkor vegyesek voltak a lapok. (Ezt Kovács Jó­zsef sem tagadja, de szerinte a Jack Poit nem a lapoktól függ, az a gép ajándéka!) Az elérhető legnagyobb veszteségről senki nem szól, mint ahogy a nyereségről (nem a nyereményről!) sem. Rákosi Gusztáv Röviden A Dombóvári József Attila Általános Iskola ma 14-17 óráig tankönyv bemutatót és vásárt rendez az iskola ebédlőjében. Eszményi cirkusz. Az atomerőmű kulturális és tömegsport bizottsága szer­vezésében Eszményi Viktó­ria és Heilig Gábor, a Fővá­rosi Nagycirkusz bohócai lépnek fel ma 16 és 18 óra­kor a paksi művelődési köz­pontban. A Tolnai Kertbarátkor ma 18.30-tól tartja követ­kező összejövetelét a helyi művelődési házban. A fog­lalkozáson először Hanoi József gazdajegyző tart elő­adást, „Lehetőségek a jövő évi állami támogatások igénybevételére Tolnán” címmel. Ezt követően kerül sor a - jövőre 20 éves - kertbarátkor jubileumi ügyeinek megbeszélésére. Emlékfa a roma áldozatoknak Emlékoszlopot szenteltek az ötvenkét évvel ezelőtti csend­őrterror roma áldozatainak szombaton délután Lengye­len. A csendőrök között a lengyeli cigányok elleni gyűlölet akkor hágott a tetőfokára - ami a le­számoláshoz vezetett -, amikor felsőbb parancsra gettóba akar­ták elvinni a helyi romákat - tudjuk meg Bai József lengyeli helytörténész munkájából, aki részletesen beszámol az 1944. november 30-i csendőrterror­ról, bemutatva annak tizennégy áldozatát. A legfiatalabb tíz na­pos, a legidősebb 69 éves volt. Szombaton délután a len­gyeli templomban Lenner Jenő, római katolikus lelkész tartott gyászmisét, majd a legyeli te­metőben felszentelte a terror áldozatainak emléket állító osz­lopot, Bakó László alkotását. Az ünnepségen megjelent és köszöntötte az egybegyűlteket Rózsa József, lengyel polgár- mestere. Az emlékfát az Orszá­gos Roma Önkormányzat állít­tatta. Balog József a szervezet Tolna megyei képviselője meg­tisztelőnek tartotta, hogy nem­csak a romák mentek el az ün­nepségre. Kijelentette: az áldo­zatok azért adták életüket, hogy a roma népcsoport hazára lel­hessen ebben az országban. — Az emberélet kioltása bűn! - figyelmeztetett a szónok. . Horváth Sándor, a dombó­vári romák nevében arra kérte a megjelenteket, hogy ne táplál­janak gyűlöletet a hajdani vé­rengzés miatt. A túlélők közül a nyolcvan­két esztendős Sárközi Antal is megjelent az avatáson. Érdek­lődésünkre elmondta, hogy csak a véletlenen múlt, hogy ő meg tudott menekülni. A Sár­közi, a Petrovics és a Kalányos család tizennégy tagját - köz­tük sok gyereket - brutális ke­gyetlenséggel, a saját házukban ölték meg. Bai József elmondta, hogy a bűnösök később meglakoltak: egy 1957-ben lefolytatott per­ben egy csendőrt halálra ítéltek, hármat pedig 15 évi börtönre. Bakó László, a szobor alko­tója tizennégy egymásba rakott keresztet készített, a nevek fö­lött lánggal. Az erőszakos halál szimbólumaként vöröses ma­hagónira pácolta a faszobrot.- Hangyái ­Kutatás-fejlesztés, mint befektetés A fejlett nyugat-európai vagy észak-amerikai országok költ­ségvetésük 1,2-1,5 százalékát szánják kutatásra. Magyaror­szágon ez az arány mindössze 0,2 százalék. — A hazai kutatás-fejlesz­tés egész szerkezetével baj van - jelentette ki dr. Pungor Ernő akadémikus, aki pénte­ken este a Szekszárdi Éórum újabb vendégeként tartott elő­adást a megyeszékhelyen. — Egyrészt az a gond, hogy azok az emberek, akik fejlesztené­nek, nem kapnak pénzt. Éppen ezért elmennek Nyugatra. — Ez az agyelszívás tipi­kus esete . . . — Pontosan, ám még ennél is nagyobb baj az, hogy ezeket a kutatókat - pénzhiányra hi­vatkozva, vagy állásféltésből - később sem hívják haza Ma­gyarországra. így a vesztesé­günk kétszeres! Sőt, az emlí­tett helyzet következménye­ként a hazai ipar kénytelen külföldi licenceket alkal­mazni, jó pénzért természete­sen. — A kutatást tekintve mi­lyen területeken lenne keres­nivalónk? — Mindig is előkelő helyet foglaltunk el a gyógyszer-kuta­tásban. De lehetne említeni a mezőgazdaságot, az új gabona­fajták kikísérletezését. Sőt, ide­tartozik a gépipar is: a Rába Vagon- és Gépgyár - magyar erőkkel - kidolgozott egy rendkívül korszerű motort. — Létezik-e valamilyen felmérés arra nézve, hogy a fejlesztésbe fektetett összeg milyen gyorsan, s milyen arányban térül meg? — Erre nehéz általános ér­vényű választ adni, de mégis, azt lehet mondani, hogy a kia­dott pénz öt éves időtartam után meghozza a ráfordítás húsz-harmincszorosát. — Erre felhívta az illetéke­sek figyelmét is? — Természetesen. De mit lehet akkor tenni, ha a kutatás- fejlesztésre vonatkozó össze­foglalóm olvasatlanul hever az illetékesek asztalán? — Még csak azt sem mond­ták, hogy nincs pénz? — Tiszteletdíjakra viszont van? Rengeteg pénz megy el haszontalan dolgokra, s köz­ben éppen arra nem jut, amire kellene. -szá­i s >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents