Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-09-10 / 262. szám

1996. november 9., szombat Megyei Körkép 3. oldal Hegyközségi tájékoztató Többször is írtunk a termő­szőlő trágyázásáról. Most, a téma befejezéseként Kővári Lászlót, a Szekszárdi Hegy­község agrokémiai bizottsá­gának elnökét, a szervestrá­gyázásról kérdeztük. — A szekszárdi dombvi­déki szőlők altalaja a legtöbb helyen lösz. A felső réteg humusztartalma 0,5-2,0 szá­zalékos, az e feletti mennyi­ség ritkán fordul elő. A tala­jok tápanyag gazdálkodásá­ban, vízgazdálkodásában fon­tos szerepet töltenek be az agyag és humusz kolloidok, hiszen ezek felületén kötőd­nek (gyengén vagy erősen) a tápanyagok. Ezek együttes mennyisége határozza meg az abszporciós .kapacitást. Emi­att a gyenge humusz ellátott- ságú talajokon nagyon fontos a szervestrágyák, szerves­anyagok kijuttatása. Ez ugyan nem humusz, azonban bom­lása során humuszként visel­kedik. A szervestrágyát nem szabad csak NPK tartalma alapján értékelve számításba venni, mivel a mikroelem tar­talma, a benne lévő hormonok és a talaj fizikai szerkezetét javító hatása is legalább any- nyira fontos szempont. A vegyes (szarvasmarha, sertés) istállótrágya NPK ará­nya kedvező a szőlő igényét figyelembe véve. Különösen szarvasmarhatrágya, illetve a vizelettel locsolt trágya a ma­gasabb kálium tartalma miatt kedvező. A sertéstrágya egy­oldalú használata és nagy adagja mellett kálium ható­anyag kiegészítésre van szük­ség. A dús lombozatú, vegetatív szőlőültetvényekben nagyon hasznos a magas kálium tar­talmú kukoricaszár trágya­ként való használata, amely visszafogja a buja növeke­dést, úgy, hogy átmenetileg mérsékli a nitrogén hatását. A szervestrágyák használata a legjobb a telepítés előtti idő­ben, azonban az alacsony humusztartalmú területeken indokolt 4-5 évenként trá­gyázni, melynek ideje lehet ősszel, de tavasszal is. Mindkét esetben, lehetőleg minimum 25-30 centi mély­ségben, barázdafenékbe jut­tassuk ki. Széles sortávú ül­tetvényben 3-4 csíkban trá­gyázzunk, hogy egyenlete­sebb elosztású legyen. A táp­anyagot felvevő gyökerek így nagyobb felületen érintkez­hetnek vele. A sekélyen be­munkált trágya a felső gyöke­reket erősíti, amely száraz időjárásban nem táplálja ha­tékonyan a tőkét. A javasolt dózis 40-50 t/ha a talajtól és a trágya érettségétől függően. A szervestrágyázást követően, legalább 2-3 évig Nitrogént ne szórjunk a talajba. M.I. Aki visszakapja, és aki nem / Afa-spórtervek Tamásiban Ajánlatot tett a tamási ön- kormányzatnak és intézmé­nyeknek a helyi városüze­meltető kft. igazgatója, aki szerint tervének megvalósí­tása 5,6 millió forintot spó­rolna meg a városnak. Az elképzelés egyszerű: Ta­másiban hat intézményt fú'te- nek gázolajjal, ami közismer­ten drága mulatság. (A tamási iskolákban a kemény tél miatt „szénszünetet” kellett idén el­rendelni.) A gázolaj literének 122 forintja tartalmazza az áfát és az útalap-hozzájárulást is. Van olyan gazdálkodó egység, amely ezeket vissza­igényelheti, a közintézmé­nyek nem tartoznak ezek közé, a kft. viszont megteheti. Ha tehát a fűtést szolgáltatás formájában a kft. végezné, ezzel 5,6 millió forint áfát ta­karítanának meg a városnak, ami a Béri Balogh Ádám Gimnázium évi fűtésszámlá­ját fedezné - mondja Szollár György. Az igazgató úgy véli, hogy ez teljesen jogszerűen meg­oldható, és egyébként is sze­rencsésebb lenne az intézmé­nyek fűtését-karbantartását egykézben központosítani, hiszen ezzel egy gondot le­vesznek az iskolák válláról. Adót persze kellene fizetni a szolgáltatás bevétele után a kft.-nek is, de ez kevesebb, mint az áfa-befizetés. Az érintett intézmények vezetőinek is nyilatkozniuk kell az elképzelésről. A 2. számú Általános Iskola igaz­gatója, Szabó Bakosné Rosta Margit például nem tartja sze­rencsésnek a megoldást. Igaz - mondja - hogy a városnak ez megtakarítást jelentene, a kft. embereinek lenne mun­kája, de az intézmény nem járna jól vele. Ha ugyanis a feladatot átvenné a cég, el kel­lene küldeni az iskola két karbantartóját. Munkájukat pedig úgy kellene kiváltani, hogy megrendelik a szolgálta­tásokat, ez pedig drágább, mintha alkalmazottakkal vé­geztetnék el a munkát - fűzte hozzá az igazgatónő. (tf) Határidőkről, határozatokról, képviseletről egy megyei rendezvényen Kérdések a vadászatról A megyei vadászszövetség szervezésében pénteken délután, Szekszárdon, a Gemenc Szálló vadásztermében találkoztak egy rendezvény keretében a vadászok és az érdeklődők. A téma természetesen a vadá­szati törvény és az ebből adódó feladatok, határidők, képvise­leti jogok voltak. Dr. Józsa Csaba, a MA VOSZ elnöke kö­szöntötte a megjelenteket, majd dr. Mikó Zoltán, a Földműve­lésügyi Minisztérium Vadgaz­dálkodási Főosztályának osz­tályvezető-helyettese tartott egy rövid ismertetést a vadá­szati törvény rendelkezéseiről. Mikó Zoltán elmondta, hogy a törvény megalkotásánál alap­vető politikai kérdés volt, hogy kell vadászati törvény és azt a földtulajdonhoz kell kötni. A földtulajdonhoz kötés azonban meghatározta a törvényalkotók további lehetőségeit is. Meg kellett találni azokat a kerete­ket, melyek biztosították a tu­lajdonosok jogait. Az egyik legtöbbet vitatott Déri Györgynét, Ági nénit, nyugdíjbavonulása alkalmá­ból munkatársai, diákjai kö­szöntötték. Harminchat évvel ezelőtt - ebből harmincnégyet a várdombi iskolában tanított - a legnehezebb, egyben a leg­szebb pályát választotta, pe­dagógus lett. — 1960-ban végeztem a kö­zépfokú tanítóképző utolsó év­folyamán. Először a decsi álta­lános iskolában dolgoztam két évig. A harmadik évben a Decshez tartozó Gyöngyösol­dalon, egy tanyasi iskolában ta­nítottam. Félelemmel töltött el ez az időszak, pedig tele volt izgalommal és gyönyörűséggel. Alig húsz évesen egyedül lak­tam kint a tanyán. A harminc­hat gyerekemből tizennyolc ci­gány volt. Számomra az jelen­tette a nagy kihívást, hogy mit sikerül belőlük kihozni. Büszke voltam rájuk. — Milyen volt a tanyasi is­kola, annak hangulata? — Teljesen más, mint egy faluban, szokatlan, de mégis gyönyörű. Féltették az emberek egymást, a gyerekeiket. Messze voltak a tanyák egymástól, s reggelente sárosán, csapzottan érkeztek a gyerekek az isko­lába. Amint elkezdtünk dol­gozni mindez már nem számí­tott. A gyerekek csillogó sze­mében látszott, nagyon akartak tudni. Közös programokat, tea­délutánokat, versenyeket tartot­tunk. Ott kezdtem el néni lenni. Fiatalon ezt is nehéz volt meg­szokni. kérdés, mondta Mikó Zoltán, a jegyzők szerepe. A törvény úgy rendelkezik, ha a tulajdonosok nem élnek a jogaikkal, akkor helyettük azt a jegyző gyako­rolja. Többször és többen feltet­ték már a kérdést, mért pont a jegyzők? Az előadó erre azt vá­laszolta, hogy két kör jött szá­mításba a tulajdonosok képvi­seleténél, az egyik az agrárka­marák, a másik a települési ön- kormányzatok jegyzői. Lobbi­zás eredménye az, hogy a jegy­zők kapták ezt a feladatot. Az utolsó hirdetmények ki­függesztése is már meg kellett, hogy történjen, mondta a mi­nisztériumból érkezett előadó. Az aktuális feladatok a követ­kezők: 1. Meg kell állapítani kik rendelkeznek tulajdonjog­gal vagy képviselettel. (Mint ismeretes 30 hektáronként lehet — Mikor, s hogyan került Várdombra ? — 1963-ban kértem magam a várdombi iskolába, ide húzott a szívem. A vőlegényem, ké­sőbb a férjem, itt tanított. Báta- székiek voltunk mind a ketten, de nem szándékoztunk hazate­lepedni, annyira otthon éreztük itt magunkat. Az iskolában mindjárt osztályt kaptam. Az első években születtek a gyere­keim és egyre közelebb kerül­tem a szülőkhöz, a nagyszülők­höz, a családokhoz. Nagyon szerettem a gyerekeket. A szü­lőkkel mindig igyekeztem a legkisebb konfliktussal megbe­szélni a problémákat, úgy, hogy ne bántsak meg senkit. Tisztel­tem azt az erőfeszítést, amit a gyerekek tettek azért, hogy el­érjék azt a célt, amit maguk elé támasztottak. — Mi késztette arra, hogy harminchat éven keresztül ta­nítson? — A gyerekszeretet. Gye­rekkoromban is tanító néni sze­rettem volna lenni. Elsőre nem vettek föl a főiskolára, a sze­rencsének, és az ötvenhatos eseményeknek köszönhetem, hogy mégis sikerült. A dombó­vári tanítóképzőből disszidált az egyik osztálytársam, s annak a helyére vettek fel. Engem mindig a tisztelet, a szeretet, a következetesség vezérelt. Mint pedagógiai alapelvet, a pontos­ságot tartottam a legfontosabb­nak. — Mostanság milyen volt tanító néninek lenni? — Ebben az iskolában az je­egy képviselőt állítani, de meg­bízás alapján, akár 100 vagy több hektárnak is lehet egy képviselője.) 2. Mindenki meg­tudja mennyi szavazati joggal rendelkezik. (Az egész terület­hez képest mennyit ér a 30 vagy 100 vagy ennél több hektáros képviselet.) 3. A jegyző azokat képviseli, akik nem rendelkez­tek a területükről. 4. November 30-ig meg kell választani a kö­zösség képviselőjét, aki a vadá­szati hatósággal tartja majd a kapcsolatot, illetve beadja a ké­relmet a vadászati terület hatá­rairól. (Célszerű a szomszéd te­rületek határairól is meg­egyezni az érintettekkel.) Még Szilveszter előtt értesíti a vadá­szati hatóság a választott képvi­selőt ennek eredményéről. Ezt követően január 15-ig kell a módosított határkérelme­ket benyújtani. Ha ez elmarad, akkor a végső határozatot a megyei vadászati hatóság hozza meg. Mauthner lentett számunkra, idősebbeknek változást, amikor a képességfej­lesztő programra tértünk át. Több módszerben, tananyagban, a kapcsolatokban át kellett állni. Lehet, hogy a munka változott, de én tanító néni maradtam. Sze­rettem a derűt, a jókedvet, min­dig szerettem mosolyogni. Nem szívesen kiabáltam, úgy érzem, csak tanítottam. — Nehéz szívvel vált meg az iskolától? — Készültem rá. Most ne­gyedikeseket adtam át a felsős pedagógusnak. Mivel a saját gyerekeimet, unokáimat is na­gyon szeretem, úgy gondoltam, jusson belőlem nekik addig, amíg nem vagyok fáradt, amíg adni, segíteni tudok nekik. — Mivel tölti a nyugdíjas napjait? — A kisebbik lányom az egy éves unokámmal itthon la­kik. A tanulásukba, az unokák nevelésébe szeretnék besegí­teni, és amikor már megálla­podnak a napjaim, utazgatni akarok. Itthon meg úgy kívá­nom beosztani a napjaimat, hogy ne kelljen kapkodni, nyu­godtan leülhessek olvasni, ki­kapcsolódni. (péteri) „Csak tanítottam...” Hírek Drog tanácsadó Megváltozott az Ifjúsági Drogtanácsadó Szolgálat működési ideje. Az új idő­pont szerint hétfőn 14-16 óra között, a hét többi mun­kanapján 13-16 óra között várják az érdeklődőket. A tanácsadás Szekszárdon az ÁNTSZ Tolna Megyei Inté­zete (volt KÖJÁL) erre a célra kialakított alagsori he­lyiségében történik. Bejárat az Arany János utca felőli oldalon, az Elixir szaküzlet bejárata melletti ajtón. Borszentelés Az Alisca Borrend hagyo­mányos Márton napi új bor szentelő ünnepségét no­vember 10-én, vasárnap 15 órakor tartja Szekszárdon, a régi Vármegyeháza előteré­ben. A ceremóniát követően a Várkertben lévő borkútnál koccintanak a vendégekkel, majd zártkörű rendezvényen bemutatják a borrendi tagok 1996. évjáratú borait. Utazás Bautzenbe A német testvérmegye székhelyére, Bautzenbe uta­zik november 11 -én, hétfőn Temesi Ágnes és Stocker Antal. A megyei közgyűlés alelnökei a november 15-ig tartó hivatalos látogatás ke­retében találkoznak Bautzen Kréis elnökével, Horst Gal­lert úrral is. Múzeumi mozi A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum rendszeresen tart filmvetítést nyugdíjasoknak az intézmény könyvtárter­mében. Legközelebb no­vember 11-én, hétfőn 14.30 órai kezdettel A középkori Magyarország művészeti emlékei, a Lőcsei krónika és a Festmények restaurálása című kisfilmeket tekinthetik meg az érdeklődők. Kaposvári „Lelet” A Kaposvárott működő Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság Ars poetica címmel rendezett te­lefaxon beküldött képekből kiállítást. A tárlaton szere­pelt a bonyhádi Máté Gyula Lelet című grafikája is. Táskát találtak Kisebb sporttáskát találtak szerdán Szekszárdon. El­képzelhető, hogy egy ke­rékpárról esett le. Tulajdo­nosa átveheti a sajtóház por­táján. Megválasztották a megyei mémökkamara vezetőségét Elűzés, ötven évvel ezelőtt Előadás madarászoknak Mi újság a Duna-deltánál? Természetvédelem román módra címmel tartott diave­títéssel egybe kötött elő­adást tegnap délután a Ma­gyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület Tolna Megyei Helyi Cso­portja Szekszárdon. A Ba­bits Mihály Művelődési Házban megrendezett össze­jövetelen a meghívott elő­adó Krnács György, az MME Csongrád megyei He­lyi Csoportjának tagja a Duna-deltájánál szerzett madarász tapasztalatairól, valamint a román termé­szetvédelmi szakemberek mindennapi munkájáról, módszereiről, problémáiról számol be a Tolna megyei madarászoknak. Csütörtökön este lapzárta után, Szekszárdon a régi megyeháza dísztermében megválasztották a Tolna Megyei Mérnöki Ka­mara vezetőségét. A köztestület elnöke Bohli Antal, a megyei közgyűlés főosztályvezetője titkára pedig Sipos László, a Paksi Átomerőmű Rt. vezető mérnöke lett. Az alakuló ülésen Bohli An­tal szólt röviden a kamara egy­általán nem rövid előtörténeté­ről. 1989-ben Tolna megyében is megalakult az egyesület, ka­mara néven. E nevet a kamarai törvény elfogadását követően, 1996-ban már nem lehetett használni, ezért lett a szervezet Mérnök Egylet. A köztestüle­tért folytatott harc, illetve a szervező munka kapcsán emlé­kezett meg Bohli Antal, az ak­kor még egylet megyei elnöke Kó'rösi Miklósról, aki azon a poszton elődje volt. Az ülésen jelen lévő 103 Tolna megyében élő és dolgozó mérnök egy per­ces néma felállással emlékezett meg társáról, aki oly sokat tett a köztestület létrejöttéért, de megalakulását már nem érhette meg. Megválasztották a felügyelő, az etikai és tagfelvételi bizott­ságot is. Küldöttet nem kellett, mert a vezetőségi tagok, bele­értve a bizottságok vezetőit is automatikusan képviselhetik a megyei kamarát az országos köztestület alakuló ülésén. Ihárosi Baleset Dunafoldváron Nem adta meg az elsőbbséget Könnyű sérüléssel végző­dött az a baleset, amely tegnap történt Dunaföld- váron. A Béke tér és a Sóház utca kereszteződésében egy Ford Transit típusú tehergépkocsi vezetője az elsőbbségi sza­bályokat nem tartotta be és összeütközött egy Trabant személygépkocsival. A személyautó vezetője és a mellette ülő személy nyolc napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár a Trabantnál 100 ezer forintra, a teherau­tónál 300 ezer forintra te­hető. Közgyűlést tartott tegnap Szek­szárdon, a Szent István Közös­ségi Házban a Német Kisebb­ségi Önkormányzatok Tolna Megyei Szövetsége. A megje­lenteket Rittinger Antal elnök köszöntötte, aki mindenekelőtt az elmúlt időszaknak a szövet­ség szempontjából fontosabb eseményeit - így a pécsi Lenau házban tett kirándulást, emlék­tábla avatást, a bietigheim-bis- singeni referens, Siegrid Geis- ler fogadását - tekintette át. A hazai németség elűzésének 50. évfordulójával kapcsolatos me­gyei rendezvényekről szólva elmondta, hogy már kész az az emlékmű, mely Bonyhádon áll­na, az avatás a tervek szerint december elején lenne. A Völgység székhelye azért kap ebből a szempontból kitüntetett szerepet, mert annak idején ez a város jelentette a megye német­ségének a centrumát, s itt, ezen a vidéken volt a legnagyobb arányú a kitelepítés. A megye, pontosabban Szek- szárd is helyt ad november 26- án annak a könyvbemutatónak, melyen Zielbauer György is­merteti most megjelent összeál­lítását - adott tájékoztatást dr. Józan-Jilling Mihály ügyve­zető. A magyarországi németek elhurcolása és elűzése című ki­adványt az Országos Német Önkormányzat adta ki. A közgyűlésen - dr. Józan- Jilling Mihály javaslata alapján - a résztvevők a megyei német­ség érdekében végzett több év­tizedes munkája alapján Rittin­ger Antalt felterjesztették az Országos Német Önkormány­zat Ehrennadel in Gold - Aranytű - kitüntetésére, -szó-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents