Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-05 / 258. szám

8. oldal Gazdaság 1996. november 5., kedd AgrárHírek Új exportrend Az FM Agrárrendtartási Hi­vatala és az IKM Engedélye­zési Főosztálya közleményt adott ki a speciális minőségű kukoricafélék engedélyezési rendjéről. A Kormány a 124/1996. (VII. 24) számú rendeletében bővítette az ex­portban engedélyhez kötött termékek körét: a pattogatni- való kukorica, a waxy kuko­rica, a marano kukorica, a biokukorica, az étkezési ku­koricaliszt, étkezési kukori­caőrlemény (dara, labdacs), magkeverék madáreleség célra. Kiviteli engedélyké­relmet nyújthatnak be azok a természetes és jogi szemé­lyek, valamint jogi személyi­ség nélküli szervezetek akik/ amelyek a többször módosí­tott 112/1990. (XII. 23) számú kormányrendeletben előírtaknak megfelelnek. Gépi nyilvántartás Újabb települések ingatlan­nyilvántartását kapcsolták be november 1-től Tolna me­gyében is a gépi adatfeldol­gozásba. így Báta, Bátaszék, Bölcske, Döbrököz, Gyulaj, Magyarkeszi és Nagykónyi ingatlanainak adatairól már az átállított ingatlan-nyilvántar­táson keresztül lehet felvilá­gosítást kérni, sőt ezen telepü­lések ingatlanairól 6 hónapon keresztül illetékmentesen le­het tulajdoni lap másolatot kérni, az eredeti tulajdoni lap tartalmával történő összeha­sonlítás céljából. Piaci árakról A fővárosi nagybani piac (Nagykőrösi út) áraiból: bur­gonya 16-20 Ft/kg, fejeská­poszta 18-20 Ft/kg, kelká­poszta 20-30, karfiol 25-40, petrezselyem 25-40, sárga­répa 20-30, vöröshagyma 17- 23, saláta 15-30, uborka 80- 120, paradicsom 80-130, zöldpaprika 30-180, alma 30- 55, körte 60-120, dióbél 550- 600, tojás 10-13 Ft/db. / Allatárak Körzetünkben a szokásosnak volt mondható a múlt heti ál­latvásárok felhozatala. Sár- bogárd környékén főleg a ki­sebb sertéseket keresték, me­lyeket az országos átlagnak megfelelő áron kínáltak. Pé­csen viszont csak a felét tud­ták eladni az állatvásárra vitt sertéseknek és azokat is jóval áron alul. A szarvasmarha és a ló, csikó felhozatala nagyon ke­vés volt. Vásárok helye Körzetünkben legközelebb november 9-én, szombaton, Bátaszéken, majd 10-én, va­sárnap Dombóváron, illetve Szekszárdon lesz országos ál­lat és kirakodó vásár. Két cégből egy Az Amerikai Szövetségi Ke­reskedelmi Tanács jelenleg is vizsgálja a két tekintélyes cég, a CIBA és a SANDOZ idén márciusban bejelentett tervezett egyesülését. A versenyhatóság elsősor­ban attól tart, hogy a NO­VARTIS néven megalakuló cég túl nagy részesedést sze­rezhet az agrárgazdaság terü­letén. Az egyesülés egyébként ez év végéig befejeződik. Decemberben várható a végrehajtási rendelet Rendelkezések a vadászatról (Folytatás az 1. oldalról.) Ez olyan sok munkával járt, hogy nem lehetett elkezdeni a végrehajtási rendelet kidolgo­zását. A megyei FM-hivatalok- tól bekértük azokat a vélemé­nyeket, amelyek a kifüggesztés után kérdéseket vetettek fel. Gyakorlatilag az eltelt idősza­kot további széleskörű infor­máció gyűjtésre használtuk fel. Ekkor derült ki számunkra, hogy mi az, amit a tulajdonosok másként 'értelmeztek. Ez az egyik. A törvényhez egyébként két végrehajtási rendelet ké­szült. Az első, amelyet most ad­tunk ki, csupán azokat a ren­delkezéseket tartalmazza, ame­lyeket a földtulajdonosoknak meg kell tenniük ahhoz, hogy a vadászati jogot a jövő év már­cius 1-jével megkaphassák. A törvény egészére vonatkozó végrehajtási rendelet várhatóan december végén jelenik meg. — Önök hogyan csoportosí­tották azokat a kérdéseket, me­lyek a földtulajdonosok részé­ről felmerültek? — A legtöbb kérdés a tulaj­donosi képviselet formájával kapcsolatban merült fel, hogy ki kit bízhat meg, amikor a tu­lajdonosok összejönnek és sza­vaznak a vadászterület határ­kérdésében, illetve hogyan vá­lasztanak közös képviselőt, mi­lyen megbízást, milyen igazo­lásokat lehet a földtulajdon iga­zolására elfogadni, ha tulajdo­nosként kívánnak gazdálkodni. Ezen kívül felvetődött például a hivatásos vadászokkal, a vad megjelölésével, a vadászati fel­ügyelőségek szerveződésekkel kapcsolatos kérdések. — Mit rögzít az átmeneti rendelkezés és mennyivel mond majd többet a végrehajtási ren­delet? — Mindenekelőtt a határ­időkre kell nagy figyelmet fordítani. A legfontosabb an­nak a 90 napnak a helyes ér­telmezése, amely alatt a föld- tulajdonosok a vadászterület módosítását kezdeményezhe­tik. Ez szeptember 1-vel kez­dődött és e hónap végén, tehát november 30-ával zárul. Ha­tármódosítási javaslat esetén azonban ebbe bele kell férnie annak az egyhónapos határ­időnek, amely időszakra a tervezett javaslatot az önkor­mányzatoknál ki kell függesz­teni. Ezt követően december 15-e a következő fontos dá­tum, ugyanis eddig kell a va­dászterület határmódosításra vonatkozó kérelmet beterjesz­teni a megyei vadászati ható­sághoz a földtulajdon igazo­lására előírt dokumentumok­kal együtt. Hangsúlyozom a február 1-i határidőt, ugyanis eddig kerülnek végleges ki­alakításra a vadászterületek. Erre azért kell nagy gondot fordítani, mert a magyar va­dászati jogrendben vala­mennyi jogosultság területhez kötődik. A vadgazdálkodás feltételeinek a biztosítása mi­att ugyanis nem mindegy, hogy milyen területek alakul­nak ki. Egyértelműen megha­tározásra került, hogy a va­dászterület-határok végleges kialakítása során minek van prioritása. így például el kell kerülni azt, hogy a rendelet­ben pontosított zárványterület keletkezzék. A rendelet tar­talmazza azt is, hogy kinek kell bemutatni és ki ellenőriz­heti a benyújtott dokumentu­mokat. Ami pedig a decemberben megjelenő végrehajtási rende­let tartalmát jelenti, ez hosz­szabb időszakra, több évre készül és a vadgazdálkodás szabályait, a vadgazdálkodási tervek készítésével kapcsola­tos kötelezettségeket, a va­dászható vadfajok körét, a vadászidényeket és a vadá­szati szabályzatot tartalmazza majd. Természetesen szere­pelnie kell benne a most meg­jelent végrehajtási rendelet egyes elemeinek is, hiszen ez március 1-vel hatályát veszíti. — A földtulajdonosok és a vadászok között is gyakori téma a haszonbérleti díj nagysága. Ki-ki a maga szempontjából ítéli ezt meg, ad-e az új jogsza­bály erre vonatkozóan valami­lyen támpontot? — Valóban a haszonbérleti díj mértéke is á felvetett kérdé­sek között szerepelt. Bízunk benne, hogy az összes érintett fél: a vadászatra jogosultak, a földtulajdonosok, a tulajdono­sok és a vadásztársaságok ér­dekképviseleti szervei meg tudnak állapodni ebben, és en­nek alapján az FM egy tájékoz­tató kiadását tervezi a bérleti dí­jakról. — Valószínű, hogy nem vet jó fényt a vadászokra, de ahol már nincs remény a további vadgazdálkodásra, bizony több helyen elhangzott, az idei vadá­szati szezonban nem nézik, hogy mit és mennyi lelövést en­ged az éves terv. Tartalmaz-e erre a rendelet valamilyen megszigorító intézkedést? — Természetesen ez is a rendezendő problémák között volt. Ha a vadászati hatóság ilyet tapasztal, akkor térben és időben akár teljes körű vadá­szati tilalmat rendelhet el annak érdekében, hogy ne rabolják ki a vadászterületeket. Mauthner November a házikerben Novemberben már számítha­tunk a fagyos reggelekre, na­pokra, ezért figyelmünket a megtermeltek betakarítására, téli betárolására, a jövő tava­szi vetésekhez a talajelőké­szítésre fordítsuk. A petrezselyemgyökeret, sárgarépát, céklarépát most már sürgősen szedjük ki, mert az elmúlt évben sok bosszúságot és kárt okozott a gyökérzöldségek felső végé­nek-korai elrothadása. Oka, hogy felső, a földből kiálló részük deret kapott kint a termőhelyen. Ha nedves pin­cében tárolásra kényszerü­lünk, legalább tűző napon fertőtlenített száraz homok, ha túl száraz a pince, akkor az ugyanilyen homok perme­tezhető (nem locsolandó) el­helyezésben a legalkalma­sabb a berétegezésre. Most már itt az ideje a fia­tal fák törzse nyúlrágás elleni védelmének, az idősebb fák koronatisztításának, az ejtett sebek lékezelése mellett. A hagyományos, kéntartalmú szerrel kombinált bordói le­ves, lombhullás utáni perme­tezésnek a jövő évet érintően sok haszna lehet. A bordói lé égetett mész tartalma kivá­lóan helyben tartja a ható­anyagokat. Fedjük, burkoljuk a rózsa­töveket, szedjük ki a fagyér­zékeny virággumókat. A keményebb fagyok beálltáig korai tavaszi betakarításra vethetünk még petrezsely­met, borsót (Gloria di Qui- mer) és duggassuk el a tava­szi, koranyári fogyasztásra szánt fokhagymát. Szakái László A takarékszövetkezetek sérelmezik a Takarékbank „önkényes kisajátítását’ Eladják fejük felől a tetőt Félő, hogy a Takarékbank napirenden lévő magánosítása a vi­déket behálózó takarékszövetkezetek negyven évi munkájá­nak, tetemes tőkéjének önkényes kisajátítását eredményezi - jelentette ki lapunknak dr. Kiss György, a Takarékszövetkeze­tek Szövetségének titkára. Kockázatos. A Bankár Kft. 100 millió forintos tő­kével, Rizikó Factory néven nyilvános részvénytársasá­got hoz létre. Az rt. névre szóló, 10 ezer forintos törzs- részvényeit november 11- től 22-ig jegyezhetik majd bel- és külföldi magánsze­mélyek, illetve társaságok. Az rt. a határidős devizapia­cokon, illetve a tőzsdén és a tőzsdén kívüli értékpapír- piacon kíván tevékeny­kedni, így részvényei koc­kázatos, de magas hozamot ígérő befektetést ígérnek. Fehcrasztalnál. Kilenc városban rendezik meg no­vembertől februárig a „Vál­lalkozói szféra estélye” című programsorozatot, amely november 15-én kez­dődik Pécsett, majd Veszp­rémben, Nyíregyházán, Szolnokon, Budapesten, Kaposvárott, Keszthelyen, Debrecenben és Miskolcon folytatódik. A köztársasági elnök védnöksége alatt álló, s immár hatodik alkalom­mal megrendezendő prog­ram most új elemekkel bő­vül, hogy az eddiginél is jobban szolgálja a vendég­látó városokban működő vállalkozások érdekeit, üz­leti kapcsolataik gyarapítá­sát és elmélyítését. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 260,43 Görög drachma (100) 66,82 Német márka 105,05 Olasz líra (1000) 104,69 Osztrák schilling 14,93 Spanyol peseta (100)124,65 USA-dollár 159,01 A pénzügyi szakember el­mondta: az ország városaiban, legeldugottabb falvaiban is je­lenlévő takarékszövetkezetek negyven esztendővel ezelőtt magánalapon szerveződtek. Nyolc éve pedig a csúcsbanki feladatok ellátására létrehozták a Takarékbank Rt.-t, ezt is pri­vát pénzintézetként. A bank a piacgazdaságra tör­ténő átállás viharában átmeneti­leg állami segítségre szorult, így tőkejuttatás révén az állam 88 százalékos tulajdoni része­A pénzügyi integráció e fejlett foka olyan valutáris tömböt hoz majd létre, amely nemcsak ha­sonlít az Egyesült Államok pénzügyi rendszeréhez, hanem annak komoly versenytársává is válik. A pénzügyi világban a közeli jövőben a legerősebb pénzne­mek három „földrészt” alakít­hatnak ki: a dollár, a jen és az euro birodalmát. Az eurotömb magja Németország, Franciaor­szág Hollandia és Luxemburg lesz, a mai erőviszonyokat is­merve. E „kontinenshez” tar­tozhatnak majdan a közép- és kelet-európai országok is. Eh­hez azonban nem elegendő az sedést szerzett, míg a takarék- szövetkezetek tulajdonában 12 százalék maradt. Később ez az arány 67:33-ra módosult az ál­lam javára. A takarékszövetkezeti szek­tor (beleértve a bankot is) 200 milliárdos betétállományának kilencven százaléka a takarék- szövetkezetek tevékenységének az eredménye, a 15 milliárd fo­rintnyi vagyonból pedig csupán 880 millió az állami tulajdon. Ezért Kiss úgy véli, hogy a Takarékbank privatizációja, Európai Unióhoz való csatla­kozás, hiszen a közös pénz be­vezetésének egyéb feltételei is vannak. A maastrichti egyezmény az Európai Monetáris Unióhoz (EMU) csatlakozni szándéko­zók elé rendkívül szigorú köve­telményeket állított, amelyek­nek eddig egyedül Luxemburg felelt meg. A többieknek meg­szorító gazdasági intézkedések sorozatát kell bevezetniük, hogy eleget tegyenek a kiírás­nak. Például az inflációs kü­szöb értékét 2,8 százalékban határozták meg. A költségve­tési deficit nem lehet több a GDP 3 százalékánál, az állam­külföldi kézbe adása a takarék- szövetkezetek közel fél évszá­zados munkájának önkényes kisajátítását jelenti. Félelmük nem teljesen alaptalan, hiszen amióta a Takarékbankban az ál­lam lett a többségi tulajdonos, a takarékszövetkezetek képvise­lői nem lehettek igazgatósági tagok, érdekeiket nem tudták érvényesíteni, s a testületi dön­tések rendszerint tudtuk nélkül, a fejük felett születtek. lüss György szerint a bank­privatizációban a takarékszö­vetkezeteknek elővásárlási jo­got kellene kapniuk az állami részt illetően, de sajnálatos mó­dón a magánosításnak ezt a módját nem hajlandó tudomá­sul venni az ÁPV Rt. Újvári adósság pedig nem haladhatja meg a bruttó hazai össztermék 60 százalékát. E feltételekből világosan ki­derül, hogy a volt szocialista országok esélytelenül startol­nak az EMU-tagságért. Igaz, az EU normáinak teljesítése és a közösségbe való bekerülés kö­zelebb juttatja ezen országokat a célhoz. Talán furcsán hangzik a gyengébb versenyző szájából, de tény: az Uniónak is érdeke, hogy ne legyen gyámolításra szoruló tagja. A költségvetési hiány és az infláció visszaszorí­tásával 2002-2005-re Magyar- ország is teljesítheti az uniós feltételeket. A felkészülést azonban egybe kell kötni az EMU kívánalmaival is, külön­ben hátrányunk behozhatat- lanná válhat. Bozsó Bea Európa új pénzneme az euro lesz Az Európai Unió tervei szerint még az ezredforduló előtt létre­jön az Európai Monetáris Unió, amelyben közös lesz a pénz is: az euro. Ám hogy a forintot mikor váltja majd föl ez az új fize­tőeszköz, azt egyelőre megsaccolni sem lehet. Privatizáció - számokban A bevételek fele sem jutott a költségvetésnek Az egymást követő állami vagyonkezelő szervezetek 1990 és 1996 augusztusa kö­zött folyó áron 1008 mil­liárd forint bevételt köny­veltek el. Ennek 95,6 száza­léka az értékesítésből, 4,4 százaléka pedig a vagyon hozadékából származott a Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint. A számokból kiderül: a va­gyoneladásból származó be­vétel 79 százaléka készpénz­ben folyt be. A devizáért el­kelt vállalatokért átszámítva 654 milliárd forint érkezett, az összes bevétel több mint kétharmada. Az értékesítési bevétel további 12 százalékát a kárpótlási jegyek tették ki, s csupán a maradék kilenc szá­zalék volt hitel. A privatizáció első három évében az értékesítésből 110 milliárd forintot megközelítő bevétel keletkezett összesen. 1993-94-ben ez az összeg meghaladta a 326 milliárd fo­rintot. ’95-ben viszont egyet­len esztendőben 474 milliárd forint folyt be a magánításból, 38 milliárd forinttal több, mint az azt megelőző öt év­ben együttvéve. Az idén januártól augusz­tusig valamivel több mint 98 milliárd forint érkezett az ÁPV Rt. számlájára. Az előző évekhez hasonlóan ebben az esztendőben is a készpénzbe­vétel nagyobbik hányadát (csaknem háromnegyedét) könyvelték el devizában. Az állami vagyonkezelő szervezetek 1990 és 1996 au­gusztusa között a bevételből 950 milliárd forintot használ­tak fel. A kiadás 45 százalé­kát, csaknem 428 milliárd fo­rintot a központi költségve­tésbe fizették be. A kiadás 25 százaléka, 250 milliárd forint a külön jog­szabály szerinti fizetési köte­lezettségek kielégítését szol­gálta. Ennek keretében 111 mil­liárd forintot a kárpótlási je­gyek bevonására fordítottak, és mintegy 65 milliárdot tet­tek ki az alacsony kamatozású E-hitelre történő értékesítés terhei. További 74 milliárd forint volt az elkülönített, il­letve egyéb állami pénzala­pok feltöltéséhez, a társada­lombiztosítás hiányának el­lensúlyozásához és a rész­vénytársaságok tőkeemelésé­hez nyújtott hozzájárulás. A költségvetési befizetések és az állami kötelezettségek kiváltására fordított összegek együttesen a bevétel 67 száza­lékát tették ki. Az egyéb célokra felhasz­nálható 272 milliárd forintból az állami vagyon reorganizá­ciójára, az értékesítésre szánt vállalatok „feljavítására”, il­letve az eladást előkészítő tő­keemelésekre, befektetésekre csaknem 110 milliárdot fordí­tottak, a keret mintegy 40 százalékát. A magánítás technikai­szervezeti költségei és a va­gyon kezelésével közvetlenül összefüggő kiadások megha­ladták a 69 milliárd forintot. A települési önkormányza­toknak és a társaságoknak ed­dig kiadott ellenérték aüg éri el a 43 milliárd forintot, ugyanakkor a kezesi, illetve szavatossági kifizetések au­gusztus végéig 26 milliárd fo­rintot emésztettek föl.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents