Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-01 / 255. szám

1996. november 1., péntek Gazdaság 5. oldal Kisebb jövedelem vagy több állástalan A társadalombiztosítási rendszer reformja azokat a természet­beni szociális jellegű juttatásokat is érinti, amelyeket a szövet­kezetek nyújtanak jelenleg dolgozóiknak. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) által készített hatáselemzés szerint a járulékfizetés tervezett kiter­jesztése mintegy 15-20 milliárd forint többletterhet róna az ag­rármunkáltatókra, bevezetése nyomán mintegy harmincezren válhatnak munkanélkülivé. Tenger(ny)i gond A legutóbbi FM-MOSZ- egyeztetésen sem született konkrét döntés a kukorica­exportról, holott már végé­hez közeledik a betakarítás. A termelők képviselői szerint minden nap késle­kedés rontja a kivitel esé­lyeit. Az exportkvóták kia­dásának halogatása különö­sen azokat a termelőket érinti érzékenyen, akik a hi­telek lejárata, a költségve­tési kötelezettségek teljesí­tése miatt akkor kénysze­rülnek a kukorica értékesí­tésére, amikor nincs vevő a piacon. A Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Or­szágos Szövetsége (MOSZ) mintegy 6 millió tonnára becsüli az idei kukoricater­mést. Ebből 1 millió tonna külpiacokra szállítását tartja kívánatosnak. Ezzel szem­ben a földművelésügyi tárca 700 ezer tonna kivitelére lát lehetőséget, ehhez azonban még a pénzügyi és az ipari­kereskedelmi tárcák egyet­értése is szükséges. A termelők furcsállják az exportkvóták kiadásának halogatását, hiszen nem pénzt kémek, hanem dollárt szeretnének hozni. (újvári) Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 259,12 Görög drachma (100) 66,85 Német márka 105,01 Olasz líra (1000) 104,77 Osztrák schilling 14,92 Spanyol peseta (100) 124,60 USA-dollár 158,68 A mezőgazdaságban dolgozók jövedelme ma három részből tevődik össze: a munkabérből, a háztáji gazdaságok termékei­nek értékesítéséből, valamint a szövetkezetek természetbeni juttatásaiból; ilyen a kedvez­ményes terményfelvásárlás vagy a takarmány-hozzájárulás stb. Ezek mértéke a dolgozók megélhetési költségeinek egy- harmadát is elérheti. Az ala­csony jövedelmezőség miatt az agrárágazatból élő lakosság A Budapesten, Győrött, Pé­csett, Debrecenben és Miskol­con elvégzett felmérések ered­ményéről Kozák Ákos, a GFK ügyvezető igazgatója elmondta, időszerű volt a termelők és a forgalmazók közötti konfliktus megfogalmazása. A 133 kereskedő és 89 gyártó ipari cég válaszaiból ki­derül, hogy az egymástól igen eltérő álláspontokat legfőképp a vásárlók érdekében kell köze­líteni egymáshoz. A megkérde­zett gyártók 47 százaléka állí­totta, hogy a termékfejlesztés folyamatában összhang van a csak ily módon tud talpon ma­radni, a fizetésből nem futja szükségleteire. Szeretni Lászlóné, a MOSZ főtanácsosa szerint a járulék­alapok kiszélesítése választás elé állítja a szövetkezeteket. Vagy megvonják a szociális jel­legű juttatásokat, vagy csök­kentik a létszámot, hogy az így megtakarított jövedelmeket szétosszák - életszínvonaluk megőrzése végett - az ott dol­gozók között. A járulékfizetés gyártók és kereskedők között. Az utóbbiaknak viszont csupán 26 százaléka vélekedett így. A gyártók nagy többsége úgy érzi, hogy a termékskála kiala­kításában figyelembe veszi a kereskedők javaslatait, a for­galmazók közül azonban jóval kevesebben látják ilyen opti­mistán a helyzetet. Az árpoli­tika megítélésében szintén je­lentős véleménykülönbség ta­pasztalható. A termelők több mint fele állítja, hogy áraik mindig elfogadhatóak; a keres­kedők elenyésző hányada ta­pasztalta ugyanezt. hatása tehát - a főtanácsos sze­rint - vagy 30-35 százalékos jövedelemcsökkenés, vagy 30 ezer újabb munkanélküli. A MOSZ-elemzés a társada­lombiztosítási reform kapcsán egy másik agrárgazdasági sajá­tosságra is felhívja a figyelmet. Jövőre az új adózási rendszer szerint vállalkozónak minősül­nek a mezőgazdasági kisterme­lők. Köztudomású azonban, hogy a mezőgazdaságban - e tevékenység jellegéből adó­dóan - ciklikus a jövedelem, több hónap is eltelik, amíg a gazdálkodó bevételhez jut. Két­ségesnek látszik, hogy eleget tudnak-e tenni a mezőgazda- sági kistermelők a számukra plusz terhet jelentő járulékfize­tési kötelezettségnek. Újvári Gizella Konfliktus forrása az árrés is. A kereskedők állítása szerint nincs sok befolyásuk az árak megállapítására. A gyártók ez­zel szemben azon a vélemé­nyen vannak, hogy az általuk javasolt ár nem jelenthet korlá­tot a forgalmazók számára. A felmérés eredménye arra kész­tette a két felet, hogy a jövőben közös stratégia kialalrításával egyeztessék elképzeléseiket. Az ipar és a kereskedelem párbeszéde annál is inkább idő­szerű, mert a vásárlási szokások átalakulása sosem volt még ennyire szembetűnő, mint nap­jainkban. Manapság az üzletek tele vannak importcikkekkel. Ám ha a vásárlók csak ezeket veszik, mi lesz a honi ipar­ral? (bozsó) Kit érdekel a fogyasztó? Sok bába közt elvész a gyerek: a gyártók a kereskedőkre mutogatnak A GFK Hungária Piackutató Intézet több mint száz élelmi­szergyártó és -kereskedő cégtől kérdezte meg, hogy milyennek ítélik meg együttműködésüket. Az adatgyűjtés arra is kitért, vajon a forgalmazott hazai termékek kielégítik-e a keresletet. „Olyan a kormány, mint a sanda mészáros” Jegybanki bűnbakok Két jeles, tapasztalt bankszakembert késztetett lemondásra a kormányfő, amint az lemondóleveliikből kiderül. S mivel szol­gáltak rá a bizalom megvonására? Azzal, hogy a kilencvenes évek elején olyan ügyletet kötöttek külföldi befektetőkkel, amely csökkentette a tőkeberuházók befektetésekkel kapcsolatos árfo­lyamkockázatát. Vajon behozta volna-e az országba pénzét a befektető, ha a forint leértékelése súlyos veszteséggel fenyegeti? Hiszen a be­hozott devizát a hazai bankban az adott napi árfolyamon „fo- rintosítják”, mondjuk 100 dollárt 10 000 forintként. Ha a ma­gyar pénzt leértékelik, s 100 dollárért azontúl 12 ezer forintot kell adni, akkor a befektető egy tollvonás nyomán kétezret vesz­tett, ugyanis eredeti száz dollárját kettőezer forinttal többért vásárolhatja vissza, mint amennyiért eladta. Ennek ellentétele a befektető kamatnyeresége szokott lenni, vagyis magyarországi kamatbevételének és a hazai, ill. más or­szágbeli befektetések hozamának különbsége. Ahhoz azonban, hogy ez a nyereség létrejöjjön, huzamos ideig változatlan árfo­lyam mellett kell hozamnak befolynia. A kilencvenes évek elején sem a forint árfolyama, sem a kamatláb nem volt tisztán piaci kategória, jelentősen függött állami, politikailag motivált elha­tározásoktól, ami fokozta a rizikót. Hadd jegyezzük meg, hogy ma a kúszó árfolyam s a meghirdetett havi leértékelések szigorú megtartása biztonságot ad a külső befektetőnek. A kifogásolt szerződés megkötésekor a gazdaságpolitika a magyar forint némi túlértékelésére törekedett, vagyis nem kü­szöbölte ki a külföldi és a hazai inflációs ráták különbségét, vi­szont folyamatosan csökkentette a kamatokat. Az MNB vezetői ilyen feltételek mellett kötötték meg azt a megállapodást, amelynek ellentétele a külföldi befektetések itthon maradó ho­zama, az általuk fizetett bér és adó, a honi piacon való beszer­zések, az újra befektetett nyereség volt. Ezekről nem esik szó. Mai szemmel nézve a feltételezések nem váltak be, az élet na­gyobb leértékelést és kamatlábakat kényszerűen ki, mint amek­korát a kormány akart. Vagyis a gazdaságpolitika, amelyet az MNB-nek ki kellett szolgálnia, nem bizonyult helyesnek. Le­mondatták-e akkor ezért a kormányt? Nem, ahogy a jelenlegit sem, amely többször ítélte meg helytelenül a gazdaság, az inflá­ció stb. várható alakulását. Az előrejelzés, mint minden dolog, nagy bizonytalansággal van megverve. Mai ismereteink mellett az is felvetődik, hogy lehetett volna talán óvatosabban is el­járni. Bizonyára, csakhogy a piacgazdaság tudnivalóit tanulási folyamatban sajátítják el a szereplők. Ezek után csak azt gondolhatja az ember, hogy kellett a To- csik-ügy után egy másik felfújt botrány, amely elmossa az első emlékét, és bizonyítja a kormány erejét. Csakhogy mindenki észreveszi az óriási különbséget a két ügy között, s látja, hogy a kormány ebben az esetben olyan mint, a sanda mészáros: más­hova csap, mint ahova néz. Bácskai Tamás Házikerti praktikák Néhány jó tanács a téli tároláshoz A háztartásokban mind nagyobb jelentősége van a nyers zöld­ség és gyümölcsfélék téli „bespájzolásának”, ami, ha nem szak­szerűen történik sok bosszúsággal, kárral járhat. A burgonya legjobb tárolási hőmérséklete a plusz 3-7 fok között van, mert már a plusz 1 Celsius foknál megédesedik. Ha 90 százaléknál alacsonyabb a páratartalom, akkor fonnyad, ráncosodik, ha 95 százaléknál magasabb, az rövid időn belül rothadáshoz vezet, amit még súlyosbíthat a magasabb hő­mérséklet. Ez ráadásul a csírá­zásra is jobban serkenti a gu­mókat. A káposztafélék - a karfiol kivételével - már nem ennyire érzékenyek. Kisebb mennyiség hűvös kamrában vagy egyéb helyen egy-másfél hónapig kár nélkül eltartható, de nagyobb mennyiséget érdemes gyöke­restől két ásónyomnyi mély ár­kocskába dönteni, szalmával le­fedni, amelyre 15-20 cm laza földtakaró kerüljön. Innen télen át sorba szedhetjük fel a frissen maradt káposztafejeket. A kel­káposzta decemberig akár fagyban is szedhető, a bimbós­kel pedig akár egész télen kinnmaradhat és tövéről szed­hető. Annál ízletesebb szoba- hőmérsékleten kiengedve. A vöröshagyma szikkasztás után a száraz, fagyhatár körüli hőmérsékleten tartható el leg­biztonságosabban. Eső után szedett vöröshagyma leszáradt levéltöveinél lévő csúcsban víz marad és az a biztos rothadás feltétele. Ha van ilyen készle­tünk, azt mihamarabb használ­juk fel. Ha dughagymát termel­tünk, azt vagy 5 Celsius fok alatti, vagy 18-20 C fok feletti hőmérsékleten tartsuk, mert a két érték közé eső hőmérsékle­ten olyan élettani folyamatok zajlanak le, ami feltétlen fel- magzáshoz vezet. Az ideálisan 80-90 százalé­kos érettségi állapotban, lehető­leg kocsánnyal szedett almafé­lék jó tárolóhelye a 0-3 C fo­kos, magas relatív páratartalmú (95 % legalább) helyiség. így menthetjük meg a korai túlérés- től, leépüléstől, ráncosodástól. A gyökérfélék, a sárgarépa kivételével eléggé fagytűrőek. A 2-10 C fok hőmérsékletű ve­rem a legideálisabb tárolóhely, melyben a 85 százalék körüli relatív páratartalom biztosított. Ilyen helyen újságpapírba cso­magoljuk vagy pedig tiszta homokba téve tároljuk. Szakái László Állatorvosi ügyeletek Az ügyelet 1996. november 1- én 16 órától november 4-én reggel 8 óráig tart. Hatósági állatorvosi ügyelet: Dr. Bodnár János Dunaszent- györgy, Rákóczi u. 56. Tel: 75/336-034, Dr. Bánszky András Váralja, Kossuth L. u. 40. Telefon: 74/458-169. Dr. Fisi István Sióagárd, Bercsé­nyi u. 1. Tel: 74/437-028, Dr. Faragó Péter Kurd, Petőfi u. 41. Tel: 74/401-257, Dr. Pa- tonai Iván Pincehely, Vörös­marty tér 12. Tel: 74/406-843; 06/30/470-863, Dr. Makláry Béla Felsőnyék, Kossuth u. 7. Tel: 74/478-558. Magán állatorvosi ügyelet: Dr. Schmieder László Duna- földvár, József tér 9. Telefon: 75/342-507, Dr. Gergely Já­nos Zomba, Nagy tormás pta, tel: 74/433-074, Dr. Enyedy Pál Tolna, Festetich u. 54. Tel: 74/440-432, Dr. Szabó Mari­ann Bátaszék, Budai u. 56. Tel: 74/493-659, Dr. Tóth La­jos Nak, Petőfi u. 102. Tel: 74/485-351, Dr. Pomázi László Ozora, Hunyadi u. 58. Tel: 498-779, Dr. Topái László Tamási, Gárdonyi u. 27. Tel: 74/471-054. Szekszárdi Kisállat Klinika: A Szekszárdi Kisállat Klinika (Szekszárd, Hunyadi u. 5., te­lefon: 74/315-797) szombaton és vasárnap 9 órától 12 óráig állandó állatorvosi ügyeletet tart. Az ügyeleti időn kívül a 06-30-464—776-os rádiótele­fonon hívható az ügyeletes ál­latorvos. Állatgyógyszertár: TOL­NA VET Állatgyógyszertár. Szekszárd, Hunyadi u. 5. Tel.: 74/315-797. 06-30-464-776 Hétközben: 8.00-19.00. Szombat: 8.00-12.00 óráig. Vasárnap: Szekszárdi Kisállat Klinika (Szekszárd, Hunyadi u. 5.) ^ 9.00-12.00. AGRO- VET Állatgyógyászati Köz­pont Állatorvosi Rendelő és Állatpatika (Szekszárd, Ta­vasz u. 15. Tel: 74/415-122) szombaton 10-11 óra, vasár­nap és ünnepnap 18-19 óra között tart ügyeletet. Baki előfordult, törvénysértés nem Szorgalmasan adózunk Több hiba is történt az adókár­tyák pályáztatása során, de az elrendelt vizsgálat csak hiá­nyosságokat tárt fel, törvény- sértést nem - mondta Pitti Zol­tán, az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal vezetője. Eddig mintegy 5,2 millió adóigazolvány készült el. A jövő hét végére befejeződhet az akció első szakasza, amelyben a már nyilvántartott adózók kapják meg kártyáikat. Á bevételek a kiemelt adó­nemeknél szeptember végéig időarányosan befolytak, és en­nek alapján megállapítható, hogy teljesülni fognak a módo­sított költségvetésben előirány­zott számok is év végéig. Ked­vező, hogy megállt, sőt már csökkent is az adóhatóságnál nyilvántartott kintlévőségek ér­téke - mondta az APEH elnöke. On+Mi=Egy jó csapat Területi képviselő-faipar, építőipar­Az üzletkötés sikerének két előfeltétele van: minőségi termékek, amiket jól el lehet adni és képzett üzletkötők, akik ezeket a termé­keket jól el tudják adni. Mi rendelkezünk mind a két előfeltétellel, s ezért növekedésünk át­lagon felüli. Most Ön is tagja lehet ennek az eredményes csapatnak Tolna megyében, mert fejlődünk tovább. Olyan hölgyek és férfiak jelentkezését várjuk,akik a következő elvárásoknak megfelelnek:- eredményesen befejezett műszaki végzettség a faipar vagy az építőipar területén,- kereskedelmi gyakorlat,- jó kommunikációs képesség, precíz munkavégzés, üzletemberi gondolkodásmód,- jogosítvány és saját gépkocsi,- telefon,-21-35 év közötti életkor,- erkölcsi bizonyítvány,- Tolna megyei lakóhely és jó helyismeret, Ha mindezeknek megfelel, akkor máris kezdődhet a karrierje a Würthnél. Főállású munkakört kínálunk Önnek, az elején fix fizetéssel, majd pedig az ezt kiegészítő teljesítményarányos jövedelemmel. Az első lépés? Küldje el kézzel írott, szakmai önéletrajzát egy fényképpel a következő címre: A PROFI SZERELES Würth Szereléstechnika Kft. 2040 Budaörs, Gyár u. 2. Horváth Lajos ügyvezető igazgató A Würth Faipari Kft, a következő termékeket forgalmazza: csavarok és egyéb kötő­elemek. rögzitéstechmkai termékek, tiplik, bútor- és épületvasalatok, kézi-, elektromos és levegős szerszámok, raktározási rendszerek, ragasztó- és tömítőanyagok.

Next

/
Thumbnails
Contents