Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-30 / 280. szám

1996. november 30., szombat Hétvégi Magazin 15. oldal Mai feladványunk A tíz éven felüliek olvassák össze az alábbi betűket. Egy népszerű és nagyon egészsé­ges sportág elnevezését kap­ják. Ezt kell beküldeni. A megfejtéseket december 6-ig küldjétek be a Gyerme­kek Háza címére (7100 Szek- szárd, Pf. 130.) A szerencsé­sek közül hárman a „2 Zsiráf’ nyák Éva (Szekszárd). A Gyermekek Háza könyvaján­dékát nyerte: Illés Nándor (Cikó), Fejes Anita (Csibrák) és Stein Balázs (Dalmand). Ünnepel a Szépművészeti Múzeum A száz éves Iparművészeti Múzeum mellett ebben az évben ünnepli fennállásának 90. évfordulóját a budapesti Szépművé­szeti Múzeum. A Városliget szélén - Schickedanz Albert és Hercog Fülöp tervei alapján - emelt épület 1906 december 1-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A sok látnivaló között megis­merkedhetnek az érdeklődők az ókori klasszikus kultúrák - egyiptomi, görög, római - mű­vészeti emlékeivel, ezek anya­gai részben vásárlások, részben magyar expedíciók ásatásainak eredményeként kerültek ha­zánkba. A Régi Képtár 2.700 külföldi festményéből mintegy 800 szerepel állandó kiállítá­son, a többi időszaki tárlatok alkalmával kerül a nagyközön­ség elé. Az ország legnagyobb képzőművészeti gyűjteménye is itt található, egy részét Szé­chenyi Ferenc ajándékozta a nemzetnek saját gyűjteményé­ből, a többi további ajándéko­zás és vásárlás útján szerzett anyag, valamint a Jankovich, Pyrker, Esterházy és Ipolyi féle gyűjtemények hozzácsatolásá­val alakult ki. A csaknem ezer darabot őrző grafikai gyűjte­mény magas színvonalú rajzai, metszetei jelentős együttest al­kotnak. A XV-től a XX. száza­dig minden jelentősebb iskola - német, németalföldi, itáliai, spanyol mesterek sora - képvi­selteti magát. A XIX. és XX. század anyaga főleg francia művészek alkotásaiban bővel­kedik. Az 1800-as évektől nap­jainkig terjedő időszakot fel­ölelő szobrász-plasztikai anya­got magában foglaló gyűjte­mény a modem művészeti tö­rekvésekkel is megismerteti a múzeum látogatóit. Ez év vé­géig a Régi Képtár, az Egyip­Egyiptomi férfiportré tömi kiállítás, a XIX. századi barokk szoborgyűjtemény és Schickedanz Albert munkássá­gának bemutatója várja az ér­deklődőket.-csiszi­... .'i.______: A múzeum épülete Bűvészkedjünk! Szellemek konyhája A bűvész egyik kezében kis pléhserpenyőt tart, másikban a varázspálcát. A serpenyőt gondosan megvizsgáltatja a közönséggel, s időközben meggyújt egy kis szeszlámpát (égő gyertya is megteszi). Az üres serpenyőt azután a láng fölé tartja, s elmondja, hogy a bűvész sohasem szenvedhet szükséget, mert szellemei se­gítségével bármilyen ételt elővarázsolhat magának az üres serpenyőből. Most éppen rántottára van étvágya. Eközben észrevétlenül le­csavarja a belül üreges va­rázspálca kupakját, s mihelyt a serpenyő forró lesz, a bű­vész a botot a serpenyő fölé tartja, nyitott végét ráteszi és kavargatni kezdi. A bot két to­jás tartalmával van megtöltve, nyílása egy kis vajjal be­tömve. A bot melegedni kezd, a vaj felolvad és a bot tar­talma a serpenyőbe ömlik. Egy perc múlva a közönség megkóstolhatja a rántottát. Egy ugyanolyan színű és formájú varázsbotot is ké­szenlétben kell tartani, s a mu­tatvány befejezése után át le­het adni vizsgálódás okán a közönségnek a serpenyőt és a botot is. Ügyelni kell arra, hogy a botok cseréje észrevétlen le­gyen, mert különben oda a mutatvány. Egy keserédes történet Hosszú kóborlásom során gyakran gondolkodtam azon: hogy lehet az, hogy egyes ku­tyáknak van gazdájuk, mások­nak meg nincs? Mit tudnak azok a kutyák adni, amit én nem? Mind a nyolc elemit ki­jártam, szakközépiskolát, főis­kolát végeztem, három szak­mám van: házőrzés, pásztor­kodás, vakvezetés, sőt, értem az emberei nyelvet is, és pont nekem nincs gazdám? Pedig én nem is vagyok igényes, napi egyszeri étkezés nekem bőven elég, sőt, ebben a sok kóborlásban hozzászoktam, hogy csak kétnapçnta jutok va­lami élelemhez. Én kis helyen is elférek, nekem nem kell egy kis saroknál több, csak valami, ahol kényelmesen meghúzha­tom magamat. Egy szerető gazdit szeretnék, aki a fájó se­beimet ellátja, törődik, játszik velem és nem fog két nap után kidobni az utcára. Már arra is gondoltam, hogy talán azért nincs gazdám, mert rossz a ki­nézetem. De én ezt sem hi­szem el, mert az áruházi kira­kat tükrében megnéztem ma­gam. A színem a barnának kü­lönböző árnyalataiban pompá­zik, füleim, mint ágról a levél, úgy lógnak a fejemről, sze­meim karikásak ugyan, de csak attól, hogy több napja nem aludtam. Termetem köze­pes. Ahogy így gondolkodtam, egy autó fékezett le mellettem. Hirtelen megtorpantam, egy kisgyerek ugrott ki a kocsiból. Egy ideig hívogatott, de én megijedtem és bizalmatlanul álltam. Ekkor a kisgyerek apu­kája megfogott és a kocsiba tett. A gyerek egész úton nézett és boldogan mosolygott rám. Először egy fehérköpenyes emberhez vittek, tanulmányaim szerint ő lehetett az orvos. Itt összevissza tapogattak, fogdos- tak, de én annyira megijedtem, hogy nem is ellenkeztem. Mi­után végeztünk, ismét autóba szálltunk és meg sem álltunk egy nagy házig. Kivettek a ko­csiból és bevittek a házba. Ott kaptam enni-inni. Míg ettem, sokszor elmondták nekem, hogy mostantól ez az én laká­som. Nem is sejtették, hogy én ezt már megértettem, sőt, azt is, hogy szerető gazdára leltem. Csiffáry Richard, Paks Találós kérdések Milyen cső vezet a ma­gasba? (A lépcső.) Melyik a legtüzesebb ló? (A vasaló.) Melyik kérdés az, amire ha igennel válaszolunk, nem mondunk igazgat? (Alszol?) Milyen kőből van a leg­több a patakban? (Vizes­ből.) Ketten egyszerre indul­nak, egyforma gyorsan fut­nak, mégsem érik utói egy­mást. Mi az? (Kerékpár.) Hány feje van az ember­nek. (Ót: egy fej, két kézfej és két lábfej.) A mesterdetektív Sir Arthur Conan Doyle - Sherolck Holmes alakjának megalkotója - körutazást tett az Egyesült Államok­ban. Az összes amerikai új­ság bőségesen foglalkozott vele. Leírták, hol jár, mit csinál, hogyan öltözködik és hová fog menni. Egy nap Bostonban egy utas lépett ki a vasútállomás épületéből. Utána egy hor­dár hatalmas bőröndöt ci­pelt. Az utas Conan Doyle volt. Egy öreg fiákeres kö­zeledett feléje, a nevén szó­lította és felajánlotta a ko­csiját. — Ki mondta önnek, hogy én vagyok Conan Doyle? - kérdezte csodál­kozva a híres detektívregé- nyek írója. — Senki. Az ön ruház­kodási módját leírta az ösz- szes lap, és mindenki tudja, hogy melyik városokat láto­gatja meg. Hogy Philadelp­hiában volt, azt látom a haj­vágási módjáról. A kalap­ján, ráismerek, Chicago pora van. A cipőjén lévő sár, ha nem tévedek, buffa- loi sár... Conan Doyle csodálko­zása nem ismert határt. Hí­res detektívje, Scherlock Holmes, sém volt ilyen éles megfigyelő! — És azután? - kérde­zősködött tovább. — No és azután? Mit kí­ván még az úr tudni? - sze­rette volna már befejezni a beszélgetést a kocsi bakján ülő férfiú. — No és azután? - hajolt egészen közel, megismé­telve a kérdést, a bérkocsis­hoz Conan Doyle. — És azután - tette hozzá titokzatosan a bérko­csis, miközben elindította a lovait - hogy ön Conan Doyle, azt abból is megálla­píthattam, hogy a neve nagy betűkkel rá van írva a bő­röndjére... Vicces! — Fiacskám, hidd el, a medve elől menekülni nem le­het. Ha szaladsz, a medve még gyorsabban szalad és utolér. Ha fára mászol, a medve gyorsab­ban mászik és szintén utolér. — És ha elbújok, apu? — az sem ér semmit, a medve még ügyesebben elbú­jik... Fizikaórán kísérleteznek. A ta­nár két vasgolyót tesz a hi­ganyba. A vasgolyók fennma­radnak a higany felszínén. *— Mire következtethetünk ebből? - kérdi a tanár. — Arra, hogy a vasgolyók úszógumi nélkül is tudnak úszni - vágja ki büszkén Gazsi. — Én fázom, te fázol, ő fá­zik. Milyen időben van ez? — Télen, tanár úr - hangzik Janó válasza. Vetélkedő kicsiknek, nagyoknak Húsz éves a szekszárdi Gyermekek Háza Mint arról már hírt adtunk, a szekszárdi Gyermekek Háza idén ünnepli fennállásának 20 éves évfordulóját. Ennek kere­tében rendeztünk az elmúlt héten egy vetélkedőt az általános iskolások, egyet a középiskolások részére. Ez utóbbi - igazi különlegességként - az éjszakába nyúlt. A néhány elméleti kérdésen kívül a feladatok megoldásá­ban elsősorban a találékony­ság, az ügyesség, a talpraesett­ség dominált. Az autóeltolás - szemerkélő esőben - a fecskendővel való gyertyaoltás, a léggömbfújás, a különféle sport-staféták mel­lett kiderült, hogy ki a legerő­sebb, kinek a legrövidebb vagy leghosszabb a haja, ki tud a legnagyobbat kiáltani, ki tudja a legtöbb ruhát magára venni, ki tud a lépcsőn leghamarabb egylábon le- és felugrálni, stb. Az állatok összegyűjtése, a le­göregebb (87 éves) és a legfia­talabb (3 hónapos) emberek bemutatása osztatlan sikert aratott. A nehezebbnek tűnő feladatokat is játszva megol­dották a résztevevők, például egy-két némán végrehajtott mozdulat után kitaláltak vers­eimet, kiváló emblémákat ajánlottak a Csordás Reklám­nak, a KIT-nek, szép karikatú­rákat készítettek egymásról és a Tolnai Népújság Gyermek­rovatának cikkeit is ötletesen illusztrálták a résztvevők. Meglepően sokat tudtak a biz­tosításokról, az ételekről, a KRESZ-ről, az illemről, a Ba­goly ABC árairól, a szolárium használatáról, hogy csak né­hány versenyfeladatot említ­sünk. Az évfordulót a Magyar Posta alkalmi bélyegző kiadá­sával örökítette meg. Az általános iskolások ve­télkedőjének nyertesei a kö­vetkezők: 1. és 3. helyezett a szekszárdi II. számú Általános Iskola csapata, 2. lett a Babits Mihály Általános Iskola, 4. a Dienes Valéria Általános Is­kola, 5. a Gyakorló Általános Iskola csapat. A középiskolások vetélke­dőjében a következő sorrend alakult ki: 1. az Ady Endre Középiskola 12/c. osztályának csapata, 2. a Garay János Gim­názium I. számú csapata, 3. a Bezerédj István Középiskola csapata, 4. az Ady Endre Kö­zépiskola „Balhé brigádja”, 5. pedig ugyanennek az iskolá­nak a Ill/a. Vasas csapata. A Gyermekek Háza által felajánlott jutalmakon kívül szponzorok ajánlottak fel díja­kat. Köszönet érte az Európa Biztosítónak, a 2 Zsiráf szer­kesztőségének, a Trió Kft-nek, a Vanessa Szoláriumnak, Me- zey Györgynének, Acélosné Solymár Magdolnának, Csor- dásné Kőmíves Ágnesnek, Nagypálné Tillmann Beatrix­nek, Jantner Lászlónak, Kisfü- gedi Jánosnak és Wiesner Györgynek. Batár Zsolt a Gyermekek Háza igazgatója nyünk helyes megoldása: a zenész a „B” úton jut el hang­szeréhez. A Fer-Ac Bt. uzsonnáját nyerte Albrecht Péter, Bauer Győző és Bos­A tíz éven aluliak színezzék ki és küldjék be a képet (0=fehér, l=bama, 2=okker, 3=sárga, 4=ibolyaszín, 5=vi- lágoskék, 6=zöld, 7=rózsa- szín). decemberi számát, hárman pedig a Gyermekek Háza de­cemberi programjaira ingye­nes belépőt nyernek. Jó mun­kát és fejtörést! November 16-i rejtvé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents