Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-30 / 280. szám

1996. november 30., szombat 3. oldal Megyei Körkép Halló! Itt a Jóreménység foka! Bálnales és elefántattak (Folytatás az 1. oldalról.) Nemcsak a résztvevőknek, de az újságírónak is rendkí­vüli élményben volt része. Képzeljék el, amint gyanútla­nul issza a reggeli kávét, vagy a késő esti teáját kortyolgatja, felkészülve egy újabb szürke napra vagy éppen lezárva azt, amikor megszólal a telefon: November 26. — Halló! Gaál Attila va­gyok. Itt állok az óceán part­ján, Hermanusban. Ez egy tíz kilométer hosszú és három­négy kilométer széles öböl, Cape Town-nal szemben. Hajnalban jöttünk ide ki, út­ban a szafári felé. A parton ál­lok és tőlem 2-300 méterre 10-12 bálna úszik a borjaikkal együtt. Hát ez hatalmas! Ötödéves tengerbiológus- hallgató kollegám, Németh Szabolcs, öt perce úszott be hozzájuk. Most körülbelül fél méterre lehet az egyik anya­bálnától! De úgy látom nem meri megsimogatni. Már for­dul is vissza. Nagyon erős a hullámzás. A bálnák is meg­fordulnak, szépen, lassan bukdácsolva megindultak, ol­dalaikon a boijakkal, az öböl kijárata felé. Iszonyatos él­mény! Mi is szedjük nemso­kára a sátorfánkat, majd a sza- fáriról jelentkezem. November 27. — Halló! Újra Afrika! Kétezer kilométert jöttünk el észak-keleti irányban, éjjel­nappal utaztunk, délután, két autóval érkeztünk ide, a Kru­ger Nemzeti Parkba. Nevét Paul Krugerről, a Dél-afrikai Köztársaság egyik elnökéről kapta. Zárásig maradtunk és a kö­vetkezőket láttuk: három féle impalát, rengeteg gnút, zeb­rákat, sakálokat, hiénacsalá­dot, sok orrszarvút, bár ők magányosan, nem közösség­ben élnek. Csodálatosak a zsi­ráfok, még a varacskosdisz- nók is a kicsinyeikkel. Renge­teg most a kölyök, vigyázni kell, nem szabad a közelükbe menni, mert zokon veszik a szülők. Folytatjuk az expedí- ciós film forgatását. Rendkí­vül érdekes minden! Az ég felhős, 20-22 fok meleg van, ami elég ritka errefelé, ilyen­kor rekkenő hőség szokott lenni. A levegő viszont párás. Jól vagyunk, egészségesek vagyunk mindannyian. Egyébként, amikor kijöttünk, nem kellett semmiféle oltás, de egy csomó gyógyszert be kellett vennünk, többek kö­zött malária ellen. Rettenete­sen elfáradtunk. Holnap foly­tatjuk a szafárit. November 28. — Halló! Igazán izgalmas nap van mögöttünk. Sok min­dent megfigyeltünk és fotóz­tunk, filmeztünk ebben az ir­datlan nagy nemzeti parkban, amit öt folyó szel át és azok­ban negyvenhat halfajta ho­nos. Fákból is van háromszáz fajta. Az állatok közül ma végre láttunk oroszlánokat, fekete rinocéroszt, kafferbiva- lyokat, leopárdokat, galacsin- hajtó bogarakat. Lenyűgöző volt az egymással harcoló vadállatok látványa! Mint már mondtam, rengeteg most a kölyök, utód. Egy elefánt­csordát érintőtávolságra köze­lítettünk meg. Ez nem tetszett az egyik nősténynek, borja el­leni támadásnak vélte, ezért nekünk rontott. Amilyen gyorsan csak tudtunk, iszkol- tunk az autókkal. Akkor végre megnyugodott, mondanom sem kell, mi is. Megnéztük a színes, gyö­nyörű busman sziklarajzokat is. Attól a helytől nem messze pedig a vizilovak és a kroko­dilok tanyáját kérésük fel. Ez a hely sem volt veszélytelen, nagyon komolyan veszik a rendszabályokat, nem szabad az autóból kiszállni. Persze mi megtettük, hisz forgatunk. Egy őr állandóan mellettünk volt, vigyáznak a turistákra, főleg a külföldiekre. Bár nem tudom, a saccra, századeleji puska mennyire hatásos vé­dőeszköz egy feldühödött krokodil ellen? Szerencsére nem volt semmi gond. Megint óriási élményekkel lettünk gazdagabbak. Mi már sejtjük, miért is volt ez a kontinens fontos kereskedelmi állomás. Talán a leletek között találunk elefántcsontból készült tár­gyakat is. Szeretném, ha az olvasónak is lenne fogalma, milyen cso­dálatos helyeken jártunk-já- runk, ezérta SwissAir kapitá­nyi postájával küldök pár fű­met. Remélem lesz köztük néhány kép, amit közölni le­het. Addig is mindenkit üd­vözlök! A lehetőséget kihasználva, az olvasóknak is módjukban áll üdvözleteiket, kérdéseiket elküldeni dr. Gaál Attila ré­szére. A lapokat, leveleket to­vábbítjuk Dél- Afrikába, csak juttassák el címünkre. V. Gänszler Beáta («gp»»)))) VNESTEL Nyílt nap a pálfai rehabilitációs intézményben Kényszerszülte elhelyezési körülmények A pálfai Fogyatékosok Otthonában és Rehabilitációs Intézmé­nyében tegnap délelőtt nyílt napot és gondnoki-szülői értekez­letet tartottak. Az immár hagyományos program részleteiről Siklósi Mihály, az intézmény igazgatója tájékoztatott. olyan fórumon, ahol egymás dolgait megbeszéljük. Ez a nap jó alkalom arra, hogy beszá­moljunk nekik az aktualitások­ról. — Most mi volt a téma? — Alapvetően, ami egy in­tézmény életét befolyásolja és — A társadalom felé való nyitás szándéka a nyílt nap. Le­hetővé téve az itt élő embertár­saink iránti ér­deklődést, olyan koncentrált na­pon, amikor azok is információt kapnak, akik kí­váncsiak a kö­rülményekre, az intézmény éle­tére. Ilyenkor bemutatjuk, mi­vel foglalkoznak a súlyosan fogya­tékos emberek, mire képesek, milyen képző- művészeti tevé­kenységet vé­geznek. Ekkor a mi világunkba való betekintést Siklósi Mihály tartott tájékoztatót fotó: bakó jenó működésének kereteit adja, az elhelyezési körülmények. Ez olyan feltétel, amelyben valaki azt mondhatja, érezheti, hogy otthonban él. A miénk évtize­dek óta kényszerszülte elhelye­zési körülményeket biztosít, amely - sajnos - mára sem érte el a középszintet. Nem tudunk megfelelő elhelyezési körül­ményeket biztosítani. Teljes fe­lelősségünk van az elhelyezet­tek ellátásáért, ami a fizikai, a foglalkoztatás és szabadidő el­töltést is magában foglalja. — Van-e megoldás az alap­vető problémákra? — A megyei önkormányzat, mint fenntartó, ismeri a prob­lémáinkat, elismeri azokat, de ahhoz, hogy megoldják az el­múlt évtizedekben felhalmozó­dott gondokat, újszerű helyzetet kell teremteni. Leépül az in­tézmény, elromlik minden, s egyszer szembe kell nézni az­zal, hogy nem tud a feladatnak teljes egészében megfelelni. (pt) A bonyhádi ellenzék baloldali diktátumról beszél Bonyhádon véget ért egy fejezet (Folytatás az 1. oldalról) Pogátsa Alajos az MSZP frak­cióvezetője rávilágított, hogy e módosításokat már korábban megtették volna - mert elége­detlenek voltak a testület mű­ködésével - ám azt nem tudták keresztülvinni. Ónodi Szabolcs (MDF) csaló­dottságának adott hangot és önmérsékletre valamint arra szólította fel a képviselőket, gondolják át újra a tervezett változtatásokat. Hahner Ferenc (SZDSZ) kije­lentette, hogy az általa vezetett gazdasági bizottság nem hoz politikai döntéseket. Ugyanak­kor rámutatott, hogy a válasz­tók akaratának megfelelően mindenkinek el kell viselni, hogy egy adott pillanatban ki­sebbségbe kerül. Krähling Dániel (MDF) szerint a város vezetésének a felelős­sége átcsúszik azoknak a kép­viselőknek a kezébe, akik frak­ciót alakítva pártszínekben so­rakoztak fel. dr. Kiss T. Mária (MDF) a szo­ciális bizottság eddigi elnöke óvott a változásoktól, rámuta­tott: amennyiben a polgárnak gyors segítségre van szüksége, nehezebben talál meg egy bi­zottságot, mint ahogy korábban a polgármesterhez fordulhatott segítségért. Dr. Abrahám János - aki há­rom percet átadott dr. Kiss T. Máriának - azt mondta, nem tudja, miért fagyott meg a le­vegő. — Mitől baloldali terror a bizottságok átszervezése? - kérdezte. A testület a parázs vitát kö­vetően megszavazta (rendsze­rint tíz igennel), hogy a pol­gármesternek átadott hatáskö­rök egy részét a szociális, il­letve a gazdasági bizottságnak adja át. Összevonták a pénzügyi, jogi és ügyrendi, valamint a gazda­sági bizottságot. E testület pénzügyi és gazdasági bizott­ságként működik tovább, veze­tője a korábbi gazdasági bizott­ságvezető Hahner Ferenc (SZDSZ). Az oktatási és kultu­rális bizottság - élén Mosonyi Gyulával (MSZP) - változatlan maradt, nem így az egészség- ügyi és szociális bizottság. A korábbi vezetőt dr. Kiss T. Má­riát (MDF) leváltották, helyére Antal Gézát (MSZP) választot­ták. Az ifjúsági és sportbizottságot továbbra is Ónodi Szabolcs (MDF), a közrend- és környe­zetvédelmit Ohnmacht György (MDF) vezeti. A testületet megosztó politikai csörte rányomta bélyegét az ülés más részeire. Míg az autó­busz helyi díjairól szóló terve­zet „csont nélkül” átment - egy buszjegy ára 41 forintról 50 fo­rintra emelkedik - addig a la­kossági távfűtés alapdíjainak megállapítása újabb hullámokat kavart. Kiszler Ferenc számos kérdést intézett a fűtőmű ügy­vezetőjéhez. Nehezményezte, hogy csak a költségekről kap­tak pontos kimutatást, a bevéte­lekről nem. Több társa is csat­lakozott hozzá, és magyarázatot vártak a tervezett húsz százalé­kos emelésre. Bölcsföldi Árpád válaszában rámutatott, hogy a törvényben előírt adatokat ter­jesztette a testület elé, de kész­séggel megadta a kért további számokat. Miután a képviselők egy része még mindig elégedet­len volt a magyarázattal, Sebes­tyén Lajos a polgármesteri hi­vatal műszaki osztályának a vezetője emlékeztetett, hogy Kiszler Ferenc megválasztása előtt azzal kampányolt, hogy új alapokra kell helyezni a távhő­szolgáltatás díjainak megállapí­tását. Kérte, hogy a választási ígéretét ne ily módon próbálja a képviselő teljesíteni. Ekkor Po­gátsa Alajos - megvédve frak­ciója tagját - megfeddte Sebes­tyén Lajost, és kérte, hogy köz- tisztviselőként ne tegyen meg­jegyzést politikai kérdésekben. A testület egyébként 14 igen­nel, két tartózkodással és két nemmel elfogadta a díjemelést. Ezzel egy átlagos lakótelepi la­kásban (154 légköbméter) 2191-ről 2629 forintra emelke­dett az alapdíj. Éjfél is elmúlt már, amikor a képviselők elkezdték tárgyalni a Tolna Megyei Német Kisebb­ségi Önkormányzat által ado­mányozásra kerülő, Bonyhádon felállítandó - a németek ötven év előtti elűzésének emléket ál­lító - szobor ügyét. A vita itt sem volt személyeskedésektől mentes. A lapunkban is bemu­tatott szoborról a napokban el­készült a Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus véleménye. A bizottság a szobor számos hiá­nyosságára hívta fel a figyel­met. Arra kérte az alkotót, hogy azt úgy faragja át, hogy közben „törekedjen a figura anatómiai­lag reálisabb arányának helyre- állítására”. Ruppert János vál­lalta a feladatot. A bonyhádi testület csütörtökön úgy dön­tött, - két kisebbségi önkor­mányzati tag tartózkodásával - hogy amennyiben az alkotó is­mét bemutatja a szobrot, és a zsűri jóváhagyja az alkotást, akkor a város nem gördít aka­dályt a szobor felállítása elé. Egy javaslat ideiglenes he­lyen javasolta volna felállítani a szobrot, ám ezt Rittinger Antal, a kisebbségi önkormányzat el­nöke elutasította. A szobor he­lyéül a testület a Széchenyi tér 9-11. számú épület déli oldalán lévő fásított területet határozta meg. A testület - az említetteken kí­vül - a péntek hajnalig tartó ülésen elfogadta a várossá ava­tás 20. évfordulójára készült programtervet, és pályázatot írt ki a településen keletkező szi­lárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes kezelésére. Hangyái Tolna megye Budapesten A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a megyei vállal­kozói központtal közösen a Tolna Megyei Befektetési Ka­lauz című nemrégiben több nyelven megjelent kiadványt mutatta be, tegnap délelőtt Bu­dapesten az ITD (Magyar Be­fektetési és Kereskedelemfej­lesztési Részvénytársaság) székházában. A rendezvényen részt vett Dunai Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. A megjelent magyar és kül­földi újságírókat, befektetőket dr. Bősze Gábor, a Tolna Me­gyei Vállalkozói Központ igaz­gatója köszöntötte. Ezt köve­tően Kilián Csaba, az ITD Hungary befektetési igazgatója megnyitotta a rendezvényt. Mint mondta, az ITD felkarolja a Tolna megyeihez hasonló kezdeményezéseket. A külföldi befektetők jelenleg is érdek­lődnek zöldmezős beruházások iránt, ezért jelent nagy segítsé­get a Tolna megyeihez hasonló kezdeményezés, melynek során egy megye bemutatja a befekte­tési- lehetőségeit és a konkrét projectjeit. A Tolna Megyei Befektetési Kalauzt, mely elsősorban kül­földi vállalkozóknak készült, dr. Bertha Kálmán a Tolna Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke ismertette a meg­hívottakkal. Tolna a multinaci­onális cégek számára kedvező befektetési terület, jó a beszállí­tói háttér, képzett a munkaerő. A kamara a beruházóknak sok­irányú segítséget tud nyújtani vállalkozásaikhoz, - hangzott el. A befektetési kalauz elkészí­tésének ötlete a megyei vállal­kozói központtól származott, de a megvalósításban a kamara ak­tív részt vállalt mind a marke­ting terv, mind a projectek el­készítésében. A Tolna megyeiek kezdemé­nyezését Gilyán György, az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára üdvö­zölte, ecsetelve azt a fontos tényt, hogy Magyarország gaz­dálkodásához elengedhetetle­nül szükséges a külföldi tőke. Mint az államtitkár elmondta, következő években is a minisz­térium elképzelései szerint éves szinten mintegy 2 milliárd fo­rint nagyságrendű tőke fog beá- ramlani. A Tolna Megyei Be­fektetési Kalauz a működő tőke adszorbciós képességéhez kap­csolódó kiadvány - hangzott el. Ezt követően került sor a ki­advánnyal szorosan össze­függő, ezzel párhuzamosan Tölna megyéről készült film levetítésére, mellyel a megyé­ben működő külföldi cégek egy része került bemutatásra, vala­mint a Tolna által kínált turisz­tikai, és idegenforgalmi lehető­ségek. A filmbemutató után egy hat éve a megyében működő nyugati vállalkozás, a belgiumi Samsonite ügyvezető igazga­tója, Peter Sterk szólt Tolna megyei tapasztalatairól. — Biztonságosabb és gaz­daságosabb Szekszárdon élni és dolgozni most, - utalt Sterk úr a budapesti robbantásokra - , mint a fővárosban. Az összejövetel végén Sződi Imre Paks körzet országgyűlési képviselője szólt a településfej­lesztési törvény nyújtotta lehe­tőségekről, valamint a szek­szárdi iparpark mellett a paksi, és a dombóvári gazdasági lehe­tőségekről. F. Kováts Éva Axel Springer Magyarország Kft. Tolna Megyei Irodája Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Tel.: 74/416-211. Fax: 74/415-508. Új szolgáltatásunk a kiadványszerkesztés és nyomdai előkészítés! hirdetések, szórólapok, prospektusok szerkesztése fotók, grafikák szkennelése színes fotó szkennelés, színbontás, levilágítás hozott anyagok levilágítása filmre Ián^j||ie2^^^gvilágít^^^UMAXjj}canner biztosítjuk minden érdeklődő­nek. Ritkán találkozunk a gondnokokkal (szülőkkel)

Next

/
Thumbnails
Contents