Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-29 / 279. szám

2. oldal Világtükör 1996. november 29., péntek ___________ — Hazai Tükör A rendőrségre nem érkezett feljelentés rablásokról Osztrák panasz, magyar cáfolat A Neue Kronen Zeitung című bécsi bulvárlap arról számolt be, hogy a Keleti pályaudvar­ról induló Lehár Expresszen az utóbbi két hónapban 15 rablótámadást intéztek oszt­rák utasok ellen. A lap hozzáteszi, hogy a ma­gyar hatóságok nem tesznek semmit a bűnesetek ellen. Ber- náth Mihály rendőr ezredestől, az ORFK Közrendvédelmi Fő­osztályának vezetőjétől kérdez­tük: helytállóak-e a bécsi lap ál­lításai?- A közbiztonsági szem­pontból különösen veszélyezte­tettnek tartott szerelvényeken vonatkísérő szolgálat működik. Ezenkívül a Magyar Államvas­utakkal együttműködési megál­lapodásunk van, mely szerint minden hónapban megkapjuk a kalauzok jegyzőkönyveit. Ezek egyike sem szól a Leháron tör­tént állítólagos rablótámadá­sokról. Január 1-je és október 31-e között a Keleti pályaudvart is érintő vonatok közül 36 nem­zetközi járaton összesen 270 különböző, elsősorban lopásos és rablásos bűncselekményt re­gisztráltak. Egyikben sem sze­repel a Lehár Expressz. Furcsa az is, hogy az osztrák hatósá­gok sem jeleztek egyetlen ilyen esetet sem nekünk. A vonatokra egyébként - mondta a rendőrtiszt - civil ru­hás és egyenruhás járőröket is szoktunk küldeni, akik együtt­működnek a vasúti járőrökkel. Ilyen „figyelőszolgálatnak” a Lehárra telepítését jelenlegi ismereteink szerint nem indo­kolja semmi. (szalóky) A tb-nek is hátrányosak a gyakori személycserék Nincs ellenőrzés, nincs felelős Számos hiányosságot tárt fel az egészségbiztosító idei gaz­dálkodásában, illetve műkö­désében az Egészségbiztosí­tási Önkormányzat felügye­lőbizottsága. Szűcs György, a testület elnöke tegnap elmondta, hogy az idén hat témát, illetve területet vizs­gáltak meg tüzetesebben. Kö­zöttük olyan nagy vihart kavart ügyek is terítékre kerültek, mint például a kockázatkezelő kura­tóriumok működése vagy a szakértői tevékenységek. Átte­kintették az egyik magánkli­nika építéséhez adott támogatás vitatott körülményeit is. Csaknem minden esetben ki­derült, hogy az érintettek nem jártak el kellő körültekintéssel. Gyakran előfordult, hogy pon­tatlanul határozták meg a fel­adatot és hiányos volt az ellen­őrzés is. Mindez azonban - vonta le a következtetést a bi­zottság - nem csupán az ön- kormányzat hibája. Az egészségügyben tisztázat­lanok a felelősségi viszonyok, hiányoznak az önkormányzatok működésének jogszabályi hát­terét megalapozó törvények, s további nehézséget jelent, hogy mind a szaktárca, mind az egészségbiztosító élén gyako­riak a személycserék. Ráadásul a társadalombiztosítás s ezen belül az egészségbiztosítás is évtizedes gondokkal küzd, és megoldásukhoz túl kevés volt az önkormányzat létrejötte óta eltelt három év. Maradnak a kedvezmények Törvényjavaslat új nyugdíjrendszerre A kormányzat továbbra is ösztönzi a nyugdíjpénztárak működését, ezért változatla­nul fennmaradnak az adó- és járulékkedvezmények. Az új nyugdíjrendszerre vonat­kozó törvényjavaslat elkészült, és előreláthatólag a jövő héten kerül a kormány elé. Eszerint a jövőben kötelező lenne a nyug­díjjárulék egyharmadának úgy­nevezett tőkefedezeti alapon történő befizetése. Emellett a kormányzat számít az önkéntes pénztárak már kialakult és tere­bélyesedő hálózatára. Áz elképzelések szerint 1998-tól a pályakezdő fiatalok számára válna kötelezővé elő­ször a tőkefedezeti rendszerbe történő járulékfizetés. Átmene­tileg azonban lehetőséget bizto­sítanának a többi munkavállaló számára is, hogy eldöntsék: kí- vánnak-e csatlakozni az új rendszerhez, vagy a mai gya­korlat szerint fizetik tovább a járulékot. Jelenleg egyébként 300 ön­kéntes nyugdíjbiztosító pénztár működik, több mint 330 ezer taggal. A taglétszám havonta 20-25 ezerrel nő, és befizeté­seik 1,1-1,2 milliárd forintot tesznek ki. A működési feltételek biz­tonságának növelése érdekében a pénztárak most garanciaalap létrehozását határozták el. Á tervezet kész, várhatóan az új év elején kerül a parlament elé. Nagy Frigyes kerül Lakos helyére Nő a nyugdíjszerű ellátások összege - Pluszpénz pedagógusoknak A kormány gyorsított eljárással kéri a parlament döntését arról, hogy a központi költségvetés terhére összesen 3,7 mil­liárdos egyszeri támogatást kaphassanak az önkormányza­tok alkalmazásában lévő pedagógusok - jelentette be a kabi­net tegnapi ülését követő tájékoztatón Kiss Elemér közigaz­gatási államtitkár. A kabinet áttekintette az idei keresetek alakulását s megál­lapította, hogy az önkormány­zati szférában az előzetesen megállapított 19,5 százalék helyett csak 13-14 százalékkal nőttek a bérek, mert a helyha­tóságok nem egészítették ki az e célra juttatott állami pénze­ket. A decemberi egyszeri tá­mogatás bruttó 10 ezer forin­tot jelent az érintett pedagógu­soknak. A kormány döntése alapján jövőre emelik a nyugdíjszerű ellátások összegét. A politikai rehabilitáltak 19,5 százalékkal kapnak többet januártól, míg a rokkantsági járadék havi 800 forinttal, a vakok járadéka havi 700 forinttal nő. A kabinet rendeletet foga­dott el a korengedményes nyugdíjazásról. A jelenleg ér­vényes szabályok január else­jétől csupán néhány ponton módosulnak; a lényegi előírá­sok nem változnak. A koren­gedményes nyugdíj maximális időtartama tehát öt év marad, s az erre az időtartamra eső ellá­tás összegét továbbra is a munkáltató fizeti. Kiss Elemér elmondta, hogy a felmentett Lakos László földművelésügyi mi­niszter utódja minden bizony­nyal dr. Nagy Frigyes agrár­mérnök, MSZP-s képviselő lesz. Szabó György népjóléti miniszter helyére nincs még hivatalos jelölt. Az államtitkár arról is be­számolt, hogy az idősek szer­vezetei, az állami szervek, a tudományos testületek, illetve az egyházak képviselőiből álló Idősügyi Tanács - amelynek elnöke a miniszterelnök lesz - hamarosan megkezdi munká­ját. Egyik feladata az, hogy éves jelentést juttasson el a kabinetnek az öregek helyze­tének alakulásáról. A miniszterelnök beszámolt kormányának az általa kez­deményezett Szeretet és tá­mogatás ’96 elnevezésű kará­csonyi humanitárius akció első lépéseiről. Takács Mariann A közvélemény és a NATO Tanácskozások napirendjén az integráció A közvélemény tájékoztatásának szükségessége is indokolja, hogy mind több fórumon esik szó hazánk euroatlanti integ­rációjáról. Csütörtökön két tanácskozás tűzte napirendre a témát: a Parlamentben a kommunikációs feladatokat vitat­ták meg hazai és külföldi szakértők, a Honvédelmi Miniszté­riumban pedig a civil szervezetek képviselői folytattak pár­beszédet a tárca vezetőivel hazánk NÁTO-csatlakozásáról. A NATO képviselői, bizton­ságpolitikai szakemberek, kül­földi és hazai újságírók egy­aránt résztvevői annak a há­romnapos tanácskozásnak, amely a Konrad Adenauer Alapítvány kezdeményezésére a Parlament épületében kez­dődött csütörtökön. Megnyitóbeszédében Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke hangsúlyozta: a NATO kiszélesítése visszafordíthatat­lan tény, s hazánk előkelő he­lyen szerepel a jelöltek között.- A bővítés nem elszigetelt jelenség, része annak a folya­matnak, amelynek keretében hazánk az Európa Tanács, majd a fejlett országok gazda­sági szervezete, az OECD tag­jává vált - mutatott rá a Kül­ügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője. Somogyi Ferenc előadásá­ban elmondta: csatlakozásunk a NATO-hoz egyfelől intéz­ményes megjelenítése az ösz- szetartozásnak és az együtt­működésnek, másfelől azt je­lenti, hogy az európai értékek­nek következetesen kell érvé­nyesülniük gondolkodásunk­ban. Az államtitkár néhány ag­gályra, kérdésre maga is kitért. Rámutatott: a nukleáris fegy­verek állomásoztatása nem feltétele a NATO-tagságnak. Az európai biztonság jelenlegi keretei között a konfliktusok megoldásának fő eszköze a politika; erő alkalmazása ese­tén is csak hagyományos fegyverekről lehet szó. Vagyis: az atomerő csupán a biztonság garanciája, s csak elvi lehetőségként szerepel a nukleáris potenciál kiteijesz- tése. A semlegesség szorgal­mazóinak válaszolva Somogyi Ferenc kijelentette: ennek ha­zánkban nincs hagyománya, de hiányozna a szükséges nagyhatalmi garancia is; egyébként a semlegesség sok­kal többe kerül, mint egy vé­delmi szervezet tagsága. Egyebek között ezt hangsú­lyozta Dr. Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára is, aki a minisztériumban tartott ta­nácskozáson fejtette ki véle­ményét Magyarország NATO- csatlakozásáról. A társadalmi szervezetek részvételével zajló konferen­cián Gyarmati elmondta: a magyar haderő elkerülhetetlen korszerűsítése nem függ össze majdani NATO-tagságunkkal; a modernizációt akkor is végre kellene hajtani, ha nem csatla­koznánk az atlanti szövetség­hez. Ám ha nemzeti alapon szerveznénk meg a védelmün­ket, a költségek jóval maga­sabbak lennenek - hangsú­lyozta a helyettes államtitkár, és hozzátette: ebben az eset­ben a szomszédaink is fenye­getésként értékelnék lépésein­ket, és vélhetően megfelelő válaszintézkedéseket tenné­nek. Gyarmati István szerint a NATO-csatlakozásunk vár­ható költségeit taglaló elemzé­sek és tanulmányok többsége irreális összegeket tartalmaz - egyebek között azért, mert nem az önmagában is meg­újuló, átalakuló szövetség igé­nyeihez méri a kiadások nagy­ságát, hanem a régi struktúrák követelményeihez igazítja azt. A helyettes államtitkár alap­talannak tartotta azokat az ag­gályokat is, amelyek szerint a NATO-tagság szuverenitá­sunk részleges feladását jelen­tené. - A NATO nem a nyu­gati Varsói Szerződés, hanem tizenhat egyenrangú tagország védelmi-politikai szervezete, amelynek döntései konszen­zussal születnek. Mivel a szö­vetség határozatai jelentős be­folyást gyakorolnak Európa jelenére és jövőjére, Magyar- ország számára rendkívül fon­tos lenne, hogy részt vegyen ebben a döntéshozatalban - hangsúlyozta Gyarmati István. Csák-Halmai Új platform az MSZP-ben. A Magyar Szocialista Párt orszá­gos választmányának hétvégi ülésén bejelenti megalakulását az MSZP Szocialista Plat­formja. A 40-50 tagú csoporto­sulás alapítói közé tartozik Kosa Ferenc, Nagy Sándor, Orosz István és Schalkhammer Antal is. Céljuk az MSZP-n be­lüli centrum erősítése. Soraikba várják a szocialista képviselők és párttagok mellett az MSZP szimpatizánsait is. Vezércsere. Lotz Károly köz­lekedési miniszter december 15-i hatállyal felmenti tisztsé­géből Rigó Zoltánt, a MÁV Rt. vezérigazgatóját. Egyidejűleg megbízza Sipos Istvánt, a MÁV Rt. üzemeltetési vezérigazgató­helyettesét a vezérigazgatói feladatok ellátásával. A minisz­ter döntését azzal indokolta, hogy a MÁV gazdasági meg­újulásában az utóbbi hónapok­ban megtorpanás mutatkozott, a költség- és vagyongazdálkodás nem alkalmazkodott megfele­lően a piac változásaihoz. Demeter marad. Befejezte je­lentésének elkészítését csütör­töki ülésén az Országgyűlés olajgate bizottsága. Megfogal­maznak egy rövid összefoglalót is, ezt a jövő héten véglegesítik. Demeter Ervin (MDF), a testü­let elnöke közölte, hogy a kor­mánypárti képviselők múlt heti felszólítása ellenére azért nem mondott le, mert politikai tá­madásnak vélte a bizottsági ta­gok óhaját, továbbá mert úgy látta, hogy lemondása hátrál­tatta volna a testület munkáját. Ez utóbbit Vancsik Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke is belátta, hozzátette azonban, hogy a kormánypárti képvise­lők sajnálattal fogadták el De­meter döntését. Magyar-ukrán egyezmény. Könnyebbé és gyorsabbá teszik a magyar-ukrán áruforgalmat. Erről állapodott meg Mikola Sevcsenkóval, Ukrajna külgaz­dasági kapcsolatokért felelős miniszterhelyettesével Gilyán György, az ipari tárca államtit­kára. Első lépésként fölgyorsít­ják a termékminősítő rendsze­rek összehasonlításáról, illetve a minősítő igazolások kölcsö­nös elfogadásáról elkezdett tár­gyalásokat. Dombormnavatás. Horányi Béla, a magyar ideg-, elmegyó­gyászat tíz évvel ezelőtt el­hunyt világhírű művelője em­lékére domborművet avattak tegnap Budapesten, a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem neurológiai klinikáján. A pro­fesszor oktatói, gyógyító és tu­dományos munkássága orvosok nemzedékeire volt hatással. A SOTE tanszékvezető egyetemi tanáraként nemzetközi elisme­rést vívott ki a budapesti klini­kának. HÍRBLOKK Lukasenko saját parlamentje Több tucat rendőr állta útját csütörtök reggel a fehérorosz parlamentbe igyekvő képviselőknek. Végül is beengedték őket az épületbe, de csak azért, hogy személyes tárgyaikat magukhoz ve­gyék. Aleszandr Lukasenko államfő be akaija zá­ratni a régi parlamentet, mert az őt támogató képviselőkkel kedden új, hozzá hű törvényhozást hozott létre. Kész a megbékélési nyilatkozat A közeli napokban aláírják a cseh-német megbé­kélési nyilatkozatot, amelyről több mint két éve tárgyal Prága és Bonn - írta a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. Mladics átadta a hatalmat Ratko Mladics és Manojlo Milovanovics tábor­nok csütörtökön Palában átadta a hadsereg veze­tését a Biljana Plavsics boszniai szerb elnök által kinevezett Pero Colic tábornoknak és az új had­vezetés tagjainak. Belgrádi vélemények szerint Colic kinevezésével a hadsereg a politikai veze­tés közvetlen befolyása alá került. Megbénult Görögország Egynapos általános sztrájk volt csütörtökön Gö­rögországban, tiltakozásul a kormányzat gazda­sági szigora ellen. A két legnagyobb szakszerve­zet által meghirdetett munkabeszüntetés megbé­nította az egész országot. Huszonhárommillió AlDS-beteg Huszonhárommillió AIDS-beteget tartanak nyil­ván világszerte. A csupán becsléseket tartalmazó ENSZ-jelentés szerint Közép- és Kelet-Európá- ban (beleszámítva a közép-ázsiai országokat is) ötvenezer AIDS-betegről tudnak. Huszonhárom áldozat A szibériai Abakan mellett csütörtök hajnalban szerencsétlenül járt orosz Il-76-os katonai szállí­tógép 23 utasa közül estig huszonkét áldozat holt­testét találták meg a mentőbrigádok. Megjelent a decemberi Lakáskultúra! Benne: ▲ Gerendák közt, falak nélkül ▲ Megrendelt otthon ▲ Változatos minikonyhák ▲ Műteremkonyha-látogatás ▲ Nemzetközi Bútoripari Szakvásár A Burkolatok 2.- csempe, kő, kerámia A Üvegpalotában királyi virágok A A házigazdák: Csákányi Eszter és Kulka János Lakáskultúra 100 oldalon! WfCjÊtÊNlx: HAVONTA 0X1. É V f o t Y A « * i 9 * e f í 2 . DECEMBER * ? ? 7 FT Lakáskultúra

Next

/
Thumbnails
Contents