Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-27 / 277. szám

1996. november 27., szerda 3. oldal Megyei Körkép Míllecenenáríumi fasor (Folytatás az 1. oldalról.) A fasort a Tolna Megyei Állami Közútkezelő Köz­hasznú Társaság telepítette. A társaság igazgatója, Rikker István elmondta, hogy a tele­pítés két és félmillió forintba került. Ezt a pénzt a működési költségekből, illetve az út­alapból teremtették elő. Az országos program nyitá­nyaként egyébként a Veszp­rém megyei Tapolcán a köz­lekedési miniszter avatott a közelmúltban hasonló fasort. A teveli faluszélen tegnap délután Rikker István átadta megőrzésre a fákat a helyi is­kola „Virágzó Természet” Körének. A diákok nevében Neubauer Máté vette át meg­őrzésre az értékes ajándékot és ígéretet tett arra, hogy tár­saival ápolják azt és vigyáz­nak rá. Az ünnepségen az ezeregy- századik nemes juhart a tele­pülés polgármestere, Kitanits Lajos ültette el. Kérdésünkre, hogy miben bízik - merthogy aki fát ültet, az bízik a jövő­ben -, Kitanits Lajos el­mondta: reméli, hogy ezek a fák meg is tudnak majd nőni, mert az emberek nem fogják bántani őket, és a fasor a tér­ség szép színfoltja lesz.- háj ­A faddi polgármester szaván fogta . .. Kaletáné a törvényről A Közép-Dunántúli Környe­zetvédelmi Felügyelőség is részt vett azon a még tavasz- szal rendezett faddi fórumon, melyen a Holt-Duna problé­makörén kívül általánosabb környezetvédelmi kérdések is terítékre kerültek. Az akkori résztvevők közül többen pa­naszkodtak, hogy a teljesen új felfogásban született „53-as” környezetvédelmi törvényt nehezen tudják a gyakorlat­ban alkalmazni. Akkor tett ígéretét váltotta be egy teg­napi előadásra Kaleta Já- nosné, a Székesfehérvári Környezetvédelmi Felügyelő­ség igazgatója. A faddi pol­gármesteri hivatalban a téte­les törvényismertetésen túl hasznos gyakorlati útmutatá­sokat is adott, pályázati lehe­tőségeket ismertetett. A társadalom téma iránti érzékenysége miatt hangsú­lyozottan foglalkozott az elő­adó a veszélyes hulladéktáro­lók engedélyeztetési eljárásá­val, a társadalmi elfogadtatás módszereivel (falugyűlés, fó­rumok). A megyénk vala­mennyi jegyzőjének és mű­szaki ügyintézőjének meg­küldött meghívók aktualitását jelzi, hogy a második napi­rendi pont - kötetlen beszél­getés, időszerű problémákról - több idejét kötötte le az elő­adónak, mint a törvény ismer­tetése. A tegnapi program is igazolni látszik, hogy a faddi kezdeményezések a környe­zetvédelem egyik referencia helyévé tehetik megyénk egyre több helyen közismert és közkedvelt nagyközségét.-Ódry­„Tűzoltásos” gazdálkodás Bali Janos, a tolnai képvise­lőtestület új tagja a legutóbbi testületi ülés és közmeghall­gatás előtt átvette megbízó- levelét, s letette képviselői esküjét. Az önkormányzat költség- vetésének helyzetéről szóló beszámoló kapcsán felvetődött a tulajdonképpen eladott, ám a vevő részéről még birtokba nem vett, és ki nem fizetett régi gimnázium - hónapok óta húzódó - ügye is. Dr. Novoth Zoltán képviselő azt kérdezte Keszthelyi Márton polgármes­tertől, hogy igazak-e azok a nem hivatalos értesülések, mi­szerint a gimnázium remény­beli vevője a szerződés meg­támadását fontolgatja. A pol­gármester tájékoztatott, hogy a vevő le kívánja bontani a tel­ken levő épületeket, és az így kinyert anyagot fel kívánja használni az építkezés során. A bontásra azonban általa meglehetősen drágának tartott ajánlatokat kapott, ami gon­dolkodásra késztette. Keszthe­lyi Márton ugyanakkor azt mondta: nem tud arról, hogy a vállalkozó ki akarna bújni a megkötött szerződés alól. A polgármester türelmet kért a képviselőktől, emlékeztetve arra, hogy a gimnázium eladá­sából származó bevétel érdeke a városnak. A költségvetés helyzetéről szóló beszámoló - amelyet elfogadott a testület - összességében megállapítja, hogy a harmadik negyedévben is a „tűzoltás” jellemezte a vá­ros gazdálkodását, és hogy to­vábbra is jelentős nagyság- rendű az önkormányzat kie­gyenlítetlen számlaállománya. —s— (Folytatás az 1. oldalról.) Itt nem lehet paranccsal kije­lölni, hogy ki mivel foglalkoz­zék. Aki néprajzi gyűjtésre adja a fejét, az önként, s a saját gyö­nyörűségére teszi, többnyire társadalmi munkában. — A megnyitóban is szólt a cigány múzeum tervéről. Mek­kora anyag áll ehhez rendelke­zésre? — A tárgyi anyag több he­lyen elszórva található, főleg művészeti tárgykörben. Múze­umokban vannak használati tárgyak is. Szerintem a legfon­tosabb a szóbeli anyag, amit a cigány néphagyományt gyűjtő egyesület hordott össze évek óta tartó intenzív és nagyon kemény munkával. Ez pótolha­tatlan érték. Nemcsak azt tették le kéziratokban, amit maguk gyűjtöttek, hanem létrehozták az egész magyarországi cigány- kutatás adatbázisát. — Professzor úr mivel foly­tatja Tolna megyei kutatásait? — Tanítványaimmal együtt folytatjuk, akik Izménybe jár­nak. Az európai néprajzkutatás Andrásfalvy Bertalan számára egyedülálló lehetőség különböző kultúrák együttélé­sének, és a hagyományőrző, de sok ideje távolra szakadt népes­ség-csoport kultúrájának kuta­tása. Szeretnénk, ha ebből ki­advány-sorozat lehetne. Most már úgy néz ki, hogy lesz is hozzá támogató, A népi hagyományok gyűjté­sével foglalkozó, önkéntes kuta­FOTÓ: BAKÓ JENÓ tokról az alábbiakat mondta Andrásfalvy Bertalan a konfe­rencián.:— Aki ezt az építő munkát vállalja, aki feljegyzi, lefényképezi azt, ami nélküle el­tűnne, aki megörökíti azt, ami pár nap múlva már semmivé válik, az tulajdonképpen jövőt épít. Jövetben bizakodó, a jövőt és társait, népét szerető ember. Ihárosi Ibolya Az egyház ügyéért ügyetlenül? (Folytatás az 1. oldalról.) Az apát felmondásának indok­lását Szebelédi Gábor értelem­szerűen nem fogadta el. A „megbeszélésről” készült em­lékeztetőt elküldte a püspök­nek, csatolva egy - a fent emlí­tett megbeszélés hat résztve­vője közül öt által aláírt - nyi­latkozatot, amelyben kifejtik, hogy szerintük nem volt egy­házellenes a kántor felszóla­lása. Ezt követően kiállt a kán­tor mellett (a püspöknek írt le­vélben) a Keresztény Értelmi­ségiek Szövetsége tolnai cso­portja, valamint a templomi énekkar is. A „harmadik hul­lámban” pedig a város polgárai közül észrevételeket továbbítot­tak Mayer püspöknek, külön­böző - az apátplébánossal kap­csolatos - sérelmeikről. Bár a kántor szerette volna, ha a püspök személyesen meg­hallgatja őt, erre nem került sor. E hét hétfőjén viszont a tolnai plébániára látogatott Mayer Mihály, ahol a meghirdetett egyházközségi összejövetelen elnökölt. Hogy egészen pontosan ho­gyan zajlott a fenti esemény, nem tudjuk, mivel a püspök ké­résére a sajtó képviselői távoz­tak a teremből. A püspök a „fó­rum” után hangoztatta azt a meggyőződését, hogy az össze­jövetelre a jelenlevők mind­egyike - a fiatalabb, tudatosabb csoport és az idősebbek, akik „lelki igényeiket változatlanul kívánják tovább folytatni” - jó­szándékkal jött el, valameny- nyien az ügyet akarják képvi­selni. Mindenkinek alkalma volt arra, hogy kifejtse vélemé­nyét, a megjelentek igazi ke­resztény közösségként visel­kedtek. Mayer Mihály szerint a tol­nai egyházközségben nem konfliktusról, hanem egy új do­log születése előtti vajúdásról van szó ebben az esetben. — Egy szerencsétlen egy­házközségi megbeszélésen felmerültek nem megfelelő módon feltett kérdések, ame­lyekre a kérdésfeltevők nem kaptak megfelelő választ. Eb­ből volt egy kis nézeteltérés - fogalmazott a püspök. Mayer Mihály szerint a kán­tor ügye rendeződött. Az apát által írt - „felmondást kilátásba helyező” - levél jogilag nem volt érvényes, tekintve, hogy a kántor az egyházközség alkal­mazottja, nem pedig a plébá­nosé. Szerinte a félreértések abból adódtak, hogy a kántor­nak nem volt püspökileg jóvá­hagyott munkaszerződése és munkaköri leírása. Ezt a püs­pök utasítására hamarosan pó­tolnia kell a tolnai egyházi ve­zetésnek. Az egyházközség anyagi helyzetéről elmondta, hogy az nem átláthatatlan, így külön vizsgálat ezirányban nem szük­séges. Rámutatott, hogy az év végén minden plébánián zár­számadást kell készíteni, amit a gyakorlat szerint 15 napig köz­szemlére kell tenni. A sok mendemondát kiváltó tolnai templomfelújítással kapcsolat­ban aláhúzta, hogy a munkála­tokat a püspökség, illetve a gazdasági hivatal irányítja, az erre szánt pénzt is ezen szerve­zetek kezelik. A püspök távozott Tolnáról, ám erre az ügyre még nem lehet áment mondani. Az apátplébános minden­esetre úgy nyilatkozott a hétfői összejövetel után, hogy ő ko­rábban nem a személye, hanem a nyáj esetleges szétszakadása miatt aggódott, de úgy hiszi, túljutottak a krízisen. Az 1991. óta Tolnán kántori- záló Szebelédi Gábor viszont borúsan látja a helyzetet, ő úgy érzi, hogy - igaz, ezt senki nem mondta, de - mennie kell. Azt gondolja, hogy a szerződés el­készülte után a legkisebb mu­lasztás ürügyet teremtene arra, hogy menesszék. Tekintve azonban, hogy négy kisgyer­meke van, nem távozhat azon­nal, csak akkor, ha talál magá­nak új állást. De nemcsak a kántorban ma­radtak kérdőjelek. Az egyház- községi testület sok fiatal tagja úgy gondolja, hogy továbbra sem kaptak megnyugtató vála­szokat a felvetett problémákra, nem látnak garanciát arra, hogy jó irányban változzon a helyzet. Van közöttük, aki elképzelhe­tőnek tartja, hogy bizonyos „tü­relmi idő” lejárta után néhá- nyan távoznak a testületből.-s­Hírek Pungor Ernő a fejlesztésről A Haza és Haladás Alapít­vány, valamint a Szekszárdi Demokratikus Közéletért Alapítvány által közösen szervezett Szekszárdi Fó­rum újabb rendezvényének dr. Pungor Ernő a vendége. Az akadémikus november 29-én, pénteken 18 órától Szekszárdon, a Művészetek Házában Kutatás, műszaki fejlesztés, jövőbeni fejlődé­sünk kulcskérdései címmel tart előadást. Közmeghallgatás Szekszárdon Közmeghallgatás lesz no­vember 28-án, csütörtökön Szekszárdon, a városháza első emeleti konferencia- termében. A 17 órakor kez­dődő eseményre várják a szekszárdi polgárokat. Kistormáson a költségvetésről Egyebek mellett a költség- vetés harmadik negyedéves teljesítése, a nyugdíjpénz­tárba való belépés és a Tol- named Rt. értékesítésére vonatkozó újabb javaslat szerepel a kistormási képvi­selőtestület mai, azaz szer­dai ülésén. Előadás a főiskolán Dr. Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára teg­nap Szekszárdra látogatott. Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola kollégiumában a fiatal diplomások pályakez­dési lehetőségeiről tartott előadást a diákoknak. Szavalóverseny a Babitsban A szekszárdi Babits Mihály Általános Iskolában tegnap délután rendezték meg a ha­gyományos, megyei Babits- szavalóversenyt, amelyen közel 30 általános iskolai felső tagozatos tanuló vett részt. A verseny a követ­kező eredményt hozta: 1. Virág Virág (Tengelic), 2. Kerekes Anna (Dunaföld- vár) és Fusz Anna (Dienes Valéria Általános Iskola, Szekszárd), 3. Rózsa Anikó (V.sz. Általános Iskola, Szekszárd) és Mózer Valé­ria (Gyakorló Általános Is­kola, Szekszárd). Könyvju­talomban részesült: Szafári András (Iregszemcse) és Baranyák Zsuzsa (Duna- földvár). Rekord-nevezés Szekszárdon Német szépkiejtési verseny Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár szervezésében zajló hagyo­mányos német nyelvi szépkiejtési verseny és novellapályázat döntőjére került sor tegnap délután Szekszárdon, a Szent Ist­ván Házban. A versenyre rekord-nevezés érkezett, a résztve­vők száma 125 volt. A döntőt ezért előválogatók előzték meg. A versenyben összesen 10 iskola vett részt: Garay János Ének-Zenei Általános Iskola, II. számú Általános Iskola, Babits Mihály Általános Is­kola, Dienes Valéria Általá­nos Iskola, V. számú Általá­nos Iskola, Gyakorló Általá­nos Iskola, Katolikus Általá­nos Iskola, Szent-Györgyi Albert Szakiskola, Garay Já­nos Gimnázium, Ady Endre Középiskola. A verseny négy kategóriában zajlott, az első a 3-4. osztályos versenyzőket, a második az 5-6. osztályoso­kat, a harmadik a 7-8. osztá­lyosokat, a negyedik pedig a középiskolásokat foglalta magában. A végeredmény a következő: I. kategória: 1. Szíjártó László (Dienes Valéria Alt. Isk.), 2. Nagy Ildikó (Katolikus Ált. Isk.), 3. Zatykó Tünde (Babits M. Ált. Isk.) Különdíj: Szabó Károly (Dienes Ált. Isk.) II. kategória: Strohmayer Pé­ter (Babits M. Ált. Isk.), 2. Ritzel Andrea (Dienes Ált. Isk.), 3. Szabó Ágnes (II. sz. Ált. Isk.). Különdíj: Kovács Christoph (Babits M. Ált. Isk.) III. kategória: Jantner Judit (Babits M. Ált. Isk.), 2. Tóth Katinka, 3. Pál Zsófia (mind­ketten a Dienes Ált. Isk. tanu­lói). Különdíj: Horváth Ber­nadett (Ady E. Középisk.) IV. kategória: 1. Kisantal Or­solya (Garay Gimn.), 2. Hor­váth Andrea (Ady E. Közé­pisk.), 3. Andor Ágnes (Garay Gimn.). Különdíj: Schubert Valéria (Szent-Györgyi Kö­zépiskola). A novellapályázatra is igen színvonalas művek érkeztek. Első helyezést ért el Schäffer Richard, második lett Szabó Katalin, harmadik Miklós Pé­ter. Mindhárman a palánki Csapó Dániel Középiskola di­ákjai. Védőnők, teljes diszkrécióval Szekszárd Védőnői Szolgálata az elmúlt évben nyújtotta be pá­lyázatát a Phare-alapítványhoz. Elsősorban az egészségneve­lés, gyermeknevelés, idősgondozás és házi betegápolás tudniva­lóinak terjesztése szerepelt a célkitűzések között, melyeknek megvalósítását komoly mértékben elősegítette - és jelenleg is segíti - a pályázaton elnyert két millió forint. — Kismama-klubunk renge­teg érdeklődőt vonzott, s ugyancsak nagy érdeklődés mellett zajlik a terhes-torna a felnőtt ügyelet területén - tud­tuk meg Taksonyi Máriától, a városi védőnői szolgálat veze­tőjétől. — Újraindítottuk ba­ba-mama játszó nevű foglal­kozásainkat: a csatári rendelő­ben, valamint a terhes-tanács­adó várójában szerda délelőt­tönként azokkal az anyukákkal foglalkozunk, akik három éves kor alatti gyermekeiknek sze­retnének játékokat tanítani. Természetesen valamennyi fog­lalkozáson megbeszéljük az időszerű gondokat, például azt, hogy miként kezeljék az anyu­kák gyermekeik egészségügyi problémáit. A középkorúak számára is van programunk: az Indián nyár elnevezésű klu­bunkba csütörtökönként a negyven év feletti hölgyeket várjuk, felkészítve őket a vál­tozó korra. A napokban kezdő­dött az a Beszélgető klub nevű foglalkozás-sorozat, melynek újabb rendezvénye december 6- án, 10 órától lesz a terhes-ta­nácsadó várójában. Elsősorban azokra a nagyszülőkre számíta­nánk, akik szívesen tájékozód­nának a korszerű gyermekneve­lés és egészségügy kérdéseiről. Házi betegápolási tanfolya­munk december 3-án azokat a szülőket látja el jótanácsokkal, akiknek gyakorta beteg a gyermekük, hozzátartozójuk. Új szolgáltatásunk a családi konzultáció: azok jelentkezé­sét várjuk, akik úgy érzik, hogy családi életükkel - házasságuk­kal, gyerekeikkel vagy szüleik­kel - gondjaik vannak. Hétfőn 15.30-tól 16.30-ig a 75/315- 019-es, csütörtökön 14.30-tól 15.00- ig, pénteken 9.00-től 10.00- ig a 74/316-828-as szá­mon lehet találkozót kérni a tel­jes diszkréciót biztosító munka­társunktól. -szá­« Akit megismerünk, megszeretjük

Next

/
Thumbnails
Contents