Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-27 / 277. szám
BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. NOVEMBER 27. SZERDA ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM Auto Bartex Kft. Paks- Kamatmentes hitel csak december 31-ig- Használt gépkocsiját beszámítjuk- CASCO díj nélkül- + 1 EXTRA AJÁNDÉK A szomszéd az idén még kamatmentesen veszi! Telefon: 75/311-828. 20/427-782, 20/436-774. Akit megismerünk, megszeretjük Andrásfalvy Bertalan, a Magyar Néprajzi társaság elnöke nyitotta meg a nemrégiben Pécsett megrendezett, cigány hagyományokkal foglalkozó önkéntes néprajzi és nyelvjárásgyűjtők első országos konferenciáját. Aki nem tudja honnan jött, az nem tudja, hogy hova megy - mondta többek között, majd egy maga által merésznek nevezett hasonlattal folytatta: —Édesapámat nem azért szerettem, mert a világon a legkiválóbb ember volt, hanem mert egész valójában ismertem. S akit ismerünk, ázt nem tudjuk nem szeretni. Ha megismerjük ennek a népnek a történetét, ha tudjuk, hogy milyen értékeket hozott, mit szenvedett, milyen megpróbáltatások árán jutott el a máig, nem tudjuk nem szeretni. A konferencián kérdeztük a néprajztudóst. — Fontosnak tartja-e a Magyar Néprajzi Társaság a cigány néphagyományok gyűjtését? — Hogyne, hiszen, ha visszatekintünk a társaság történetének több, mint száz esztendejére, a cigányság számarányához képest már az első időben is nagy mértékben folyt a gyűjtés. Sőt, az alapító tagok között voltak, akik e témában nemzetközi hírnévnek örvendtek, mint például Vislovszky, vagy Herman Antal, sőt József főherceg, aki a kutatást pénzzel is támogatta, s a birtokán cigány közösségeket hozott létre. À kutatás azóta nem folyt mindig egyforma intenzitással, hiszen egy társaság nem tudja elhatározni, hogy most ezt, vagy azt kutatja. (Folytatás a 3. oldalon.) „A birkát nyírni kell és nem nyúzni” Két „vállalkozásbarát” év A gazdasági kamarák két éve alakultak, országos és helyi szinten egyaránt. A Tolna Megyei Kézműves Kamara tegnapi szekszárdi elnökségi ülésén összegezte az eltelt időszak eredményeit, megpróbáltatásait. Nemcsak az ország 800 ezer kis- és középvállalkozójának, hanem az őket ösz- szefogó, érdekükben tenni kívánó köztestületeknek is kevés babér termett e Bokros Lajos és Tocsik Márta nevével „fémjelzett” gazdasági érában. A kézművesek megyei elnöke, Módos István a közelmúltban vett részt egy országos kamarai küldöttgyűlésen, ahol kiderült, hogy a gondok mindenütt ugyanazok. A bankok nem (kis)vállalkozásbará- tok, a kamarai tagdíj továbbra sem írható le az adóból, a vállalkozói engedélyek kiadási jogát még mindig nem kapták meg a kamarák. Pedig - idézte Módos István az országos elnök Szabó Tibor szavait - a birkát nyírni kell és nem nyúzni. A továbbiakban dr. Fischer Sándor titkár beszélt a területfejlesztésről. Mint ismeretes, a kamarák tisztségviselői is helyet kaptak a területfejlesztési tanácsokban. Pályázatokat az idén írtak ki először az elmaradott térségek felzárkóztatására, a nyertesekkel folynak a szerződéskötések, de azoknak sem kell megijedniük, akik most lemaradtak. Mert a területfejlesztési program folytatódik, a következő kiírás jövő februárra várható. Az ülés harmadik előadója Majtényi Ferenc ügyvezető igazgató volt, aki összegezte a kamara mögött álló két esztendő történéseit, majd kérdésfeltevésekkel és kötetlen megbeszélésekkel zárult a fórum.- WyEzeregyszáz fát ültettek Tevel és Kisdorog között a millecentenárium tiszteletére. Az ország minden megyéjében kiválasztottak egy útszakaszt az emlékfasor számára. Tolnában Árpád fejedelem unokájának, Tevelnek a tiszteletére került a völgységi település határába az élő memento. A fasor végén egy emléktáblát is - Szemán Márton, helyi alkotó készítette - elhelyeztek Honfoglalás 896-1996 Tevel felirattal. (További részletek a 3. oldalon.) fotó: bakó jenő Életben tartani a vállalkozásokat Az 1996. júliusában elkészült dombóvári gazdaságélénkítő program különböző projekteket fogalmazott meg annak érdekében, hogy a város és városkörnyék gazdasági életének fejlesztéséhez irányt mutasson. Az egyik fő feladatként ebben a tanulmánytervben egy inkubátorház megvalósítását, s ezzel a kezdő, vagy kényszervállalkozók életben maradásának segítését fogalmazták meg. Ennek megvalósítását az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium is támogatja, s a PHARE program keretén belül is pénzekhez juthat a város, ám az már tény, hogy a területfejlesztési tanács 2;5 millió forinttal támogatta a dombóvári inkubátor ház megvalósítását, ami 40%-os anyagi hozzájárulást jelent a cél eléréséhez. A gazdaságélénkítés egyik fő tényezőjeként nyilván tartott dombóvári inkubátor ház létrehozásában és majdani működtetésében azonban jelentős szerepet kell vállalnia a Tolna Megyei Vállalkozói Központnak is. Éppen ezért a közelmúltban folytatott megbeszélést Tóth Attila, Dombóvár polgármestere és Gyöngyösi Tibor gazdasági alpolgármester Bősze Gáborral a vállalkozói központ vezetőjével ez ügyben. ( Folytatás az 5. oldalon.) Könyv a németek elhurcolásáról A Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége szervezésében Szekszár- don, a Szent István Házban tegnap este mutatták be Prof. Zielbauer György: A magyarországi németek elhurcolása és elűzése című könyvét. A kötet válogatott szemelvényeket tartalmaz a korabeli magyar sajtóból, az 1944-48-as évekből. A rendelkezésre álló anyag olyan gazdag, hogy 420 újságból válogatta ki Zielbauer György kizárólag a németek elhurcolásával kapcsolatos írásokat, amelyeket a kötetben jelentetett meg. Mi adta az ötletet ahhoz, hogy a németség történetével foglalkozzon? Az eleki születésű sváb, nyugdíjas főiskolai tanár, Zielbauer György elmondta, az összes írása a hazai németséggel foglalkozik. Ő volt a legfiatalabb - 15 éves - azok között, akiket családjukkal együtt a Szovjetunióba hurcoltak, és nem volt 18 éves, amikor 31 hónapos fogság után hazatérhetett. Az Országos Német Önkormányzat kiadásában 2500 példányban jelent meg a kötet.- péteri Röviden Lakástűzhöz riasztották a tolnai önkéntes tűzoltókat hétfőn este Mözsre, a Kosztolányi utcába. A ház alagsorában benzinnel lelocsolt forgács és egyéb gyúlékony faanyag égett. A ház tulajdonosát - aki elismerte, hogy ő gyújtotta fel a házat, de a rendőrség végül nem vette őrizetbe - beszállították a kórház idegosztályára. A tolnai tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhetően az anyagi kár nem jelentős. Egy önkéntes köny- nyebben megsérült. Komolyzene Dunaföldvá- ron. Ma este 18 órai kezdettel koncertet tart a Szekszárdi Kamarazenekar a du- naföldvári művelődési központban. A zenekar a fellépti díj egy részét pályázaton nyert pénzből finanszírozza, így olyan területekre is sikerül eljuttatniuk a komolyzenét, ahol erre az anyagi lehetőségek nem állnak rendelkezésre, noha a közönségnek igénye lenne rá. A ma este koncert műsora a következő lesz: Vivaldi: A-dúr concerto, Mozart: A-dúr szimfónia, Paganini: D-dúr hegedűverseny I. tétel. Véradás Ozorán. Az ozorai öregek otthonában lesz véradás november 28-án, csütörtökön 9 és 16 óra között. A megyei vértranszfúziós állomás és a helyi vöröskereszt alapszervezet a fürgedieket is várja. Néppárti gyarapodás. A Magyar Demokrata Néppárt újabb helyi szervezettel gyarapodik november 28- án, csütörtökön 18 órától. Ekkor tartja ugyanis alakuló ülését a paksi szervezet a Művelődési Központban. A Szekszárdi Nagycsaládosok Egyesülete kéri tagjait, hogy november 28-án 17 órára jelenjenek meg a Családsegítő Központban. Megbeszélik a karácsonyi előkészületeket. A tolnai kántor valószínűleg távozik Az egyház ügyéért ügyetlenül? Jogilag érvénytelen a tolnai apátplébános három héttel ezelőtti felmondása a helyi kántornak, aki ennek ellenére a távozását fontolgatja. A tolnai egyházközségen belüli problémákat a helyszínen tájékozódó dr. Mayer Mihály megyéspüspök nem konfliktusnak, hanem vajúdásnak nevezte. A tolnai katolikus egyházközségen belüli feszültség - nem minden előzmény nélkül - a november 4-i egyházközségi képviselőtestületi megbeszélésen robbant ki. Az eseményen a 16 tagú testületből csak hatan vettek részt, köztük a kántor, Sze- belédi Gábor. A kántor azt mondja, mivel más nem tette meg, ő szembesítette néhány létező problémával Lendvai István apátplébánost. Felvetette a szemétgondokkal régóta küzdő tolnai temető kérdését, a megvásárolt, de nem hasznosított közösségi ház ügyét, azt, hogy a testület nem látja át az egyház- község anyagi helyzetét. (Ezekben az ügyekben a nemrégiben megfiatalodott egyházközségi képviselő-testület több tagja is igényelte a tisztánlátást.) A kántor felszólalását többen többféleképpen értékelték. Az egyházközségi testület egyik idősebb tagja szerint a forrongó ifjúság provokációjáról van szó az idősebb generáció ellen. A kántor - több testületi tag véleményével egyezően - úgy véli, mondandója kritikus hangvételű, a jobbítás szándékával, az egyházközség érdekében megfogalmazott hozzászólás volt, amely - akkor is tisztában volt vele - akár az állásába is kerülhet. Lendvai István apátplébános egyházellenes magatartásnak és püspök elleni lázítás- nak fogta fel a felvetéseket, legalábbis ez szerepelt abban az általa út felmondólevélben, amit a kántor már a „megbeszélést” követő napon megkapott tőle. Mayer Mihály püspök „az ügyért ügyetlenül” megtett lépésnek aposztrofálta Szebelédi Gábor szavait, aminek azonban nem tulajdonított egyházelle- nességet, és szerinte a püspök elleni uszításról sem lehet beszélni ebben az esetben. (Folytatás a 3. oldalon.) Rendeletek a környezet tisztaságáért Hosszadalmas és kimerítő közgyűlést tartott tegnap a szekszárdi önkormányzat, a meghívóban szereplő harmincegy napirendi pont közül a lapzártáig mindössze hattal „végeztek” a városatyák. A képviselők megszavazták a kéményseprői közszolgáltatás kötelező igénybevételét. A rendelet a város igen sok építményét, lakások és helyiségek tulajdonosait érinti. Az élet- vagyon- és tűzbiztonság érdekében a kémények és egyéb égéstermék elvezetők rendeltetésszerű és biztonságos, a környezetvédelmi követelményeknek, illetve energia- takarékos célkitűzéseknek megfelelő folyamatos működése, ellenőrzése lényeges - hangzott el. A szolgáltatót, aki a munkákat külön jogszabályban meghatározott szakmai követelményeknek megfelelően köteles ellátni, pályázat útján fogják kiválasztani. A kéményseprés díját akkor is ki kell fizetni, ha a tulajdonos megakadályozza a munka elvégzését. Maradva a kömyezetszeny- nyezés kérdésénél, a képviselők megtárgyalták a szippantott szennyvíz kezeléséről szóló rendelet-tervezet koncepcióját. A rendelet célja, mint azt Szeleczki József irodavezető elmondta, hogy a szennyvízcsatorna hálózatba be nem kapcsolt ingatlanokon álló építményeknél keletkező szennyvíz ne a környezetet károsítsa, hanem ártalom mentesen kerüljön elhelyezésre. Ennek érdekében a város területén csak a kijelölt szolgáltató végezhet szennyvíz szippantást és azt kizárólag a városi szennyvíztisztító telepen, az erre a célra kialakított műtárgyban helyezheti el. Ezután tájékoztató hangzott el az 1996. évi költségvetés háromnegyedévi teljesítéséről, majd az 1997-99. évi költség- vetési koncepció került napirendre. A helyzetet világosabbá teendő, a polgármester info-grafikákkal szemléltette a témát. A közgyűlés tagjai végül kisebb kiegészítésekkel megszavazták a határozati javaslatot. (fké) r ) *
