Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-22 / 273. szám
1996. november 22., péntek Megyei Körkép 3. oldal A pörbölyi tragédia nem tud véget érni Rágalmazott az egyik szülő Közel négy éve, 1993. február 12-én reggel történt a pörbölyi gyermektragédia, amely azóta sem tud véget érni. Per pert, vizsgálat vizsgálatot követ az ügyben. A tragédia, és annak az utóélete megosztotta az érintett családokat és a falut. Vannak, akik képtelenek túltenni magukat a történteken, és minden jel szerint fantomokkal harcolnak évek óta. A helyi önkormányzat az érkező adományokból alapítványt hozott létre, éppen azért, hogy ne lehessen a pénzek felelőtlen felosztásával vádolni senkit. Az első támadások mindjárt a helyi ön- kormányzat vezetőit érték, majd az alapítvány kuratóriumának köztiszteletben álló tagjai következtek. Néhány család sokkal több pénzt keresett, mint amennyi valójában érkezett. Másrészről pedig a felhasználás céljait vitatták, s van aki ma is vitatja. A rendőrségi, ügyészségi vizsgálatok mindig rendben találtak mindent a kuratóriumnál. A történetnek ez a szála máig húzódik, mert ismét bejelentés ment a Legfőbb Ügyészségre. Az vizsgálatok „eredménye” az lett, hogy a kuratórium tavaly márciusban testületileg lemondott. A pörbölyi képviselőtestület azóta sem talált olyan köztiszteletben álló kívülállókat, akik vállalják a kurátorságot. Az alapítvány kedvezményezettjei meg nem lehetnek a testület tagjai. Temérdek újságcikk foglalkozott éveken át a témával, s nem egyben tett becsületsértő, vagy rágalmazó utalást néhány, a tragédiában érintett családtag a pörbölyi polgár- mesterre, és a jegyzőre. Legutóbb, az idén tavasz- szal, tehát a tragédia után három évvel nyilatkozott a rádió Ráadás című műsorában Kovács Gyula, aki egyik gyermekét a balesetben elveszítette, a másik pedig maradandó sérüléseket szenvedett. Olyan értelmű kijelentést tett, hogy a polgármester a tragédiát követően meggazdagodott, a jegyző meg nyugati autót vásárolt. Gayer János és dr. Nagy Ferenc ezt követően vélték úgy, hogy most már a gyász miatti kötelező tapintat ideje véget ért, s fellépnek becsületük védelmében. A magánvá- das perben a bíróság bekérette azokat az iratokat, amelyek az ügyben folytatott vizsgálatokról szólnak. Ezekben nem találni semmi olyan utalást, amely okot adhatott volna ilyen tartalmú kijelentésre, s ilyent a vádlott sem tudott megnevezni. Éppen ellenkezőleg, a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a helyi vezetők mindenben a legnagyobb körültekintéssel és törvényesen jártak el. A sértő mondat tartalmilag sem felel meg a valóságnak, dr. Nagy Ferenc például a három éves Suzukit három évi részletre vásárolta. Tegnap hirdetett ítéletet az ügyben a Szekszárdi Városi Bíróság, két rendbeli rágalmazásban mondta ki bűnösnek a vádlottat, s három év próbára bocsátotta. Az ítélet nem jogerős, a mindkét fél védője három nap gondolkodási időt tartott fenn. Ihárosi „Kacsa” a drogról Minden valószínűség szerint igazat mondtak azok a tamási diáklányok, akiket a közvélemény kábítószer-fogyasztással „gyanúsított” meg, azaz: nem éltek droggal. Szeptember 28-án éjjel két középiskolás lányt vittek be a tamási rendőrségre, akik egy összejövetelről tartottak hazafelé. Egyikük a tamási művelődési ház előtt rosszul lett. A diákokról felmerült, hogy kábítószer befolyása alatt álltak, amit a lányok tagadtak. A tőlük vett vért két intézet is megvizsgálta. A nemrég megérkezett eredmények azt támasztják alá, hogy valóban nem voltak „belőve”. Az Országos Toxikológiai Igazságügyi Intézet szerint amfeta- min-származékok, a speed és az extasy nevű kábítószerre utaló anyagok nem voltak kimutathatóak a vérmintában. A negatív eredmény ugyanakkor nem zárja ki egyértelműen a kábítószer fogyasztását, ezt csak vizeletvizsgálattal lehet pontosan kimutatni. Az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézete a vérminta alkoholtartalmát vizsgálta: az egyik esetben 1,89 ezrelékes, a másikban 2,56 és 2,66 ezrelék közötti véralkoholszintet mutattak ki. Utóbbi súlyos alkoholos befolyásoltságra utal. Mégis lesz betegellátás Pincehelyen? Hozzáértőit szerint a tamási önkormányzat szerdai döntése adta azt a lökést, mely végre átbillentette a holtponton a bezárásra ítéltetett pincehelyi kórház ügyét. A város ugyanis december 31-i dátummal jogutód nélkül megszünteti az általa működtetett intézményt S ettől kezdve léphetett életbe az a tervezet, mely egyébként már február óta vár a sorsára: nevezetesen arról van szó, hogy a megyei kórház, ha csak negyven ággyal is, de egy belgyógyászati osztályt működtetne Pincehelyen. A megvalósulás útjában ugyan van még néhány - remélhetőleg csak átmeneti - akadály, ám az ÁNTSZ megyei hivatalában tegnap megtartott egyeztető konzultáció végeredménye megalapozott bizakodásra adhat okot. Az összejövetel résztvevőit dr. Brázay László, az ÁNTSZ igazgatója köszöntötte, majd Bach József, a megyei közgyűlés elnöke, mint ülésvezető elnök ismertette a pincehelyi kórház-ügy hátterét, illetve a továbblépés érdekében javasolt tennivalókat. A megoldást az jelentené, ha a Szekszárdon található megyei, valamint a dombóvári kórház a saját keretéből negyven ágyat átengedne a kistelepülésnek, így ott létrejöhetne a megye újabb belgyógyászati osztálya. Â dombóvári kórház főigazgató-főorvosa, dr. Hajós Károly azonnal csatlakozott az elképzeléshez, s ugyanezt tette dr. Deák György, a megyei kórház főigazgató-főorvosa is. Az előbbi intézmény 17 ágyat adna át a megyének, az pedig ezt a mennyiséget megtoldaná még 23 fekvőhely- lyel. Az eljárás természetesen csak papíron ilyen egyszerű, hiszen ezen cél megvalósításához különböző - s az egész szerkezeten végiggyűrűző - nemegyszer fájdalmas beavatkozásokra van szükség, sőt, egy fellebbezést is be kell nyújtani az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz a változtatás miatt. Újabb megoldandó feladat lesz majd Pincehelyen a korábban létezett sebészeti és nőgyógyászati ellátás további biztosítása: ebben az esetben szintén meg kell találni a megfelelő, jogilag és gyakorlatilag is tartható formulákat. A végső döntés - a szakmai kollégiumok véleményezése után - a népjóléti minisztérium kezében van, az azonban tegnap egyértelműen bebizonyosodott, hogy a Tolna megyei illetékesek - a közgyűlés, az ÁNTSZ, a megyei egészségbiztosítási pénztár, az orvosi kamara és a kórházak vezetőiről, képviselőiről van szó - elismerésre méltó nyitottsággal kezelik ezt a már krónikus ügyet. Ezt bizonyítja az a megállapodás, melyet írásban is rögzítettek, s aláírásukkal is elláttak az érintettek. Ma egyébként 13 órai kezdettel a megyei közgyűlés tagjai rendkívüli ülés keretében adnak egymásnak találkozót, a napirenden magától értetődően a pincehelyi seb begyógyításának módja szerepel. -száA VDSZSZ II. országos értekezlete Pakson A privatizáció nem sikertörténet! (Folytatás az 1. oldalról.) Gál Rezső, a Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke nyitotta meg a mintegy 300 küldöttet fogadó értekezletet, megadva az alaphangot. Kettős feladat áll szakszervezetünk előtt - mondta - a napi kérdések, például a bérek alakulása, és a stratégiai problémák, mint a privatizáció folyamata, a fogyasztói érdekek figyelembevétele. Egy éve a kormány még azt állította, a privatizáció sikertörténet, ma nekik is szembe kell nézniük a valósággal. A tanácskozás első részét követő sajtótájékoztatón kifejtette a VDSZSZ álláspontját a magánosításról és az annak következtében kialakult helyzetről. Konfliktus alakult ki a kormányzat és az iparág tulajdonosi többségét megszerző befektetők között, mert a kormány csak a bevételekre koncentrált, az energiatermelés sajátosságait nem vette figyelembe. A szakszervezet nem kíván ütközőpont lenni ebben a folyamatban. Elismerik, hogy a magánosítás elkerülhetetlen, de végrehajtását közgazdaságilag megalapozatlannak tartják. A kormányzat sikertörténetként tünteti fel a privatizációt, pedig az közel sem az! - folytatta Gál Rezső. - A villamos energia árának megállapítása nem a szakszervezet feladata, az viszont egyértelmű, hogy bizonyos fogyasztási szint nehezen megfizethető a társadalom egyes rétegei számára, pedig a század végén elemi létfenntartási szükségletté vált ez. A szakszervezet szociális kompenzációt javasol, a villamos energiából származó ÁFA 50 százalékának felhasználásával. Kiss Mihály, a házigazda PADOSZ elnöke a Népújság atomerőműre vonatkozó kérdésére elmondta, az átszervezés megalapozatlan prekoncepcióra épülve kezdődött Pakson. A történet a bérek letöréséről szól. Az értekezlet harcos hangulatát jellemezve Gál Rezső elmondta, a VDSZSZ-nek vannak eszközei, hogy a kormányzatot ígéretei betartására kényszerítsék. -rákosiSűrű és büdös füst terjeng Decs felett Néhány nappal ezelőtt Decsről telefonált egyik olvasónk szerkesztőségünknek. — Még szerencse, hogy nincs meleg, mert különben a község nyugati részén lakók már megfulladtak volna a bűzös füstben - mondta a telefonáló. - Visszatérő probléma, hogy a falu határában lévő szeméttelepen ég a szemét, így van most is, már több mint hat napja, hogy aszalódunk. A falunak ezen a felén szellőztetni nem lehet, az udvarra kiteregetni sem, mert bűzös, füstös lesz a lakás, a ruhanemű. Rengeteget költöttünk a lakás szigetelésére, hogy legalább itt ne „füstölődjünk”. Többször fordultunk már a polgármesteri hivatalhoz, az volt a válasz, nincs pénz, nem tudnak költeni arra, hogy őrizzék a szeméttelepet. Szerintem ne csak a lakosságnak legyen pénze szigetelőre, hanem az önkormányzat is oldja meg a problémát. Az olvasó panaszára választ kértünk a község polgármesterétől, Nagy Zoltántól. — Rendszeresen, csaknem minden héten betakarják földdel a telepre kihordott szemetet. Az idén a sok esőzés miatt nem mindig tudták bevinni a szemetet, az út mellett kellett lerakni, így még gyakrabban volt szükség a takarásra. Most már nem lehet probléma a szállítással, mert azt a részét a telepnek, ahol megáll az esővíz feltöltöt- ték, és nyitottak egy másik bejáratot. Á legjobb szándék ellenére sem lehet megakadályozni, s garanciát sem tudunk vállalni arra, hogy a guberálók rövid időn belül ismét fölgyújtsák a telepet. A telepet rendszeresen ellenőrizteti az önkormányzat, de a 24 órás őrzést lehetetlen megoldani. (péteri) Hírek Polgármesterek Tolnanémediben Tolnanémedin találkoznak ma a Tamási környéki polgármesteri klub tagjai. Megbeszélésükön aktuális kérdésekről: a pincehelyi kórházról, a gázberuházásról, a jövő évi költségvetés előkészítéséről esik szó. Előadás nőkről, nemcsak nőknek Öt részből álló előadás-sorozatot szervez a Wosinsky Mór Megyei Múzeum a Tolna Megyei Levéltárral közösen „Nők a történelemben” címmel. Az előadásokra minden hónap utolsó szerdáján, 16 órakor kerül sor a megyei múzeum ‘könyvtártermében. Az első előadást november 27-én, dr. R. Várkonyi Ágnes tartja Zrínyi Ilonáról. Kiállítás a gimnáziumban A szekszárdi I. Béla Gimnázium és Műszaki Középiskola e tanévi harmadik kiállításán, a Suligalériában mutat be huszonkettőt a Wosinsky Mór Megyei Múzeum bibliai témájú nyomataiból. A kiállítást, amely három hétig látható, a múzeum munkatársai rendezték és Lovas Csilla művészettörténész bevezetőjével nyitották meg. Müller Péter író Tolnán Müller Péter íróval találkozhatnak az érdeklődők ma, azaz pénteken délután 5 órától Tolnán, a városházán. A program a Belső mosoly címet viseli. Bécs magyar emlékei A nyugdíjasok részére szervezett múzeumi mozi sorozat következő összejövetele november 25-én, délután fél háromkor lesz a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban. A levetítésre kerülő filmek: Magyar évszázadok, A népiskolai törvények, Bécs magyar emlékei. Színházbusz Az üvegcipőre Ma délután fél ötkor színházbusz indul a tolnai városháza elől a kaposvári Csiky Gergely Színházba. A bérlettulajdonosok Molnár Ferenc Áz üvegcipő című művét tekinthetik meg. Tolna megye is csatlakozik Egészségügyi Mintarégió Program Kormányszinten már 1994 tavaszán szóba került egy országos egészségügyi tanács létrehozása. A gondolatot ebben az évben vetették fel ismét, ám most új formában, mégpedig egy alulról építkező, regionális szervezetként. Az úgynevezett Egészségügyi Mintarégió Programot a Soros Alapítvány támogatja. A mintarégiók közül az egyik Somogy-Tolna-Baranya megyéket fogja át. Tavasszal alakult meg a programtanács a három megye közgyűlésének elnöke, valamint a Pécsi Orvostudományi Egyetem támogatásával. Mint azt dr. Deák Györgytől, a megyei kórház orvos-igazgatójától megtudtuk, a Soros Álapítvány által létrehozott programtanács megvitatta, hogy milyen szervezeteket vegyenek be ebbe a körbe. Végül az a javaslat született, hogy azokat az intézményeket vonják be, amiknek valamilyen feladatuk van az egészségügyben. Az alapító tagok pedig azok a szervezetek legyenek, amiket kötelezettségek és felelősség terhel az egészségügvi ellátással kapcsolatban. így a következő 10 szervezet alkotja majd az Egészségügyi Mintarégió Program tanácsát: a Pécsi Orvostudományi Egyetem, a három megye önkormányzata, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Somogy, Tolna és Baranya Megyei Intézete és a Somogy, Tolna és Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár. Ily módon végre közös fórumon találkoznak mindazok, akik működtetik, fenntartják, finanszírozzák és felügyelik az egészségügyet a régióban. A tanács elsőként egy operatív titkárságot hoz majd létre és a tervek szerint 14-15 munkabizottságot. Ez utóbbiak munkájába lehet bevonni a témával kapcsolatos többi érintett szervezetet, intézményt. A mintarégió program segítségével felderítik, hogy a régióban - kb. 1 millió polgár él itt - milyen az egészségügyi ellátás állapota, miben jelentkezik hiányosság, s megoldásokat javasolnak a problémákra és ezeket az illetékes minisztériumhoz továbbítják. A másik nagyon fontos eredménye lehet a mintarégió programnak, hogy megvalósítja az egészségügyi ellátás szereplői közötti állandó információáramlást, ami az ellátás tervezésében is meghozza a remények szerint majd a maga hasznát. Tolna megye közgyűlése a következő ülésén dönt a mintarégió programhoz való csatlakozásról. Venter Marianna Ülést tartott a Tolna Megyei Munkaügyi Tanács Döntöttek a pályázatokról A munkaerő-piaci alap foglalkoztatási alaprészének megyei keretét módosította tegnap többek között a Tolna Megyei Munkaügyi Tanács, tájékoztatta lapunkat dr. Brebán Valéria, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. Az ezen a kereten megmaradt 37 millió forintot átcsoportosították a pályakezdők elhelyezkedését segítő munkahely- teremtés támogatására. így erre a célra még 78 millió forint áll rendelkezésre. Ebben benne van a munkaügyi központ 25 millió forintos saját bevétele is, ami a régebben fizetett támogatások visszafizetéséből folyt be. A pályakezdők elhelyezkedését segítő támogatás elnyerésére 67 értékelhető pályázat érkezett, összesen 140 millió forintot igényelve. A pályázatok összesen 165 pályakezdő fiatal munkába állítását ígérik. A munkaügyi tanács 76 millió 400 ezer forint elosztására készített javaslatot. A pályázatokról a munkaügyi központ igazgatója dönt. Ezúttal teljes egészében elfogadta a tanács javaslatait. A foglalkoztatási törvény új munkaügyi tanács megalakítását írja elő, ennek az előkészítő feladatairól is szó esett a megyei munkaügyi tanács tegnapi ülésén. Az új testület január elsején kezdi meg működését. Az egyebek között tájékoztató hangzott el a Tolna Megyei Terület-fejlesztési Tanács munkájáról, amelybe a munkaügyi tanács is delegált két tagot.
