Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-21 / 272. szám

A BECSEI KÓRUS SZEKSZÁRDON (10. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. NOVEMBER 21. CSÜTÖRTÖK ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Auto Bartex Kft. Paks ■ Kamatmentes hitel csak december 31-ig ■ Használt gépkocsiját beszámítjuk ■ CASCO díj nélkül ■ + 1 EXTRA AJÁNDÉK A szomszéd az idén még kamatmentesen veszi! Telefon: 75/311-828, 20/427-782,20/436-774. U—— ......................... P rivatizáció után Elbocsátások Fomádon „Évszázadok mélyének látványa” - jellemezte Herczeg József, Paks polgármes­ter Lőrincz Vitus tűzzománc alkotását, az Életfát, amely hat éves pihenés után került újra közönség elé. A paksi Vak Bottyán Gimnázium előcsarnokában remélhetőleg végleg helyet talált az alkotás, amelyet ünnepélyes keretek között lepleztek le tegnap délután. Az alkalmat összekötötték egy rangos pedagógiai programmal, a Nemzeti Tankönyvkiadót bemutató kiál­lítás megnyitójával. (Folytatás a 4. oldalon.) fotó: gottvald károly Beleszeretett a borászatba Ha egy mezőgazdasági szakember megvásárol egy borászati vállalatot, azon nincs mit csodálkozni. Ha ugyanezt egy épí­tész teszi, akkor jogos az újságírói kíváncsiság. Harminchat dolgozó kapta meg a felmondását november 18-án, a Fornád Rt. új tulaj­donosától. A mezőgazdasági dolgozók szakszervezete vi­tatja az elbocsátások törvé­nyességét. A céget ez év októberében ér­tékesítették az egyszerűsített privatizáció keretében, harma­dik nekifutásra. Az új tulajdo­nos, Max Durst a cég pénzügyi nehézségeire hivatkozva a 62 aktív dolgozóból harminchatot elbocsátott. Durst úr a munka­törvénykönyv 89. paragrafusá­val indokolta lépését, azaz a munkáltató működésével ösz- szefüggő ok miatt kezdemé­nyezte a szerződések egyoldalú felbontását. A MEDOSZ for- nádi szervezete kifogással élt a felmondások ellen, mivel azok szerinte nem szabályosak.- Durst úr november 1-én munkásgyűlést hívott össze, ahol közölte, hogy ő az új tulaj­donos, és bejelentette, hogy ek­kora létszámra nincs szükség. Akkor azt mondta, hogy hogy Az ozorai „szociális”, másne­vén roma földprogram jövője került terítékre, az ozorai ci­gány önkormányzat tegnapi ülésén. A programban alig több, mint tíz hektárról van szó. Háborgó és tétova cigány em­berek gyűltek össze tegnap dél­után az ozorai polgármesteri hivatalban a kisebbségi önkor­mányzat ülésére. Érdeklődésük oka: az elmúlt két évben ked­vező feltételek mellett, roma családok által megművelt tíz hektárnyi föld nagyobb részét a falu földkiadó bizottsága kiadta részaránytulajdonba - másnak. A romák a helyi termelőszö­vetkezet jóindulatából művel­hették a területet, amelyre ed­dig nem mutatkozott más igény. Baranyai Istvánné, a kisebb­ségi elnök etikátlannak nevezte hat-hét dolgozó kivételével mindenki menjen szabadságra - mondta Szabó Sándor, a szakszervezet - egyébként szin­tén elbocsátott - titkára. A MEDOSZ több ok miatt sérel­mesnek találja az eljárást. Ész­revételezték, hogy a november 18-án kézbesített felmondások­ban a munkáltató felszólítja az elbocsátottakat, hogy novem­ber 20-án számoljanak el, a bé­rüket, a szabadságra eső járan­dóságukat azonban nem fizet­ték ki. Ezt Max Durst 1997. februárjára ígérte. Nem esett szó a felmondási időre eső járu­lékról sem, és a munkáltató el­mulasztotta a tájékoztatási kö­telezettséget is, amelyet szintén a Munka Törvénykönyve ír elő. A MEDOSZ ezért felhívja a munkáltató figyelmét arra, hogy az egyeztető tárgyalások befejezéséig függessze fel az intézkedés végrehajtását. Az ÁPV Rt.-nél megtudtuk, hogy a Fornád Rt. eladásáról kötött szerződésben nem szerepel lét­számleépítésekre vonatkozó megkötés. (tf) az eljárást, amellett, hogy elis­merte jogosságát. A cigányem­berek abbéli félelmüknek adtak hangot, hogy a romaföldprog- ram ezzel kifullad. A jelenlévő polgármester, Schranz Istvánné és a szövetkezet elnöke, Kiss István igyekezett megnyugtatni a kedélyeket: továbbra is mű­velhetnek földet a cigány csa­ládok, legfeljebb máshol. Kiss István biztosított arról: a szö­vetkezet kevés megmaradt föld­jéből juthat a romáknak is. Tegnap már elindult az igé­nyek felmérése, és nemsokára elkezdődik annak megbecslése is, hogy mennyi gazdátlan föld van Ozorán, amelyek tulajdo­nosai nem élnek helyben. Ezt a települési önkormányzat tudná bérelni, a romáknak ugyanis nincs aranykoronájuk. Jelezte segítő szándékát a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal is. (tf) — Mi késztette a hosszú évek óta külföldön éló' üzlet­embertarra, hogy az Aliscavin Rt. fó'részvényese legyen? - kérdeztük József Kovácsot. — Két éve úgy döntöttem, hogy részt veszek a magyar privati­zációban. Mivel a bort mindig is szerettem, de a borkészítés­ről fogalmam sem volt, elhatá­roztam, hogy megnézem, hogy a borászatban milyen le­hetőségek vannak. Egyhangú szavazással elfo­gadták tegnapi rendkívüli ülé­sükön a tamási képviselők a megyei önkormányzat és a Dombóvári Egészségügyi Szolgáltató Kht a pincehelyi — Hogy került éppen Szek- s zárára? — Egy barátom útján, így ismertem meg az Aliscavint és az igazgatóját, Módos Ernőt. Ez 1995. márciusában volt, amikor a cég nagyon keserves helyzetben volt, felszámolás alatt. Sikerült megvásárolnom a részvények többségét, aztán beilleszkednem és megfelelő tőkebefektetéssel talpra állítot­tuk a vállalatot. kórház, illetve a tamási rende­lőintézet működtetésére tett ajánlatát. Már ismert volt, hogy Bach József, a megyei közgyűlés elnökének kezdeményezésére — Mikor ment el Magyar- országról? — Ötvenhatban, tizen­nyolc évesen, és Kanadába ke­rültem. Úgy alakult a sorsom, hogy ott sikerült elvégeznem az egyetemet, aztán mint épí­tész bejártam egész Észak- Amerikát, majd a világ többi táját. Az életem egy jelentős részét Afrikában éltem le, Za- ire-ben, ahol megismertem az afrikai országok nagy részét. Érdekességként megemlíte­ném, hogy onnan készítettünk Moszkvába egy hotelt. (Folytatás a 3. oldalon.) a megyei, a tamási önkor­mányzat, illetve a dombóvári kórházat fenntartó kht tárgya­lásokat folytatott a pincehelyi kórház megmaradásáról. (Folytatás a 2. oldalon.) Röviden A Magyar Demokrata Néppárt szekszárdi szerve­zete legutóbbi gyűlésén kiegé­szítette a vezetőségét és újabb tisztségviselőket választott. A szervezetet elnökként dr. Ter- nák Gábor vezeti, az alelnök Kalmár Zoltán, vezetőségi tag pedig Török Lászlóné és Husek Miklós lett. A szervezet a me­gyei választmányba Kalmár Zoltánt, valamint dr. Ótós Mik­lóst delegálta. A Szekszárdi Nagycsaládo­sok Egyesülete értesíti tagjait, hogy - a korábban megbeszél­tek alapján - november 22-én, pénteken, 13.00 és 16.00 óra között, valamint november 23- án, szombaton, 9.00 és 12.00 óra között jelenjenek meg a Babits Mihály utca 17. szám (Dienes-ház) alatti épületben. A tolnai képviselőtestület népjóléti bizottsága ma, azaz csütörtökön tartja soron követ­kező ülését, amelyen - egyebek mellett - szó lesz az egészség- ügyi gondnokságnál tartott el­lenőrzés tapasztalatairól. Pénzről, költségvetésről volt szó a szekszárdi önkor­mányzat pénzügyi bizottságá­nak tegnapi ülésén. A képvise­lők háromnegyedéves beszá­molót hallgattak meg a költ­ségvetés végrehajtásáról, majd az 1997-99. évi költségvetési koncepcióról, valamint az ön- kormányzati vagyon biztosítá­sáról 1997-re. A dohányzás és a drog káros hatásairól lesz szó a bonyhádi Egészség hónap ma kezdődő rendezvényén. A középiskolák kétnapos - úgynevezett - kor- társképző tanfolyamán a Buda­pesti Órvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézeté­nek hallgatói tartanak tréninget a bonyhádi középiskolásoknak. Beszélnek nekik többek között a szerek káros hatásairól, ők pedig az intézményekben társa­iknak továbbadják a megszer­zett tudást. A program keretében délután öt órakor általános iskolai taná­roknak és szülőknek tartanak előadást a dohányzás és a drog ártalmairól. Aranykoronát keresnek az ozorai romáknak Tamási ámen a Szent Orsolyára Foodapest ’96. Tegnap megnyílt a 3. Nemzetközi Élelmiszer-, Ital- és Élelmiszer-gép­ipari szakkiállítás, melyen megyénk cégei is bemutatkoznak. (írásunk a 7. oldalon.) Pályázatot nyújtottak be a minisztériumhoz A pinceveszély ellen Dombóváron Hétfőn tárgyalt a dombóvári önkormányzati képviselő-tes­tület arról a pinceveszély-elhárító programról, illetve a hozzá kapcsolódó pályázat benyújtásáról, amelynek sikere esetén a város állami pénz segítségével megoldhatná a Dom­bóváron nem jelentéktelen problémát: vagyis a régi beom­lott, rosszul, vagy egyáltalán nem betemetett pincék okozta veszély elhárítását. A város területén ugyanis az elmúlt évek során több alka­lommal előfordult, hogy par­kok, járdák, utak, esetenként épületek süllyedtek meg azért, mert alattuk ilyen fel nem tárt pincék húzódtak. A legutóbbi esetről lapunk is beszámolt, amikor is a helyi vízmű betonbefecskendezés­sel töltött fel a város központ­jában egy addig nem ismert ilyen pincét. A rendkívüli munkák többször állították kényszerhelyzet elé a testüle­tet és a városi költségvetést. Sok pénzt emésztettek fel ed­dig a részbeni, alkalomszerű helyreállítási munkák. Éppen ezért a képvi­selő-testület úgy döntött, hogy a város területén lévő - már ismert pincék - feltárási, il­letve az ezek által okozott ve­szély elhárítási programjának, majd ennek kiviteli tervének és megvalósításának elkészí­tésére pályázatot ad be. Az úgynevezett pinceve­szély-elhárítási program vég­rehajtásához a Belügyminisz­térium Település és Lakásügyi Főosztályához a pályázatot már a hétfői ülés másnapján felterjesztette a város, hogy Dombóvár a tárcaközi bizott­ság jóváhagyása után vissza nem térítendő pénzügyi támo­gatásban részesüljön. A pályá­zat sikerének érdekében az önkormányzat - lévén sem a bekerülés, sem a támogatás összege nem ismert - 30%-os önrészt vállalt, s a koncepció szerint ez akkor is megéri, ha a program kivitelezése 8-10 mil­lió forint támogatás birtoká­ban 2,5-3 millió forint önrész­szel valósul meg.- nagy -

Next

/
Thumbnails
Contents