Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-20 / 271. szám

1996. november 20., szerda

Megyei Körkép

3. oldal

Jogos-e a havi száz forint feldolgozási díj?

Vihar Pakson (egy pohár) vízben?

Vita támadt Pakson a víz körül. Pontosabban a vízdíjról szól a történet. A Paksi Vízmű Kft. ugyanis október 1-jétől az úgynevezett mellékvízmérőkre havi száz forint feldolgozási díjat számláz, és ez több mint kétezer lakótelepi családot érint.

Valaha, mikor a lakótelep épült, csakúgy mint országszerte, nem volt kérdés a vízdíj, mert az szinte jelképes összegű volt. A társasházak közösen fizették az egyetlen órával mért fogyasztást. Ahogy emelkedett a szolgáltatás ára, úgy vált igénnyé a lakásonként mért mennyiség, sokan gondolták, nem fizetik tovább a szomszéd pazarlását. Négy éve Pakson szinte minden lakásban felszerelték a vízmérő órákat, a szolgáltató pedig szerződést kötött immár egyenként a fogyasztókkal, és külön-külön számlázott. Az új intézkedés indulatokat váltott ki. A lakóközösségek azt mondják, a vízmű egyoldalúan módosította a szerződést, és el nem végzett szolgáltatásért kér pénzt, hiszen az órákat le sem olvassák, annak állását maguk a fogyasztók írják rá a lépcsőházban kifüggesztett űrlapra.

Artim Andrást, a Paksi Vízmű Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük az ügy hátteréről. Elmondta, a havi száz forint feldolgozási díj nem a leolvasás költségeit fedezi, hanem a számlázásét, ami a nyomtatvány beszerzéséből, a feldolgozással foglalkozó munkavállalóik béréből, a postázás díjából tetemes ösz- szegre rúg. A tavaly májusban hatályba lépett rendelet megengedi ennek áthárítását a fogyasztóra. Lenne más megoldás is, be lehetne építeni ezt a víz árába, de ez másokkal szemben — a családi házban lakókkal, akiknél nem merül fel ilyen szolgáltatás igénye — méltánytalan lenne. A rendelet szerint a vízmű az úgynevezett bekötési mérőt követő első szerelvényig rendelkezik a hálózattal, ez hétköznapi nyelven, a társasházak esetében a főmérő órát jelenti. A lakótelepi házak belső hálózata tehát a lakóközösség tulajdona, ami nem csak jogokat, kötelezettségeket is hordoz.

Elmondta azt is Artim András, Budapesten hasonló viták zajlottak, és volt lakó- közösség, amely a Verseny- hivatalhoz fordult, mondván, a szolgáltató visszaél monopolhelyzetével. A hivatal a kérelmet elutasította, mert állásfoglalása szerint nem visz- szaélésről, hanem a törvényben biztosított jog gyakorlásáról van szó. Egyébként nem kell megfizetnie senkinek a havi száz forintot — fejezte be Artim András —, a lakó- közösségek megtehetik, hogy közösen fizetik a vízdíjat, egyetlen számlával, mint néhány évvel ezelőtt. Hogy a költségeket milyen módon osztják el, az a közösség ügye, nem a szolgáltatóé.

Az ügy szóba került a tegnapi önkormányzati képviselő testületi ülésen. Bor Imre képviselő kérdést intézett Herczeg József polgármesterhez, aki válaszában elmondta: kezdeményezi, hogy a Paksi Vízmű Kft. (önkormányzati tulajdonú cég lévén) taggyűlése tárgyalja újra a feldolgozási díj bevezetését, egyeztetve azt az érdekeltekkel. Lehet, hogy megegyezés születik? Rákosi Gusztáv

Mentőállomás: épület már van

Simontornya számol a tervezett mentőállomás épületének költségeivel a jövő évi költségvetésben - ezt Cserháti Péter, Simontornya polgármestere mondta azután, hogy dr. Penczel Dániellel, a Tolna Megyei Mentőállomás igazgatójával hétfőn megtekintették a létesítmény leendő helyszínét.

A mentőállomásnak a Bőrgyár egy utcafronti épülete adna helyet. A Tolna Megyei

Mentőállomás elküldte az Országos Mentőállomásnak a simontomyai igényeket egy napi 24 órás szolgálatot teljesítő esetkocsira, egy szintén folyamatosan és egy napi tíz órában szolgáló mentőautóra. A megyei egészségügyi szervek a „fejlesztést befogadó nyilatkozatot” kértek az Országos Egészségbiztosító Pénztártól, válasz azonban eddig még nem érkezett. A simontomyai állomás 20-25 fős létszámmal működne.

Garázsok a föld alatt. Szekszárd központjából eltűnik ötezer köbméter föld, helyet adva annak a 77 autó tárolására alkalmas mélygarázsnak, amelyet a Szigma-Bau épít. A föld kitermelését a Célgép végzi, ezen a héten be is fejezik. A garázs és a fölötte lévő irodaépület ’98 tavaszán készül el. fotó: gottvald károly

Három részleg, 40 ágy

Mini kórház lesz Pincehelyen?

(Folytatás az 1. oldalról.)

— Végeztünk különböző tanulmányokat, ha mindenki - a Népjóléti Minisztérium, az Egészségbiztosítási Pénztár partner lesz ebben - és létre tudjuk hozni, akkor ez a dolog működtethető lesz.

— A megye átveszi az ingatlant?

— Nem kívánjuk tulajdonba venni az ingatlant, csak ingyenes használatot kérünk a tamási önkormányzattól az ingatlan egy meghatározott részére és a kórház blokkra. A kórháztömb épületében meg tudnánk oldani a tervezett részlegeket, így lehetne rentábilissá tenni vagy legalább nem ráfizetésessé az intézményt.

Kökény Mihály államtitkár úr legutóbb azt nyilatkozta a Parlamentben, hogy 40 millió forint áll rendelkezésre a térség

egészségügyi alapellátásának megoldására. Ennek egy része elegendő lenne az elképzelt 40 ágyas mini kórház létrehozására, a műtőblokk felújítására, a fűtés korszerűsítésére, egy része pedig a tamási rendelőintézet rendelkezésére állhatna a rendelőintézeti problémái megoldására.

— Mintha túl sok lenne a „ ha ”.

— Valóban a dologban döntenie kell a Népjóléti Minisztériumnak és a tamási önkormányzatnak. Tamásinak két nagyon fontos lépést kellene megtennie, megalakítani a rendelőintézetét és a kórházát. Ahhoz, hogy a megyei kórházhoz integrálódjon a pincehelyi, önálló intézménnyé kell lennie, mert csak így lehet megszüntetni, majd ezzel egy időben a megyei kórház kihelyezett részlegét 40 ággyal létrehozni. Úgy gondolom, hogy ez a fajta megoldás jobb mint az eredeti elképzelés, miszerint a kórház bezárásával párhuzamosan a térség lakosságának egészség- ügyi ellátása érdekében Tamásiban sürgősségi ellátást, megerősített mentőállomást rohamkocsival, Simontomyán pedig mentőállomást kell létesíteni. A mi elképzelésünk szerint a sürgősségi ellátásra a pincehelyi kórház a 40 ággyal tökéletesen megfelel, sőt még a komolyabb műtétek utáni utókezelésekre is. Ugyanakkor Tamási is megkaphatja a megerősített mentő- állomást. Ha ezt a három dolgot egymás mellé tesszük, mindenképpen emelkedik az egészség- ügyi ellátás színvonala. Remélem, meg tudjuk ezt a kórházat menteni.

F. Kováts Éva

Szekszárdi művelődési bizottság:

Döntés a döntés elhalasztásáról

(Folytatás az 1. oldalról.) Szintén meghívottként jelen volt Halmai Gábomé, a Babits Mihály Művelődési Ház és Baky Péter, a Művészetek Háza igazgatója is. A bizottság két tagjának, Nyerges Tibornak és Kovács Károlynak a véleménye szerint a kidolgozott határozati javaslat nem elég részletes és teljes ahhoz, hogy a Gyermekek Háza további működtetésére vonatkozóan felelős döntés születhessen. Konkrétan a pótláshoz szükséges tér, idő és pénz részletes elemzésére lenne szükség, valamint egy kimutatásra arról, hogy a városi önkormányzat által fenntartott többi oktatási- és kulturális intézményben hol és mennyi a rendelkezésre álló szabad kapacitás a fenti célokra. A bizottság minden tagja egyetértett abban, hogy a lehető legjobb megoldást kell kidolgozni arra az esetre, ha a Gyermekek Házának az önkormányzat döntése alapján ki kell költöznie az ingatlanból. Ebben az esetben az a kérdés, hogy a Gyermekek Háza továbbra is működjön, vagy szűnjön meg. Ha a további működést javasolja a bizottság a testületnek, akkor önálló intézmény maradjon-e,

vagy egy másik kulturális intézmény részeként működjön tovább. Ez utóbbiak közül bármelyik esetben ki kell dolgozni a további működés mikéntjét.

Az amúgy is sokrétű problémát tovább bonyolítja, hogy a katolikus iskola alapítója, fenntartója és működtetője, valamint Szekszárd város önkormányzata között még nem született meg a végleges megállapodás a Gyermekek Házára vonatkozóan, ezért a városatyák döntése - nevezetesen, hogy a Gyermekek Házában legyen-e a katolikus iskola - is várat magára.

Hírek

Nyugdíjasok

mulatsága

Összevont névnapot tartottak hétfőn délután a szekszárdi Platán Nyugdíjas Klub tagjai a Babits Mihály Művelődési Ház márvány- termében. Az esten vendégként részt vettek az újvárosi Szent István Házban működő klub nyugdíjasai is. A jó hangulatú esten a saját készítésű sütemények, szendvicsek elfogyasztása után a klub tagjaiból alakult zenekar húzta a talpalávalót az idős embereknek.

Eric Brenner A TelePaksnál

Az egyik amerikai országos kábeltévé hálózat, a King ‘ Broadcast nyugalmazott elnöke, Eric Brenner a Magyarországi Független Média Központ meghívására jószolgálati úton jár hazánkban, a helyi televíziók munkájához nyújt segítséget. Csütörtökön a paksi városi televízió vendége lesz, a nézők még aznap este láthatják a vele készült beszélgetést.

Cseh Gábor kiállítása

Cseh Gábor festőművész kiállítása november 25-én, hétfőn délután öt órakor nyílik Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban. A felvételen a Platánsor télen című festményét láthatják.

Felfedezni a Jelenések könyvét

Fedezzük fel közösen a Jelenések könyvét - ezzel a címmel előadássorozat veszi kezdetét a dombóvári művelődési házban november 21-én, csütörtökön fél hatkor. Az ingyenes előadást Szabó István tartja Dombóváron.

Tantörténet a tulajdonviszonyokról

A szekszárdi önkormányzat meghívására a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Részvénytársaság, a Tolna Tourist Kft. és egy magát nyilvánosan megnevezni nem kívánó magántársaság tartott tegnap megbeszélést a városházán.

A némiképp abszurdba hajló történet főbb vonalai az alábbiak. A gemenci erdő része a Duna Dráva Nemzeti Parknak, amelynek képviselői azon oknál fogva voltak jelen, hogy elővételi joguk van a védett területekre. Az állami föld kezelője a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Rt., amely az elidegenítésen kívül majd minden jog gyakorlója, és felelőse. Rendezendő a helyzetet, már kivontak az erdőművelésből megfelelő engedélyek birtokában másfél hektárt, vállalva a visszatelepítést. Egy részét eladták a Tolna Tourist- nak, illetve egy magáncégnek, amelyek üzemeltették a szabadidőközpont létesítményeit, az éttermet, a vasutat, a hajót, a szálláshelyeket. A Trófeamúzeum külön történet. Az épület a Tolna Touristé, amely viszont a megyei közgyűlésé. A megye az állami vagyon ön- kormányzatiba adásakor kapta meg az épületet. Föld nélkül. Az éttermet először bérelte egy magáncég, majd most megvásárolnák, de itt újabb bonyodalmak vannak, ugyanis ki tudja mióta, műemléki védelem van nemcsak a múzeumon,

hanem az éttermen, sőt még a mondhatni romos raktárépületen is. Gyanítható, hogy egy telekkönyvi számra jegyezték be a védelmet, amit aztán a megosztott részekre is „továbbadminisztráltak”. Bürokrácia, de elintézhető. Bár a telekkönyvi rendezés sem lesz piskóta.

Nemrég jelentkezett egy újabb vevő, hogy megvásárolja, és a már ott lévő tulajdonossal együtt működtesse a szabadidőközpontot. Ehhez jelentős beruházásra is szükség van. Téliesíteni akarják az éttermet, lovasiskolát, gyermekprogramokra alkalmas játszóteret, parkot szeretnének kialakítani. A Tolna Tourist Kft. eladná mindazt ami az övé, hiszen nincs tőkéje nemhogy a felújításhoz, beruházáshoz, de

még a működtetéshez sem, mint ahogyan Reiner Ilona igazgató a megbeszélésen elmondta. A magánbefektetők szeretnék megvenni a Sión meglévő kikötőt is, de hogy az jogi szempontból egyáltalán lé- tezik-e, illetve miként volna mód a megközelítésére a tájvédelmi körzeten át, az a tegnapi megbeszélésen nem tisztázódhatott.

Palkó László jegyző a házigazda jogán elmondta, hogy azért adtak helyet a megbeszélésnek, mert a város lakói érdekeltek a kiránduló-központ felújításában, illetve a tájvédelmi parkból mintegy 313 hektár a város területén fekszik.

Dr. Vass Klára, a nemzeti park jogtanácsosa utalt rá, hogy valószínűleg lemondanak az elővételi jogról, de előírják, a tervezett beruházás feltételeit. Például, a játszótéren csak fából készülhetnek a játékok, illetve a magánterületen szolgalmi jogot kell bejegyezni a trófeamúzeumhoz. Ez utóbbiról Drávavölgyi Péter, aki a gemenci erdő témafelelőse a nemzeti parknál elmondta, hogy szeretnék a múzeumot állami tulajdonba visszavenni. Ő javasolta azt is, hogy a múzeum, a szabadidőközpont, illetve a töltésen túlra tervezett erdei múzeum finanszírozására adjanak be közös pályázatot, mint „ahogyan az Európában szokás”.

Ódor József, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vezérigazgató-helyettese ismertetve az elmúlt öt év történéseit, feltette a kérdést, hogy rengetegen használják Gemenc nevét és hírnevét, de kik azok, akik tettek is már az erdőért valamit? Az erdei múzeum tervét

a gazdaság dolgozta ki, még az expo reményében. Költöttek is az erdőre 118 millió forintot, amiből csak 68 volt az állami támogatás.

A közös pályázatról szólva azt hangsúlyozta, hogy előbb tisztázni kellene, ki tegye le a saját erőt, illetve ki milyen fedezet tudna felmutatni a szükséges kölcsönökhöz. Palkó László jegyző hangsúlyozta, ha lesz koncepció, a megvalósításából a város sem maradhatna ki, illetve ismertetésével további partnereket tudna megnyerni az ügynek. Mindez lehetne még bonyolultabb, ha az érintett tájvédelmi körzetben lenne egy termelőszövetkezet is, résztulajdonosokkal és kárpótoltakkal egyetemben. Ezért van remény, hogy lesz folytatás a tájvédelmi körzet hozzánk legközelebb álló csücskében. Ihárosi Ibolya