Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-19 / 270. szám

6. oldal 1996. november 19., kedd Házikerti praktikák Akár jár(hat) haszonnal is Régi közmondás, hogy „a kár haszonnal jár” és en­nek valódisága főképp a mezőgazdálkodás, a ker­tészkedés terén igazolódik be. Elég csak az ezévi szokatlan időjárás hatásait figyelembe vennünk, amikor az áprilisi jellegű, hűvös, esős szep­tember, október egyáltalán nem kedvezett a szőlő mi­nőségének, a betakarítási, talajelőkészítési folyama­toknak, ugyanakkor kiváló feltételei adódtak a háziker­tek másod-, sőt esetleg har­madvetéseinek is. Az járt jól, aki felszaba­duló területeibe augusztus­ban, mitöbb, szeptember elején rövid tenyészidejű borsót, zöldbabot, valamint retekféléket és céklarépát vetett, mert jelenleg a még fagymentes időjárásnak kö­szönhetően jó termést taka­ríthat be. A „kiváló” jelzőt nem használom, mert a tapaszta­latom az, hogy a sok eső miatt a retekfélék, a cékla­répa igen laza szövetű, ami bizonytalanná teszi a beta­karítási állapotban való el­tarthatóságát. Ezért célszerű, ha a ki­váló étrendi hatású téli cse­mege, vitamin és ásványi- anyagforrás céklarépát és retkeket lereszelve, kilo­grammonként öt deka­gramm sóval keverve csava­ros, jól zárt üvegekben tar­tósítjuk. A cékla eresztett levét ízlés szerint ecettel, kis cukorral, őrölt köménnyel is ízesítve. A retek jó kiegészí­tője a reszelt torma. Ne hagyjuk veszendőbe menni a szokatlanul dúsan burjánzó petrezselyem- és zeller zöldjét sem. Apróra metélve kg-ként harminc dkg sóval keverve tömköd- jük üvegekbe. Kiváló téli - főként leves - ízesítő, de vi­gyázzunk használatakor a sózással. Csak adagolása után sózzuk, a levest, az ételt, - ha még szükséges. Ugyanezt megtehetjük a petrezselyemgyökér, a sár­garépa, a zellergumó, eset­leg kevés hagyma és pirosra érett paprika összereszelé- sével, is hasonló arányú tar­tósító sóadaggal. A szem­mel is láthatóan laza szö­vetű, nehezen eltartható termékeink megmentésének ez a legbiztosabb módszere! Szakái László A legjobbak között a Szekszárdi Húsipari Rt. a FOODAPEST ’96. kiállításon Immár harmadszor vett részt a Szekszárdi Húsipari RT. az élelmiszer szakma legjobbjai­nak megmérettetésén, a FOODAPEST kiállításon. Rendkívül fontos számunkra e rendezvény, hiszen az új tu­lajdonos, a METRACO IN­TERNATIONAL RT. és a SZEKSZÁRDI HÚSIPARI RT. most mutatkozik be először közösen a szakma és a vásárlók előtt. A kiállítással szemléltetni kívánjuk a társaság működőké­pességét, jövőbe vetett hitét, a bizalom erősítését a partnerek­ben. Az idei kiállításunk mére­teiben és megjelenésében is na­gyobb, reprezentatívabb, mint az előzőek. Közel 100 négy­zetméter alapterületű, elegáns kivitelű standunkon bemutatjuk a finom és kiváló minőségű belföldi és export készítménye­ink legjavát. A klasszikus felvágottak és vörösáruk mellett kiállítjuk a speciális szekszárdi készítmé­nyeket, a sonkaféléket, fóliában főtt, füstölt nemes húsrészekből készült termékeket, így például a Jubileum termékcsaládot, sza­lonnaféléket, PRIMUS konzer- veink gazdag választékát. Idén első ízben állítunk ki csoma­golt, marha- és sertéshúsrésze­ket előhűtve. Az új tulajdonos vezetésével a Szekszárdi Húsipari RT.-nél az elmúlt hónapokban megin­dult az exportra történő terme­lés és értékesítés jelentős növe­kedése. Ugyanakkor a belföldi pozíciónk megerősítésére új pi­aci területek és partnerek felé nyitottunk. Kapacitásaink lehe­tővé teszik, hogy bekapcsolód­junk a legnagyobb kereske­delmi láncok, így például a METRO-nak történő beszállí­tásba. A kiállítással fontos célkitű­zésünk az üzleti partnerekkel a kapcsolatok ápolása, elmélyí­tése. Ezért hívtuk standunkra a legfontosabb bel- és külföldi partnereinket, hogy lehetőséget teremtsünk a Szekszárdi Hús­ipari RT. tulajdonosával és munkatársaival a személyes kapcsolatok felvételére, és az üzleti elképzelések egyezteté­sére. Látogatókat, érdeklődőket várunk a világ számos pontjá­ról, így Németországból, Szlo­véniából, Mexikóból, Argentí­nából, Olaszországból, Kanári szigetekről, Oroszországból és Ukrajnából. Tisztelettel várjuk érdeklődő partnereinket a FOODAPEST Kiállítás D pavilon 404/C standján. METRACO INTERNATIONAL RT. SZEKSZÁRDI HÚSIPARI (x) RT. Jó bornak kell-e cégér? Hat évvel ezelőtt alakult meg a bonyhádi központú DANUBI- ANA Borkereskedő és Termelő Bt., 100 százalékos német tu­lajdonban. Eleinte csak kész borokat exportált a gyöngyösi pincével rendelkező cég. Három évvel ezelőtt kezdték meg a szőlőfelvásárlást, a gyü­mölcsöt bérmunkában a Móri, illetve a Komáromi ÁG dol­gozta fel. Két évvel ezelőtt 68 ezer hektoliter bort exportált már a cég, többségét Németor­szág, Nagy-Britannia, Finnor­szág, Hollandia és a skandináv országok területére. A tavalyi szüretre a bt. a gyöngyösi pincét és a feldolgo­zót háromszáz millió forintos költséggel felújította, így ma már száztízezer mázsa szőlőt tudnak feldolgozni, a mai nyu­gati export piacokon elvárt mi­nőségben irányított erjesztés­sel. Az idei szüretkor százhet­venezer mázsa szőlőt vásárol­tak. Hogy mit jelentett a DA- NUBIANA számára az idei csapadékos időjárás? Magas lett a borok savtartalma, így biológiai almasavbontásra volt szükség. A DANUBIANA Bt. tervezi, hogy Gyöngyösön még több szőlőt telepít, Bonyhádon pedig létrehoz egy szőlőfeldolgozót, amely vörös- és fehérborok előállítására egyaránt alkalmas lesz. így a környék szőlőterme­lőitől, gazdáitól is nagyobb té­telben át tudják majd venni a termést. A bt. nemzetközi piacon be­vezetett márkaneve a Dunavár Connoisseur Collection, amely a következő kiváló minőségű borokat szállítja: Chardonnay, Pinot Blanc, Pinot Gris, Mus­cat, Merlot, Cabemet Sauvig- non és Kékfrankos Rosé. A DANUBIANA Borkeres­kedő és Termelő Bt. rendszere­sen részt vesz szakkiállításo­kon. így találkozhatnak a szak­emberek a nevükkel fémjelzett márkás borokkal az e heti Foo- dapest kiállításon is, ahol tíz borfajtájukat mutatják be. Schmidt Győző ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a ha­sonló kiállításokat azért tartja fontosnak, mert megismerked­hetnek más termelők termékei­vel, és saját boraikat is bemu­tathatják a fogyasztóknak, (x) A Mezőgazdasági Rt. Liszt Pincészete a Fooda- pesten Minőségi borokkal a kiállításon A mintegy 2000 éves szőlő- termesztési és borászati ha­gyományokkal rendelkező dombvidéken a világhírű vö­rösbor hazájában működő Szekszárdi Mezőgazdasági Rt., két évvel ezelőtt, mintegy 400 millió forintos beruhá­zással Liszt Pincészetének tel­jes szőlő- és borfeldolgozó üzemét megújította. — A Liszt Pincészet elődje, a Szekszárdi Állami Gazdaság Borászati Üzeme 1960-ban épült - mondta Csillag Sándor, a cég vezér­igazgató-helyettese. — Az évek során az üzem funkciója a többszöri átalakí­tás után is megmaradt. Az új feldolgozóüzemben 3 kor­szerű prés működik, s az er­jesztést 400, illetve 300 hl-es vörösbortartályokban végez­zük. Mivel a tartályok hőmér­séklete szabályozható, az er­jesztés folyamata irányítható. Ma már ugyanis alapköve­telmény, hogy a piacra reduk­tív típusú, szén-dioxidban, gyümölcsíz-zamatanyagban gazdag borok kerüljenek. Pincészetünk 30-40 ezer hl bor előállítására alkalmas, ezen a borvidéken meghatá­rozó, de nemzetközi viszony­latban közép kategóriába tar­tozó. Ezért a helyi adottsá­gokból, a vidék kiváló szőlő­terméséből adódóan, nem a mennyiségre, hanem a minő­ségre koncentrálunk. Muzeális borainkat török­kori pincénk járataiba tárol­juk. Ide - elsősorban a legki­válóbb évjáratokból - mindig teszünk le néhány száz palac­kot. A „klasszikus” eljárással készült borokat 50-100 hl-es fahordókban tovább érleljük és tároljuk. Óborainkat, s a Bikavért innen palackozzuk. Levéltári adatok és történelmi dokumentumok bizonyítják ugyanis, hogy a Bikavér elne­vezés a Szekszárd környékén lévő Bika-dűlő nevéből szár­mazik. A Bikavér elnevezést először - Szekszárd szülötte - Garay János költő írta le egyik művében. Később azonban e név - lehet, hogy éppen a törökök által - elter­jedt a többi vörösbort termelő vidéken is. A köztudatban pe­dig elfelejtődött a szekszárdi eredet, olyannyira, hogy a monopolizált borexport ide­jén kizárólag az egri vörös­borra használták ezt a nevet. Öt évvel ezelőtt azonban megszűnt a tilalom, s a- zóta Bikavér néven a szekszárdi vörösbor is forgalmazható. Pincészetünk névadója Liszt Ferenc is igen szoros kapcsolatban állt a szekszárdi borvidékkel. Jó barátja báró August Imre, szekszárdi arisz­tokrata meghívására a muzsi­kus-zseni többször is ellátoga­tott Szekszárdra és itt ked­velte meg a vidék borát, me­lyet 1846-tól haláláig élvezet­tel fogyasztott, s baráti köré­ben, művészekkel, uralko­dókkal is megismertetett. Cégünk az említett nemes hagyományok folytatójaként ma már szigorúan ellenőrzött, kizárólag reduktív technoló­giával érlelt, fűszeres aromájú borokat termel, amelyek „tüze” más borokkal nem té­veszthető össze. Borainkat a legkülönbözőbb szőlőfajták­ból állítjuk elő. A szekszárdi borvidék legelterjedtebb sző­lőfajtája a Kékfrankos. A ha­zánkban egyedülálló Bio- Kékfrankos rubinvörös színű, tüzes, kissé fanyar, kiváló vö­rösbor. A francia eredetű Ca­bemet Savignon a borvidék legkiválóbb minőséget adó fajtája. A közelmúltban meg­honosított Zwiegelt - osztrák szőlőfajta - ültetvényeken a Kékfrankoshoz hasonlóan egyedülálló, Bio - Zweigelt szőlő jellegzetes színű, ízű és zamatanyagú organikus vö­rösbort ad. Emellett a magyar gazdák meghonosították a szintén francia eredetű Mer- lot-t és Chardonnayt. A Ka­darka korábban a szekszárdi borvidék meghatározó fajtájú szőlője volt, de sajnos nagy­üzemi kordonos művelésre nem alkalmas, így gyakorlati­lag ma már kevesen termelik. A Mezőgazdasági Rt. Liszt Pincészete önálló kiállí­tóként vesz részt a Fooda- pest'96 elnevezésű kiállítá­son. Standján a következő bo­rokat mutatja be a szakmai közönségnek: a 95-ös évjá­ratból a Szekszárdi Chardon- nay-t, a Szekszárdi Rajnai Rizlinget, a Muscat Ottonel-t, a Szekszárdi Kékoportót. A 94-es évjáratból: Szek­szárd vidéki Kékfrankos- Zweigel-t, a Szekszárdi Bika­vért, a Szekszárdi Merlot, a 93- as évjáratú Szekszárdi Kadarkát, valamint a 92-es, 94- es és 93-as évjárató Szek­szárdi Cabemet-Savignont. Ezen kívül 4 fajta biobort: a 95- ös évjáratúak közül a Szekszárdi Olaszrizlinget, a Szekszárdi Rajnai Rizlinget, a Szekszárdi Zweigelt és a 93- as évjáratú Szekszárdi Zwei- gelt. (x) Világcégek magyarországi kizárólagos képviselői Sörfőzdék exportra A BOGÉP Ipari és Kereske­delmi Kft. 1992-ben alakult meg, a Bonyhádi Mezőgaz­dasági Gépgyártó Vállalat jogutódjaként. A Foodapest szakkiállításnak rendszeres résztvevője a cég. Mint Futár Rajmund ügy­vezető igazgató elmondta, a Foodapesten ott kell lenni, hiszen ezt a szakma is úgy kívánja. A szakkiállításon a sok külföldi befektető mel­lett a térségbeli beruházók is rendre megjelennek. Mivel a vendégek nagy része már eleve ügyfele a cégnek, így inkább egy nagy, ámde fon­tos találkozónak tartja a ren­dezvényt Futár úr. A BOGÉP két irányban igyekszik piacot nyerni. A Kft. a világ élvonalába tar­tozó német CLEMENS, il­letve az ERŐ és az olasz GAI cégek magyarországi kizárólagos képviselője. S mint ilyen, a szőlőművelő-, feldolgozó, illetve borászati gépek teljes skáláját tudja biztosítani, a kisüzemi fel­dolgozástól a nagyüzemiig. Saját termékek terén a kisüzemi sörfőzde előállí­tása a BOGÉP fő profilja, 90 százalékban exportra termel a cég. A kft. az általa for­galmazott gépekre teljes szervizhátteret, pótalkatré­szeket biztosít. Ezenkívül elvégzi a beüzemelést, és hosszútávon vállalja a kar­bantartást is. (x) Új arculattal a Foodapesten SZEKSZÁRD Ary n ç/cuu ALISCAV1N OLASZRIZLINC Mmmste srww mirrnriG trockfher oaferftts«tiN wtiss 1995 ÏC3VB.TC tS> PbihZK&ïîtt Rï ■ Ffew»::«r VVP *WrSriU.T>» á-ÜKWIV Aï ÜïJüÂÂiù ü H <í Á K * A szekszárdi székhelyű ALISCAVIN Rt. az idei élelmiszeripari kiállításon új arculattal jelent meg. Ez első­sorban a megjelenésben je­lentkezik, az új címkén Szek­szárd város sziluettje látható és a különböző borfajták szerint más-más színnel van díszítve a címke. Az Aliscavin Rt. rövid tör­ténete: a kelták által alapított és a szekszárdi szőlőkultúra római eredetét bizonyító Alisca település nevét válasz­totta kereskedelmi elnevezés­nek az a tizenegy szövetkezet és százhúsz magántermelő, akik megalapították a céget, mely a mai formájában az 1990 május 15-től megalakult ALISCAVIN Rt. Hétszáznegyven hektár szőlő tartozik a társaság ér­dekkörébe. A részvénytársa­ság szőlőt vásárol, melyet klasszikus vörösbor-erjesztési technológiával dolgoz fel. A fehérborokat a reduktív erjesz­tés teszi frissé. Az értékesítés belföldön és külpiacokon saját palackozású, valamint hordós borként történik. Az Aliscavin Rt. borainak a főbb jellem- zője a speciális v ^ mikroklímából és a mélyré­tegű lösztalajból adódóan a bársonyos cserzőanyag, mély szín és elegáns savak. Az ALISCAVIN Rt. az idei élelmiszeripari kiállításon a „Kollektív magyar standon” mutatja be borait, a „B” pavi­lonban. Itt szerepel a 95-ös év­járatból két fehér fajta: az Aliscavin Chardonnay, és az Aliscavin Olaszrizling. Ezen kívül egy rosé, az Al­iscavin Kékfrankos, valamint a vörös borok közül, szintén a 95-ös évjáratból: az Aliscavin Kék- frankos, az Aliscavin Merlot és az Aliscavin Bika­vér. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents