Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám

míRTTMI VAGTADC A TTT7\nrPÁn\TAlí (A «l/lol \ BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORN Y A, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA Hívja a 416-211 1996. NOVEMBER 14. CSÜTÖRTÖK ÁRA: 27 FORINT_______________________________VII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM telefonSZàïïlOt! Ki lesz a nyertes, ha jön a Mikulás? Egy bolt, ahol megszólítják a vevőt FOTÖ:GOTTVALD KÁROLY A karácsonyi vásárt Szek- szárdon évek óta két helyen, a Korzó áruház előtt, illetve a 160 lakásos épület és a mozi közötti téren rendezik meg. A területet az önkormányzat adja bérbe az advent idejére a vállalkozódnak. Visszatérő kritika a vásárral kapcsolat­ban, hogy az alkalmi bódék, sátrak szedett-vedett sora nem igazán áraszt karácsonyi han­gulatot. Ezért határozta el a város vezetése, hogy most nem egy szezonra, hanem há­Aki szobrot állít, az utókor­nak üzen. Az utódoknak, akik - egyebek mellett - a köztéri szobrokból próbál­ják megérteni a múltjukat. A németség kitelepítésének 50. évfordulója alkalmából szobrot állít Bonyhádon a Tolna Megyei Német Ön- kormányzatok Szövetsége. A decemberre tervezett ava- tóig azonban még néhány döntés hátravan. Mint arról lapunkban hírt ad­tunk, a Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége legutóbbi ülésén döntött arról, hogy az ötvenedik évforduló évének zárásaként szobrot ál­lít Bonyhádon. A szobor elké­rom évre adja a vásárrendezés jogát vállalkozóknak azzal a kikötéssel, hogy egységesít­sék az árusító helyeket. Mint Palkó László jegyző elmondta, a felhívásra három pályázat érkezett, melyeket a gazdasági és környezetvé­delmi bizottság e heti csütör­töki ülésén minősít. Ezt köve­tően jövő héten kedden a jegyző dönt arról, hogy ki lesz a nyertes, azaz a három aján­lat közül melyiket fogadja el a hivatal. szítésével Ruppert János szekszárdi alkotót bízták meg, aki a november elejére elké­szült Anyai fájdalom című al­kotásával. Rittinger Antal a megyei és a Bonyhád városi kisebbségi önkormányzat vezetője el­mondta: a gyermeket magá­hoz ölelő nőalak szimboli­zálja az elmúlt ötven év fáj­dalmát. Az elnök érdeklődé­sünkre arról is beszélt, hogy több helyet is el tudnak kép­zelni a szobor helyéül: a köz- gazdasági szakközépiskola és a régi községháza közötti te­rületet, katolikus templom kertjét, vagy a művelődési központ környékét. (Folytatás a 3. oldalon.) Resch Klári a pult mögött Mayemé Resch Klára, vagy ahogy Pakson a Kereszt utcai élelmiszerbolt neve után isme­rik, a „Reschmayer” szép sikert ért el az országos kereskedőver­senyen. Biztos, hogy dobogóra léphet, hogy melyik fokára, az jövő pénteken derül majd ki. A versenyt a Progresszív című szaklap hirdette meg öt kategó­riában, Klári' természetesen a magánkereskedők között indult. A családi házas bekötés, vagyis a gázcsonk a telekha­táron belüli egy méterre való kiépítése 90 ezer forintba ke­rül Dombóváron, míg a tár­sasházi csatlakozás hetvenö­tezer forintos befizetést igé­nyel idén. Jövőre ugyanis kb. 24-25%-os bekötési költség- növekedéssel kell számolniuk a szerződést idén meg nem kötőknek. Az OTP Bank dombóvári fiókjának képviselője el­mondta a fórumon, hogy akár Az első fordulóban tesztet kel­lett beküldeni és véleményt né­hány kérdésről. Kiválasztották a legjobb tizenkettőt, köztük volt ő is, és egy zsűri bejelentés nél­kül meglátogatta az üzletet — ez volt a második forduló, amely­ben a bolt megjelenését, áruvá­lasztékát, az eladók viselkedését értékelték. Végül egy szakmai beszélgetés következett az üz­leti, üzletvezetési alapelvekről. öt évre is nyújtanak hitelt, ám ezt évi 19%-os kamatteherrel növelik, vagyis a visszafize­tési feltételek - amennyiben a kölcsönt kérő hitelképessége és megfelelő pénzügyi előé­lete fennáll - évenként válto­zók. Egy éves futamidőnél havi 9000, kettőre 5200, há­romra 3900, négyre 3300, ötre pedig 3000 forintos törlesz­téssel kell számolniuk a gáz- bevezetésre kölcsönt kérők­nek, akik esetleg a tényleges fűtési rendszer kiépítéséhez is A napokban meghívó érkezett Mayemé Resch Klára címére, amelyben közlik, hogy a ma­gánkereskedők kategóriájában az első öt közé került. Hogy az első, vagy a két-két második és harmadik helyezés közül melyi­ket kapja, azt november 22-én Budapesten, a Hotel Kempins- kiben, a gálavacsorán tudja majd meg. (Folytatás a 4. oldalon.) kérhetnek tőlük segítséget. A társasházi bekötést - amennyiben megfelelően ké­pezték a lakóközösségek a felújítási alapot - 50%-os ál­lami támogatás könnyíti, de ha kell, az önrész kifizetését szintén segíti az OTP Bank. A Döbröközi Takarékszö­vetkezet a gázbekötésre hitelt kérőknek 4% kezelési és 4% kamat kedvezményt biztosít, ám a 90 ezer forintos kölcsönt három évre 28%-os kamattal adják, ami azt jelenti, hogy a havi törlesztő részlet 3800 fo- _ rint. Ez havi száz forinttal ke­vesebb, mint a másik pénzin­tézet három éves futamidejű kölcsöne. (Folytatás a 3. oldalon.) Röviden Dr. Jánosi György or­szággyűlési képviselő foga­dóórát tart november 15-én, pénteken, 15 óra 30 perctől 17 óráig Tolnán, a polgár- mesteri hivatalban. Közmeghallgatást tart a bonyhádi önkormányzat november 18-án, hétfőn 17 órakor a Széchenyi István Általános Iskolában. Az ér­deklődők előzetesen a pol­gármesteri hivatalnak cím­zett levélben vagy a 451- 528-as telefonon tehetik fel kérdéseiket. A fórumot a Völgység televízió közve­títi. À műsor ideje alatt a 450-450-es telefonon várják a kérdéseket. Roma lakossági fórumot tartanak ma este fél héttől a tolnai művelődési házban. Pósa Ede festőművész képeiből nyílik kiállítás holnap 15 órakor, a tengelici művelődési házban. A halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők klubja és a közelmúltban alakult ifjúsági klub soros összejövetelét november 15-én, pénteken, 16 óra 30 perces kezdettel tartja Szek- szárdon, a Mikes u. 3. szám alatti Idősek Otthonában. Az út szélén álló sze­mélygépkocsinak ütközött tegnap délelőtt egy Szek- szárd felől Keselyűs irá­nyába tartó segéd-motorke­rékpár. A motor vezetőjét 8 napon túl gyógyuló sérülé­sekkel szállították kórházba. A bonyhádi önkéntes tűz­oltók a Shell kúthoz vonul­tak tegnap, ahol az útpadkát bontó avar és kukoricatarló égett. A szekszárdi tűzol­tóknak a Tinódi utcában akadt dolguk tegnap, őket kuka-tűzhöz riasztották. A Szedres központjában lévő ételbárban gázrobbanás történt tegnap délelőtt. A mentők két sérültet szállítot­tak kórházba. Erősítik a kapcsolatot Polgármesterek az IFOR-nál Szekszárd statisztikai von­záskörzetében huszonhat te­lepülés található. Ezen köz­ségek polgármesterei kaptak meghívást arra az útra, melynek célállomása a ta- szári IFOR-bázis. A mai nap zajló kapcsolaterősítő láto­gatás keretében a Fodor Miklós szekszárdi alpol­gármester vezette küldöttség a reggeli órákban elsőként a Kaposvárosn található So­mogy Megyei Védelmi Iro­dát keresi fel, majd Edward Murdock ezredes kalauzolá­sában a taszári katonai bá­zissal ismerkedik. A németség fájdalma, szoborban Érdemes az idén gázra befizetni Tegnapi számunkban beszámoltunk a hétfői, dombóvári lakos­sági gázfórumon elhangzottakról. Azonban terjedelmi okok miatt a lakossági gázbekötésekhez nyújtott pénzintézeti és ön- kormányzati támogatások közül csak érintőlegesen foglalkoz­tunk az OTP Bank dombóvári fiókja és a Döbröközi Takarék- szövetkezet ott elhangzott ajánlatával. Kergemarhák és magyartarkák A Állati kérdések Kakasdon Magyarország az egyetlen olyan európai ország, amely doku­mentálta, hogy szarvasmarha állománya mentes a - köznyel­ven „kergemarhakórnak” nevezett - bovin spongiform encep- halopathia-tól.(BSE). A többi között ez is elhangzott azon a szarvasmarha-egészségügyi és tenyésztési tanácskozáson, ame­lyet tegnap rendeztek a kakasdi faluházban. Dr. Medveczky István, az Ál­latorvos-tudományi Egyetem Járványtani Tanszékének do­cense érdekfeszítő előadása a többi között arra is kereste a vá­laszt, hogy vajon csak a szar­vasmarhák veszélyesek-e az emberekre, avagy fordítva is. Mint kiderül - genetikai kísér­letek igazolják - hogy a marhák az ember PRION-jaira - ez a kórt közvetítő anyag - mindig megbetegedéssel reagálnak, míg fordítva nem így van. Ne­hezíti a kergemarhakór felszá­molását, hogy kizárólag a halott állatról állapítható meg, hor­dozta-e a betegséget. A tudós szerint egyébként nagy baj, hogy a kór körüli hírverésben a politikusok játszották a fősze­repet. Mint a tanácskozást szervező dr. Kisdér Gyulától, a Tolna Megyei Állategészségügyi Ál­lomás kerületi főállatorvosától megtudtuk, az állatorvosoknak rendszeresen tartanak tovább­képzéseket, ám most bevonták más szakmák képviselőit is. Az állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás a Tolna Me­gyei Állatorvosi Kamara és a Magyartarka Tenyésztők Egye­sületének közös rendezvényén a magyartarka tenyésztés hely­zetéről tartott előadást dr. Stef- ler József, a Pannon Agrártu­dományi Egyetem tanára. Sza­porodásbiológiai előadással rukkolt elő dr. Huszenicza Gyula, az Állatorvos-tudomá­nyi Egyetem tanára. Dr. Hege­dűs Mihály pedig a takarmá­nyozásról beszélt, érdekes ösz- szefüggéseket feltárva. A kezdeményezést üdvözölte Füller Imre, a Magyartarka Te­nyésztők Egyesületének elnök­ségi tagja, aki reményét fejezte ki, hogy a hasonló rendezvé­nyek rendszeressé válnak.-/iá/ ­Emlékfák a miUecentenáriumra Dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter november 12-én avatta fel azt az emlékoszlopot, amely a mil- lecentenáriumi közúti fásítási akciónak állít emléket. Az ak­ciót a Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezdemé­nyezte, a minisztérium, az állami autópálya és közútkezelő közhasznú társaságok támogatásával valósult meg. A millecentenáriumi ünnep­ség-sorozatba illeszkedve, környezetvédelmi és polgár­barát szempontokat figye­lembe véve a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium Közúti Főosztálya, va­lamint a fent említett köz­hasznú társaságok tiszteletre méltó kezdeményezést indítot­tak el. Az emlékfásítás kereté­ben országosan 29 fasort (mindegyik 1100 fából áll) és 40 facsoportot (7-7 fával) ül­tettek el. Összesen 31 ezer, hazánkban őshonos fát telepí­tettek. A tárca és az útügyi ágazat ezzel 100 éves hagyo­mányt újított fel, ugyanis a Milleneum idején a hét vezér tiszteletére hét fából álló fa­csoportokat ültettek. Ez a ha­gyomány éled most újjá azzal, hogy az autópályák pihenőhe­lyein 7-7 fából telepítenek li­geteket. Az ültetés költségeit a helyi közút- és autópálya ke­zelő közhasznú társaságok áll­ták. Az emlékfasorok gyakran történelmi helyszínekre kerül­tek, például a pannonhalmi apátság, vagy a ráckevei Ár­pád szobor közelébe. A faso­rok és ligetek nem csak a mil- lecentenáriumnak állítanak emléket, hanem gyakorlati célt is szolgálnak: az esztétikai szempontok mellett csökken­tik a közlekedés okozta zajt, és a levegőbe kerülő szennyező­dés mértékék, hiszen a kör­nyezet ápolása és védelme ép­pen olyan fontos feladata a közlekedési tárcának, mint amilyen fontos a közúthálózat fejlesztése és karbantartása. Az akcióhoz a Tolna Megyei Állami Közútkezelő Kht. is csatlakozott, a 6536. sz. út (Kisdorog-Tevel) mentén te­lepítettek 1100 fából álló ém- lékfasort. Tevel község hon­foglaláskori település, nevét Árpád vezér egyik fiáról kapta.

Next

/
Thumbnails
Contents