Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-01 / 255. szám

I\ -J"’' KETTŐS ARANYLAKODALOM MÁNYOKON (4. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. NOVEMBER 1. PÉNTEK ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM Halottaink A szeretet, a tisztelet, a hála, a megbocsátás, a pillanatok emlé­kei nem enyésznek el a halállal. Aki meghal, tovább él azok em­lékeiben, akik körében leélte az életét. Emlékeznek hangjára, mosolyára, apró szokásaira, a rá jellemző dolgokra. Örökül ma­radt kedves tárgyai is megidézik őt, generációk hallgatják a régi karosszékhez, vagy a porcelán szobrocskához fűződő történetet, ami róla szól. Nem tehetünk már semmit azokért, akik nincsenek közöttünk azon kívül, hogy őriz­zük az emléküket. Minden évben november ele­jén a szokásosnál is többet gon­dolunk rájuk, s felkeressük a te­metőt, virággal, koszorúkkal, mécsesekkel. Gyertyát gyújtunk a halottak tiszteletére, mi, az élők, s amikor a szélben táncoló sárga lángokba nézünk, nem csupán a felejthetetlen szerei­tekre, kedves barátokra, jó isme­rősökre gondolunk, eszünkbe jut talán a réges-régi sírvers is: Vol­tunk, mint ti/Lesztek, mint mi/ Por és hamu. Üj igazgató a művelődési központ élén Gondozási központ: elnapolva Akadozik a bizottsági munka a bonyhádi képvi­selő-testületben. Volt, ame­lyik összeült, ám az egyik téma előadóját nem hívták meg, egy másik pedig hatá­rozatképtelen maradt. A tegnap esti testületi ülésen Antal Géza képviselő javasla­tára levették a napirendről a Gondozási Központ vezetőjé­nek beszámolóját. Mint kide­rült, Varga Gyöngyvér nem kapott meghívót arra a szociá­lis bizottsági ülésre, amelyen az általa megírt beszámoló is szerepelt. A jegyző, Kovács Péter adminisztratív hibára hivatkozott. A képviselők vé­gül levették a napirendről a témát. A megjelent intéz­ményvezetőtől senki nem kért elnézést. Kiváló személyi feltételek, ám a közepesnél is gyengébb hangszerállomány - röviden ennyiben összegezhető az ze­neiskola helyzete. A kulturá­lis bizottság vezetője, Moso- nyi Gyula elismerően szólt az intézményben folyó munká­ról. Az önkormányzati rende­letek áttekintése kapcsán mondta el Kovács Péter, hogy a pénzügyi, jogi és ügyrendi bizottság határozatképtelen­ség miatt nem tudta vélemé­nyezni az előterjesztést. Po- gátsa Alajos javaslatára no­vemberben terítékre kerül az SZMSZ módosítása. Ugyan­csak az MSZP frakcióvezető indítványára - az október 23-i ünnepségen történtek miatt - január végéig elkészíti á hu­mán referens a jövő évi városi ünnepek programját. A képviselő-testület zárt ülésen Wagnemé Pál Ágnest bízta meg öt évre a művelő­dési központ vezetésével. A másik pályázó nem jelent meg az ülésen. Hangyái Jézus beszélgetései és gyógyításai Ezt a címben említett két téma­kört részletezi az az előadásso­rozat, mely kéthetenként, hét­főn 18 órai kezdettel várja az érdeklődőket Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban. A Jézus beszélgetései Fülöp és Tamás apostolokkal című, november 4-én tartandó előadásban dr. Reisinger János kandidátus azt idézi fel, hogy miként erősítette a Megváltó azokat a tanítványokat, akik ugyan szívvel-lélekkel követ­ték, de elbizonytalanodásra vol­tak hajlamosak. A sorozat to­vábbi részeiben szó lesz Péter apostolról, a gadarai megszál­lottról és Pondus Pilátusról is. A jövő év januárjától - Vár- konyi András és Vígh Ágnes segítségével - a sorozat Jézus gyógyító tevékenységét tárja az érdeklődők elé. Emlékezzünk régiekre Kápolnát szentelnek ma Dombóváron Különleges vállalkozásra szánta el magát a dombóvári Város­szépítő Egyesület. A település régi temetőjének egyik üres par­cellájában a kertváros felőli temetőfal mentén sírkertet alakí­tottak ki a legrégebbi sírkeresztekből. Az egyesület tagjai két évvel ezelőtt a temetőtérkép készíté­sekor találtak rá olyan elha­gyott, gondozatlan sírhelyekre, amelyeken a sírkeresztek még pusztuló formájukban is kincs­nek számítottak. A halotti anyakönyvek tanúsága szerint több tízezer ember nyugszik a dombóvári temetőben, ismert és ismeretlen nevűek egyaránt. És mennyien vannak, akikhez nem jönnek, nem jöhetnek a hozzátartozók, akiknek nem gyújtanak soha gyertyát halot­tak napján. Az ő nemes anyagú, szépen megmunkált, feliratos és figurális díszű sírkeresztjeik megmentésére és az utókor számára a megőrzésre vállalko­zott a Városszépítő Egyesület, a kegyelet és műemlékmentés szándékával egy helyre tele­pítve ezeket. A sírkert terveit Őri Nándor dombóvári építési vállalkozó készítette, kivitelezését is ő vé­gezte társadalmi munkában. (Folytatás a 3. oldalon.) Röviden Koszorúzás Halottak Napján. A szekszárdi pol­gármesteri hivatal, a Hon­védség, a II. Világháború Hősi Halottaiért Egyesület koszorút helyez el a Halot­tak Napja alkalmából no­vember 1-jén, 14 órakor az 1. és II. világháborús sír­kertnél és a II. világháború áldozatainak sírjánál. A kölesdi véradóktól 17,4 liter vért vettek le a keddi véradáson. Az áprilisi véradáson ugyancsak 50-en jelentek meg, ami stabil - igaz, nem is növekvő lét­számú - kölesdi véradógár­dára utal. A Pécsi Akadémiai Bi­zottság új elnöke, Tigyi Jó­zsef bemutatkozó látogatást tesz Kocsis Imre Antal szekszárdi polgármesternél november 1-jén, pénteken 10 órakor. „Erre megyök, ne menj arra” - szólt az iskolások kórusa Madocsa és Bölcske hatá­rán, ahol tegnap ünnepélyesen átvágták a nemzeti színű szalagot és ezzel a madocsaiak bir­tokba vehették a 100 millió forintos költséggel megépült új utat, amely Madocsáról a bölcs­kei vasútállomásig vezet. Képünkön Kiss Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtit­kára és Szabó József Madocsa polgármestere látható az ünnepélyes pillanatban. fotó: g k. A Babits-Kelemen család levelezése A Babits család levelezése című könyv sajtóbemutatójára ke­rült sor tegnap délután Szekszárdon, az Illyés Gyula Pedagó­giai Főiskola tanácstermében. A megjelenteket - köztük Te- mesi Ágnest, a megyei közgyű­lés alelnökét és Kocsis Imre An­tal polgármestert - dr. Horváth Béla a főiskola főigazgatója, az Új Dunatáj főszerkesztője kö­szöntötte, hangsúlyozva a fo­lyóirat elkötelezettségét Babits Mihály szellemisége mellett, ami azt is jelenti, hogy majd minden számban tervezik a költő életművéhez kapcsolódó tanulmány közzétételét. Sipos Lajos, az ELTE dékán­helyettese, a Babits könyvtár sorozat-szerkesztője szólt az egyetem Irodalomtörténeti In­tézetének Babits kutatócsoport­járól, amelynek tagjai 1986 óta foglalkoznak az életmű kritikai kiadásának előkészítésével. Eder Zoltán már 1966-ban ki­adta Babits a katedrán című munkáját, s a tegnapi könyv- bemutatón jelen volt egy dokto- randusz egy egyetemista, akik részt vesznek a levelezés to­vábbi köteteinek szerkesztésé­ben és a kritikai kiadás előké­szítésében. Mintegy tízezer levelet gyűj­tött össze a kutatócsoport, amelyből 320 szerepel a bemu­tatott kötetben. Utóbbiak több­ségét Babits István, a költő unokaöccse őrizte meg az utó­kor számára. Róla szólva a dé­kánhelyettes úgy fogalmazott, hogy a XIX századi értéktiszte­letet jelenít meg a XXI. század küszöbén. A könyvet szerkesz­tette, válogatta, a szöveget gondozta, a bevetetést és a jegyzeteket írta Buda Attila, aki a könyvemutatón élvezetes elő­adást tartott nemcsak a szóban forgó kiadványról, hanem azokról a levelekről is, amelyek ebből a kötetből kimaradtak. Ezek fontosabb része a már ké­szülő következő kettőben lát napvilágot. Előadásában a szerkesztő felvázolta a családi kapcsolatokat és azt a polgári világot, amelyről Babits távol­ságtartással, de szeretettel írt regényeiben. A levelek egyikét sem írta a költő és egyik sem szól neki, ugyanis ezek döntő többségét az előző nemzedék írta és kapta 1851 és 1945 kö­zött. Főszereplője kétségkívül a költő édesanyja, Kelemen Au­róra volt. Ihárosi

Next

/
Thumbnails
Contents