Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-11 / 238. szám

1996. október 11., péntek Gazdaság 5. oldal Vége felé közeledik a szüret megyénkben is Az idén esőben szüreteltünk Senki sem mondja meg őszintén, hogy mennyi volt a szőlő cukorfoka Még az idősebbek is azt állítják, hogy nem mostanában volt az ideihez hasonló nyárvégi időjárás. Csak esett, esett, esett. Az­tán eljött a szüret ideje és csak vártak bizakodtak a termelők, hogy talán a jövő héten már kisüt végre a nap és rá lehet menni az ültetvényre. A szőlőszemek azonban nem cukorral, hanem esővízzel vol­tak telve, így a felvásárló még húzta-halasztotta volna a szüret kezdetét, de a termelőket szorí­totta a kényszer, ugyanis egyre több fajtán jelentkeztek a rot­hadás jelei. Mára azonban már túl va­gyunk a munka nehezén, ugyanis a jövő hét végéig Tolna megyében is befejeződik a szü­ret. Két nagyobb felvásárlót, a szekszárdi székhelyű Aliscavin Rt. igazgatóját, és a bátaapáti székhelyű Eurovin Rt. terme­lési igazgatóját kértük arra, hogy az idei évi tapasztalatokat foglalják össze. Pók Tamás, Eurovin Rt.: — A fehér szőlők esetében a cukortartalom gyengébb a megszokottnál, a savtartalom magas, de az illat- és a zamat­anyaggal nincs gond. A cukor és a savtartalom részben korri­gálható a bortörvényben is meghatározott lehetőségekkel. A kékfrankosnál kötődésbeli problémák jelentkeztek még a nyár elején, ez sajnos a meny- nyiségnél is jelentkezett. Ez azt jelenti, hogy az átlagosnál ke­vesebb lett a tőkéken, 60-70 mázsát szüreteltek errefelé hek­táronként. A színanyaga na­gyon jó lett ennek a fajtának. A cabemet szedését a napokban kezdtük, így erről még keveset tudok mondani. A szüret folyamán sok rot­hadt szőlővel találkoztunk, így természetesen volt, amit nem tudtunk átvenni. Egy valamire azonban érdemes felhívni a gazdák figyelmét. Nemcsak az időjárás tehet arról, hogy több volt a rothadt szőlő, mert volt olyan ültetvény, ahol a terme­lők igyekeztek azt megszakí­tani, vagyis az ideálisnál jóval többet hagytak rajta, így a 130- 160 mázsa termést már nehe­zen, vagy nem tudta egészsége­sen kinevelni a tőke. Nagy ta­nulság, hogy hozzá kell szok­nunk az időjárás változékony­ságához is, hiszen a jó minő­ségű termés érdekében mindig a termelőnek kell résen lenni. Módos Ernő, Aliscavin Rt.: — A fehér fajtáknál jel­lemző, hogy alacsony a must­fok, magas a savtartalom. Fel van adva a lecke a borászoknak az idei évben. A rizlingszilváni viszonylag egészséges volt, ez egy korai fajta, de 16 mustfok­nál nem mértünk jobbat. Az ebből készült borok frissek, üdék. A chardonnay viszont messze a várt alatt produkált az idén, zavaró mértékű volt a rot­hadás ennél a fajtánál, az olasz- rizling kevésbé rothadt, de a mustfoka alacsony volt és a sa­vai is durvák. Ebből jó minő­ségű bort nehéz lesz készíteni. A traminiből kevés volt ezen a környéken, sajnos az is rothadt, a zenit korai érésű, kevésbé volt beteg, de gyenge mustfokkal szüretelték. A .vörös fajtáknál sem volt sokkal jobb a helyzet, az oportó a várt eredményt hozta, a merlot, a kékfrankos viszont csalódást okozott az alacsony (16-17-es) cukortarta­lom miatt, hiszen októberre már jobb eredményeket vártunk. A cabemetben még reményke­dünk, de már nem sokáig, hi­szen a tervek szerint a jövő hét végére befejeződik az idei szü­ret. Elképzeléseink szerint az idén is vásárolunk jó minőségű vörösbort a termelőktől majd novemberben. Az országos adatok szerint Baranyában, Somogybán, Za­lában, Győr-Sopron megyében, Hevesben is hasonló gondokkal küszködtek mind a termelők, mind az átvevők. Hogy igazá­ból a szőlő cukorfoka mennyire volt alacsony, arról őszintén senki nem nyilatkozik szívesen, hiszen a felvásárlók a már át­vett termésből minőségi bort kívánnak piacra vinni. A bor­törvény szerint azonban cukor­ral két foknál többet nem lehet javítani a szőlőn, ha tehát va­laki beismeri, hogy 14-es riz- linget vett meg, akkor azt is be kell látnia, hogy abból minő­ségi bort nem tud forgalomba hozni. Nagy tehát ezen a terüle­ten is a bizonytalanság. A felvásárlási árakról viszont így utólag már többet is elárul­nak a felvásárlók. így a Balaton környékén, Veszprém megyé­ben, Győr környékén egyes faj­táknál (chardonnay, kékfran­kos, zweigelt, merlot) több mint 10 forintot, tehát 65-68 fo­rintot fizettek ki a termelőknek, Baranyában és Heves megyék­ben hasonlók voltak az árak, mint Tolnában. Borsodban és Csongrád megyében viszont kevesebbet adtak egy kiló sző­lőért (26 és 36 forint között, faj­tától függően). Mauthner Állatorvosi ügyeletek a hét végén Az ügyelet 1996. október 11- én 16 órától október 14-én reggel 8 óráig tart. Hatósági állatorvosi ügyelet: Dr. Fehér Tibor Paks, Deák F. u. 25. Telefon: 75/310-187. Dr. Birinyi Ferenc Hőgyész, Kertész u. 1. Tel: 06/30/478-111 ; 74/489-646. Dr. Tóth Károly Tengelic, Be- zerédj u. 10. Tel: 74/432-170, Dr. Magyarfalvi Géza Szakcs, Vörösmarty u. 9. Tel: 74/485-213, Dr. Batári László Gyönk, József A.u. 540. Tel: 74/488-322. Dr. Révész Ottó Tamási, Szent István u. 31. Tel: 74/471-166. Magán állatorvosi ügyelet: Dr. Czár Tibor Paks, Domb u. 77. Tel: 75/314-234, Dr. Ko­vács Aladár Majos, I. u. 47. Tel: 06/60/361-662; 74/451-662, Dr. Szép László őcsény, Petőfi u. 3. Tel: 74/495-998, Dr. Csikós Ká­roly Szekszárd, Tormay B. u. 18/A. Tel: 74/317-319, Dr. Tóth Lajos Nak, Petőfi u. 102. Tel: 74/485-351, Dr. Rubinek Gyula Regöly, Kossuth u. 25. Tel: 74/402-454, Dr. Topái László Tamási, Gárdonyi u. 27. Tel: 74/471-054. Szekszárdi Kisállat Klinika: A Szekszárdi Kisállat Klinika (Szekszárd, Hunyadi u. 5., te­lefon: 74/315-797) szombaton és vasárnap 9 órától 12 óráig állandó állatorvosi ügyeletet tart. Az ügyeleti időn kívül a 06-30-464-776-os rádiótele­fonon hívható az ügyeletes ál­latorvos. Állatgyógyszertár: TOL­NAVET Állatgyógyszertár. Szekszárd, Hunyadi u. 5. Tel.: 74/315-797. 06-30-464-776 Hétközben: 8.00-19.00. Szombat: 8.00-12.00 óráig. Vasárnap: Szekszárdi Kisállat Klinika (Szekszárd, Hunyadi u. 5.) 9.00-12.00% AGROVET Állatgyógyá­szati Központ Állatorvosi Rendelő és Állatpatika (Szekszárd, Tavasz u. 15. A telefonszám a következő: 74/415-422) szombaton 10-11 óra, vasárnap és ünnepnap 18-19 óra között tart ügy ele­tet. Nincsenek új, nagy, munkahelyteremtő beruházások Stagnálás és lassú leépülés Ismét romlott a munkaerő piaci helyzetkép Tolna megyében, száz munkanélkülire már csak öt munkahely jut, jelentette ki a Tolna Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, dr. Bre­bán Valéria a szeptemberi adatok elemzése kapcsán. Az országos tizenegy százalé­kos munkanélküli rátával szemben Tolnában 13,6 száza­lékos a munkanélküliségi mu­tató, amivel szomorú első he­lyezést értünk el, a Dunántú­lon. A megyén belül települé­senként is változott a munka- nélküliek száma, az utóbbi hónapokban Tamásit meg­előzve Tolna tört az élre, je­lenleg itt a legmagasabb a munkanélküli ráta, az ipari vállalatoknál történt soroza­tos, burkolt létszám leépítések miatt. Szeptemberben az üres ál­láshelyek száma is visszaesett, észrevehető emelkedés csak Bátaszéken volt, ahol az őszi szüreti munkákra kerestek idénymunkásokat, huszon­négy főt. A megyében na­gyobb létszámban a szakma nélküliek mellett csak szabó- és varrónők, vas-és fémszer­kezeti lakatosok, hegesztők, lángvágók, épületbádogosok és ügynökök iránt volt igény. A munkanélküliség utóbbi hónapokban tapasztalt emel­kedéséhez hozzájárult a pá­lyakezdő munkanélküliek je­lentkezése, és az, hogy a jöve­delempótló támogatásban ré­szesülők, közhasznú foglal­koztatásban rész vettek jelen­tős része ismét munkanélkü­livé vált. A kedvezőtlen munkaerő­piaci helyzet legfontosabb oka, hogy a gazdaságban to­vábbra sem indult meg a fej­lődés, a jelentős számú új munkaerőt igénylő beruházá­sok a megyében továbbra is „fehér hollónak” számítanak, az általános kép a stagnálás, a lassú leépülés - vonta le a konzekvenciát a statisztikai számok alapján dr. Brebán Va­léria, a megyei munkaügyi központ igazgatója. —flcé — Kedvező mérleg. Az év első nyolc hónapjában az export 10,3, az import 6,8 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Mint Berényi Ká­roly, a kereskedelmi tárca helyettes államtitkára teg­nap közölte, a külkereske­delmi áruforgalom egyen­lege kétmilliárd dolláros hi­ányt mutatott, ami 200 mil­lió dollárral jobb az egy év­vel korábbinál Perdömping. Az APEH adatai szerint eddig csak­nem 360 pert kezdeményez­tek a befektetési kedvez­ménnyel kapcsolatos má­sodfokú adóhatósági dönté­sek ellen. A hivatal mintegy 9000 másodfokú elutasító döntést hozott ilyen ügyek­ben; ezekben az állampolgá­rok három-négymilliárd fo­rintnyi befektetési kedvez­ményét vitatja. Elő a zsebszerződéssel. A parlament mezőgazdasági bizottsága kezdeményezi a földekre kötött kül- és bel­földi érdekeltségű zsebszer­ződések és a haszonbérietek pontos számának feltárását. A testület szerint a számba­vétellel elsősorban a helyi önkormányzatokat/ kellene megbízni. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 248,85 Görög drachma (100) 66,21 Német márka 104,06 Olasz líra (1000) 104,27 Osztrák schilling 14,79 Spanyol peseta (100)123,67 USA-dollár 158,86 A befektetők áremelést sürgetnek Perre készülnek a magyar kormány ellen az energiaár-emelés elhalasztása miatt azok a nyugati vállalatok, amelyek részt sze­reztek a magyar áramszolgáltatókból. Erről számoltak be az egyik brit gazdaságelemző csoport Közép-Európára szakoso­dott kiadványának szerzői. De idéznek magyar szakembert is, aki szerint csak blöff a fenyegetőzés. A londoni Central European magazinnak nyilatkozó francia, német és belga befektetők sze­rint a 40 százalékos áremelés elmaradása miatt nem lehet számítani a megígért 8 százalé­kos megtérülésre. A belga érdekelt cég nem­zetközi igazgatója a brit kiad­ványnak kijelentette: ha nem sikerül érvényesíteni az eredeti időpontú és mértékű áremelést, „a többi befektetővel együtt kénytelenek leszünk bíróság elé vinni az ügyet”. Hozzátette: a kilátásba helyezett 20 százalé­kos áremelés sem elfogadható számukra. A belga igazgató szerint cége kisebb ajánlattal állt volna elő a privatizációs versenyben, ha tudta volna, hogy az áremelést elhalasztják. A francia Electricité de France (EdF) budapesti képvi­selője szerint a cégnek „komoly veszteségekre kell számítania”, ha az áremelést valóban csak januártól lehet érvényesíteni. Az EdF által megszerzett két magyar szolgáltató, az Édász és a Démász együttes vesztesége az év végéig eléri az 1,5 mil­liárd forintot. Ugyancsak veszteségekkel számol a német Bayemwerk. Megszólaltatott képviselője hangsúlyozta: a cég „közös ak­cióba fogott” a Magyarorszá­gon befektető többi külföldi szakvállalattal annak kideríté­sére, hogy „mivel lehetne rá­venni a magyar kormányt az áremelés október 1-jei hatályú érvényesítésére”. Befektetése­inket végül is erre az emelésre alapoztuk - mondta. Mihályi Péter, a Bank Aust- ria-Girocredit Investment bu­dapesti főközgazdásza, az ÁPV Rt. egyik volt vezetője a Cent­ral Europeannek úgy nyilatko­zott, hogy az áremelés elhalasz­tása aláásta a magyar kormány szavahihetőségét. Mihályi mindazonáltal blöffnek tartja a jogi eljárással való fenyegetést. Úgy véli: bizonyára valamilyen kompromisszum születik. Ám a lap szerint a vita máris nehezíti a magyar energiaipar további privatizációját. A Matávtól mindent kérni kell A Matáv - az előfizetők megkérdezése nélkül - folyamatosan cseréli fővonalakra a mellékvonalakat. Az átállás számválto­zással is együtt jár. Az előfizetőket erről a tényről ugyan idejé­ben értesítették, de arról nem, hogy kérniük kell: a hívó féllel automata közölje a számváltozást. Az idén csak a fővárosban mintegy 50 ezer ikerállomást alakítanak át főállomássá - tud­tuk meg a Matáv pesti igazga­tóságának helyettes vezetőjétől. A kisnyugdíjasok azonban aligha örülnek a modernebb technikának, mivel annak ma­gasabb a tarifája is. De fogad­juk el, hogy az idősek tudomá­sul veszik a „fejlődéssel” együtt járó többletterheket. Mi­lyen többletszolgáltatást nyújt ennek fejében a Matáv?- A digitális központ megle­hetősen gazdag szolgáltatási kínálatra ad lehetőséget. Amennyiben az előfizető tele­fonon, írásban vagy személye­sen kéri, tizennyolcféle szolgál­tatásból választhat. Kérhet pél­dául helyi ébresztést, hívás-át­irányítást, „ne zavarj” szolgál­tatást, vagy éppen részletes te­lefonszámlát.-Ezekért az alapdíjon felül fizetni kell?-Igen, de ezek mindössze 100-200 forintos tételek. Ha azonban az előfizető egyszerre háromféle szolgáltatást rendel meg, akkor ez az úgynevezett „otthon csomag” 30 százalékos árkedvezménnyel kapható.- Sokan panaszkodnak, hogy vidékről keresik fővárosi üzlet­feleiket, barátaikat, rokonaikat, a telefon kicseng, de nem veszi fel senki. Nehéz kideríteni, hogy csak a számok változtak meg.- Ahol csak az első számjegy változott meg, ott bemondja ezt az automata, mert ez tömeges változást jelent. Ahol a mellék- állomásokat főállomásra cserél­tük, ott a tulajdonosnak kell kérnie, hogy automata közölje a számváltozást. Ezt egy hónapig ingyen, később havi 100 forin­tért végezzük. Szalóky Eszter Megújulnak az áfész-boltok A fogyasztási szövetkezetek bővítik Coop-üzlethálóza- tukat: a kisboltokból kiala­kított Mini Coop üzletek november elsején nyitnak. Az ÁFEOSZ tervei szerint a legnagyobb áfész-üzletekből jövőre kialakítanák a Maxi Coop üzlethálózatot is - je­lentette be az ÁFEOSZ csü­törtöki sajtótájékoztatóján Bartus Pál. A szövetség elnöke el­mondta: a fogyasztási szövet­kezetek egy évvel ezelőtt hoz­ták létre a legnagyobb hazai szövetkezeti üzletláncot. A Coop országos kiskereske­delmi hálózathoz induláskor 171 áfész 465 boltja csatlako­zott. Számuk ma már megha­ladja a hétszázat. Múlt évi forgalmuk 25,2 milliárd forint volt, az idén mintegy 56 mil­liárd forintra számítanak. A Mini Coop boltok a már működő - közepes méretű üz­leteket tömörítő - láncot egé­szíti ki. Az üzlethálózathoz tartozó kisboltok száma az idén várhatóan meghaladja a 470-et, nettó árbevételük a tervek szerint 7,5 milliárd fo­rint körül alakul majd. Baitus a továbbiakban el­mondta, hogy a miniboltokat elsősorban a kedvezőtlen adottságú kistelepüléseken alakították ki, és olyan áfész - alkalmazottaknak adják bérbe, akik vállalkozókként, franchise-rendszerben - egy­séges bolti megjelenéssel, be­szerzéssel, árukínálattal - működtetik azokat. U. G. A Budapesti Árutőzsde hírei • A keddi tőzsdenapon folytatódott a hetek óta tartó bessz. Úgy tűnik, egyedül a napraforgó érte el a „padlóárat”. • Az 1997. évi határidők is estek, mind az ótermésnél, mind az újnál. Most hamarosan vételi pozíciókat lehet nyitni, ha valaki a spekulációs piacon akar működni. • A sertésárak összeomlása sem fejeződött be, jó árak csak 1997 áprilisától vannak. Áru/Hó Elszámolóár Vételi Eladási Üzletkötés Kukorica (Ft/t) November 21 850 ajánlati ársáv 21 850 21 850-23 850 21 850 December 21 850 21 850 21 850 21 820 Étkezési búza (Ft/t) December 30 300 31 300 30 300-31 000 30 300 '97 július 25 150 25 150 25 180-25 150 25 150 Takarmánybúza (Ft/t) December 29 300 29 300 29 300 29 300 Takarmányárpa (Ft/t) December 28 400 28 200-28 400 28 400 28 400 Napraforgó (Ft/t) November 39 400 39 100 39 400-40 100 _ EU-vágósertés I. (Ft/kg) November 215,00 190,00 215,00-221,00 _ EU-vágósertés II. (Ft/kg) November 213,00 213,00 217,00-222,00 _ Ballai Pál BÁT-tőzsdetag

Next

/
Thumbnails
Contents