Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-10 / 237. szám

1996. október 10., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal A nagy börtönlakosság a diktatúrák sajátja Dr. Bárd Károly, az Igazság­ügyi Minisztérium helyettes államtitkára a Kriminológiai Társaság ülésén tartott elő­adást, a magyar büntetőeljá­rás-jog és az európai köve­telmény tárgykörben. — Mekkora a távolság az európai jogrendszer követel­ményei és a magyar gyakorlat között? — Ezen a téren jól állunk Európában. Sok olyan, a vé­delem jogának kedvező rész­letrendelkezésünk van, amelynek a meghonosításán másutt most fáradoznak. Két­ségtelen azonban, hogy a szervezett és a gazdasági bű­nözés elleni eredményesebb fellépésre a mi 1973-ban ké­szült büntetőeljárási törvé­nyünk nem eléggé felkészült. Nekünk is differenciáltabb megközelítési módot kell al­kalmaznunk, mert ezekre a bűncselekményekre speciális szabályok szükségesek, ame­lyek még nincsenek meg. — A követelmények és a magyar jogi hagyományok között van-e ellentmondás, és ez mekkora? — Magyarországon 1951- ig az 1896. évi büntető per- rendtartás volt hatályban, és az se illeszkedett a régi ma­gyar eljárási hagyományok­hoz, hiszen az osztrákoktól vettük át. Ötvenegytől kezdve 1973-ig volt egyfajta eltávo­lodás a nyugat-európai mo­delltől, az 1951-es törvény nagyon erősen a totalitárius büntetőeljárási törvények sa­játosságait hordozta magát. Hetvenháromtól kezdve már más a helyzet, de még mindig erős volt a szovjet hatás. A nehézkes, írásbeli nyomozást az orosz jogból vette át e tör­vényhozó, amin enyhítettek a módosítások. A bírósági sza­kaszt tekintve nem tudnám megállapítani, hogy a mai német, osztrák, francia, vagy magyar kódex. — Az eljárásjog miként il­leszkedik a társadalmi gya­korlathoz? Nehéz elképzelni, hogy Törökországban ugyan­Dr. Bárd Károly FOTÓ: G. K. olyan szabályozás kell, mint Svédországban. A közvéle­mény úgy látja, hogy túl libe­rális, a vádlott pártján álló a gyakorlat.- Ha a felmentések ará­nyát nézzük, akkor ez semmi­képpen nem mondható el. A felmentések aránya 6 száza­lék, ami nagyjából megfelel az európai átlagnak. Tehát a bíróságok azért mégiscsak a vádló által előhozott bizonyí­tékokat fogadják el. Ami per­sze következhet abból, hogy az ügyészségek jól dolgoz­nak. A per szerkezéből is az következik, hogy nem igazán a felek csatája a tárgyalás. Ha a büntetéskiszabást nézem, akkor meg messze szigorúbb a magyar gyakorlat, mint a nyugat-európai átlag. Tévhit tehát, hogy liberálisak a ma­gyar bíróságok. A lélekszám- hoz viszonyítva még mindig sokkal több ember ül nálunk börtönben mint Nyugat-Eu- rópában. A közvéleménynek annyi­ban igaza van, hogy a megnö­vekedett bűnözésre nem rea­gált megfelelően a törvény- hozás és a bűnüldözés sem. Nem hiszem, hogy követendő cél lenne visszajutni az ötve­nes évek börtönpopulációjá­hoz. A szabadságvesztés bün­tetés nagy száma, a nagy bör­tönlakosság általában a dikta­túrák sajátja. Ihárosi Ibolya Testvérkapcsolat Decs és Csóka között A Decs képviselő testületének küldöttsége a Gyöngyösbok­réta ifjúsági tánccsoporttal a vajdasági Csókára utazik ok­tóber 12-én, szombaton. A küldöttség Csóka felsza­badulásának évfordulója al­kalmából rendezett ünnep­ségre utazik. Az évforduló és ünnep kapcsán kerül sor Decs község és Csóka között a testvérkapcsolat aláírására, amely a kulturális és a gazda­sági tevékenységre, együtt­működésre terjed ki.- péteri ­Bemutatkozott az osztrák nagykövet Kevés a kapcsolat a sógorokkal (Folytatás az 1. oldalról.) A vendéget a város vezetőinek és a hivatal képviselőinek hét tagú delegációja - a polgármes­ter, az alpolgármesterek, a jegyző, a megyei, a városi fő­kertész, a megyei agrárkamara titkára, a külkapcsolatokért fe­lelős szakember - fogadta. Ko­csis Imre Antal polgármester köszöntötte a vendéget, majd ezt követően a jelenlévők tájé­koztatást adtak szakterületeik­ről. A nagykövet az elhangzot­tak alapján a „nincsekkel” szembesült. A város vezetőinek és a hivatal képviselőinek be­számolóiból ugyanis kiderült, hogy míg a tőlünk távolabb eső országokkal, városokkal köz­vetlen kontaktusa van a megye- székhelynek, addig a szomszé­dos Ausztriával még nem ala­kult ki kellő gazdasági, kulturá­lis kapcsolat. Nincs a városban osztrák nagyvállalat, nincs a megyei agrárkamarának köz­vetlen kapcsolata az osztrák gazdasági kamarával, nincs az öt testvérváros és két partner te­lepülés között egy ausztriai te­lepülés sem és bár nyugodtan mondhatjuk Szekszárdról, hogy diákváros, mivel 10 ezer tanuló van a különböző oktatási in­tézményekben, de az iskolák közül - a Bezerédj középiskolát kivéve, mint azt a polgármester később hozzáfűzte - egynek sincs közvetlen kapcsolata ha­sonló ausztriai intézményekkel. A nagykövet úr csodálkozá­sának adott hangot az elhang­zottakkal kapcsolatban. Mint mondta eddig csak arról hallott, hogy Kelet-MagyarOrszágon kevés a beruházó, nem volt tu­domása arról, hogy az eddig megalakult mintegy 5 ezer osztrák-magyar vegyesvállalat közül - melyek többsége a Dél- Dunántúlon van -, egy sem ta­lálható Szekszárdon vagy kör­nyékén. Kussbach úr ígéretet tett arra, hogy megpróbálja fel­hívni minderre az osztrák ille­tékesek figyelmét, de egyben kifejezte azt a véleményét is, hogy elsősorban a városnak kellene lépéseket tennie a köz­vetlen kapcsolatok kialakítása érdekében, meghívni a potenci­ális beruházókat. Ezzel párhu­zamosan a nagykövet megkér­dezte, hogy milyen speciális előnyöket tud biztosítani a vá­ros az osztrák beruházóknak, amiért érdemes ezt a települést választaniuk. A felvetésre reagálva a pol­gármester elmondta, hogy Szekszárd földrajzi helyzetét tekintve nem a legkedvezőbb fekvésű, rosszak a közlekedési viszonyok, a vasútvonal ' el­avult, a 6-os főközlekedési út lassú, talán emiatt kevesebb az osztrák érdeklődő. Ami a nyu­gati befektetőknek nyújtható kedvezményeket illeti, a mun­kahelyteremtő, „zöld beruházá­sokra” ingyenesen, illetve ked­vezményesen közművesített telkeket adnak, ez a lehetőség továbbra is adott. — Milyen aranyú a munka- nélküliség és milyen szerkezetű Szekszárdon -, tette fel a követ­kező kérdést Erich Kussbach. — Szekszárdon 8-9 száza­lékos a munkanélküliség, a képzetlen munkaerőn kívül szakmunkások is vannak mun­kalehetőség nélkül -, hangzott a felelet. Ezzel szemben van a város­ban 4800 szőlő- és tanyatulaj­donos van, kiváló, a nemzet­közi piacokon is elismert a vö­rösborunk. Mindezzel az oszt­rák nagykövet a délután folya­mán ismerkedett meg, a Vár­megye-borozóban és az ország egyetlen működő Borkútjánál, majd a Szekszárdi Mezőgazda- sági Rt. korszerű Liszt pincé­szetében. De előtte még Erich Kussbach Kocsis Imre Antal kíséretében látogatást tett a megyei közgyűlés elnökénél, Bach Józsefnél. F. Kováts Éva Iskola a Gyermekek Házából? Interjú Batár Zsolt igazgatóval (Folytatás az I. oldalról.) — Hogyan gazdálkodnak? — A városi önkormányzat az éves költségvetésünk egy- harmadát biztosítja, ez 12 mil­lió forint. A többit saját bevéte­leink adják. Rendszeresen tar­tanak nálunk tanfolyamokat, bútorvásárt, stb., amiért bérleti díjat kérünk, ez éves szinten 1,5 millió forintos bevételt jelent, amit a gyerekprogramokba for­dítunk vissza. A gyerekek szá­mára szervezett szakkörök, klubfoglalkozások, tanulmányi versenyek, vetélkedők, kiállítá­sok és programok mellett fel­Új játékok Pakson Pakson az Ifjúság úti óvodában a régi fém udvari játékokat cse­rélték le a környezetbarát fa eszközökre, mintegy kétszáz­ezer forint költséggel. A pénzt vállalkozók adták össze, az atomerőmű is segített. A nagy­dorogi erdészet kedvező áron biztosította a játékokhoz szük­séges lábon száradt tölgyet, eb­ből két bonyhádi fafaragó, Szemcsák István és Beréti Já­nos készítette el az eszközöket. FOTÓ-.GOTTVALD KÁROLY nőiteket is fogadunk. Ilyen ren­dezvényünk például a Közéleti kaszinó, vagy a társtalanok klubjának találkozói. Teltháza­sak a bábelőadásaink, a leg­utóbb rendezett hüllőkiállításon pedig naponta átlagban ezren fordultak meg. Ezért furcsa számomra, hogy öt iskolai osz­tály, azaz nagyjából 100 gyerek elhelyezésére egy tízezrek által látogatott intézményre esett a választás. — Mi történik, ha a közgyű­lés ezt a variációt fogadja el? — Ezt nem tudom. Ha a vá­rosatyák így döntenek, szek­szárdiakként így látják jónak, én, mint veszprémi, nem kom­mentálom a dolgot. Hogy a fel­adatainkkal, az itt dolgozókkal mi lesz, azt sem tudom. Minden esetre felhívnám rá a figyelmet, hogy novemberben tartjuk a Gyermekek Háza 20 éves fenn­állását ünneplő rendezvénye­ket, amik szervezés alatt állnak, versenyeket, vetélkedőket, programokat hirdettünk meg. Finoman szólva is nonszensz lesz ez a szép jubileum mond­juk annak fényében, hogy 21. születésnapot már nem tartha­tunk. Venter Marianna HIrek Nyugdíjközeliek klubja Faddon? Faddon felmerült egy, a (le­endő) nyugdíjasok körében létrehozandó klub gondo­lata. A szerveződés - amely akár a Nyugdíjközeliek klubja nevet is viselheti a jövőben - „alakuló beszél­getésére” ma, azaz csütörtö­kön délután fél hatkor kerül sor a faddi művelődési ház­ban. Ez alkalomból Krasz- nainé Skoda Klára, a szek­szárdi ANTSZ munkatársa előadást tart a helyes életvi­telről. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Aranylakodalmat ültek Tamásiban Fél évszázada, 1946-ban es­küdött egymásnak hűséget két tamási házaspár, a város nyugdíjas klubjának tagjai. Uitz Béla és neje, valamint Kovács József és felesége meghitt hangulatban ünne­pelte aranylakodalmát a ta­mási művelődési házban, a gyönki és a tamási nyugdí­jas klub találkozóján. Harmincmillió a gázprogramra A Völgységi Térségfejlesz­tési Társulás tegnapi ülésén a vezetőség beszámolt a végzett munkáról és a me­gyei területfejlesztési tanács támogatási rendszeréről esett szó. E fórum döntése nyomán tizenhárom völgy­ségi település részesült ösz- szesen mintegy harmincmil­lió forintos támogatásban, amelyet főként a gázprog­ram megvalósítására fordí­tanak. Szoboravatás lesz ma Tolnán Szoboravatásra kerül sor ma Tolnán. Az I-es iskola mil- lecentenáriumi és az oktatás 1000 éves évfordulója kap­csán tartott egy hetes ren­dezvénysorozatának része­ként ma délelőtt 10 órakor gr. Széchenyi István szobrát leplezik le az egykori párt­ház épülete előtt. Ezt köve­tően különböző kiállítások megnyitójára kerül sor az épületben. Ovisok felvonulása Sióagárdon Óvodásoknak és kisiskolá­soknak rendeznek Sióagár­don szüreti felvonulást és mulatságot vasárnap, októ­ber 13-án. A felvonulás 16 órakor kezdődik, a óvodától az iskoláig halad a menet. Stollbergben a tamási sajt, méz és paprika a sláger Tamási a negyedik „családtag” Október 3-án, a két német állam hat évvel ezelőtt történt egyesülése évfordulója napján egy kelet-németországi város­ban, Stollbergben mást is ünnepeltek: négy település part­nerkapcsolatát. A stollbergi gimnázium aulá­jában e napon írta alá Dieter Weise alpolgármester, és Fel­iinger Károlyné Tamási pol­gármestere a két város közti barátsági szerződést. Ezzel Tamási egy partnervárosokból álló család negyedik tagjává vált, az aláírást üdvözölte Paul Kiing és Jean-Marie Picque, nyugat-német Nördlingen, il­letve a francia Motigny en Gohelle polgármestere is. Ez utóbbi városokkal Stollberg korábban lépett kapcsolatba. A német látogatáson tizen­egy fős tamási küldöttség vett részt: a város tűzoltóparancs­noka, a tamási futball-szakosz- tály elnöke, a Fúvószenekar képviselője, és hét képviselő, köztük intézmények vezetői, akik stollbegi kollégáikkal folytattak megbeszéléseket az együttműködés lehetőségeiről. Ezek már több területen kör­vonalazódnak - tudtuk meg Feliinger Károly polgármester­től az oktatási intézmények között szó lehet diákok csere­látogatásáról, a stollbergi isko­lák örömmel adnak át oktatási eszközöket. Szintén adomá­nyokat várhat a tamási tűzoltó­ság, német „lánglovagok” öt éven belül teljes arzenáljukat le kívánják cserélni, a jelenlegi így Tamásié lehet. Szintén jó­tékony felajánlás érkezett szo­ciális téren: szívesen gyűjte­nek ruhát, gyermekjátékokat a tamásiaknak. A „legkapósabb” a Tamási Fúvószenekar volt, amely több meghívást is ka­pott németországi fellépé­sekre. Az egyházak sem maradtak ki a sorból: a stollbergi evan­gélikus egyházközség vezetője szorgalmazta a kapcsolat fel­vételét a tamási gyülekezettel. A német vállalkozók beruhá­zási lehetősége iránt érdeklőd­tek, elképzelhető, hogy vala­milyen formában stollbergi közreműködéssel megvalósul­hat a Tamásiban tervezett re­gionális hulladéklerakó, mely pénz híján most nem épül meg. A tamásiak egy évvel ez­előtti látogatásuk alkalmával több élelmiszert mutattak be a stollbergi vásáron. Az áruk, különösen a tamási sajtok, a méz, és a paprika iránt komoly érdeklődés van, az Európai Unió piacvédő vámjai miatt azonban nem sok remény van arra, hogy ezek megjelenjenek a stollbergi piacon. (tf) írásbeli: október 26-án, Szekszárdon Felvételi a Gandhi gimnáziumba A tehetséges igánygyerekeket keresik A Gandhi Gimnázium és Kol­légium felvételt hirdet hat és fél osztályos iskolájába az ebben a tanévben hatodik osztályos, és 1984/85-ban született tanulók számára. A felvett tanulók oktatása 1997. február 3-án kezdődik. Az iskola elsősorban a cigány­ság ifjú tehetségeit keresi, de nyitva áll minden tanulni vágyó fiatal előtt. Az írásbeli felvételi vizsga időpontja: 1996. október 26. (szombat) 11 óra. Az írásbeli vizsga helyszíne: Szekszárd, Garay János Gim­názium, 7100. Mártírok tere 7/9. Az 1996. október 26-i írás­beli tesztvizsga döntően a ma­gyar nyelv- és irodalom, vala­mint a matematika tantárgyakra épül. A felvételire való jelentkezés határideje: 1996. október 22. (kedd). Jelentkezési lapokat és bő­vebb információt az általános iskolák igazgatóitól, vagy a Gandhi Gimnázium titkárságá­tól lehet kérni, a következő cí­men: Gandhi Alapítványi Gim­názium és Kollégium, 7629. Pécs, Komjáth Aladár u. 5. A telefonszám a következő: 72/239-310, vagy 239-826.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents