Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-05-06 / 233. szám

1996. október 5., szombat Megyei Körkép 3. oldal Cséfalvay szemmel Pincehelyen Cséfalvay Agnes magyar szakos tanár, grafológus, egyike azon e névhez tar­tozó népes családnak, aki résztvett a pincehelyi ün­nepségen. Pontosan az em­léktábla avatáson, mely Cséfalvay Ferenc tisztele­tére szólt. — Mit jelent Önnek egy ilyen család tagjaként élni? — Úgy gondolom, ritka manapság az olyan család, ahol 300-nál többen összejö­hetnek egy-egy találkozás al­kalmával, mint családhoz tar­tozó leszármazottak. Ezt mi megtesszük öt év óta, minden esztendőben. Itt Pincehelyen csak páran voltunk, de na­gyon jó érzéssel álltunk meg a múltat idéző gondolatok kö­zött. Azt hiszem, itt Tolna megyében nem kell különö­sen bemutatni Cséfalvay Fe­renc egykori alispánt, aki sza­bad szellemiségéről, hazasze­retetéről volt híres a múlt szá­zad első évtizedeiben. így pártfogolta a jurátusokat, gyűjtötte maga köré a fiatal­ságot, közöttük Vörösmarty Mihályt. A költő a gömrői költemé­nyeiben több helyen is említi a Cséfalvayval való barátsá­gát. Egyébként dr. Cséfalvay Pál, az esztergomi kincstár vezetője kezdte kutatni a nemzetségünket. A családfa az 1620-as évekig vezethető vissza. Érdekes tudni, hogy akkor találkozott két ember, akik szerették egymást és az­óta nagyon-nagyon szerte ágazott ez a fa. Szinte nyo- monkövethetetlen. Előfordul velem, mint a leszármazottak egyik legifjabbikával, hogy mondom a nevem és rámcso­dálkozik valaki, hogy ismétel­jem meg, mert az ő dédnagy­mamájának is Cséfalvay volt a neve ... — Miért fontos a család- kutatás az Ön számára? — A gyökerek, a kötődés miatt. Önmagam megismeré­séhez a múlton keresztül ve­zet az út. Kivételesnek érzem a helyzetemet, vagy helyze­tünket ez tény, és büszkeség is. Büszke vagyok arra is, hogy itt Tolna megyében Pin­cehely a hétköznapi gondjai mellett szakított időt a tisztel­gésre, a főhajtásra olyan előd emléke előtt, akit történetesen Cséfalvaynak hívnak, mint engem...-decsi­Alapítványi bál Hogyeszen Alapítványi bált rendeznek október 5-én, szombaton 20 órai kezdettel Hőgyészen, a művelődési ház színházter­mében. Az összejövetelt a Hőgyészi Vállalkozók Egye­sülete szponzorálja. Az alapítványi bál a helyi általános iskolások műsorával kezdődik, majd zenés, táncos mulatsággal folytatódik. Az est folyamán sor kerül egy festmény árverésére is. Ennek árát és a bál bevételét az „Is­kola Tanulóiért Alapítvány” javára utalják át. Az alapít­ványt a hőgyészi Hunyadi Já­nos Általános iskola és Zene­iskola hátrányos helyzetű di­ákjainak támogatására hozták létre. A szponzorbálra idén másodszor került sor, tavaly a bál védnöke a népszerű szí­nész, Bajor Imre volt. Pakson az atomerőműben: Védelem ’96 gyakorlat A Védelem ’96 gyakorlat ke­retében három eseményre ke­rül sor a Paksi Atomerőmű Rt. területén 1996. október 8­án: A Tolna Megyei Védelmi Bizottság kihelyezett ülése az atomerőmű védett vezetési pontján. A paksi atomerőmű körzetében elhelyezett polgári védelmi szirénarendszer őszi éles próbája. A Paksi Atom­erőmű Rt. Balesetelhárítási ' Szervezetének bemutató gya­korlata. A Megyei Védelmi Bizott­ság ülése délelőtt 11.00-kor kezdődik, majd 12.50-kor ki­adják az utasítást a szirénák próbájára. A bemutató gyakorlat 13.00-kor kezdődik, és az alábbi eseményeket tartal­mazza: Három irodaépület dolgo­zóinak kimenekítése az erőmű területéről vonattal Paks vasútállomásra; Tűzol­tás a garázs területén; Óvóhe­lyi elhelyezés bemutatása. Batthyány, akit sokan a 14. vértanúként tartanak számon Peranyag a cs.k. titkos levéltárban (Folytatás az 1. oldalról.) Másrészt viszont a kormány parlamenti szóvivője Kossuth volt, ami nem feltétlen törvény- szerű. Bizonyítják a dokumentu­mok azt is - ez más forrásokból már tudott a számunkra -: el­lenzéki fiatal politikusként tu­dásával, fellépésével, rangjával szerzett vitathatatlan tekintélyét kormányfőként is mindvégig megőrizte. Jellemző a bécsi tit­kosrendőrség 1841-ből(!) származó jelentése, amelyet Károlyi Árpád Batthyány-ku- tató 1932-ben megjelent köny­vében idéz: a magyarok köré­ben egyöntetű a vélekedés, hogy ha egyszer lesz Pesten fe­lelős kormány, azt csakis Bat­thyány vezetheti. Vitték Bécsbe Az életmű viszonylagos is­meretlenségének az is oka, hogy számos kortársával ellen­tétben Batthyány nem hagyott hátra emlékiratokat, levelezé­sének nagy része pedig elve­szett. Azoknak a többsége sincs meg, amelyeket 1849 januárjá­ban az ikervári kastélyban ösz- szeszedtek az osztrákok. A miniszterelnökség és a honvédelmi bizottmány irat­anyagát a császári seregek ha­dizsákmánynak tekintették, Bécsbe vitték. Visszaadásukról csak a Monarchia széthullása után, 1925-ben megkötött levél­tári egyezmény intézkedett. Akkor váltak hozzáférhetővé, de 1941-ig, haláláig a nagy te­kintélyű történész, az említett Károlyi Árpád határozta meg sokáig a kutatások irányát. Ugyancsak ő dolgozta fel a Batthyány-per anyagát, amely Haynau kezdeményezésére év­tizedekig a császári, királyi csa­lád titkos levéltárában pihent. Még jó, hogy megtette, mert - mint öreg levéltárosok elmond­ták - íróasztala, amely számos történelmi dokumentumot őr­zött, a háborúban bombatalála­tot kapott. Deregán Gábor Ferenczy Europress A szakma színe-java Bonyhádon Megnyílt a népzenei találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) A rendezvényen számos hazai és határon túli előadó és cso­port vesz részt, műsorukat ran­gos szakmai zsűri értékeli. A bonyhádi művelődési köz­pontban tartott nyitányra mint­egy kétszáz néző volt kíváncsi, ők jórészt a szereplők közül ke­rültek ki. Délután, az első színpadi versenyműsorban kilenc szó­lista szerepelt: Balogh Melinda Kecskemétről, Lisztmájer Ilona Dunaszentgyörgyről, Forgács Zsuzsa Fótról, Baksa Kata Li­térről, Benkő András És Klopp Katalin Budapestről, Úri Ká­roly és Vajda Irma a jugoszlá­viai Szenttamásiból, Papp Zsu­zsa Etyekről érkezett. À prog­ramban szereplő három együt­tes közül csak a nagykanizsai Bojtár érkezett meg. À vasárnap délelőttig tartó program mintegy hatvan pro­dukcióját rangos zsűri értékeli: Dévai János, a Magyar Rádió népzenei rovatának vezetője, Fábián Éva, népdalénekes, Szabadi Mihály, koreográfus és Farkas Zoltán (Batyu), koreog­ráfus. A bírálók vezetője dr. Halmos Béla, népzenekutató. Az este nyolckor kezdődő táncházi versenyprogramban a Szökős, a Söndörgő, a Meggy­fahéj és a Bojtár együttes sze­repelt. A rendezvényhez kapcsoló­dóan este Folk-kocsma kezdő­dött a Herei sörözőben, szom­baton pedig kirakodóvásár és kézműves bemutató lesz a mű­velődési központban. A díjki­osztó gálaműsor vasárnap dél­után 4-kor kezdődik a művelő­dési központban. Hangyái Wernesgrüne-Simontornya: testvérvárosok Nekünk Nyugat, nekik Kelet (Folytatás az 1. oldalról. Tegnap több, mint félszáz wer- nesgrüne-i polgár érkezett Si- montomyára. A hivatalos dele­gáció, élén a Keresztényde­mokrata Unióhoz tartozó Bernd Rosberg polgármesterrel végig­látogatta Simontomya üzemeit, majd a Városházán a fiatal ma­gyar város polgármesterével, Cserháti Péterrel aláírta a két település közti partnerségi megállapodást. A kapcsolat nem újkeletű, éppen harminc éves múltra tekint vissza: 1966- ban sportbarátsággal indult, amely máig megmaradt, hiszen a két öregfiúk focicsapat ma is összeméri erejét. A kötődés nem szűnt meg a mindkét or­szágban lezajlott rendszervál­tozással, bár Wernesgrüne-nek ma már Kelet-Európa vagyunk, mégsem fordított hátat Simon- tomyának.- Ennek egyszerű a magya­rázata - mondja Rosberg úr - a kapcsolat korábban sem politi­kai jellegű volt, emberi barát­ságokról van szó. A közvetlen emberi kapcsolatok pedig min­dig jobbak, mint a politikaiak, és meggyőződésünk, hogy ezek a valódi tartós kapcsolatok, és erre lehet építeni másokat. Ha­tárokat lehet meghúzni, lebon­tani, falazni, végül is az embe­rek a fontosak. Wemesgrüne első embere szerint az „NDK-s múlt” nem tagadható el, hiszen az emberek negyven évig a szocializmusban éltek, és ez mély nyomot hagyott bennük, de úgy véli: a polgárok a mai problémáktól eltekintve nem kívánják vissza a régi időket. Ami az NDK „maradványait” illeti, anyagi természetűek, pénzből ott is kevés van. Az utolsó hat évben Wemesgrüne- ben annyit sikerült urbaniszti­kai fejlesztésre fordítani, mint az elmúlt negyven évben, létre­hoztak például egy 42 hektáros összközművesített ipari parkot, a sörgyár évi egy millió hektoli­teres kapacitással rendelkezik. Bár Steinberg, s ennek része­ként Wemesgrüne némiképp kedvezményezettebb helyzet­ben van, mint más kelet-német tartományok. Hartmut Petermann, a wer- nesgrüne-i kézműves kamara elnöke elismeréssel szólt mind­arról, amit a város üzemeiben tapasztalt: a vállalatok, vállal­kozások vezetői számára szo­katlan „adaadást” tanúsítottak cégeik iránt. A problémák itt is ott is hasonlóak: még csak ta­nulják a szabadpiaci gazdasá­got. A két település cégei kö­zött üzleti kapcsolatról még ko­rai beszélni, annak lehetőségét azonban Hartmut úr megemlí­tette, hogy Németországból gé­pek, járműveket, alkatrészeket tudnának kedvező áron besze­rezni, és közvetíteni a Magyar- országon még működő, volt ke­leti gyártmányok felújításához. Ez a magyar partner számára lehetővé teszi azt, hogy olyan tőkefelhalmozást hajtson végre, amellyel később megújulhat a termelés. (tf) Hírek Áldozatokra emlékeznek Az első és a második világ­háború halottaira és az el- hurcoltakra emlékeznek va­sárnap Kisdorogon. A kato­likus templomban reggel 9- kor istentisztelet kezdődik, majd a hősök emlékművé­nél koszorúznak és emlé­keznek a kisdorogiak. I Stollberg: testvérváros A tervek szerint tegnap este hazaérkezett Stollbergből a három napos látogatásra in­dult, Feliinger Károlyné polgármester vezette tamási küldöttség, melynek tagja volt többek közt a város idegenforgalmi bizottságá­nak elnöke, valamint a vá­rosi tűzoltóparancsnok, Martinka István is. A dele­gáció a partnervárosi kap­csolat felvételéről szóló képviselő-testületi határoza­tot adta át Stollberg vezető­ségének. Mesebérlet, a Hollóval A tolnai művelődési Köz­pont idén is gondoskodik a kicsik színházi élményeiről, a Mesebérlet megszervezé­sével. Október 30-án, a szekszárdi Holló együttes zenés mesejátéka kerül színre. November 27-én a budapesti Pitypang Színpad előadását láthatják a gyere­kek. A Szegedi Miniszínpad kétszer is Tolnára látogat ebben az évadban, először február 19-én, majd április 16-án tartanak előadást. Az előadásokra október 10. és 15. között, naponta 9-től 16 óráig válthatók bérletek a tolnai művelődési házban. Vásár Tamásiban, nyugdíjasoknak Október 7-én tartja ked­vezményes vásárát a Tamási Nyugdíjasok Egyesülete a korábban ismertetett szep­tember 30. helyett. Hétfőn 9 és 15 óra között olcsóbban vásárolhatnak az egyesület tagjai burgonyát és hagymát a Kop-Ka Áfész Deák Fe­renc utcai bútorraktárában. Origami Pakson, gyerekeknek „Magam készítem” sorozat indul Pakson a művelődési központban ma délután há­rom órakor Tibai Ferencné vezetésével gyermekeknek, az origami (papírhajtogatás) műfajában. A jogrendszerünk már európai A két napos tanácskozáson dr. Szabó András, a Magyar Kriminológiai Társaság el­nöke, alkotmánybíró a „Jog­harmonizáció és alkotmányos igazságszolgáltatás feltételei­ről” címmel tartott előadást. — Elnök úr, jogrendszerün­ket tekintve Európában va­gyunk már vagy még nem? — Közkeletű kifejezéssel élve Európába tartunk, ugyan­akkor sokan mondják, hogy nem kell Európába menni, mert ott vagyunk. Mind a két tétel­nek van igazságtartalma. Az, hogy Európába tartunk, azt fe­jezi ki, hogy jogrendszerünk egészében követni kell a Nyu­gat-európai mintákat. Nem má­solva, hanem a lényegüket kö­vetve. Az a tétel, hogy Európá­ban vagyunk, az én előadásom­ban azt jelentette, hogy a mi jogi megoldásaink, a jogrend­szerünk már most európai. Sőt, a jogi hagyományaink, a jogi­kultúránk, az intézményeink sok szempontból még egy Nyugat-európai ország számára is példaképül szolgálhatnak. Ezért azt hiszem, mind két té­telben van igazság. — Különbségek mégis csak vannak, kiváltképp az emberi jogok területén. — A következtetés, amit le lehet vonni az előadásom mon­danivalójából, hogy lassú mó­dosításokkal azokat a különb­ségeket, ami a büntető anyagi jog területén és büntető eljárás­jog területén léteznek ma a sa­ját jogunk és az európai emberi jogi konvenciók között, azokat ki kell küszöbölni, de ki is le­het. Eddig már több úton mó­don közelítettünk ahhoz, hogy teljes összhang legyen az em­beri konvenciók és a magyar jogi megoldások között. /. kováts II. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés A II. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés Szekszárdon, a régi Vármegyeházán tegnap délelőtt elkezdődött. A meg­hívottakat Bach József, a Tolna megyei közgyűlés el­nöke üdvözölte, köszöntőt Kocsis Imre Antal polgármes­ter mondott. A vándorgyűlés résztvevői „A büntető eljárás modernizációja az európai jogharmonizáció és a növekvő bűnözés kettős szorításában” témaköréről tanácskoztak. A két napos összejövetel első napja plenáris üléssel kezdő­dött, Szabó András, a Magyar Kriminológiai Társaság el­nöke, alkotmánybíró a jog­harmonizáció és alkotmányos igazságszolgáltatás címmel tartott bevezető előadást. A jogállami igazságszolgáltatás feltételeiről Szabó Győző, a Legfelsőbb Bíróság elnökhe­lyettese szólt. Bárd Károly, az Igazságügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára a magyar büntető eljárási jogról és az európai követelményekről be­szélt. Az ebédszünetet köve­tően a tanácskozás délután szekció ülésekkel folytatódott. A Magyar Kriminológiai Tár­saság II. Vándorgyűlésének résztvevői ma fejezik be esz­mecseréjüket. Fotó: Gottvald

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents