Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-31 / 254. szám

1996. október 31., csütörtök Sport 11. oldal A palánk mellöl Madaras helyett Misikkel? Zala Volán-KSC Szek- szárd: csütörtök 17 óra. Na­tasa Badics: — Szombaton, a bajnokságtól két napja visz- szalépett MTK ellen nagysze­rűen kezdtünk, ám Kiefer Csilla korai kiválása után megtorpantunk. A szünet után ismét jól ment, de a második félidő közepén Madaras Judit sérülését követően újból megzavarodtunk, a folytatás­ban nem is tudtunk igazán a játékra figyelni. Judit középen hozta fel a labdát, éppen ne­kem passzolt, amikor rálépett ellenfele lábára, s kifordult a bokája. Nagyon megijedtünk, de szerencsére sérülése nem olyan súlyos, mint azt először hittük (az irányító bokasza­lagjai valószínűleg nem sza­kadtak el, gipszet sem kapott, pontos diagnózist pénteken adnak az orvosok - A Szerk.). Biztosan nyertünk, de ez a győzelem nem ért ennyit. Za­laegerszegen Judit nélkül lé­pünk pályára, de megpróbál­juk pótolni. Mi, akik általában a cserepadon ülünk, már az MTK ellen is több lehetőséget kaptunk, a fővárosban már Misik Móni is irányított, sze­retnénk bizonyítani. A Zala Volán három erős játékossal (Nitulescu, Kalacseva, Hor- váthné) rendelkezik, őket kell agresszív védekezéssel ki­kapcsolnunk. Közvetítés felvételről A Pop TV a találkozóról ké­szített felvételét a szekszárdi kábelrendszer S 6-os csator­náján még ma este, 23 óra után néhány perccel műsorára tűzi. Hiába sorsoltak a kupában, az ASE ellenfélre vár Óbuda vagy Debrecen, ez itt a kérdés! Szerdán a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga tanácstermé­ben az érdekelt 16 csapat képviselőinek jelenlétében ki­sorsolták a labdarúgó Ma­gyar-kupa nyolcaddöntőjének párosítását. A sláger kétség­kívül az MTK-ÚTE párharc. Megyénk egyetlen állva maradt együttese, az NB Il-es Paksi ASE a sorsolás ellenére sem ismeri következő vetély- társát. Lévén, hogy a III. kér. TVE és a DVSC-Epona még nem játszotta le a korábbi fordulóban esedékes két mér­kőzését, a paksiaknak várniuk kell, jelenleg nem tudják, a két élvonalbeli gárda közül melyiket kapják ellenfélül. A párosítás: Vác FC-Sam- sung-Tiszavasvári-ASE, Ve­lence SE-Soroksári TE, Cse- pel-Ferencváros, Haladás VFC-Kabai CFC-Hajduszo- boszló, Salgótarján-Matáv Sopron, Videoton-BVSC, MTK-Újpest, III. kér. TVE- DVSC-Epona győztese- Paksi ASE (november 27., 13 és december 4., 12.30 óra). Tizenegy hétközi találat Simontornya-Paks 0-11 (0-4). Simontomya, 100 né­ző. V: Beidek. STC:' Tóth (Balogh)- Kovács (Fung), Takács (Szamonek), Molnár I L., Varga- Molnár II L., Öt­vös, Magyar (Borbás J.)- Csóka, Pajor, Borbás B. E: Szelei Ferenc. Paks: Ková- csevics (Mausz)- Jenei (Kiss), Jávorka, Gubucz (Ma­jor), Orosz (Barna)- Ignácz, Fejes, Búzás- Osztermájer, Répási (Juhász), Vayer. E: Reszeli Soós István. A hét­közi mérkőzésen a kétosz- tálynyi különbség gólokban is megmutatkozott. G: Ignácz, Major, Juhász, Búzás 2-2, Vayer, Gubucz, Osztermájer. NB Il-es ifibajnokság A-korosztály: Paks-Siófok 3-2 (1-0). Paks: Müller- Róth, Törjék, Széli (Bősz)- Molnár, Ledneczki, Mizser, Füredi, Pumerschein- Faller, Pesti. Edző: Klement István. A tartalékos hazaiak nehezen kaptak a lábra, ennek ellenére biztosan nyertek. G: Mizser, Füredi, Ledneczki. Jók: Mi­zser, Róth, Törjék. B-korosztály: Paks-Sió­fok 5-5 (3-3). Paks: Katona (Hamza)- Tamási Z„ Laka­tos, Pokorni, Szakács- Tamai (Vábró), Vamyú, Mayer, Fritz- Kenessey (Tóth), Ta­mási G. Edző: Kohl József. Gólokban bővelkedő, remek mérkőzés, igazságos döntet­len. G: Tamási G. 3, Lakatos, Tamási Z. Jók: Tamási G., Pokorni, Lakatos, Tamási Z. Három a bünti, három a piros Az eddigi tapasztalatok alapján a nyáron létrehozott „megye kettő” leleményes vállalkozás­nak bizonyul, egyedül az el­szomorító fegyelmi helyzet okoz komoly fejtörést. Leg­utóbb hat kiállítást tárgyalt a fegyelmi bizottság, s egyízben 4 (!), négy esetben 3 hétre szóló eltiltással sújtotta a vétkeseket. Vasárnap új csúcs született, egy összecsapás alatt három őcsényi játékos kapott piros la­pot, s ha még hozzátesszük, hogy az Ozora-Őcsény (4-2) találkozón három tizenegyest is lőhettek a hazaiak, úgy gondol­juk, érdemes boncolgatni a tör­ténteket. Horváth István, az Őcsényi SE elnöke: — Feltétlenül győzni szerettünk volna, hiszen így pontszámban beérhettük volna a harmadik helyezett ozoraiakat. Az első félidőben mi irányítottunk, vezetést sze­reztünk, s több nagy helyzetet is kihagytunk, emellett egy szabályos tizenegyest nem ítél­tek meg a javunkra. Már a szü­net előtt érezni lehetett, hogy a játékvezető egy kicsit ellenünk fúj, az ozoraiaknak megadott egy nevetséges büntetőt, melyet szerencsére a kapusunk kivé­dett. Fordulás után minden ösz- szecsapásnál ellenünk ítélkezett a bíró, 18-20 méterről számta­lan szabadrúgást rúghattak a házigazdák. A fordulópontot a második tizenegyes jelentette, az esetnél a labda nem is volt a 16-oson belül, már korábban elpattant, amikor a két játékos találkozott. Az egyenlítés után az ozoraiak egy szép akciógól­lal fordítottak, de rögtön vála­szoltunk. Jött a 80. perc, 20 mé­terre a kapunktól egy - szerin­tünk szabályos - összecsapás­nál ismét szólt a síp. Játékosunk erre - valóban fegyelmezetlen módon - megjegyzést tett a já­tékvezető felé. Labdarúgóink nem profi szemléletűek, ők nem pénzért játszanak. Úgy ér­zem, egy bizonyos határig a já­tékos is elmehet, ha megszólal a pályán nem kell azonnal sárga vagy piros lapot kapnia. A kiál­lítást követő szabadrúgás kijött a kapusunkról, a kipattanót az ozoraiak belőtték. Próbáltunk egyenlíteni tíz emberrel is, ek­kor következett a harmadik ti­zenegyes. Ezt jogosnak érez­tem, az első félidőben egy szinte teljesen hasonló szituá­ció előzte meg a nálunk elma­radt a büntető. A ozoraiak be­lőtték, a játékosaink szóvá tet­ték: ha most igen, akkor koráb­ban miért nem - pár percen be­lül két újabb játékosunk kapott pirosat. Szünet után a játékve­zető ténykedése döntően befo­lyásolta a végeredményt. Akadt olyan hazai néző, aki azt mondta: ő még ilyet nem látott- nyilatkozza az elnök. Az őcsényiek úgy tudják, Zádori Zsolt dombóvári játék­vezető kifejezetten kérte magát erre a találkozóra, mivel a fele­sége és anyósa is ozorai, s a hétvégén búcsú volt a faluban. Mindezt lapunk kérdésére a szövetség részéről, hivatalosan cáfolták. A küldéskor csupán arról esett szó, hogyha kivite­lezhető, a hármas szívesen ve­zetne a „környéken”. Zádori Zsolt, játékvezető: — Én azt kértem, hogy amennyiben lehetséges Tolna- némedi környékén vezethessek, mert ott él a sógornőm, és ott lesz búcsú. Ozorához az égvi­lágon semmi közöm, a felesé­gem családja tolnanémedi. Visszatérve a történtekre, mindhárom büntető jogos volt. Az őcsényiek akarták helyet­tem vezetni a meccset, minden ítéletemet kritizálták, állandóan szövegeltek. Azt hiszem, az senkinek sem tetszik, ha elkül­dik ide-oda, természetes, hogy előbb-utóbb piros lapot vesz elő az ember. Azt még hozzá tenném, hogy amikor Weitner Adi (az őcsényiek játékosedzője -A szerk.) Decsen edzősködött, akkor a decsiek viselkedtek így, s hasonló helyzet jellemezte a hőgyészi időszakát is, igaz nem ennyire kirívóan ... Ő is végig „fűti” a játékvezetőt, csak nem sérti meg - vallja a bíró. Kettő-kettes döntetlennél egyébként egy beszaladó néző (a vendégek szerint egy karsza­lagos rendező) megpróbálta megrúgni az egyik őcsényi lab­darúgót - sikertelenül. Zádori játékvezető elmondta, az esetet ő is látta, s rögzítette a jegyző­könyvben. Eseményben nem akadt tehát hiány, ám aligha ilyen izgal­makra vágyunk ... -teszi­Bozsér Gyuri ment, a nehéz örökség maradt A Szekszárdi Dózsa SE meg­szűnését követően, 1992 nyarán megalakult a Szekszárdi Pol­gári Sport Egyesület. Az első remek idény után a „hanyatlás” hónapjai következtek, s a ’94/95-ös bajnoki idény kezde­tén már az NB III. Dráva-cso- portjában találták magukat a szekszárdiak. A ’94-es év vé­gén újból nevet, és vezérkart váltott a klub, s Kniesz Mátyás edző vezetésével UFC néven nagy menetelésbe kezdett a megfiatalított együttes. Az idei évre is - nagyjából - sikerült együtt tartani a gárdát, és Botos Antal, az új vezető­edző joggal bízhatott az ered­ményes szereplésben. Az őszi idényben eleddig kissé rapszó- dikus teljesítményt nyújtott ugyan a pécsi mester legény­sége, ám pályaválasztóként - egyetlen döntetlen kivételével (Pécsi Postás 2-2) - minden mérkőzését megnyerte a me­gyeszékhely gárdája. A sike­rekben elévülhetetlen érdeme­ket szerzett Bozsér György, aki góljaival, játékával példát mu­tatott a fiatalabbaknak. Az egy­kor a Vasast is megjárt labda­rúgó - múlt péntek óta - a sió­foki drukkerek szívét igyekszik meghódítani. — Nehéz örökséget hagyott ránk a néhai SzPSE - mondja Pálfi János elnökségi tag, az UFC egyik fő támogatója. — Egy 1993-ban kötött szerződés alapján a Siófoki Bányász egy millió forinttal segítette az ak­kor igen csak pénztelen szek­szárdi klubot. Ennek fejében a Balaton-partiak 1998. decem­ber 31-ig szabadon igazolhat­nak a mindenkori SzPSE, majd UFC keretéből egy felnőtt, és három 21 éven aluli játékost. A siófokiak korábban már beje­Gulyás a legponterősebb magyar Férfi kosárlabda Európa-baj- noki középdöntő csoportmér­kőzésen: Magyarország­Finnország 89-77 (38-25). Miskolc, 1500 néző. V: Bubalo, Nowiczki. Magyarország: SITKU (15), Bencze (12), Góbi (6), GULYÁS (20), Mészáros Z. (4). Csere: RAJKÓ (10), Mérész (-), Boros (6), OROSZ (12), Czigler (4). Az elején ültek a ziccerek és a közép-távoli tempók. A lepat­tanók többségét a magyarok szerezték meg, majd fokozato­san elhúztak. A finnek nem ta­lálták a helyüket, átadásaik rendre célt tévesztettek. A haza­lentkeztek Mészáros Zsoltért, il­letve Cseke Lászlóért, ám ők nem kívántak távozni, s a Bá­nyász vezetői nem kötelezhették őket átigazolásra. A siófokiak néhány hete újból jelezték elő­vételi szándékukat. Ezúttal csa­patkapitányunkat, Bozsér Györgyöt szemelték ki, aki igent mondott a hívó szóra. Az átigazolással kapcsolatos tárgyalások azonban egy idő után zátonyra futottak. A siófo­kiak a szerződésben rögzített 250 ezer forintnál többet nem voltak hajlandók áldozni, az UFC pedig ragaszkodott a sza­bályzatban megadott „plafon­hoz”, a félmillióhoz. — Az NB I-es klub vezetése az MLSZ-nél is közben járt az ügyben, így kénytelenek voltunk aláírni a szerződést - folytatta Pálfi János. — Ekkor jöttek a képbe a györkönyiek. Miután tárgyalásokat folytattak a sió­fokiakkal, a Balaton-partiak ki­fizették az általunk kért 500 ez­ret, majd egy mérkőzésre köl­csönadták Bozjsért a Dráva- csoport listavezetőjének. Bozsér Gyuri ez év végéig írt alá Siófokra, s jövőre - 200 ezer forint ellenében - akár vissza is igazolható Szek- szárdra ... Addig az UFC jogi úton próbál megszabadulni a nehéz örökségtől. Bozsér Györgyöt már új ál­lomáshelyén értük utói: — Kedd óta vagyok a Bala- ton-parton, eddig két edzésen vettem részt, és nyugodtan mondhatom bírom erővel. Pergő iramú, labdás tréninget tartott ma Készéi Ferenc veze­tőedző, nagyjából olyat, mint amilyeneket Szekszárdon végez­tem. Siófokon a gól és önbiza­lom hiánycikk, s éppen e két do­log az, amiben én - és ezt Botos Antalnak köszönhetem - jelen­leg kellően fel vagyok „szeret­kezve”. A nyári nagy játékos­mozgás után már senki sem kapja fel a fejét, ha új labda­rúgó érkezik, leendőjátékostár­saim közömbösen fogadták ide­jövetelem. Szerencsére akad néhány játékos - így Koltai a Vasasból —, akit „régről” isme­rek. Beszélgettem Készéi Fe­renccel, s úgy vélem a hétvégén - kezdőként, vagy tartalékként, még nem tudom - mindenkép­pen pályára lépek a Stadler el­len. Szeretnék az őszi idény hát­ralévő öt mérkőzésén minél többet és minél jobban játszani, legjobb tudásom szerint segí­teni új csapatomat.- fekete ­iák akár nagyobb előnyre is szert tehettek volna, de kihagy­ták büntetőiket. Szünet után nem várt fordulat következett: a magyarok fölényeskedtek, s ez majdnem megbosszulta magát. Az északiak a 29. percben egyenlítettek (44-44), a hajrá­ban megrázták magukat a mie­ink, s nagy csatában nyertek. Röplabda Biztató játék, paksi ezüsttel A szegedi Országos Röplabda Fesztiválon két paksi leány csapat is részt vett. A minik (5- 6. osztályosok) mezőnyében a Duna-partiak a tizenhetedik he­lyet szerezték meg, biztató já­tékkal. Az atomváros serdülő csa­pata színvonalas, nagy csaták után a dobogó második helyére állhatott fel. A lányok játéka bizakodásra ad okot az Orszá­gos Serdülő Kupa előtt. Az ezüstérmes csapat tagjai: Balczó Noémi, Dercze Ágnes, Hudák Zita, Zubor Enikő, Ma- darasi Fruzsina, Dömötör Tí­mea, Varga Kata, Fenyvesi Helga, Murai Krisztina. A me­zőny legjobb ütőjátékosának Zubor Enikő bizonyult. Faustino Asprilla dicséretétől hangos a brit sportsajtó A kedd esti, számunkra igen­csak szomorú, 4-0-ás angol győzelemmel befejeződött Newcastle United-Ferencvá- ros UEFA-kupa találkozó után Faustino Asprilla dicséretétől volt hangos a szerdai brit sportsajtó, amely egyértel­műen a hazaiak egyébként meglehetősen „zűrös életű” kolumbiai gólgyárosának tu­lajdonítja, hogy a csapat egyál­talán bennmaradt a harmadik­számú európai labdarúgó kupa küzdelmeiben. A The Times sportrovatának elemzése megállapítja: a sérült Shearert helyettesítő Asprilla kedd esti „kétgólos” teljesít­ménye gyakorlatilag elhallgat­tatta azokat a hangokat, ame­lyek szerint a csatár napjai meg voltak számlálva az együttes­ben. Maga Kevin Keegan ve­zetőedző is - aki a 90 perc előtt állítólag már „kirúgással” fe­nyegette a nehezen fegyel­mezhető játékost - úgy nyilat­kozott, hogy „Tinó összesze­dettebb volt mint valaha, eddigi legjobb formáját mu­tatta a klubban. Talán túl sok lenne ugyanezt a szintet kérni tőle minden héten, de nekem már ez is megteszi”. A The Times szerint Asp­rilla első gólja után „félelem ült ki a magyar játékosok ar­cára, s ettől fogva már csak az volt a kérdés, hogy a New­castle milyen arányban győz”. A „szambasztár szupershow- jaként” jellemezte a kedd esti mérkőzést a legolvasottabb brit bulvárlap, a The Sun is. A The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív napilap egyenesen arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy „még az ötvenes évek nagy magyar válogatottjának is komoly erő­feszítésébe került volna, ha a Newcastle fiesztájánál valami jobbat akart volna bemutatni”. A lap szerint „ma Európában nem lehet jobb futballt találni annál, amit a Newcastle pro­dukált”. Az elemzés egyetértőleg idézte Keegant, aki a követ­kező forduló sorsolásával kap­csolatban kijelentette: több bámulatos csapat is a poron­don maradt, „de a legbámula­tosabb mind közül a New­castle”. Egy biztos, az önbizalom az élet bármely területén hasznos dolog...-es-

Next

/
Thumbnails
Contents