Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-30 / 253. szám

GÁGOGÓ LÚDTALPAK A PAD ALATT (3. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORN Y A, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. OKTÓBER 30. SZERDA ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM ■■■ Megemlékezés Várdombon, Pörbölyön Hősök könyve Várdombon Az első- és második világ­háború várdombi áldozata­inak tiszteletére emlék­könyv készült. A Hősök könyvébe az elesett kato­nákról fellelt adatok kerül­tek, így például a rendfoko­zat, a foglalkozás, a szüle­tési-elhalálozási adatok, ki, hol, mikor volt katona, és hol esett el. Az adatok sajnos nem telje­sek, különösen az első világ­háborúban elesett katonák adatai hiányosak. A hozzátar­tozóktól, ismerősöktől vár se­gítséget az önkormányzat, il­letve az egyházközség, hogy ezzel a Hősök könyve még teljesebb legyen. A várdombi önkormányzat hagyományt kíván teremteni azzal, hogy halottak napjára a Hősök könyvét a temetői ká­polnába helyezi el, ekkor a hozzátartozók, ismerősök is beletekinthetnek. A könyv végleges helye a templomban lesz. A halottak-napi megem­lékezés keretében - mely no­vember 2-án, szombaton, dél­után 16 órakor a várdombi temető ravatalozójában lesz - Herendi János kanonok-plé­bános áldja meg az emlék­könyvet. Pörbölyön ugyancsak no­vember 2-án, délután 16 óra­kor halottak-napi emlékműsor tartanak a temetőben.- péteri ­Iskola a Gyermekek Házában Szekszárd város közgyűlése tegnap úgy döntött, hogy a katolikus iskola az 1997/98- as tanévtől kezdődően a Gyermekek Házában mű­ködjön. A közgyűlés a Gyermekek Házában az önkormányzat részvételével vegyes tulajdon kialakítását hosszabb távon nem támo­gatja. Éppen ezért Kocsis Imre An­tal polgármester tárgyalásokat kezd az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregá­ciójával és a Pécsi Püspök­séggel az ingatlan átadáshoz szükséges megállapodás elő­készítése céljából. Dr. Vadas Ferenc indítványa alapján a testület egyetértett azzal, hogy továbbra is meg kell őrizni a Gyermekek Háza alapfeladatait, tevékenységi körét, s ugyanígy szükséges - idézet a határozatból - „kö­zösségi tereinek” biztosítása. A képviselők elvetették azt a kérelmet, mely a volt TÁEV területét érintené, ahol is megszűnt volna a sportpálya és az azt övező zöldterület. A város környezeti állapotát részletező előteijesztés több hozzászólást is kiváltott: Né­meth Zoltán sürgette az új szemétlerakó kialakítását, Nyerges Tibor pedig - a Ke- selyűsi út két szélén fellelhető szeméthalmok elrettentő lát­ványát ecsetelve - a szemlé­letváltozás szükségességére hívta fel a figyelmet. A városatyák döntése alap­ján egyelőre 500 ezer forint támogatásban részesült a he­lyi roma inkubátorház terve. Éz a kezdeményezés a roma polgárosodás céljait szol­gálná. Az „igen” szavazáshoz mindenesetre szükség volt arra a határozatra, mely a pénzügyi bizottság szünetben összehívott ülésén született meg: itt dőlt el, hogy - pél­dául részvényértékesítés által - van esély a költségvetés be­vételi oldalának 32 millió fo­rinttal történő növelésére. Ez tenné egyébként lehetővé a volt gondozási központ meg­vásárlását is: a 25 millió fo­rintos ingatlanra az önkor­mányzatnak elővételi joga van. A közgyűlés elfogadta a közmeghallgatás időpontját is: a közügyek iránt érdeklődő polgárok november 28-án, 17 órai kezdettel találkozhatnak a képviselőkkel a városháza konferencia-termében, -szá­Vetik a búzát Hadocsán. Az Igazság Mezőgazdasági Szövetkezet hatszáz hektárt szán a jövő évben kenyérgabonának, ebből négyszáz hektáron már földbe került a vetőmag, sőt az október első hetében elvetett már „szépen sorol” — ahogy Csekő József agronómus fogalmazott. Ugyancsak kikelt az őszi vetések közül ötven hektáron az árpa és százötven hektáron a repce is. A vetést saját gépeivel végzi a szövetkezet. Közben folyik a kukorica és a cukorrépa betakarítása. Gondot jelent a madocsaiak számára is az idei burgonyatermés értékesítése, a nevetségesen alacsony árak miatt. fotó: gottvald károly Változtatni, de ne kézfogóval! Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, hétfőn dél­után ülésezett a dombóvári önkormányzati képviselőtestület. Az ülés egyik legfontosabb, tizenhárom munkavállalót és a vá­ros, illetve városkörnyék művelődésre vágyó polgárait érintő témája a városi művelődési ház szervezeti átalakítása volt. Mint azt az előterjesztő, Tóth Attila polgármester elmondta, az intézmény működési formá­jának megváltoztatása az ön- kormányzat korábbi szándéká­val egyezik, s arról, hogy az új, a közhasznú társasági forma le­gyen a művelődési ház dolgo­Tegnap este Szekszárdra hívta össze a megyei gazdakörök szövetsége felügyelő bizottsá­gának elnöke, Wolf Sándomé a küldöttgyűlést, melyre nagy számmal jöttek el a megye kü­lönböző településeiről a gazda­körök tagjai és elnökei. A kül­döttgyűlés témája elsősorban a gazdakörök megyei szövetsé­zói együtt határoztak. Az elő­terjesztés szerint a város nem menekülne el a kultúra finan­szírozásától sem, hiszen azon túl, hogy az épület tulajdonában maradna, s azt a Kht. dolgozói­nak térítésmentesen rendelke­zésére bocsátaná, még a gazda­gének pénzügyi-gazdasági te­vékenysége lett volna. Azonban a jelenlévő jogász - akit Bálint Zoltán elnök hívott meg az ülésre - elmondta, hogy a jelen­lévők nem tarthatnak küldött- gyűlést, mert ezt nem a gazda­körök elnöksége hívta össze, legfeljebb tanácskozásról eshet szó, ami egyben azt is jelenti, sági társaságban is fő tulajdo­nosi szerepet vállalna úgy, hogy a Kht-be a megmaradó dolgozók végkielégítésük ösz- szegével teremtenék meg tulaj­donosi státuszukat. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, hogy a művelődési ház 13 dolgozójából erre heten vál­lalkoznának, amit jelentősen módosíthatna az, ha a művelő­dési házat a könyvtárral össze­vonva alakítanák át. (Folytatás a 4. oldalon.) hogy sem határozati javaslattal nem élhetnek a megjelentek, és vezetők leváltására sem tehet­nek javaslatot. A gazdák többsége ezt na­gyon nehezményezte, így indu­latos felszólalásökkal próbált valódi vagy vélt igazának han­got adni. (Folytatás a 2. oldalon.) Röviden „Az osztályfőnöki tevé­kenység jövője a NAT be­vezetése után” - ezzel a címmel szervez tanácsko­zást a Kisiskolák Tolna Me­gyei Szövetsége Szekszár­dion, a Gyermekek Házában október 30-án 13.30-tól. A szövetséghez tartozó isko­lákból 30 osztályfőnök részvételére számítanak. A szövetkezetek és Európa címmel regionális ülést tart Budapesten a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége. A tanácskozáson részt vesz Brauer János, a Völgységi Takarékszövetkezet ügyve­zető igazgatója, az Országos Takarékszövetkezeti Szö­vetség alelnöke. Ügyes kezek címmel kéz- művesfoglalkozás-sorozat indul gyermekek számára a tolnai művelődési házban, minden hónap utolsó csütör­tökén. Az október 31-i, 15 órakor kezdődő foglalkozá­son nemezelésre kerül sor. Gazdagyűlés, heves indulatokkal Országos verseny a Kolpingban. A centenáriumi ünnepséghez, illetve a Kolping iskola 5 éves évfordulójához kapcsolódóan a Kolping iskolák országos találkozóját rendezték meg Szekszárdon. (Folytatás a 3. oldalon.) fotó: bakó jenó A tengelici vízprobléma tanulságai Unokáink is inni fogják (a levét) A tengeliciek - az ivóvízhálózat szennyeződése miatt - szep­tember elején egy hétig lajtos kocsikból kapták az ivóvizet. A problémát ugyan elhárították, ám a tengelicihez hasonló gond - részben a lakosság káros „spórolási” gyakorlata miatt - bár­hol előfordulhat. A szennyvíz eredetű baktériu­mok megjelenését - mint ko­rábban megírtuk - augusztus elején észlelték Tengelic, Va­dászmajor, Júliamajor, Kis- hídja, Felsőtengelic és Puszta- hencse település(rész)eken. Hamar kiderült, hogy nem a víznyerő kutakkal, hanem a ve­zetékhálózaton van a probléma. A tolnai vízmű által többször is elvégzett fertőtlenítések, háló­zat átmosások azonban nem hozták meg a várt eredményt. A vízmű nem folytatott struccpo­litikát, a nagyobb baj megelő­zésére - az ÁNTSZ-szel együttműködve - nyíltan, hatá­rozottan lépett fel. A szennye­zőforrás kiküszöbölésére a vízmű szakemberei 80-100 da­rab visszacsapó szelepet építet­tek a hálózatba, elsősorban azon ingatlanoknál, ahol állat­tartással foglalkoznak. Használaton kívüli szaka­szokat zártak ki, tűzcsapokat építettek be a hatékonyabb há­lózatöblítés érdekében, a ter­melő kutakhoz mobil klórozót telepítettek. Új, aknás mintavé­teli helyeket alakítottak ki. A beavatkozások kb. 1 millió Ft- ba kerültek. Az intézkedések eredménnyel jártak, egy hét múltán újra iható lett a tengelici víz, amit az azóta vett öt víz­minta eredménye is megerősít. Azt azonban most sem tudni, hogy pontosan mely intézkedés hozott sikert, hogy mi volt a szennyezés forrása. Nem kizárt, hogy a baktériumok talajvízre telepített saját vízellátó rend­szerből származtak, de okoz­hatta a problémát hálózati hiba is. Az mindenesetre figyelmez­tető, hogy a megye egyik leg­jobb ivóvizeként számontartott tengelici víznél is rövid idő alatt nagymértékű vízminőség romlás következett be. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents