Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-28 / 251. szám

1996. október 28., hétfő 3. oldal Megyei Körkép Szüreti mulatság Majoson A korábban élt hagyományt tavaly óta ismét ápolják Majoson. Idén második al­kalommal rendezték meg a több, mint tíz éve megszűnt szüreti felvonulást és bált. A Majosért Alapítvány a helyi fiatalok lelkes támoga­tásával rendezte meg az ün­nepet. Szombaton délután német és székely népviseleti ruhába öltözött fiatalemberek és leányok hintóztak, illetve kocsikáztak végig a falun. Kakasdról is érkeztek vendé­gek. A fuvarosok egy napra félretették munkájukat, szíve­sen vállalták az ünnepi mene­tet. A felvonulók két hintón és hét kocsival a sportpályától indultak és szinte minden ut­cát érintettek. Az emberek sok helyütt várták a vonuló­kat, vendégül látták őket ital­lal, süteménnyel. A szüreti mulatság jól sikerült bállal zá­rult Majoson. -Z -s A nyugdíjasok voltak a legaktívabbak Tolnán Félsikerű rendrakási akció Nem hozott teljes sikert a tolnai temető rendberaká­sára meghirdetett társa­dalmi munka-akció. Az elő­zetes elképzelések szerint szombaton eltűnt volna az összes szeméthalom a teme­tőből. Nem így történt. A legnagyobb elismerés min­denképpen azt a huszonöt idős embert (és egy hozzájuk csatlakozó fiatalt) illeti, aki a tolnai nyugdíjas érdekszövet­ség szervezésében egész dél­előtt kézzel, kosárral, vödör­rel hordta a szemetet két pót­kocsira, amelyeket Kárpáti András gazdálkodó biztosí­tott. Dolgozott a termelőszö­vetkezet markolója, és a Ge­menc Ipari Szövetkezet ra­kodójárműve is. (Utóbbi pén­teken és a tervek szerint ma is folytatja a rendrakást, csak­úgy, mint a nyugdíjasok.) Az akciónak természetesen van látszata, ám a szemét mennyisége túlságosan sok volt, az áldozatkész munka el­lenére továbbra sincs teljes rend a temetőben. Gondot okoz, hogy bizonyos helyekre a gépek nem tudnak beállni. Dr. Saramó Mártának, a szállítást szervező Keresztény Értelmiségiek Szövetsége el­nökének véleménye szerint a temető rendjét nem az ilyen eseti akciókkal kellene bizto­sítani, hanem végre hosszú­távú megoldást kellene találni a problémára.-ts­A magyarságról Pakson Mit adott a magyarság a vi­lágnak? címmel dr. Kiszely István antropológus tart elő­adást október 30-án, szerdán 18 órai kezdettel Pakson a művelődési központban, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége rendezésében. Barátkozunk egy térplasztikával Új köztéri alkotással gyarapodott Szekszárd. Az emberek most ismerkednek vele, körbejárják, megnézik, beszélnek róla. Van akinek tetszik, van akinek nem, van aki érti, s van aki az első pillanatban értetlenül áll meg előtte. De de megáll. Valakik két szál virágot is elhelyeztek rajta, tehát kezd a tér, a város részévé válni. Farkas Pál szobrászművész tervezte-álmodta meg a Liszt téren felállított térplasztikát, vagy sajátos millecentenári- umi emlékművet. A közremű­ködésre felkérte Adorjáni Endre szobrászművészt. Hogy ők az alkotók, az pillanatnyi­lag még nem olvasható a munkán, mert még nincs a he­lyén a tábla. Arra a megjegyzésre, mintha kicsit kopár lenne az emlékmű. Farkas Pál határo­zottan tiltakozik, mondván, hogy a bányából gondosan ki­válogatott kövek a faragások­kal önmagukban is kifejezik az idők egymásra rakódott ré­tegeit. A többi már csak magyará­zat, ha tetszik, dísz a kompo­zíción, hogy a néző-használó számára „olvashatóbb” legyen mű. Nem 1100, hanem sokkal több évről van szó, hisz avar motívummal „kezdődik” a szobor. Az viszont igaz mondta, hogy még továbbfejlődik a mű. Jelenleg még hiányoznak róla motívumok, amelyek a város és a települések kapcso­latát szimbolizálják. Tolna megye nyolcvan településének van meg a pecsétje, elkészítik valamennyinek a bronz le­nyomatát, még csak a fele van a helyén. A hiányzóak jövő márciusig, vagy legkésőbb akkor rákerülnek az alkotásra. Azért fogalmaz ilyen óvato­san, mert most is a zord időjá­rás akadályozta meg, hogy minden részlet időben a he­lyére kerüljön. A képen is látható egyik szép részletről, az ezer évre utaló román oszlopról és a tö­rött harangról - amelyben nem véletlenül van kő - hosszan beszélt a művész. A harangot nem csinálta, hanem találta. Törött, tehát néma. Az oszlop, ami mindig az erőt, a bizton­ságot, az összefogottságot jel­képezi, a törött haranggal együtt jelentheti akár a győz­tes forradalmakat és a levert szabadságharcokat is. Szép a szürke térben a fehér térplasztika, amelynek asszi- metriája, itt-ott lejtős szerke­zete kellemesen oldja a kör­nyező épületek klinker-szigo- rúságát is. Farkas Pál azt is elmondta, külön örül annak, hogy egy lépéssel megint közelebb ju­tott kedvenc tervéhez. E sze­rint a Béla tértől a Múzeumig vezető belváros egyfajta szo­borpark lenne, pontosabban szólva olyan térplasztika- rendszer, amely meghatározza a belváros hangulatát. A mű­alkotások sora egyszerre teszi a várost széppé,, otthonossá, és egyedivé. Ihárosi Ibolya FOTÓ: BAKÓ JENŐ Hírek Vöfélybúcsúztatót tartottak Tevelen Vőfély búcsúztatót tartottak szombaton Tevelen. Az öt­vennégy esztendős kisdo- rogi Csongrádi István - aki „civilben” traktoros - most „hivatalosan” abbahagyja a vőfélykedést. Ebből az alka­lomból találkozót szervezett azoknak, akiknek lakodal­mában ő volt a házigazda. A meghívást több mint százan fogadták el. Testületi ülés Tamásiban A városi hegyközség műkö­désének tapasztalatairól, a polgármesterre átruházott szociális, egészségügyi, va­lamint a gyermek- és ifjú­ságvédelmi ellátásról hang­zik el beszámoló a képvi­selő-testület október 31-i ülésén, melyen szó lesz a Tourinform-iroda létrehozá­sáról, és a tamási Cigány Kisebbségi Önkormányzat­tal kötendő együttműködési megállapodásról is. Önkéntes véradás lesz Kölesden Október 29-én, azaz kedden önkéntes véradónapot tarta­nak Kölesden, a művelődési házban. Az egészséges, em­bertársaikon segíteni kívánó polgárokat délelőtt 9-től délután 4 óráig várják. Találták... Kulcscsomót találtak szom­baton este Szekszárdon, a Művészetek Háza előtt. Tu­lajdonosa átveheti a szer­kesztőség portáján. Kórházért tüntettek Pincehelyen Aki kiállt a kórházért nagy tapsot kapott. fotó: bakó jenó (Folytatás az 1■ oldalról.) A tüntetésre kapott meghívás­nak többen nem tettek eleget: Szabó György népjóléti minisz­ter, Bach József, a megyei ön- kormányzat elnöke, dr. Brázay László, megyei tisztifőorvos és dr. Arbanász Gyula, a megyei közgyűlés egészségügyi bizott­ságának elnöke. A pincehelyi kórház egészségügyi szakszer­vezetének képviseletében fel­szólaló Gonda Hedvig kijelen­tette: „ők azok, akik a fejünk fe­lett döntöttek”. Azt javaslom a megyei vezetőknek - mondta -, hogy Ozorán üljenek be a men­tőautóba, és zötykölődjenek a szekszárdi és a dombóvári kór­házig. A szónok kritikával il­lette a kormányt is, amely sze­rint „a racionalizálás célja, hogy csökkentse a területi és színvonalbeli különbségeket az egészségügyben, de be kell val­lani, hogy nem modernizáció­ról, hanem pénzügyi indokú le­építésről van szó”. Dr. Váradi József, a kórház megbízott igazgatója a népjóléti tárca ve­zetőjével való találkozásra utalva elmondta: maga a mi­niszter sem értette, miért ilyen döntés született a Tolna megyei egyeztető fórumon. Emlékezte­tett arra: Veszprém megyében a zirci és a várpalotai kórház egyesítésével meg tudták men­teni a zirci intézményt. Feliin­ger Károlyné, Tamási polgár- mestere Bach József és Brázay László a sajtóban megjelent ér­veire reagálva kijelentette: a kényszerű döntéseket Tamási­ban kellett meghozni pénz és mozgástér híján. Arra, misze­rint Tamási nem segítette kór­házát, kérdéssel válaszolt: hol van ma olyan önkormányzat amely több tíz millió forintot képes áldozni e célra? Tamási nem volt ilyen helyzetben - szögezte le. Kifejtette, hogy az egyeztető fórumokon a tamási önkormányzat mindenki szá­mára ellenérdekeltté vált. Fel­iinger Károlyné beszédét több ízben szakították félbe bekiabá­lások, mint ahogy dr. Benkó' András országgyűlési képviselő felszólalását is hangos nemtet­szés kísérte. Benkő András Horn Gyula miniszterelnökhöz írt levelét olvasta fel. A levél leszögezi: az érdekegyeztetésen a megyei kórházhoz tartozó or- voslobby intézményszemlélete érvényesült, és a megye északi részén élő emberek a döntéssel még nehezebb helyzetbe kerül­tek. A képviselő azt javasolja, hogy a kórház működését hosz­szabbítsák meg, és valódi ér­dekegyeztetést sürget. Tapsvi­har fogadta dr. Dávid Ibolya az MDF parlamenti frakcióvezető­helyettesének színrelépését. A képviselőnő kijelentette: aki azt mondja, hogy a pincehelyi kór­házat szakmai indokok alapján kell megszüntetni, az hazudik. A népjóléti miniszter egysze- mélyben hozta meg döntését, ezzel egy kegyetlen pénzügyi politika végrehajtója lett. Fel­olvasták Bach József a megje­lentekhez írott levelét. A me­gyei közgyűlés elnöke ebben kifejezésre juttatta megértését a dolgozók és a lakosság a válto­zástól való félelme iránt, „még akkor is, ha ez a változás elő­nyös lesz”. Hangot adott meg­győződésének, miszerint a Tolna Megyei Önkormányzat döntése megalapozott volt, a kórház megmentését pedig a tamási önkormányzat késleke­dése nehezítette. Szintén levél­ben fordult a demonstráció résztvevőihez a Tolna Megyei Orvoskamara elnöke és titkára, leszögezve, hogy a kamara kezdettől elhatárolódott a mi­niszteri rendelettől, és kifejez­ték szolidaritásukat az itt élők­kel. (tf) Kincstári Takarékjegy Ez az amit bármikor kiválthat, és bármikor visszaválthat. Ez az a rugalmas értékpapír, melynek megbízhatóságát az állam garan­tálja. Ez az a kamatkonstrukció, mely lép­csőzetességével kedvező feltételeket bizto­sít. Ez az a néhány érv, amiért Ön is a Kincs­tári Takarékjegyet részesíti előnyben. Állampapír a postán. A Kincstári Takarék­jegy folyamatosan váltható és visszavált­ható több mint 2600 postán. Címletek: 10.000 Ft, 50.000 Ft, 100.000 Ft, 500.000 Ft. • 1 éves futamidő • a futamidő alatt ked­vező, lépcsős kamatozás. MAÍiYAR \IPAPÍR : A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents