Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

1996. október 1., kedd 3. oldal Megyei Körkép Mi lett volna, ha a rendőr visszalő? Zsarolás Kaposszekcsőn Csak az intézkedő rendőr lélekjelenlétén múlott, hogy nem lett emberhalál a zsaro­lási ügy vége. A zsaroló társa, egy szolgálatban lévő biztonsági őr ugyanis másfél méter távolságból célzott lövést adott le az intézkedő törzsőrmesterre. Csak a rendőr lélekjelenlétén mú­lott, hogy nem lőtte le ka­pásból a támadót, amihez az adott helyzetben minden joga meglett volna. Történt, hogy egy kaposszek- csői vállalkozó a közelmúlt­ban géppel írott zsaroló leve­let kapott. Ebben az ismeret­len személy különféle atroci­tásokat helyezett kilátásba amelyek a vállalkozót és csa­ládját érik, ha a megadott he­lyen és időben nem tesz le kétszázezer forintot. Az is benne volt a levélben, hogy ha a rendőrséghez mer fordulni, akkor megölik. A zsaroló a későbbiekben tele­fonon naponta többször is megfenyegette a vállalkozót. A megjelölt bokros, bozótos helyen éjjel tizenegykor kel­lett a pénzzel a táskát elhe­lyezni. Az első időpont múlt szombaton éjjel tizenegy óra volt, majd ezt később vasárnap éjszakára módosította a zsa­roló. A vállalkozó persze a rendőrséghez fordult, akiket a második időpont sem ért ké­születlenül. Tették mindezt olyan módon, hogy a zsaroló, aki a találkozóra másodma­gával érkezett, semmit sem vett észre. A rendőrök akkor csaptak le, amikor a táska már a zsa­roló kezében volt. Ekkor tör­tént, hogy társa, akiről később kiderült, hogy szolgálatban lévő biztonsági őr, közelről, célzott lövést adott le a rend­őrre. Aki nem viszonozta a tüzet, pedig megehette volna. Ha a rendőrnek kicsit rosz- szabbak az idegei, ha nem biztos annyira önmagában és társaiban, hogy fegyver nél­kül is ártalmatlanná tudják tenni a támadót, illetve a zsa­rolót, akkor emberhalál lehe­tett volna a zsarolási ügy vége. Csak a szerencséjén múlott, hogy megúszta. Végül, rövid üldözés után mindkét személyt elfogták a rendőrök. Az ügy részleteire a későbbiekben még visszaté­rünk. -i­Rajztagozatosok kiállítása Bátaszéken Hagyomány, hogy az iskolai tanév kezdetekor az előző év legsikeresebb gyermekmun­káit bemutatják a bátaszéki nagyközönségnek. A kiállítás- művelődési házban látható- anyagából hiányoznak az országos és nemzetközi pá­lyázatra beküldött munkák, nem érkeztek még vissza. A témában és technikában - például grafikák, linómetsze­tek - is különböző munkákat az általános iskola 1-4. osztá­lyos rajztagozatosai készítet­ték, játékos, képzeletet meg­mozgató formában. Több­nyire meséket, verseket il­lusztráltak az alkotásokon a gyerekek, mint például „Sze- retetbolygóról jöttem”, „A jövő” címmel. A képek mel­lett domborművek, színes gipszmaszkok, karácsonyi témájú figurák árulkodnak a gyerekek kézügyességéről. A gyermekek munkáiból összeállított kiállítást Kovács Ferenc festőművész nyitotta meg. A bemutatót október 9- ig láthatja a közönség. Felvé­telünkön Orsós Mária 4. b. osztályos munkáját örökítet­tük meg. Zomba németországi vendégeit fogadta tegnap Temesi Agnes, a Tolna Megyei Köz­gyűlés alelnöke (középen). A Baden-Württenberg tartománybeli Neckarems-Remsek Hagyo­mányvédő Egyesület 13 fős küldöttsége a zombai önkormányzat meghívására érkezett a köz­ségben a hétvégén megrendezett szüreti napok ünnepségeire. A 13 főből álló delegáció tagjai népviseletben részt vettek a szüreti felvonuláson Zomba partnertelepülésének, Orosházának a küldöttségével együtt. A német vendégek a megyei közgyűlés alelnökénél tett látogatás után Szulimán Ferenc zombai polgármester társaságában megtekintették Szekszárd nevezetessé­geit, majd az Aliscavin Rt-nél, illetve az Aranyfürt TSZ-nél ízelítőt kaptak a történelmi borvidék válogatott nedűiből. fotó: bakó jenő Házikerti praktikák Rendkívüli teendők a házikertekben A bőséges augusztus-szeptem­beri csapadékmennyiség már csaknem elérte a vidékünkön jellemző egész éves átlagot. A talajok telítettsége magas. Nagy a veszélye a téli csapadék, a ta­vaszi hóolvadék megfolyásá- nak, ezért most különös jelen­tősége van a nagyrészt lejtős te­rületeken fekvő zöldséges- és szőlőskertekben a vízfogó göd- röcskék, árkok ásásának a mi­nél több csapadékvíz hosszabb távú megmentése érdekében. Az átázott talaj jó hővezető, ezért különösen ajánlatos a fia­tal fák gyökérzete fagykároso­dásának megelőzésére a fák al­jának bőséges avarral, kaszá­lókkal, szalmás trágyával vagy akár csupán szalmával való be- terítése. Arra ügyeljünk, hogy így a mulcsozásra használt - főképpen avar - ne legyen nö­vényi kórokozókkal (monília, tafrina, varasodás, stb.) fertő­zött. Célszerű a takaróréteget réz és kén hatóanyagú permet- lével lepermetezni. Előre látható, hogy az átázott kerti talajokon nem lesz lehető­ség az őszi talajmunka elvégzé­sére, ezért ez tavaszra marad. Ha ez bekövetkezik, nagyon fontos, hogy a csapadékos idő­járás hatására különösen inten­zív növekedésnek indult magér­lelő gyomokat (főként disznó- paréj, libatop, aprószulák, par­lagfű, keserűfű) legalább ki­csapkodjuk és eltávolítsuk, mert magjukat hullatva renge­teg keserűséget okozhatnak a jövő tavasszal és kora nyáron. Lombhullás után, még a fa­gyok beállta előtt feltétlenül permetezzük le réztartalmú sze­rekkel meggy- és őszibarackfá­inkat. Legjobb a hagyományos módszerrel elkészített bordói lé - mésztej és rézgálic - mert a mész tartósan helyben tartja a gombás betegségek leghatéko­nyabb ellenszerét, a rezet. Ezt megelőzően a moníliás és tafri- nás avart távolítsuk el a fák alól, és semmisítsük meg, hogy a lehulló permedé még azok he­lyére is hatással lehessen. Célszerű, ha a téli kemény fagy és napfény ellentétes hő­hatásának kitett gyümölcsfatör­zseket fehérre bemeszeljük, hogy az az átfagyott fatörzset érő, felmelegítő és repesztő napfényt visszaverje. A beme- szelésnek kártevőriasztó hatása is van. A betárolásra kerülő, az idén sajnos túlnyomóan sáros bur­gonya és gyökérféléket lehető­leg ne mossuk meg, hanem csak megszárítva a sarat, földet óvatosan, sérülést nem ejtve dörzsöljük le, mert ezzel nyúj­tunk legkevesebb életteret a baktériumos és gombás fertő­zéseknek. Szakái László A / DEDASZ részvénycsere-akció Az APV Rt. ezúttal a Dél-dunántúli Áramszolgál­tató Rt. részvényeinek 8 százalékát ajánlja fel a kárpótlási jegyek tulajdonosainak. Kamarás Miklós, az APV Rt. vezérigazgató-he­lyettese elmondta, 2,38 milliárd forint névértékű részvénycsomagot kínálnak fel. Az október 7-től 24-ig tartó jegyzési időszak alatt a jegytulajdono­sok 20 ezer forint címletértékű kárpótlási jegyért 3 darab, egyenként 10 ezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvényt igényelhetnek. A felajánlott részvények 43 százalékánál a bel­földi kárpótoltak, 21 százalékánál pedig a külföldi alanyi jogú kárpótoltak élveznek elsőbbséget. A felajánlott mennyiségből az alanyi kárpótoltak mellett 10,4 százaléknyi részvényt a kárpótlási- jegy-hasznosító társaságok jegyezhetnek le, 16 százalékot az önkormányzatok, 9,6 százalékot pe­dig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szá­mára különítenek el. A részvénycserét ezúttal is az OTP Bróker Rt. fiókjai bonyolítják le. Hírek Hulla a szekszárdi letérnél Lakossági bejelentés nyomán ismeretlen férfi holttestét ta­lálták meg a rendőrök tegnap délután Szekszárdon, a pa- rásztai lőtér közelében. Az előzetes vizsgálatok kizárják a bűncselekmény lehetősé­gét. Közigazgatási továbbképzés A Tolna Megyei Közigazga­tási Hivatal szervezési és költségvetési főosztálya ren­dezi azt a szakmai tovább­képzést, melynek keretében ma Szekszárdon, a régi vár- megyeháza nagytermében két előadást hallgathatnak meg a résztvevők. Elsőként dr. Kiss László, a JPTE tanára az ön- kormányzati működésről, majd dr. Balázs István kor­mányfőtanácsadó a közigaz­gatás korszerűsítésének kér­déseiről ad tájékoztatást. Pakson változik a nyitvatartás Változik a nyitva tartás rendje Pakson a Városi Könyvtárban. Október 1-től kezdődően hétfőnként dél­után 13 órától 18 óra 30 per­cig, keddtől péntekig délelőtt fél kilenctől délután fél hétig, szombaton pedig reggel nyolctól fél egyig várja az ol­vasóközönséget az intéz­mény. Diákműsor az időseknek Az idősek világnapja alkal­mából a szekszárdi Speciális Általános Iskola diákjai ad­nak ma műsort a dr. Kelemen József Idősek Otthonában 14 órai kezdettel. Három kamara közös fóruma Az agrár-, a kézműves- vala­mint a kereskedelmi és ipar­kamara, megyei szinten egy­séges szakképzési koncepció kidolgozására készül. Ezt elő­segítendő fórumot tartanak a szekszárdi Sajtóház II. emele­tén (a kézműves kamara okta­tótermében), október 3-án 9 órai kezdettel. Szó lesz a szakmunkástanulók beiskolá­zásáról, a szakmai gyakorlatot biztosító képzőhelyek, műhe­lyek minősítéséről, és a vizs­gákkal kapcsolatos kamarai teendőkről. A rendezvényre meghívták a megye szak­képző iskoláinak igazgatóit, valamint önkormányzati és pedagógiai intézeti szakem­bereket. Házasodik két megye rendőrsége (Folytatás az I■ oldalról.) Választ kell kapni arra is, hogy két megyei kapitányságot kell-e fenntar­tani egy főkapitánnyal, vagy a két me­gyének irányító apparátusát össze­vonva és felszámolva egy megyei fő- kapitányságot kell-e létrehozni a kapi­tányságok nagyobb önállósága mellett. Ezek mellett még sok kérdés adódik, amire majd fél év múlva választ kell adnom. Ez a megbízatás olyan szakmai ki­hívást jelentett, amit visszautasítani nem tudtam sem szakmai, sem más okokat felhozva, s holnaptól fel kell húznom a kesztyűt, bár őszintén meg­mondva semmilyen elképzelésem nincs arról, hogy egy ember miként ülhet meg egyszerre két főkapitányi széket. Azt hiszem, az élet fogja ennek kialakítani a gyakorlatát és rendjét. Annyi bizonyos, hogy az első időben sokkal több időt fogok Fejér megyé­ben tölteni, hiszen Tolnát pontosan ismerem, s itt nélkülem is működnek azok a mechanizmusok, amelyek Tolna megye eredményeit nélkülem is tartósan biztosítani tudják. Elsősorban tehát szeretném megismerni Fejér me­gye rendőri állományát, lakosságát, bűnözését, struktúráját, s még sok mindent ahhoz, hogy véleményt mondhassak arról, hogy miként lehet, vagy lehetséges-e egyáltalán ezt a fajta közigazgatási korszerűsítést véghez vinni.- Tolna megye évek óta a legered­ményesebb a bűnfelderítésben. So­mogy vagy Baranya megye pedig in­kább kívánkozik egy közigazgatási egységbe megyénkkel, mint Fejér. Van-e összefüggés Tolna eredményes­ségének ahhoz, hogy a talán kevésbé egyértelműen adódó fókapitánysági társulást hozzák létre Fejér megyével?- Közigazgatási szempontból én is könnyebben el tudnék képzelni egy Somogy-Baranya-Tolna megyei ré­giót, bár Fejér megyével is határosak vagyunk. À kérdés megközelítése azonban most az volt, hogy van egy eredményesen működő megyei főkapi­tányság, a tolnai, amely az országos élvonalba tartozik, s van egy másik megye, Fejér, amelyik sajátosságainál fogva a megyék között a 17-19. helyet foglalja el. A kérdés az, hogy lehet-e házasítani a két megyét úgy, hogy Fejér megye rendőrsége legalább megközelítően hasonló eredményeket érjen el, mint Tolna megyéé. Ha lehet, akkor a kér­dések a következők. Milyen módon lehetséges ez? Ennek milyen áldozatai vannak? Milyen feltételek kellenek hozzá? Az én feladatom tehát valójá­ban az lesz, hogy fél év múlva ezekre a kérdésekre valamilyen választ adjak.- nagy ­Búcsúzott a rendőrkapitány Nem temetni jöttünk, hiszen az élet delegáló rendje az, hogy ki-ki saját belátása szerint, kihasználja a szá­mára kedvező lehetőségeket - mondta dr. Berta Attila rendőr dan­dártábornok, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője teg­nap délelőtt azon az ünnepélyes ál­lománygyűlésen, amin dr. Kustra Jó­zsef rendőr alezredest, Dombóvár rendőrkapitányát búcsúztatták. Dr. Kustra József ugyanis október elsejétől 25 év Tolna megyei, s 15 esztendő Dombóvár városi kapitányi szolgálat után a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság berkein belül folytatja szolgálatát. Mint azt dr. Berta Attila elmondta, reméli, hogy a Tolna megyében szerzett tapasztalatokat az elköszönő dombóvári rendőrkapitány sikerrel hasznosítja majd, s bízik benne, hogy az ő munkájának segítségével is fel tudják majd számolni a bara­nyai szervezett bűnözést. Dr. Radochay Imre Dombóvár humán alpolgármestere szintén elkö­szönt a városi kapitánytól, s a város­házán rendezett ünnepélyes állo­mánygyűlésen elmondta, hogy bár fájó szívvel búcsúzik „Jóskától” az őt tisztelő város, azért megértik dön­tésének indokait. Dr. Kustra József ehhez csak any- nyit fűzött hozzá rövid búcsúbeszé­dében, hogy - bár nem könnyű szív­vel búcsúzik a várostól - számos kö­telék húzza Baranyához a szívét, s e mellett úgy érzi, bármilyen nehéz is elköszönni egy vezetőnek, tizenöt év egy beosztásban elegendő idő ahhoz, hogy az ember már ne tudjon újítani, pedig szükség volna az egészséges vezetői rotációra. - nagy -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents