Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-24 / 248. szám

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A MEGYÉRŐL (3. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. OKTÓBER 24. CSÜTÖRTÖK ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM a Tolnai Népújságba. Hívja a 416-211 telefonszámot! A megyei közgyűlés rendkívüli ülése Nem kelt el a kastély A Himnusz dallamával kezdő­dött kedden a megyei közgyű­lés, emlékezve és emlékeztetve az 1956-os forradalom és sza­badságharc 40. évfordulójára. A képviselők elé - lévén rend­kívüli ülés - a szokásosnál ke­vesebb napirendi pont került. Jobbára gazdasági, vagyoni kérdések megtárgyalása várt a résztvevőkre, akik többek kö­zött saját soraikból - megüre- sedés miatt - igazgatósági tagot választottak a Tolnamed Rt.-be. A közgyűlés bizalmát Horváth Sándor szakcsi köijegyző nyerte el. Ezt követően a szekszárdi volt gondozási központ épüle­tének értékesítésére hangzott el javaslat: az Igazságügyi Mi­nisztérium benyújtott egy aján­latot, ám mivel a megyeszék­helynek elővásárlási joga van, meg kell várni Szekszárd értesí­tését az esetleges vételi szán­dékról. Az ugyancsak eladásra javasolt hőgyészi kastély ügyé­ben nem született döntés: a kiírt pályázatra egyetlenegy cég je­lentkezett, ám hiába, mivel a közgyűlés túl alacsonynak ta­lálta az ingatlanért felajánlott összeget. A megye tulajdoná­ban lévő Tolnamed Rt.-részvé­nyek a meghozott határozat ér­telmében különböző - száz, hetven és harminc százalékos - árfolyamon is értékesíthetőek, a pályázatban foglalt feltételek teljesítésétől függően. Ugyan­csak igent mondtak a képvise­lők arra vételi ajánlatra, mely a Tolna Megyei Környezetvé­delmi Kft. megyei önkormány­zati üzletrészére vonatkozott: az új tulajdonos a Limex-H Rt. lesz. -szá­Ezt Mc kell kajálni! „Fiatalkorúak szövetkezete” Tamásiban Szabályos alakulógyűlésen a tamási Vályi Péter Szakközép- iskola és Szakmunkásképző In­tézet több mint száz diákja - némi tanári és ügyvédi segéd­lettel - kedden délután megala­pította a Mc Kajál’s Kereske­delmi és Szolgáltató Iskolai Szövetkezetét. A tagság - melynek átlagéletkora nem ha­ladja meg a 18 évet -, igazgató- tanács és felügyelőbizottság megválasztásával indította út­jára a céget. A szövetkezet el­sősorban az iskolai büfét fogja működtetni, de alapszabálya szoftverkészítést és reklámte­vékenységet is rögzít. A háttér­ben szervező, az iskolában vál­lalkozási ismereteket oktató ta­nár, Khiesz Sándor szerint a szövetkezetét azért kell létre­hozni, hogy a Vályiban már ko­rábban elindult Junior Achie­vement, a diákvállalkozások programja kiléphessen az ille­galitásból - jogi és adózási szempontból. A programban résztvevők már eddig is kipró­bálták az elméletet: árultak ha­lat, krumplit, „piacot találtak” az általuk készített koszorúk­nak. A Junior Achievement hát­tere azonban nincs kitalálva - mondja Khiesz tanár úr, ezért van szükség cégalapításra. A McKajál’s 80-100 ezer forintos alaptőkével indul, ami a tagok 500 forintos részjegyeiből áll össze. A cégbírósági bejegy­zéshez máris le kell tenni 15 ezer forintot, a diákok után, akik munkát végeznek majd, tébéjárulékot is kell fizetni. A szövetkezet alapításában máris sokan nyújtottak segítséget, egy engedélyeztetett pénztárgép azonban még hiányzik, ennek beszerzése jelenleg meghaladja a diákszövetkezet anyagi lehe­tőségeit. Khiesz Sándor bízik a sikerben, ha tehetik - mondja -, ki fognak lépni az iskolai kere­tek közül. A cél egyébként sem a nagy nyereség, hanem az, hogy a harmad- és negyedéves tanulókat életre, vállalkozásra tanítsák. (tf) 1956, negyven év távlatából Megyeszerte megemlékezések zajlottak tegnap az 1956-os forra­dalom és szabadságharc négy évtizedes évfordulója alkalmából. Tudósítóink a bonyhádi, a dombóvári, a faddi, a paksi, a szek­szárdi - itt látható felvételeink is ebből a városból származnak -, a tamási és a tolnai október 23-i ünnepségekről számolnak be la­punk 3. oldalán. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Erzsi néni emlékei 1956-ról, Dunafoldvárról Kaptunk egy asztalt és két széket Digitális várostérkép Idén 40 éve, hogy az ország­ban elsőként megalakult Dunaföldváron a takarék- szövetkezet. A múlt pénteki ünnepélyes küldöttgyűlésen kitüntetéssel köszöntötték Antrettel Erzsi nénit, mint alapító tagot, aki a hőskor élményeiről mesélt nekünk. Hajói emlékszem 1956 októbe­rében kezdődött el az egész — mondja Erzsi néni. — Fekete Imre agyából pattant ki az ötlet, ő kezdte el aztán a szervező munkát. Engem is ő hívott haza, mert akkor még Szek- szárdon dolgoztam, hogy nem lennék-e az újonnan alakult ta­karékszövetkezet ügyvezetője, könyvelője. Szívesen jöttem, és megkezdtük a munkát. Per­sze az indulásnál semmink sem volt. Az akkori cipőipari ktsz- től kaptunk egy asztalt, két széket, az asztalos ktsz meg csinált egy pultot. Ez volt a be­rendezése az első irodának, mely a Kossuth utcán volt, a mostani bútorbolt helyén. Összesen ketten álltunk neki a munkának Fekete János pénztárossal, de mivel tél előtt voltunk és nem volt tüzelőnk, előbb a fűtést kellett megszer­vezni, hogy hol az egyik, hol a másik hozott be egy darab fát a tűzre. (Folyt, a 4. oldalon.) A régi, megfakult, szamárfüles várostérképeknek befellegzett, már legalábbis akkor, ha Szek­szárd is részese lesz a kormány által jóváhagyott Nemzeti Ka­taszteri Programnak. Ekkor ugyanis állami és önkormány­zati közös beruházásban való­sulhat meg az a digitális katasz­teri térkép, mely a térinformati­kai és egyéb számítógépes in­formációs rendszerek alapját fogja képezni. Ha ez így némi­leg bonyolultan hangzik, akkor képzeljünk magunk elé egy számítógépes monitort, melyen különböző színekben és napra­kész adatokkal tárul elénk min­den lényeges tudnivaló, mely a megyeszékhelyre vonatkozik. Ennek a megoldásnak legin­kább a földhivatalok és termé­szetesen az önkormányzatok veszik leginkább hasznát, hi­szen elegendő egy gombnyo­más, s máris valamennyi adat lehívható például egy ingatlan­ról, egy egy földterületről, melynek ráadásul bármelyik részlete nagyítható szinte a leg­kisebb barázdáig. A lehetőség csábító, jóllehet komoly pénzbe kerül. Dr. Rieg- ler Péter FM-államtitkár - aki a digitális térép ügyében kedden látogatott Szekszárdra - el­mondta, hogy az úgy 160 mil­liós beruházásból hozzávetőle­gesen 40 millió forintot kellene állnia - részletekben - az ön- kormányzatnak, a hiányt köz­ponti keretekből lehetne fe­dezni. Kocsis Imre Antal pol­gármester az újfajta megoldást jónak tartotta, s egy olyan szer­ződés-tervezetet igényelt, me­lyet majd a közgyűlés elé lehet terjeszteni. -szá­Céggyűrű kiváló munkáért. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság a nemzeti ün­nep előestéjén részesítette kitüntetésben a kimagaslóan dolgozó munkatársait. Képünk az ünnepi műsor egyik jelenetéről készült, Goór Nagy Mária színi tanodájának növendékei mu­sical részletet adnak elő. Tudósításunk, más írásokkal együtt a Dunaföldvár, Paks és kör­nyéke összeállításunkban a 4. oldalon található. fotó:gottvald károly Számítanak a politikusok figyelmére Nyugdíjasok, ha összfognak Az önkormányzatok vegyék igénybe a nyugdíjas szervezetek se­gítségét a szociális problémák feltérképezésében - hangoztatta Szőts Antalné, a Nyugdíjasok Tolna Megyei Képviseletének el­nöke kedden délután Bonyhádon, ahol a képviselet fórumán ti­zenkét településről mintegy négyszáz nyugdíjas vett részt. Az elnökasszony beszámolt az elmúlt egy évben végzett mun­káról, beszélt a nyugdíjasok életét nehezítő hatásokról és köszönetét mondott Bonyhád város polgármesterének és a megyei önkormányzat elnöké­nek a támogatásért. Hasonló segítségnyújtásra kérte a többi település vezetőjét. Egységes fellépésre szólí­totta fel a nyugdíjasokat Kövesi Imre, a Baranya Megyei Nyug­díjas Fórum elnöke, aki a Nyugdíjasok Országos Képvi­selete nevében is beszélt. Re­ményét fejezte ki, hogy a poli­tikusok figyelembe veszik: a potenciális választók több, mint harminc százalékát kitevő nyugdíjasok óriási erőt képvi­selnek. Földe si Józsefné, a Tolna Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Igazgatója a fóru­mon elmondta: az idén 3906 fő igényelte a kivételes, méltá­nyossági alapon történő nyug­díjemelést. Erre a célra mind­össze 123 ezer forintot fordíthat az igazgatóság. Az emelés mér­téke minimálisan 600 forint. Ebből is látható, hogy nagyon sok igénylőt el kell utasítani. Az igazgatónő ezért is fon­tosnak tartja, hogy nyugdíjas érdekképviseletek és a helyi önkormányzatok véleményez­zék a kérelmeket. Az igazgató­ság egyébként elsősorban azoknak tud segélyt és rendkí­vüli emelést adni, akik egyedül élnek, nagyon idősek, igen hosszú szolgálati idővel ren­delkeznek illetve nagyon ala­csony a nyugdíjuk. Földesi Józsefné lapunknak elmondta: Tolna megyében je­lenleg mintegy hetvenkilence- zer nyugdíjas él, akik átlagosan 17.000 forintos juttatásban ré­szesülnek. A kérdésre, hogy a legutóbbi félszázalékos emelés a nyugdíjrendszer összeomlását jelzi-e, nemmel válaszolt. Az igazgatónő kívánatosnak tar­taná, hogy az állampolgári ellá­tás és a munkanyugdíj együtte­sen a nyugdíj nyolcvan száza­lékát tenné ki, és csak a fenn­maradó húsz százalékot tenné ki az önkéntes biztosítás után járó összeg. Hangyái

Next

/
Thumbnails
Contents