Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-22 / 247. szám
6. oldal 1996. október 22., kedd '56-ra Emlékezünk Történelmi tett, rossz történelmi pillanatban Az 1956. októberében kirobbant magyarországi forradalom kutatói ma már egyértelműen és egybehangzóan állítják: a felkelők világtörténelmi esemény részesei voltak. A forradalom világított rá először arra, hogy a szovjet típusú rendszer nem örök életű. Békés Csaba történészt, aki hosszú ideje foglalkozik 1956 nemzetközi összefüggéseivel, arról kérdeztük, miként befolyásolta a magyar forradalmat a világpolitika? — A forradalomról szerencsére ma már elég sokat tudunk - mondja a Békés Csaba. - A nyugat-európai levéltárak a 80- as évek végén megnyíltak a tudományos kutatók előtt, s három-négy éve a moszkvai levéltár is betekintést enged az ott őrzött jegyzőkönyvekbe, levelekbe. A dokumentumok megerősítik: sajnos a magyar forradalom nagyon rossz nemzetközi politikai helyzetben tört ki. 1953- ban erőteljes enyhülési folyamat kezdődött meg, ami 1955- 1956 évekre már egy szuperhatalmi megegyezés kialakítását vetítette előre. — A magyarországi események tehát keresztezték a nagyhatalmak törekvéseit? — Tulajdonképpen igen. Az USA számára meglehetősen kellemetlen volt a forradalom kitörése, mivel lelassította a Szovjetunióhoz való közeledését. Ugyanakkor bizonyítani akarta a világ előtt, hogy Amerika nem hagy magára egy megszállt, szabadságáért küzdő népet. Szóval az USA kettős játékot játszott. — A Szovjetunió pedig az általa létrehozott "keleti blokk" megrendülésétől tartott? — Nem is alaptalanul. A Moszkvában előkerült dokumentumok arról tanúskodnak, hogy Hruscsov a végsőkig kivárt, szinte érthetetlén módon halogatta a döntés meghozatalát. Végül az SZKP KB október 30-31-i ülésén jutott a szovjet vezetés arra, hogy a helyzet Magyarországon - számukra - annyira válságos, hogy csak fegyveres beavatkozással lehet rendet teremteni. — Minek a hatására döntött úgy Moszkva, hogy megszállják az országot? — Az imént említett KB ülésre érkezett egy kínai küldöttség, amely eredetileg azzal a szándékkal ment, hogy meggyőzze Hruscsovot: sem a lengyel, sem pedig a magyarországi eseményekbe nem kell Moszkvának beavatkoznia - úgyis megindul egy konszolidációs folyamat, s minden rendben lesz. Korabeli kínai pártfeljegyzések szerint vi- szontnem egészen 24 óra elteltével a kínai delegáció már arról győzködte az SZKP vezetőit, hogy fegyverrel kell közbelépni, mert Magyarországon veszélybe került a lenini-sztálini rendszer. — Kiderült, hogy mi volt a pekingi pálfordulás oka? — Feltehetően a budapesti kínai követség adott olyan információkat, amelyek a magyarországi helyzetet a korábbitól merőben eltérő megvilágításba helyezték. — A Szabad Európa Rádió eközben végig amerikai segítségről beszélt. — Felelőtlenségük etekin- tetben már viszonylag régóta ismert, de most kerültek elő azok a dokumentumok - s a budapesti 56-os emlék-konferencián ezek keltették a legnagyobb vitát - amelyek szerint a rádió dolgozói tudták, hogy az USA semmilyen segítséget nem fog adni. Ugyanakkor nem szabad túlzottan hibáztatni őket - valószínűleg minden ugyanígy történt volna, ha a rádió nem buzdítja a forradalmárokat. — Eleve kudarcra volt ítélve a magyar forradalom? — Ezt a rossz történelmi pillanat ellenére sem lehet állítani. S ebben ma már számos történész kolléga is egyetért. Szalóky Eszter Tisztul a mártír miniszterelnök portréja Történészeink számára az utóbbi idők legnagyobb felfedezését a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1956. októberi ülésének jegyzőkönyve jelentette. Ezt az anyagot magyar és orosz kutatók együttesen dolgozták fel. Rainer M. János történésszel, az 1956-os Intézet munkatársával arról beszélgettünk, hogy az új ismeretek fényében hogyan ítélhető meg Nagy Imre szerepe az 56-os forradalomban. — A hazai dokumentumok már eddig is sok mindenre választ adtak, de a nemrég előkerült és a kutatók számára hozzáférhetővé tett szovjet anyagok egyre árnyaltabb képet festenek a forradalom miniszterelnökéről. — így ma már nyilvánvaló, hogy Nagy Imre korántsem volt naív politikus, aki mások unszolására döntött. A feljegyzések tanúsága szerint például ő már október 25-én, amikor megérkezett a Nyikolaj Szu- szlov vezette szovjet tárgyaló- delegáció Magyarországra, azon az állásponton volt, ami 28-án kormánynyilatkozatként meg is jelent, hogy tudniillik Magyarországon fegyveres felkelés zajlik, amelyet meg kell szüntetni. — Nagy Imre erre két megoldást látott: vagy a párt áll - a miniszterelnök szerint demokratikus - felkelés élére, vagy azt fegyveresen leverik, de alckor Magyarországon megszűnik a kommunizmus. — Taktikus politikus is volt, hiszen a pillanatnyi néphangulatot jól használta az alku-tárgyalások befolyásolására. Jó példa erre október 25-i rádióbeszéde, amelyben megemlítette, hogy a magyar kormány tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásáról. Ennek közlését a szovjet tárgyaló fél már korábban a leghatározottabban ellenezte. Nagy Imre azonban a szovjetekkel való tárgyalást követően egyenként, külön-külön beszélt kormánya tagjaival, s meggyőzte őket arról, hogy igenis szólni kell a csapatkivonásról, mert az embereket meg kell nyugtatni. A miniszterek, köztük Gerő Ernő is, elfogadták érvelését. A bejelentés a rádióban el is hangzott. A szovjet vezetők erre kategorikusan leszögezték, hogy a továbbiakban említés sem történhet a csapat-kivonásokról. Ennek sem volt foganatja, mert a 28-i miniszterelnöki rádióbeszédben ismét elhangzott. — Sokan Nagy Imrét tették felelőssé a tragikus végkifejletért. Igaz ez? — Annak idején voltak olyan hiedelmek, hogy - legalább közvetve - felelős volt a felkelők tűz alá vételé- ért. Ez természetesen nem igaz. Legfeljebb az vethető föl, hogy az akkori helyzetben elvállalta a miniszterelnökséget. De véleményem szerint nem ez volt a hiba, hanem az, hogy feltétel nélkül vállalta. így ugyanis egy vele szem- benálló politikai vezetéssel kellett megvalósítania mind- azt, amit akart. Hogy ez lényegében sikerült, az éppen kivételes politikusi adottságait bizonyítja. — Sokan úgy vélik, hogy hősként érkezett és állt az események élére... — Ez így nem pontos. Nagy Imre - s ezt sok minden tanúsítja - nem a forradalom előtt vagy alatt lett hős. Valójában azzal vált igazi hőssé, hogy tudatosan vállalta elveinek, tetteinek minden következményét. Szalóky Eszter Sokféleképp emlékeznek- Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról sokan sokféleképpen emlékeznek, mi azt választottuk, hogy két méltán híres sportember visz- szaemlékezésével, velük való kötetlen beszélgetéssel emlékezzünk - mondta Szentkirályi Attila az MDF dombóvári szervezetének elnöke tegnap délután a helyi művelődési házban, ami a konzervatív kávézónak adott helyet. Ebben a kávézóban volt illusztris vendég Gyarmati Dezső négyszeres olimpiai bajnok vízilabdázónk, s Jenei László, aki az 1956-os melboumi olimpián győztes csapatban mellette pumpálta a vizet. A hangulatos megemlékezésen, avagy kötetlen beszélgetésen a két kiváló sportember kicsit sportos, mégis egyetemes szemlélettel beszélt a jelen lévő kávéházi társaságnak 1956-ról, akkori élményeikről, emlékeikről. Mint azt Gyarmati Dezső - aki a róla szóló könyvet a helyszínen dedikálta - elmondta, életének legfontosabb fotója akkor készült róla, amint az olimpián 1956. novemberében a kivágott, gyászszalaggal keresztül fűzött nemzeti színű lobogót vitte a legnagyobb sportesemény megnyitóján. Számára az '56-os események még mindig életének legfontosabb történései, s az évek folyamán- főként a rendszerváltás után- hogyan próbálják a forradalmat elsinkófálni az más kérdés számára, ha arra az időszakra visszagondol.- nagy Köztársaság tér, 1956 Mi történt 1956. október 30-án Budapesten, a Köztársaság téren? Dr. Kocsis Lajos történész erre a kérdésre kereste, s adta meg a választ tegnap Szekszárdon, a régi Vármegye- háza nagytermében. Előadásában felvázolta a forradalmat megelőző évek jellemzőit, az 1956-hoz vezető utat. Beszélt a társadalom szinte valamennyi rétegét sújtó politikáról, az erőszakos téesz-szervezésekről, a padlás-lesöprésekről, a kitelepítésekről és a kivégzésekről. Az események '56 októberének első napjaiban, Rajk László temetésekor gyorsultak fel, „a tömeg ekkor nem egy volt belügyminisztert siratott, hanem fordulatot várt.” Ezt a fordulatot hozta meg október 23-a, de az általános eufóriába hamarosan más érzelmek is vegyültek. A Kossuth téri mészárlás után erősödött az AVH ellenes-hangulat: ennek az erőszakszervezetnek a képviselőiegyébként a Köztársaság téri pártszékházba vonultak vissza, ott hozták létre bázisukat. Bár az ÁVH-t már korábban megszüntették, az itt tartózkodó államvédelmisek időről-időre foglyul ejtettek felkelőket. A felfegyverzett tömeg végül is az átállt tankok segítségével elfoglalta a párt- székházat, s ekkor következett be a lincselés, melynek tizennégy védő esett áldozatul. Az emberek - hangsúlyozta dr. Kocsis Lajos - nem is annyira a párház védőin, hanem egy politikai rendszeren kívántak bosz- szút állni. Mindenesetre ez az esemény ürügyként szolgált, s november 4-én megkezdődött a szovjet invázió. -szó56-os megemlékezések Szekszárd Szekszárdon az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára október 23-án emlékeznek. Délután 1 órakor Kocsis Imre Antal polgármester találkozik az 56-os forradalom és szabadságharc veteránjaival a városházán. Ezt követően 13.30-kor megkoszorúzzák a polgármesteri hivatal bejáratánál lévő emléktáblát. A millecentenáriumi emlékoszlop felavatására a Liszt Ferenc téren kerül sor 14 órakor, 15 órakor ökumenikus isten- tisztelet lesz a Béla téri templomban. Az 56-os emlékműnél a cserkészek és a megemlékezők 15.40-kor gyújtanak gyertyát, majd a Magyar Honvédség katonái felvonulnak a történelmi zászlókkal. A koszorúzási ünnepségre 16 órakor kerül sor. (A koszorúzási szándékot legkésőbb ma délig kell jelezni a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján.) Bátaszék Bátaszéken, a városházán október 23-án délelőtt 9 órakor emléktáblát avatnak az 1956-os forradalom 40. évfordulója alkalmából. Ünnepi beszédet mond Sümegi József gimnáziumi igazgató. Az emlékmenet 10 órakor indul az 56-os emlékparkba, ahol ki-ki elhelyezheti a megemlékezés virágait. Várdomb Várdombon, a kultúrházban október 22-én délelőtt 11 órakor kerül sor ünnepségre. Ekkor az iskola diákjai műsor keretében adnak történelmi áttekintést az ötvenhatos eseményekről. Tamási és környéke Tamásiban 15 órakor kezdődik a városi ünnepség a Kossuth téren, melyen Feliinger Károlyné polgármester mond ünnepi beszédet. Ezt követően az önkormányzat, az 56-os Szövetség, valamint politikai pártok képviselői helyeznek el koszorút a forradalom tiszteletére állított kopjafánál. Simontomyán este hat órakor a Vak Bottyán Általános és Szakképző Intézmény diákjai adnak irodalmi műsort az évfordulóra emlékezve a város művelődési házában. Iregzemcsén 14 órakor a helyi önkormányzat képviselői helyeznek el koszorút a Hősök emlékművénél, valamint a darányi úti katonasíroknál. Ünnepi mise Pincehelyen Pincehelyen október 23-án de. 10 órakor püspöki ünnepi mise lesz, melyen Cséfalvay kanonok és több pap együtt mutatja be a szentmisét. Folytatódnak a millenáris ünnepség-sorozatok. A szentmise után a püspök úr megáldja azt az emléktáblát, amelyen a község megörökítette azok nevét, köztük az alispán Cséfalvay Ferencét, akik a templomban vannak eltemetve. Ugyancsak megáldja Mayer Mihály megyés püspök a felújított Vörösmarty téren levő keresztet és a Szentháromság szobrot is. Tolna Tolnán a hagyományoknak megfelelően a Hősök terén tartják az október 23-i megemlékezést, amelyen koszorúzás, gyertya- gyújtás lesz a hősök emlékére. Az ünnepségre szerdán 15 órától kerül sor. Ezt követően nyugdíjba vonuló pedagógusoknak adják át a Pedagógus Szolgálatért Emlékérmet. Bonyhád Megélt történelem és valóság címmel a forradalom bonyhádi eseményeiről kiskonferenciát tartanak a Völgységi Múzeumban október 23-án, 14 órától. Az ünnepi műsor a művelődési központban lesz délután fél öttől. Ezen Oroszki István tart megemlékezést, majd fáklyás felvonulás indul az ’56-os emléktáblához, illetve a temetőbe. Az ünnephez kapcsolódó program az Uni Cum Laude kórus fellépése az evangélikus templomban. A belépőjegyes koncert szerdán, 19.30-kor kezdődik. Paks A Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány díjkiosztó ünnepségével kezdődik Pakson az október 23-i emlékezés, a Városi Művelődési Központban, délelőtt 10 órakor. Délután kettőkor az 56-os események egyik szereplője, az idén Pro Űrbe kitüntetést kapott idősebb Gárdái György által a városnak ajándékozott népi iparművészeti szobabelső átadására kerül sor a Városi Múzeumban, három órakor a múzeum udvarán Herczeg József polgármester mond beszédet, ezt követően megkoszorúzzák az emlékművet. A Fehérvári úti temetőben Czuczor Antal síremlékénél Szentesi Alajos a Paksi Polgári Kör elnöke emlékezik, a Virág utcai temetőben Tuba János nemzetőrparancsnok sírjánál csendes tiszteletadást tartanak. A kopjafáknál Kőváry László református lelkész hirdet igét. Emlékmű koszorúzás Kurdon Október 25-én, pénteken este hat órakor ünnepi szentmise kezdődik Kurdon, majd a forradalomra emlékezők fáklyás felvonulás után koszorúzzák meg a hősi emlékművet, ahol az 1956-os eseményeknek emléket állító ünnepség is lezajlik. Kórushangverseny Dombóváron A dombóvári művelődési házban október 22-én, vagyis ma este hat órától megyénk béli képzőművészek alkotásaiból nyíló tárlat várja a forradalomra emlékező ünneplő közönséget, s ebben az időpontban hangzik fel a színházteremben - húsz perces élőzene után - a Himnusz is a kaposvári Vikár kórus közreműködésével. Ezután Zámbó Patrícia a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium tanulója szavalja el Márai Sándor Mennyből az angyal című költeményét, amit Tóth Attila polgármester ünnepi beszéde követ. A városi ünnepség zárásaként a Vikár kórus ad hangversenyt. Vezényel Zákányi Zsolt.
