Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-22 / 247. szám
2 oidai Világtükör — Hazai Tükör 1996. október 22., kedd Problémamentesnek és jól fejlődőnek minősítette Kuncze Gábor magyar és Ivan Jarjnak horvát belügyminiszter hétfői zágrábi sajtóértekezletén a minisztériumaik közötti együttműködést. Szarajevóba érkezett hétfő délután John Kornblum amerikai külügyi államtitkár-helyettes, hogy a november végére kiírt boszniai helyhatósági választások előkészítéséről tárgyaljon a horvátok, a szerbek és a muszlimok képviselőivel. Jacques Chirac francia elnök hétfő délelőtt Damaszkuszból Tel-Avivba, közel-keleti körútja második állomására érkezett. Chirac ezt megelőzően a szíriai fővárosban fölvetette, hogy Nyugat-Európát is be kell vonni az izraeli-palesztin tárgyalások felügyeletébe, de a javaslatot az izraeli kormány habozás nélkül elutasította. Hazánk vendége a NATO európai főparancsnoka. Kétnapos látogatásra hétfőn Budapestre érkezett George Joulwan tábornok. Kora délután megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét, ahol beszédbe elegyedett az odasereglett gyerekekkel. A főparancsnok találkozik Göncz Árpád államfővel és Horn Gyula kormányfővel is. fotó: feb/kallus györgy A litván parlamenti választások hétfőn közzétett első rész- eredményei alapján úgy tűnik, hogy Vytautas Landsbergis visszavág a volt kommunistáknak a négy esztendeje elszenvedett vereségéért: a litván függetlenség zászlóvivőjének pártja egyelőre az élen áll. * Kisebbségi kerekasztal. A magyar kormány egyetért annak a regionális kerékasztal- tanácskozásnak a megszervezésével, ahol a kelet-közép-euró- pai térség érintett országainak kormányzati tényezői, mértékadó ellenzéki politikusai és kisebbségi képviselői vitathatják meg a kisebbségek ügyét. Ezt Hóm Gyula miniszterelnök jelentette ki tegnap. Nyerünk egy órát. Vasárnap véget ér a nyári időszámítás. Október 27-én éjszaka 3 órakor két órára kell visszaigazítani az órák mutatóit, így visszakapjuk a tavasszal elvesztett hatvan percet. Az óraigazítás nem okoz változást a Volán-buszok, a Mahart és a MÁV menetrendjének időpontjaiban. Összefogtak. Szövetség a Köztársaságért néven új politikai tömörülés mutatkozott be hétfőn Budapesten. A magát politikai egyesületként meghatározó szervezetet a Köztársaság Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Vállalkozók Pártja, a Nyugdíjasok Pártja, a Jogvédő Liga és az Országos Polgárőr Szövetség hívta életre. Nyíltan a vagyonról. Az SZDSZ országgyűlési képviselői tegnap kitöltötték jelenlegi vagyonnyilatkozatukat. A dokumentumok nyíltak lesznek, bárki számára hozzáférhetővé teszik azokat. Újabb gyanúk, újabb gyanúsítottak Ülésezett a vizsgálóbizottság fotó: feb/kallus Az ÁPV Rt. sikerdíja kapcsán kirobbant belpolitikai botrány krónikája tegnap a vizsgálóbizottság előtt újabb fejezetekkel bővült. Sajtóközlések szerint az előző ciklusban a 804 milliónál jóval nagyobb, hasonló jellegű kifizetésre is sor került a közlekedési tárca területén. A kisgazdák kizárták soraikból a nemrégiben helyettes frakció- vezetőnek választott Scham- schula Györgyöt, aki az An- tall-kormány volt minisztereként a GSM-tender ügyében engedélyezte 1,4 milliárdos sikerdíj kifizetését. Scham- schula a döntés kapcsán megjegyezte: igazában nem is találta helyét a frakcióban. A KHVM késő délután kiadott közleményében cáfolta a sikerdíj kiutalását, ténylegesen csak 200 milliót fizettek. A parlamentben Deutsch Tamás vezetésével megkezdte érdemi munkáját a korrupció- gyanús ügyek tisztázására alakult országgyűlési bizottság. A plenáris ülésen Dávid Ibolya (MDF) szóvá tette: mivel a miniszterelnök egy személyben felelős azokért, akiket az ÁPV Rt. élére javasolt, le kell mondania. Kapcsolatba hozta a Tocsik-Szokay- ügygyei az MSZP-s Spanyol Józsefet, a volt KISZ KB-titkárt, Nagy Imrét, valamint feleségét, Trapp Andreát, a Környezetvédelmi Alap vezetőjét és Szekeres Imréi az MSZP jelenlegi frakcióvezetőjét is. A siker nemcsak megrészegít, hanem gazdaggá is tesz Sokat hoz a konyhára a jó kapcsolat Legújabban Schamschula György FKGP-ből való kizárása kapcsán bukkant föl a sikerdíj fogalma. Hogy tulajdonképpen mit is jelent, mikor alkalmazzák, erről kérdeztük Hegedűs Miklóst, a Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatóját.- A sikerdíj egyfajta üzleti szerződési forma, melynek az a lényege, hogy a megbízó anyagilag érdekeltté teszi a megbízottat egy adott ügylet minél sikeresebb, nyereségesebb lebonyolításában. Nyugaton ennek már hagyományai vannak.- Milyen feladatokra tűznek ki sikerdíjat a nyugati országokban, illetve hazánkban?- Tőlünk nyugatra a vállalatok átszervezésekor kötnek a tulajdonosok sikerdíjas szerződést a reorganizációt végrehajtó céggel. Ilyenkor meghatározott időszakon belül, meghatározott fejlődést, nyereséget, tőzsdei felfutást kell a megbízottnak produkálnia, a szerződésben kikötött nyereséghányadért cserébe. Amennyiben a megbízott nem tudja teljesíteni a megállapodásban rögzítetteket, akkor elesik a sikerdíjtól. Magyarországon a privatizáció sajátos helyzetet eredményezett: az ugyanis nem meghatározható, hogy egy vállalat vagyona mennyiért lesz eladható, s az sem, hogy kinek és mikor. Ezért itt kisebb munkaráfordítással, de jó kapcsolatrendszerrel is hatalmas üzleteket lehet lebonyolítani.-Általában milyen mértékű a sikerdíj?- A nyereség bizonyos százaléka, de nem lehet határozott mértékről beszélni. Minden esetben az a meghatározó, mekkora érdekeltsége fűződik az üzlet sikeres lebonyolításához a megbízónak. Minél nagyobb a haszon, annál nagyobb a kockázat is, ezért a sikerdíj több, mint általában a munkadíj. Szalóky Eszter Hírháttér Kreml-béli kombinációk Vajon csakugyan lezárult a legfrissebb Kreml-béli viszály, vagy a nemzetbiztonsági tanács befolyásos vezetője, Alekszandr Lebegy minapi leváltása csak időlegesen odázta el az orosz elnök utódlása körül zajló hatalmi csatározást? Ez az a kérdés, amely manapság talán a leginkább foglalkoztatja a moszkvai fejleményeket nyomon követó' megfigyelőket. A legtöbb hírelemző' úgy véli, hogy a posztján alig négy hónapig tevékenykedő hajdani tábornok menesztése egyáltalán nem vetett véget annak a bonyolult hatalmi játszanának, amely Csemomirgyin miniszterelnök, Csubajsz, az elnöki adminisztráció vezetője és Lebegy között az elmúlt hónapokban kialakult. Egy dolog azonban ellentmondani látszik a Lebegy kiszorítására törekvő csoportok törekvéseinek: az extábornok pillanatnyilag a legnépszerűbb politikus Oroszországban. Sokan úgy tekintenek rá, mint Jelcin esetleges halála után a legvalószínűbb következő államfőjelöltre. Csakhogy az alkotmány értelmében ebben az esetben Cserno- mirgyin lenne jogosult az irányításra, az új elnökválasztásra csak egy negyed év múlva kerülne sor. A kormányfőt segítené a teljes hivatali apparátus, Lebegy viszont egyelőre nélkülözi a sikeres, országos szintű kampányhoz szükséges anyagi és szervezeti hátteret. Mindez csak találgatás, a moszkvai összképben túl sok az ismeretlen elem. Mikor lesz Jelcin szívműtétje? Meg tudja-e őrizni vezetői képességét utána is, vagy mások fogják diktálni döntéseit? A tisztánlátáshoz zavarba ejtően sok a kérdőjel - a Kreml belharcait illetően ennek az ellenkezője lenne meglepő. Szondy Gábor Jó az alapszerződés, rosszak a kapcsolatok Pozsony nem akar javulást A viszonylag jó alapszerződés ellenére ma is rosszak a szlovák-magyar kapcsolatok - mondta a pozsonyi Új Szónak Rudolf Chmel, Csehszlovákia egykori budapesti nagykövete, aki utóbb Szlovákia budapesti ügyvivője volt. Chmel abból az alkalomból nyilatkozott a lapnak, hogy a napokban „Az én magyar kérdésem” címmel közreadta budapesti diplomáciai missziója során írott naplóját, emlékeit. A diplomata szerint a mai szlovák kormánykoalíció nem is óhajtja a viszony javítását; a szlovák államiság kérdését eleve a Magyarországhoz fűződő negatív kapcsolatra kezdte alapozni. Chmel úgy vélekedett, hogy ez a politika megfelelő visszhangra talált egyes magyarországi politikai körökben is.- A különböző szlovák politikai erők között kivételes egyetértés tapasztalható a magyarokkal és a magyarsággal szemben - mondta, és egy szlovákiai felmérés adataira hivatkozva aláhúzta: a szlovák közvélemény 49 százaléka támogatja a Meciar-kabinet kisebbségellenes lépéseit. Rudolf Chmel véleménye szerint a szlovákiai Magyar Koalíció is sokban segíthetné a szlovák ellenzék lépéseit, de „gyakran ennek éppen az ellenkezője történik”. Összeférhetetlenség - több nézőpontból Az MSZP később szűkítene Jó, ha a gazdaság vezető szereplői ott ülnek az Ország- gyűlésben, mert így szakma- és életközelibbek lesznek a törvények. Rossz, ha a gazdaság vezető szereplői ott ülhetnek a parlamentben, mert nem választóiknak, hanem saját cégüknek, ágazatuknak érdekében politizálnak, a pártok pedig jól fizető posztokkal jutalmazhatják a hűséges pártkatonákat. Ez a két felfogás csapott össze tegnap a t. Házban a képviselők összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslat vitájában. Bauer Tamás (SZDSZ) az állami cégek vezető posztjait azonnal összeférhetetlennek nyilvánítaná a képviselőséggel, a magáncégek esetében differenciálna és fokozatosan szélesítené a kört. Sepsey Tamás (MDF) a képviselők hozzátartozóira és a pártok holdudvarára is kiterjesztené az összeférhetetlenséget. A Fidesz szerint az lenne a legjobb, ha az országgyűlési képviselő semmilyen más munkát, állást, tagságot nem vállalhatna, mert a törvényhozói munka egész embert kíván. Ezt a véleményt támogatta Torgyán József is az FKGP nevében, a mezőgazdasági termelést azonban megengedné a képviselőknek. Az MSZP ebben a ciklusban semmilyen szűkítést nem támogat. S. A. Britek képezték ki a felkelőket Szenzációs könyvújdonság az 1956-os magyar forradalomról A brit külső felderítés (MI6) későbbi magyar felkelőket képezett ki az 1956-os forradalom előtt robbanószerek és lőfegyverek kezelésére - derül ki azokból az újabb kutatásokból, amelyek részletei hamarosan nyilvánosságot kapnak Londonban. A krónika szerint ebből a célból már 1954-ben átcsempésztek csoportokat a határon. Az MI6 korabeli szerepéről szóló mű novemberben kerül a brit könyvpiacra. A benne szereplő adatok szerint már 1954- ben működött az a rendszer, amelynek keretében magyar ellenzékieket juttattak át a határon Ausztria brit megszállási övezetébe. A csoportokat Graz egyik utcasarkán várták a megfelelő emberek, majd a hegyekbe vitték őket „különleges tanfolyamokra” - áll a beszámolóban. Az MI6 egyik idézett egykori ügynöke elmondta: annak idején ő is kapott utasítást arra, hogy az osztrák város megadott utcájában vegye föl kocsijába az ott várakozó magyarokat, de „a határról is szedtek össze ügynököket”, ők azután az Alpok mélyén „három-négy napos gyorstalpaló tanfolyamon vettek részt” - számolt be a brit hírszerző. A megszólaltatott exügynök szerint a kiképzett magyarokat annak rendje és módja szerint vissza is juttatták Magyarországra. „Mindez két évvel a forradalom előtt történt, de tudtuk, hogy a felkelés ki fog robbanni, hiszen éppen erre képeztük • ki az ügynököket” - mondta a cég név nélkül nyilatkozó régi embere. A könyv szerzője szerint valószínűsíthető, hogy a brit hírszerzés bizonyos fegyver- és egyéb készleteket is elrejtett Budapest területén a majdani ellenállók számára, arra az esetre, ha az összecsapások elhúzódnának. Az írónak nyilatkozó egyik volt ügynök szerint a különleges hírszerző szolgálat emberei „erdei piknikeknek álcázott bevetések során ástak el felszereléseket Budapesten és Prágában is, megfelelő helyeken”. Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Leánykérés - térden állva • Csupa jó bőr! • Fűben, vízben nyugalom • Még idén: pénz, siker, szerelem Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin!
