Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-19-20 / 245. szám

1996. október 19., szombat Gyermekvilág 9. oldal Mai feladványunk Tíz éven aluli olvasóink küldjenek be két képet, amelyek valami­lyen külföldi várost ábrázolnak. A tíz éven felüliek számára az alábbiakban négy európai ország körvonalát adjuk meg. Melyek ezek az országok? A megfejetéseket október 25-ig küldjétek be a Gyermekek Háza címére (7100 Szekszárd, Pf. 130.) A szerencsések a Gyermekek Háza által felajánlott bélyegeket és magnókazettákat nyerhetik. Október 5-i feladványunk helyes megfejtői közül az alábbiak nyertek könyvet: Tancsa Tünde és Tancsa Rózsa (Nagydorog), Re- idl Henrietta (Tamási), Pilisi Krisztina (Tolna), Kántor Szilvia (Iregszemcse) és Fáth Bálint (Tengelic). A ti állati vicceitek Az alábbi írásokat előző fel­adványunk nyertesei küldték be. Később a többi viccet is közöljük. Két hangya megy a sivatagban. Az egyik hirtelen megáll. — Mi baj? - kérdi a másik. — A, semmi, csak egy bo­gár repült a szemembe! — Mert az előbb megharap­tam a nyelvemet! (Tancsa Rózsa) — Most vásároltam ezt a remek lovat. Mit gondolsz, ver­senyezhetek vele? — Hát persze! Amilyen gebe, még le is győzheted... — Mami, mi mérges kígyók vagyunk? — Azok vagyunk, de miért kérded? — Mit csinál a denevér a mikrohullámú sütőben? — Zenét hallgat! (Reidl Henrietta) Iskolás irodalmi pályázat A SCRIPTORes Kiadó orszá­gos olvasópályázatot indít álta­lános iskolások - 8 - 15 éves diákok - számára az 1996/97- es tanévre. A pályázóknak a ki­adó hat sorozatából (120 kötet) szabadon választott művet kell feldolgozniuk, a következő­képpen. 1. Elbeszélés - a kivá­lasztott történet továbbírása, folytatása. 2. Esszé - tűnődé­sek, képzettársítások egy mű, egy szerző ürügyén. 3. Vers - egy olvasmányélmény, regény- részlet, mese, stb. rímes vers­formában történő megörökí­tése. 4. Publicisztika - tudósítás vagy riport valamely könyvvel, szerzővel kapcsolatban. 5. Sza­badon választott (kitalált) műfaj önálló ötletek alapján. A pályaműnek tartalmaznia kell a pályázó nevét, iskolai osztályát, az iskola nevét és pontos címét, a megye nevét. A műnek önálló címet kell adni, az alcímben pedig jelölni a vá­lasztott könyv címét, a szerző nevét, valamint a választott mű­fajt. A terjedelem kötetlen, kézzel írt pályaművek elfoga­dásának feltétele az olvasható­ság. A pályázat zsűrijének tagjai írók, költők, publicisták. Az el­bírálás három kategóriában tör­ténik, a nyertesek pénz- és könyvjutalmat kapnak. Az or­szágos pályázatot Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyé­ben területi döntő előzi meg, ám ez az országos értékelést nem befolyásolja. Jelentkezési határidő: 1996. november 10. A pályázatok beküldésének határ­ideje: 1997. január 31. Angliai levél Tamástól A szekszárdi Szabó G. Tamás a Holnap Iskolája tanulója. Édesapja, Szabó Géza régész jelenleg az észak-angliai Brad­ford egyeteme archeo-metallurgiai tanszékének tiszteletbeli munkatársa egy szemeszterre, mint az Eötvös-alapítvány ösztöndíjasa. Tamás is elkísérte édesapját Angliába, mégpe­dig a Leeds közelében lévő Holnap Iskolája tanulójaként. Alábbi levele, ottani élményeiről szól. megvannak a szép és árnyol­dalai. Kaptam én is egyenru­hát, abban járok iskolába. Na­gyon klassz: szürke nadrág, fehér ing, piros pulóver. A nyakkendőt megkötni viszont nem egy sima ügy, úgyhogy Kedves Julcsi! Ugye nem csodálod, hogy igencsak meglepődtem, ami­kor az osztálytól elbúcsúzva azt kérted, írjak Leedsből. Azt hittem, örülsz, hogy végre nem látsz három hónapig! Nem kell folyton a tanító né­nihez szaladgálnod, s árulkod­nod, hogy megint ellöktelek, piszkáltalak. Szóval, annyira meglepődtem,hogy úgy dön­töttem, tényleg írni fogok. Édesapámmal izgalmas au­tóút és a Doweri-szoroson egy csodálatos éjszakai átkelés után érkeztünk Angliába. A tervezettnél kissé hosszabbra sikerült londoni városnézé­sünk után (ugyanis eltéved­tünk egy parányit) megérkez­tünk Leedsbé, ahol tanáraim segítségével ugyanúgy a Hol­nap Iskolájába járhatok, mint itthon, mialatt édesapám a szomszédos bradfrodi egye­temen végez kutatásokat. Leeds Észak-Angliában, a Pennine-hegység lábánál fek­szik. Hatalmas iparváros, mégis nagyon barátságos. A szinte teljesen különálló tele­pülésrészeket parkok választ­ják el egymástól. A Parkőrök Szövetségének pedig bio-fű- nyírója van! Amikor túl nagy a fű, lovakat vezetnek rá, s le­geltetik őket. Jópofa, nem? Míg Szekszárdon a mi isko­lánk aprócska termeivel és udvarával szerényen bújik meg a Felsőváros házai között, itt az iskola a városon kívül fekszik, egy farm szomszéd­ságában. Tudod, hogy imá­dom az állatokat. A kutyánk­kal Te is szívesen játszottál, meg 9 fényes szőrű kisnyulak- kal. Képzeld, itt ha kinézek az Tamás, megérkezés után ablakon, pávákat látok sétálni a háztetőn, a füvön lovak és tehenek legelésznek! Az osztálytársaim nagy sze­retettel fogadtak. A fiúk ezt úgy mutatták ki, hogy igye­keztek minél hamarabb ösz- szemémi velem az erejüket. A lányok (no nem azért írom, mintha különösebben érde­kelne!) le se szállnak rólam. Pedig az egyiknek majdnem egy foga bánta az állandó ker­getőzést. Az iskolai életnek itt is reggelenként „négykezest” játsszunk édesapámmal. A jó dolgok közé tartozik, hogy nem kell füzeteket cipelni, mert a suliban is számítógépen dolgozunk. Nem a füzeteket, csak a lemezeket hozzuk-visz- szük. (A tesóm rosszmájú megjegyzése szerint, ha haza­jövök, majd tanulhatok újra írni.) Levelem is számítógé­pen készült - s nem véletlen a múlt idő, mert már ideje befe­jeznem. Gondolatban a csatorna túlsó oldaláról is megránci- gálva copfodat üdvözöllek: Pocó U.i.: Hétvégén édesapámmal a közeli Yorkba kirándultunk. A múzeumban ő persze először az öntőmintákat nézte meg és a bronzokat. Türelmesen vé­gigvártam, mert tapasztalatból már tudom, hogy miután tüze­tesen végigvizsgálta, elkezd magyarázni, s az nagyon iz­galmas. Bementünk a katedrálisba is. Csodálatos volt! Nem csak a szememet nyűgözték le a ha­talmas méretek, a fülemet is az állandó harangzúgás, amiből az egész osztálynak szívesen küldenék. Leeds látképe a farmról POPKULTÚRA Szekszárdi séta Liszt A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ) leg­utóbbi eladási listáján az első helyen továbbra is a Republic új anyaga, az Igen áll. Ezt köve­tően hét külhoni előadót talá­lunk, köztük olyanokat, mint a Backstreet Boys, Fugees, Ro­bert Miles, R.E.M., Metallica. Az első tízben vannak még ma­gyar popmágusok: Cserháti Zsuzsa a kilencedik, a Hip Hop Boys a tizedik. A rádiós kislemez listát a Happy Gang Fiatal szerelem című dala vezeti, mögötte Spice Girls, Metallica, Charly Low- noise, Mr. President a további sorrend. Ennyit a eltartókról. Az aláb­biakban olyanokról esik szó, akik nagy-nagy valószínűség­gel soha nem kerülnek majd a MAHASZ negyvenes eladási listájára. Mindhárom zenekar kiadója a Bahia. Angol-amerikai-magyar kö­zös vállalkozás a Fuchia’s Fali, amely 1992-ben alakult Budapesten. Az első album 1993-ban jelent meg Clutch címmel, erről az egyik dal sze­repelt az MTV Europe adásá­ban is. Itthon nem túl ismertek, annak ellenére, hogy Budapest mellett már többek között Bécsben, Prágában és Berlin­ben is felléptek különböző fesztiválokon. Tavaly csatla­kozott a zenekarhoz Marian K. Peppers, aki állítólag egyko­ron a CNN riportere „vót”. Második lemezüket idén ta­vasszal rögzítették, s nemrégi­ben jelent meg. Víg Mihály visszatért. Többféleképpen is. Hosszú évek után elhagyta a Hit Gyü­lekezetét, majd Balaton nevű zenekarát reaktiválva új dalok­kal jelentkezett. Aki ott volt a Pepsi Szigeten, az láthatta, minden a régi. A hangzásnak kimondottan jót tett Dénes „Dönci” (ex-Európa Kiadó, ex- Hit Gyülekezete) csatlakozása, s hát Víg Mihály szelíd-boron- gós hangulatú szövegei sem sokat változtak. A hanghordozó A fény közepe a sötétség kapu­jában címet viseli. A Vidámpark Cracowia Express című kazettáján tizenöt új dal található, szóval azt nem merném állítani, hogy Őz Zsol- ték termékenységével bármi­lyen gondok lennének. Szeretni való anyag ez (is). A gondot én abban látom - sújtson mély megvetés -, hogy a szövegvilág túlságosan is ismerős (lásd. Lo- vasi). KRZ Liszt Ferenc, a romantika nagy zeneszerzője és zongo­raművésze 1811. október 22- én született Doborján. A világjáró művész össze­sen négy ízben tartózkodott báró Augusz Antal (1807- 1878), a széleslátókörű, euró­pai műveltségű zeneszerető Tolna megyei földbirtokos szekszárdi házában. A művész és a báró barátsága közel 40 évig töretlenül tartott. „Egyet­értünk a szív, az értelem, a té­nyek dolgában!” - írta Liszt 1871-ben. Liszt Ference első ízben 1846. október 13. és 24. között látogatta meg Augusz Antalt szekszárdi otthonában. A zeneszerző ekkor állt dicső­sége, hírneve csúcsán. Legkö­zelebb 19 év múlva vendéges­kedik ismét az Augusz-ház­♦ Iß *0 Az Augusz-torony Az ENSZ napja Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének napjáról, október 24- ről minden esztendőben meg­emlékezik a világ. Ezt a szerve­zetet azzal az elhatározással hozták létre - közvetlenül a második világháború pusztítá­sai után - hogy megmentsék a jövő nemzedékeket a háború borzalmaitól. A szervezet alap­szabályát 1945Lben a San Fran- cisco-i operaházban fogadta el az 50 alapító állam képviselője. A taglétszám ma már ennek több mint háromszorosa. Az ENSZ alapokmánya az egész világra érvényes feladatokat tű­zött ki célul: 1. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. 2. A nemzetek egyenjogúságán alapuló baráti kapcsolatok fej­lesztése. 3. Segítség nyújtása az elmaradott országoknak min­den téren. 4. Az emberi jogok biztosítása nemzetiségre, nemre, fajra, nyelvre vagy val­lásra való tekintet nélkül. Az ENSZ célja, hogy ne le­gyen soha többé háború. Azon­ban az elmúlt évtizedek során nagyon sok helyen nem vették ezt figyelembe, s a Föld külön­böző pontjain most is háború folyik. A világszervezet léte abból a szempontból is szüksé­ges, hogy a kis államok segít­séget kérhetnek tőle, ha úgy ér­zik, veszély fenyegeti őket. Amit e szervezet célul tűzött ki, mi is csak azt kívánhatjuk: az egész világra kiterjedő bé­két! -gyá­Történetek Mátyásról Mit üzent a szultán? Megjelent a hadas időben egy cifra turbános, selyembugyo- gós, nagyszakállú török követ a Mátyás táborában. Mahomet szultán üzenetét hozta Magyar- ország királyának. Bevezették a követet Mátyás király sátrába, ott azután a tö­rök nagy fennen elkezdte a mondókáját: — Halljad, magyarok kirá­lya, azt üzeni néked az én uram, a győzhetetlen Mahomet szul­tán... A király fölemelte az ujját, megállította a török száján a szót: — Nem jól tanultad meg a leckét, effendi. A te jó urad, Mahomet szultán, nem óhajt­hatta, hogy győzhetetlennek nevezd őt előttem. Mert ez el­lentmondana az ő Allah előtt való alázatosságának, valamint hogy ellene szólna a te urad fi­gyelmességének is, amivel egy másik hatalmas ország uralko­dójának tartozik. Adok néked, effendi, egy hosszú sóhajtásra való időt, azalatt gondold el még egyszer, mit üzent a szul­tán, és úgy kezdd el újra, illen­dőbben, mint először. így tanította a becsületre Má­tyás király a török követet. nyomán ban. Lakosztálya a ház to­ronnyal díszített szárnyának első emeletén volt. Kedvence­iből, a kert gyönyörű fáiból ma már csak néhány található meg. A fák alatt a Mester mell­szobra idézi az egykori látoga­tások emlékét. Az Augusz-ház napjainkban a Liszt Ferenc nevét viselő zeneiskolának ad otthont. A művész és vendéglátói elmentek megtekinteni az új­városi római katolikus temp­lomot, aminek építkezése ak­kor már a vége felé közeledett. Liszt a templom felszentelé­sére egy misét ajánlott, ám a körülmények úgy hozták, hogy elmaradt a felszentelés­sel egybekötött szekszárdi bemutató.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents