Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám

2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1996. szeptember 11., szerda Borisz Jelcin elnök Viktor Csernomirgyin kormányfőre bízta a fegyveres erők és rend- fenntartó testületek irányítását. A szívműtét előtt álló államfő viszont magánál tartja az atom­fegyverek bevetését engedé­lyező „gombot”. Antall Józsefnek ítélték idén a Szent Adalbert-díjat. A posz­tumusz kitüntetést Aleksander Kwasniewski lengyel államfő Gniezno városában nyújtotta át a néhai miniszterelnök özve­gyének. Nukleáris intézkedéseket javasol egy állítólagos orosz katonai jelentés, ha Magyaror­szág, Lengyelország, Csehor­szág és Szlovákia betagolódik a NATO-ba. Az El Mundo című madridi lap szerint az atom­fegyverek telepítését Fehér­oroszországban, Kalinyingrád- ban és balti-tengeri flottaegy­ségeknél tartanák indokoltnak. Új magyar hajót bocsátottak vízre Szentpétervárott a Mahart számára. A Pannon See nevet viselő hajó átadása csökken­tette az orosz államadósságot Magyarországgal szemben. * Igen a vitára. Az Országgyű­lés önkormányzati és rendészeti bizottsága kedden egyhangúlag egyetértett azzal, hogy a plená­ris ülésen megvitassák az ön- kormányzati törvény módosítá­sára előterjesztett kormányzati javaslatot. Ennek parlamenti el­fogadása esetén a jövőben tör­vény helyett a kormány rende­letben szabályozná a megyei közigazgatási hivatalok feladat- és hatáskörét. Kevesebben utazhatnak. Október 1-jétől csökken a né­metországi vállalkozási szerző­désekre biztosított kontingens - adta hírül az Építési Vállalko­zók Országos Szövetsége. A mintegy 5 százalékos korláto­zást azért határozták el, mert egy százalékkal nőtt a német munkanélküliségi mutató. Vádirat Palotás ellen. A Fő­városi Főügyészség kedden vádiratot nyújtott be Palotás János ellen. A vállalkozót egyebek között adócsalással, valamint magánokirat-hamisí­tással vádolják. Bejelentette: ha elmarasztalják a perben, le­mond a Vállalkozók országos Szövetsége elnöki tisztjéről. Hamis a nyelvtudás. Szep­tember elejéig mintegy harminc hamis nyelvvizsga-bizonyít­ványt talált az idei felvételi je­lentkezések mellett az Állami Nyelvvizsga Bizottság. A húsz­ezer nyelvvizsga-bizonyít­ványnak eddig mintegy a felét ellenőrizték. Egyes főiskolák és egyetemek viszont nem küldték el a kért dokumentumokat. Feszült a közel-keleti kelyzet. Miközben Hebronban a palesztin kereskedők elől le­zárták a zsidó telepesek városrészét (képünkön), Szíria elutasította Benjamin Netanjahu iz­raeli kormányfő felszólítását a béketárgyalások azonnali folytatására. fotó: feb/reuter Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje az alapszerződésről Európában nagyra értékelik Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök Bukarestben újság­írók előtt közölte: a román-magyar alapszerződést Horn Gyula miniszterelnökkel együtt hétfőn délelőtt 11 órakor (magyar idő szerint 10 órakor) írja alá Temesvárott. A bukaresti kormányfő a több évig tartó tárgyalás után ki­dolgozott alapszerződést igen jó dokumentumnak tartja, amelyet - mint mondta - Ili­escu elnök felhatalmazása alapján, minden fenntartás nélkül fog ellátni kézjegyével. Az alapszerződés volt az egyik téma Teodor Melescanu külügyminiszter és 1 Peter Leuprecht, az Európa Tanács helyettes főtitkára közötti megbeszélésen is. Leuprecht hangsúlyozta, hogy a ro­mán-magyar alapszerződést igen nagyra értékelik Európá­ban, mivel a földrész békéjé­hez, stabilitásához való fontos hozzájárulást látnak benne. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje ugyanakkor tegnap kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik „temetői hangnemet” ütnek meg a két kormány megállapodásával kapcsolatban. „A szöveg el­utasítása az RMDSZ részéről öngyilkosság lett volna” - fej­tette ki. A romániai magyar politikus szerint az alapszer­ződés hiányossága, hogy nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget. Pozití­vuma viszont a három nem­zetközi kisebbségvédelmi do­kumentum - a koppenhágai nyilatkozat, az 1201-es ajánlás és az ENSZ kisebbségi doku­mentumának - jogszintre való emelése. „Kormányok a kisebbsége­kért” címmel egyébként nem­zetközi szeminárium nyílt Bu­karestben, az Európa Tanács és a román Nemzeti Kisebb­ségek Tanácsa nevű kormány- szerv rendezésében. A tanács­kozáson 17 kelet-közép-euró- pai ország nemzeti kisebbsé­gekkel foglalkozó kormány- szerveinek illetékesei és az Európa Tanács, valamint a romániai kisebbségi szerveze­tek képviselői vesznek részt. Vendégünk a spanyol király Több mint húsz éve ül a trónon I. János Károly spanyol ural­kodó és felesége, Zsófia ki­rályné mától három napon át hazánk vendége. A spanyol király 1938. január 5-én született Rómában. Nagy­apja, XIII. Alfonz és a királyi család 1931-ben, a Köztársaság kikiáltásakor hagyta el Spa­nyolországot. Franco diktátor 1947 márciusában - egy nép­szavazást követően - Spanyol- országot ugyan ismét monar­chiává nyilvánította, de a kirá­lyi hatalom visszaállítását, a trón betöltését a „caudillo” ha­láláig elhalasztották. János Károly tízéves korában tért vissza hazájába. Franco ha­lála után, 1975. november 22- én lépett trónra, I. János Károly néven. 1962-ben kötött házas­ságot Athénban Zsófia herceg­nővel, Pál akkori görög király I. János Károly fotó: feb lányával. Házasságukból há­rom gyerek született. A közel 190 centiméter ma­gas uralkodó szeret sportolni, kiváló vitorlázó. Horn Gyula lett a huszonhetedik alelnök Teljes joggal a Szocintemben A Szocialista Internacionálé teljes jogú tagjává vált a Ma­gyar Szocialista Párt, s ezzel egy időben Horn Gyula mi­niszter- és pártelnököt a nemzetközi szervezet megvá­lasztotta alelnökéül. A Szocintern idén ünnepli megalakulásának 45. évfordu­lóját. A mostani New York-i ülésen a reformokról tanács­koznak: a világgazdaság átala­kításáról, a belső szervezeti korszerűsítésről. A szervezet­nek eddig 67 teljes jogú, 23 ta­nácskozási jogú, illetve 8 meg­figyelői státusú tagja volt. Utóbbiak közé tartozott eddig az MSZP is, akárcsak a lengyel és a román szocialista párt. A világ egyik legnagyobb nemzetközi szervezetét 1886- ban alapították, mai formájában 1951 óta működik. Munkáját az elnök és a főtitkár irányítja, ed­dig 16 tiszteletbeli elnöke, va­lamint 26 alelnöke volt. Horn Gyula miniszterelnök a 27. al­elnök, de az első magyar, akit a Szocintemben erre a posztra megválasztottak. Az MSZP megalakulása, azaz 1989 óta megfigyelőként vett részt a Szocialista Intema- cionálé tanácskozásain. A párt már 1994-ben kérte, hogy ve­gyék fel teljes jogú tagként, a jóváhagyó döntést azonban csak most, a New York-i ülés hozta meg. szalóky Megkezdte őszi ülésszakát a törvényhozás Jogi hurok a feketemunka nyakán Hivatalosan is véget ért a parlamenti nyári szünet. A múlt heti rendkívüli ülésnap után tegnap megkezdte rendes őszi ülésszakát a tisztelt Ház. A start a korábbiakhoz képest nem ígér sok változást, legalábbis abból a szempontból, hogy a tárgysorozat érdemi megvitatását ezúttal is csak jó néhány napirend előtti felszólalás után kezdhették el. Szájer József (Fidesz) az ár­emelkedések kapcsán azt tette szóvá, hogy az infláció burkolt adóemelés. lsépy Tamás (KDNP) az Országgyűlés tekin­télyének megóvására intette képviselőtársait. Kifogásolta, hogy a kormány túl sok jogsza­bályt akar megtárgyaltatni a parlamenttel az elkövetkező időszakban, s ez a minőség ro­vására fog menni. Szabó Iván (MDNP) a Ház jobb munkastí­lusát, méltóbb hangvételét, Torgyán József (FKGP) a jobb munkaszervezést szorgalmazta. Ezt követően Kiss Péter munkaügyi miniszter terjesz­tette a parlament elé a munkaü­gyi ellenőrzésről szóló törvény- javaslatot. A feketegazdaság visszaszorításának egyik lénye­ges eleme a feketefoglalkozta­tás, illetve az ilyen munkaválla­lás feltárása és büntetése. Igaz, több jogszabály ma is bírsággal sújtja a bejelentés nélküli, adó- és tb-járulékmen- tes munkát, de az új törvény egységesen szabályozza majd a munkaügyi ellenőrzést, és szá­mottevően kibővíti az ellenőrök hatáskörét és eszköztárát. Elő­zetes bejelentés nélkül beme­hetnek bármely munkahelyre, s betekinthetnek az iratokba. A súlyosabb szabálytalan­ságnak ötvenezer és egymillió forint közötti, ismétlődés esetén ötvenezer-hárommillió forint közötti munkaügyi bírság lehet az ára. Az ellenzék jó szándékúnak, de koncepciótlannak, átgondo­latlannak ítélte a törvényjavas­latot. (simonffy) Kiskegyed-esküvő, tíz mátkapárral Boldogító igen a bazilikában Az esztergomi bazilikában esküszik örök hűséget az a tíz jegyespár, amely a legtöbb szavazatot kapta a Kiskegyed című hetilap olvasóitól. A szeptember 14-én, szomba­ton délelőtt 11 órakor kezdődő különleges családi aktusról Miskolczi Miklós főszerkesztő elmondta munkatársunknak:- A Kiskegyed esküvőjére 963 jegyespár küldte el fényké­pes jelentkezését. Közülük az olvasók választották ki azt a tíz-tíz vőlegényt és menyasz- szonyt, aki az esztergomi bazi­likában, közös esküvőn mond­hatja ki a boldogító igent. Áz ünnepi eseményt bizo­nyára még emlékezetesebbé te­szi számukra az a félmillió fo­rint értékű ajándékcsomag, amelyben többek között az es­küvői ruhákon kívül egy-egy menyasszonyi arany kísérő­gyűrű, a fészekrakáshoz jól jövő készpénz és a nászúira szóló meghívás is benne van. A Kiskegyedhez beérkezett 210 ezer szavazatból a legtöbb voks egy jéki postáskisasz- szonyra és jegyesére esett; a szavazók őket találták a legro­konszenvesebb házasulóknak. A tíz fiatal pár példáját sokan követik: szombaton a nyertese­ken kívül még annyian állnak oltár elé az esztergomi bazili­kában, hogy este 7-ig folya­matosan esketnek majd a papok. - th Tüzes demonstráció. Egyenruhás tűzoltók százai követelték tegnap a parlament előtt az ágazat anyagi-technikai helyzetének javítását. A tüntetők házelnöknek címzett petícióját Kórodi Mária alelnök vette át. fotó: feb/diósi imre Ünnepel a szomszédos Ausztria is Ezeréves az osztrák államiság első írásos emléke Míg Magyarország a honfoglalás 1100. évfordulójára emléke­zik, Ausztria is ünnepel: az osztrákok az államalapítás 1000. évfordulóját ülik meg - nem csekély bizonytalansággal. III. Ottó német császár 996-ban ajándékozta Freising püspöké­nek „azt a területet, amelyet Os- tarrichinek neveznek”. A mai Bajorországtól keletre eső, fő­ként a mai Alsó-Ausztria tar­tományt jelentő területekről volt szó, amelyek akkor Bajor­ország részét képezték. A Babenberg hercegi család kora középkori uralma után a 13. században Ottokár cseh ki­rály alatt egyesült az akkori Ausztria a cseh tartományok­kal, majd a 15. századtól a Habsburgok európai nagyha­talmat építenek ki bécsi szék­hellyel. Ennek magját mindig is az eredeti bajor területek jelen­tették. Tirol csak 1363-ban, Salzburg 1805-ben került Ausztria fennhatósága alá, míg a legfiatalabb tartomány, a Ma­gyarországról leválasztott Bur­genland csupán 1921-ben. Az osztrákok egy része nem igazán érti az államalapítás év­fordulóját. Hiszen Ausztria igazi nagysága a Habsburg-bi- rodalomhoz fűződik, ám ez már egy jóval későbbi korszak. Akik pedig az önálló, de­mokratikus Ausztriát tisztelik, azoknak a 20. század története jut eszükbe. Az Anschluss, a hitleri Németországhoz való csatlakozás, illetve Ausztria bekebelezése. Ez pedig arra emlékezteti az osztrákokat, hogy sokan még mindig néme­teknek tekintik őket. Ennek ár­nyéka kísért az osztrák állam ezer évvel ezelőtti megszületé­sének mai ünneplésekor is. Az osztrák millennium végül is inkább csak idegenforgalmi fogás. Sok pénzt zsebelhet be például egy Neuhofen an der Ybbs nevű kis alsó-ausztriai fé­szek, ahol az ezeréves, Ostarri- chit először említő adományle­velet kiállították. Igaz, csak há­rom hónapig: az osztrák állami­ság első írásos bizonyítékát ugyanis állandó jelleggel már ezer éve a bajor állami levéltár­ban őrzik. Heltai András

Next

/
Thumbnails
Contents