Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-07-08 / 209. szám

12. oldal Gyermekvilág 1996. szeptember 7., szombat Régi magyar mondák Isten kardja Az ezer éves tekerölant A tekerőlant a vonós hangszerek családjába tartozik, bár a hú­rok nem a vonó, hanem egy fából készült dörzskerék által szó­lalnak meg, amik a hangszer testén elhelyezett hajtókarral (te­kerővei) hozhatóak működésbe. A dallamhúrt a billentyűszer­kezet rövidíti az ujjak helyett. Volt a szittya királyoknak egy csodálatos, nagy erejű kard­juk, amit azért kaptak az Is­tentől, hogy azzal minden né­pet legyőzzenek. Ez az ősi kard elveszett, de híre fenn­maradt a szittya vitézek kö­zött. Az öregek mindig mond­ták, mondogatták: —- Keressétek, kutassátok, mert az lesz a világ ura, aki Is­ten kardját megtalálja! Hiszen keresték is, kutatták is, de Isten kardját senki meg nem találta. Isten kardjának hírét Attila is hallotta, hogyne hallotta volna. Az édesanyja elbe­szélte neki, hogy egykor azt álmodta: csodálatos fiúgyer­meket fog szülni. Álmában megjelent előtte ez a fiú, és egy fényes kardot kötött a de­rekára. Lángolt, sugárzott az a kard, mert Isten hajította le, és éppen az ő fiának szánta. Ebből az álomlátásból At­tila megértette, hogy Isten kardját ő köti a derekára, ő A bűvész mindkét kezét az asztalra teszi, tenyérrel föl­felé, egymástól 30 centiméte­res távolságra. Valakit megkér, hogy mindkét tenyerébe helyezzen el egy tízforintost. Fennhan­gon számol: egy-kettő-három, a háromnál a kezeit hirtelen megfordítja, most tenyérrel lefelé lesznek. A közönség természetesen azt gondolja, hogy mindkét tenyere alatt van egy-egy tízforintos, de amikor a felemeli a kezeit, csodálkozva látják, hogy mindkét pénzérme a bal te­lesz Isten Ostora, aki minden népet meghódít. Gyermekko­rától fogva várta, egyre várta Attila a kard érkezését. Nem is várta hiába. Történt egyszer, hogy az egyik hun pásztor észrevette: erősen sántít az egyik tinója. Megnézi a lábát, s hát véres seb van rajta. Ugyan mi sért­hette meg? Ahogy körülpil­lant, fényes lángnyelv villan fel előtte, s hát egy kard áll ki a földből, abból csapnak ki a lángok! Odamerészkedik, ki­húzza a kardot a földből, és futva fut vele Attila király­hoz: — Ezt a csodakardot a mezőn találtam, úgy gondo­lom, téged illet! Attila mindjárt megismerte Isten kardját. Megmarkolta, keményen suhintott vele a világ négy tája felé, és azt mondta: — Isten kardjával a föld minden népét megbüntetem! (Népmonda nyomán.) nyere alatt van. Magyarázat: a balkezet lassan kell megfordí­tani, a jobbat ellenben igen gyorsan. A gyors mozdulat során a jobb kezet a bal felé mozgatjuk, a benne lévő pénzdarabot átdobjuk a bal kéz alá, az ott lévő másik pénzdarabhoz. Ha mindkét kezet megfelelő tempóban fordítjuk meg és az átdobás is ügyesen történik meg, a mu­tatvány igen hatásos. Leg­alább 2 órai gyakorlást igé­nyel ez a trükk. Csak szűkebb közönség előtt mutatható be hitelesen. A tekerőlant rendelkezik egy egyedi tulajdonsággal, ami a többi hangszernél nem tapasz­talható: ez a „végtelen vonó” által létrehozható kitartott hang, aminek a hosszúsága attól függ, hogy a lantot meddig tekerjük (ha bírjuk, akkor a végtelensé­gig)­A tekerőlant több fejlődési szakaszon ment át. A X. szá­zadi feljegyzések bizonyították, hogy a tekerőlant őse már meg­jelent a Közel-Kelet területén, de ez a szerkezet igen kezdetle­ges volt: egy vízemelő beren­dezésből meg egy vízkerékből állt, amiknek az egyenletes for­gatása közben állandó magas­A testvérek a legerősebb vér­ségi kapcsot alkotják, de viszo­nyuk egymás között nem min­dig a legháborítatlanabb. A testvérek viszonya jórészt a szülőkön múlik, és azon is, hogy a fivér vagy nővér nem éle-e vissza nemével, korával, az apai, vagy anyai elfogult­sággal. Ne feledjük, a féltestvér is testvér! Néhány jótanács testvérek­nek: az idősebb testvér legyen tekintettel a fiatalabbra. Visel­kedjen úgy, mint az idősebb a gyengébbel szokott, és mind a fiú a lánnyal, a lány a fiúval. A fiatalabb, a gyengébb, a lány se éljen vissza helyzetével, mert sokan éppen a családi körben tanulják meg, hogy kiszolgálta­tottságra, védtelenségre hivat­ságú hang keletkezett. Mérete miatt ezt az eszközt az arab vi­lágban az Óriások orogonájá- nak hívták. A hangszer mérete az idők folyamán fokozatosan kisebb lett, így alakult ki a kézben hordható tekerőlant, amit elő­szeretettel használtak a vándor­dalnokok hangszeres kísérői, akiket jokulátoroknak hívunk. Ezek az utcai zenészek nem csak egyszerű muzsikusok vol­tak, hanem hírmondók is egy­ben. A hangszer 1716 táján öltött új alakot: gitár formája lett, majd később Henri Baton ver- saillesi lantépítő fejlesztette to­kozva is lehet előnyökre szert tenni. Tartsuk tiszteletben testvére­ink baráti körét és személyi tu­lajdonát. Óvakodjunk barátai és szerelme kicsúfolásától. Ne turkáljunk a fiókjában és ne használjuk a ruháit, vagy más holmiját a tudta nélkül. A testvéri kapcsolat is meg­kívánja a türelmet, a tapintatot. Ha öcsénk, húgunk megkér bennünket, hogy magyarázzuk el a matek-leckét, ne fölényes­kedjünk vele, ne nevezzük hü­lyének, ha az első szóra nem érti meg magasröptű fejtegeté­sünket. Esetleg bosszút állhat. (Nem csak az irodalomban, az életben is ismert a „komisz kölyök”, aki megszégyeníti idősebb test­vább. Nevéhez fűződik az első mai formájú tekerőlant. Ez egy még tökéletesebb hangszervál­tozat nemesebb hanggal. A te­kerőlant 9 szeletből épített, fél­bevágott körtéhez hasonlító test, művészi faragásokkal és berakásokkal díszített billen­tyűházzal. Ez a végső forma, ezután már újabb típus nem ke­letkezett. A hangszer népszerűségét bizonyítja, hogy a XVIII. szá­zadban tekerőlant-iskolák je­lentek meg és számos népszerű szerző, mint például Vivaldi, Haydn és Mozart is alkalmazta műveiben. A hangszer fennma­radásában nagy szerepet ját­szottak a gyűjtők, a népzene­kedvelők és a 70-es években felbukkanó fiatal népzenészek csoportja. így érhette meg ez az ősi hangszer az 1000. születés­napját. Szili Eszter vérét a rokonok, netán pont a szerelme előtt.) Ne rendezzünk házi vetélkedőt a nagyszülők, a rokonok kegyeiért. Mérjük ösz- sze erőnket a családi körön kí­vül - és lehetőleg másokkal - a sportpályán, vagy a tanulmányi versenyeken. Ne feledjük, a testvéri kap­csolatokat jobb megőrizni arra az időre, amikor elhagyjuk a szülői házat. A testvéri találko­zók a felnőtt élet legkelleme­sebb eseményei közé tartoznak. Mert ugyan kivel rakhatná ösz- sze az ember a legpontosabban a szülői ház mozaikképét, a gyermekkor emlékeit, kivel ne­vethetne önfeledten azokon a csínyeken, amiket együtt, vagy egymás ellen követtek el a test­vérek. Mai feladványunk A 10 éven aluliak fejtség meg, hogy melyik a lovas igazi árnyéka. A 10 éven felüliek részére pedig bemutatunk egy keve­rékkutyát. Melyik testrésze a komondoré, a vizsláé, il­letve a spánielé? A megfejtéseket szep­tember 13-ig küldjétek be a Gyermekek Háza címére. (7101 Szekszárd, Pf.130.) A szerencsés szekszár­diak a Találka téri ínyenc­falatozó tízprai-meghívását, a többiek a Balttner Kft. édességcsomagját nyerhetik meg. Az előző feladvány he­lyes megfejtői a követke­zők: Tóth András (Decs), Gál Nándor (Dombóvár), Molnár Mária (Kakasd), Csurgai Rita (Medina), Bar- teczka Mária Zsófia (Szed­res), Mészáros Éva (Szek­szárd). Vicces! — Apu, nagyon nagy baj az, hogy költő lettem? — Miért lenne baj, kis­fiam? — Mert anyu szörnyen kiabál. — Na de hát mi lehet az, amit költöttéi? — Csak egy kis pénzt csokira meg cukorra... Az apa megkérdezi a kisfiát: — Mi’volt ma az iskolá­ban? — Semmi különös. A ta­nító néni rejtvényeket adott fel. — Rejtvényeket??? — Hát például azt, hogy mennyi kilencszer nyolc... Kutyahistória Rudi égetnivaló gézengúz. Még Bodri kutyát sem hagyja nyug­ton. Segítsetek szegény kutyuson, oldjátok le a farkáról, amit Rudi rákötött! Bűvészkedjünk! Á vándorló pénzdarab A tekerőlant népies változata Egy kis illemtan Testvérek figyelmébe ajánljuk Kíváncsiaknak Hogyan keletkezik az igazgyöngy? A naptánc csúcspontja Az igazgyöngy a legszebb ék­szerek közé tartozik. Már évez­redekkel ezelőtt ismerték az ősi Kína, Egyiptom, Perzsia, India, Görögország és később Róma lakói. A gyöngykagyló az In­diai-, Csendes- és Atlanti-óceán meleg égövi részében honos. Jellemző tulajdonsága, hogy amikor a kagylóba homok- szemcse kerül, az fokozatosan gyöngyház nevű csillogó anyaggal vonja be az idegen testet, s így keletkezik az igaz­gyöngy. A gyöngy lassan növekszik, több év alatt éri el a szokásos méretét, de néha diónyira is megnő. A gyöngykagyló kü­lönböző árnyalatú gyöngyházat választ ki testéből, így az igaz­gyöngy is lehet akár fehér, sárga, zöldes, rózsaszínű, szürke, sőt: fekete is! Mégis, a világ igazgyöngy-termésének 95 százaléka ezüstös színű. A szakértők szerint egyébként 118 igazgyöngy-árnyalat is­mert. A legszebb gyöngyök ér­téke eléri a 3-4 ezer dollárt is. Persze, ez a színtől és alaktól függ - a legdrágábbak oválisak, zöldes színűek. Ilyet eddig mindössze hatvan darabot talál­tak, azt is Indonézia partjainál. A fekete gyöngy kevésbé ritka és ugyanezen a vidéken terem. Az igazgyöngy legrégebbi lelőhelyei Ceylon (Sri Lanka), a Vörös-tenger és a Perzsa­öböl. A gyöngyhalászok ma is lég­zőkészülékek nélkül merülnek 20-30 méteres mélységbe. A halászidény júniustól szeptem­berig tart, naponta 40-50 merü­lést végeznek, miközben szá­mos veszély leselkedik rájuk, mérgező tengeri állatok szú­rása, no meg a nagy víznyomás. Ezer kagyló közül egyben van gyöngy, ám leginkább olyan kicsi, hogy az ékszerészeknek nem kell. Amikor az emberek rájöttek, miként keletkezik a gyöngy, el­kezdték mesterségesen beül­tetni a kagylók húsába a ho­mokszemcséket. Ezáltal sokkal könnyebben jutottak szép, nagy igazgyöngyökhöz. Az első ilyen kísérletet a századfordu­lón csinálták Japánban, azóta e távol-keleti országban számos gyöngykagyló-tenyészet mű­ködik. Nagy emberek, kis történetek Mikszáth Kálmán egyszer az Alföldön jártában, télvíz idején találkozott egy mezít­lábas szegényemberrel, akit majd megvett az Isten hi­dege rongyos szűrében. — Nagyon rossz ez a szűr, te ember - mondta neki Mikszáth. — A szűr még csak jó volna, de ez az idő nem hozzávaló. Pósa Lajos a híres szegedi Kiss Palcsi-féle vendéglő­ben vacsorázott. Pénze nem volt, hát verseskönyvvel fi­zetett, majd ártatlan arccal hozzátette: — Hatvan kraj­cár visszajár, KiSs úr! Palcsi uram pedig szó nélkül visszaadott a könyv árából hatvan krajcárt... (A múlt szombati számunkban közölt írás folytatása.) A tánc során aztán elérkezett a megsebesítés ideje azok szá­mára, akik így akarták elvégezni a szertartást. A jelölt hátán két helyen felvágták az izmot, szíjat fűztek át rajta, majd ezeknél a szíjaknál fogva két cölöphöz kö­tözték. Hasonlóképpen tették ezt a mellkas esetében is. Volt, aki úgy döntött, a nap-oszlophoz kötteti magát. Az ő számukra nyolc szíj lógott le a nap-oszlop­ról, egy személyre két szíj jutott. Szintén mellüket, vagy hasukat szúrták át, úgy függeszkedtek a póznáról. A tánc pedig folytató­dott. A szertartás napkeltekor ért véget. A táncosok a jobb oldalon léptek ki a nap-sátorból, és négyszer körbejárták. Az előké­születi sátorba vonultak be, majd végül visszatértek a saját sátraikba, ahol mindegyikük négy korty vizet és egy kevés élelmet vett magához, így szok­tatva magát az evéshez a hosszú böjt után. Hamarosan bement a fürdőbe, bekente magát vadzsá­lyával, végre jóllakott. Ettől kezdve úgy tekintettek rá, mint olyan emberre, aki megtartotta a fogadalmát. A közönség igyekezett egy- egy tárgyat megszerezni a nap­sátorból, amit áldozatként ott hagytak, illetve leszerelte a sátor falára szerelt tárgyakat is. Magát a sátrat állva hagyták, sokszor évekig meg lehetett találni egy- egy ilyen relikviát a helyszínen. Az élet lassan visszatért a megszokott kerékvágásba, a törzs tábort bontott, s az ünnepre érkezett vendégek is visszatértek otthonukba.

Next

/
Thumbnails
Contents