Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-07-08 / 209. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1996. szeptember 7., szombat Rejtett értékeink Babits első szereplése Szekszárdon A Tolna megyéből elszármazott írók, költők életének mindig fontos állomása volt az első szereplés a szőkébb hazában. Jól mutatta az alkotó megbecsülését, de tükrözte ismertségét is, valamint a másik oldalról azt a készséget, amivel az ilyen - többnyire alkalmi - szereplést elvállalta. Nem kivétel ez alól Babits Mihály sem. Családi hagyományból és hírlapi tudósításból egyaránt tudjuk, hogy atyja több alkalommal játszott hegedűn jótékonysági esteken, édesanyja még leánykorában szerepelt Szekszárd kiválasztott szépei közt, ha például a tűzoltók báljára előtán- cos kar kellett. Az apja halála utáni visz- szavonultságot a család sokáig tartotta, de a cseperedő Angyalka miatt is az édesanya belépett a Szegzárd- Tolnamegyei Nőegyletbe, amelynek egyesítésében az idősebb Babits Mihály hivatali főnökének, Boda Vilmosnak fő érdeme volt. A Tolnavármegye és a Közérdek 1911. szeptember 7-én A nőegylet 50 éves jubileuma című előzetesében „na- -gyobbszabású, mondhatni az egész vármegye úri társadalmát összehozó ünnepség”- ként harangozza be a részletesen ismertetett műsort. Ennek első száma „Babits Mihály verses prológja. A költemény szép eszméjét: Charitast, a jóság nemtője, a múzsák veszik körül s szolgálatára állnak - élőkép érzékid meg, melyet főleg a vidéki úrhölgyei - élükön Schell Józsefné és Fiáth Tiborné grófnőkkel - fognak ábrázolni”. Három hét múlva már ösz- szeállt a hölgyek csapata, köztük - az említetteken kívül - Wigand János igazgató két leánya, Klieber Gizella, Meszlényi Vilma, Káldy Gyu- láné, Boross Zoltánné, Török Ottóné és Bezerédj Toto: valóban impozáns névsor. Ha nem vetítjük vissza Babits Mihály ekkori helyzetére a későbbi országos jelentőségű és hírű költő alakját, felmerül a kérdés, miért hívták meg éppen őt az ünnepélyre, s ő mennyire vette ezt az alkalmat komolyan, magyarán: felkészült-e rá? A meghívásban szerepet játszhatott az atyja emléke iránti tisztelet, de sem ez, sem anyja befolyása nem volt jelentős. Ellenben 1898-tól Babitsnak több műve jelent meg a helyi sajtóban, 1908 végén például az Édes otthon a kor legnépszerűbb helyi kalendáriumában. Az ünnepély évében kiadják Babits második verseskötetét, amely országos sikert arat, nevét sűrűn olvashatják helyben a Nyugat-ismertetésekben, külön méltatják tanulmánykötetét, de augusztus hetedikén hírt adnak Fogaras- ról Újpestre való áthelyezéséről is. Ez már elérhető közelség egy meghíváshoz, ráadásul a költőnek már több országosan ismert és (még sanzonként is kedvelt!) verse van. Nem kétséges, hogy Babits fölismerte a meghívás jelentőségét. Családjában ugyan többen úgy emlékeztek, hogy közvetlenül az ünnep előtt, az utolsó pillanatban készült el versével, ez azonban nem valószínű. Bizonyos, hogy készen állt az már az első szeptemberi hívogató idején, mert különben nem lehetett volna rá élőképet építeni. A család lehet, hogy Babits örökké té- pelődő, utolsó pillanatáig ja- vítgató-csiszoló gondját vélhette versírásnak ... Számos jel utal viszont arra, hogy segítettek a költőnek, ő maga ugyanis teljesen járatlan volt a tőle idegen alkalmi költemények világában. Nem zárhatjuk ki Bodnár Istán közreműködését sem, de sokkal valószínűbb Wigand János tanácsa, hiszen ő gyakorlott volt ilyesmiben. Pan- csován is, Szekszárdon pedig négy hónap után már föllépett a nőegylet műsoros estélyén nagyszabású alkalmi-prológ- gal. Prolog Babits versének is a címe, amelyet a Tolnavármegye és a Közérdek az ünnep után közölt, hosszú évek múltán Kun Lajos fedezett föl, Csányi László adott közre, Vendel-Mohay Lajosné pedig a teljes kéziratot ismertette a múzeum 1975-76-os évkönyvében. • Ami az újságbeli közlésből kimaradt, az is érdekes: „Munkát munkátlannak/ munkásnak pihenőt/ hoz aki fázik annak/ jó meleg keszkenőt/ hoz táncot akik ülnek/ szemeknek lakomát/ szomjas vidéki fülnek/ muzsika mézborát”. .. . Talán ezt fűzte hozzá az előre leadott szöveghez az utolsó percben Babits. Dr. Töttős Gábor Pro Űrbe Szekszárd díjazottak Negyedik alkalommal adták át Pro Űrbe Szekszárd Emlékplakettet. Az alábbiakban az 1996. évi kitüntetettekről olvashatnak. Dr. Fenyőházi Lászlóné dr. Horváth Mária Dr. Fenyőháziné számára 1996. szeptember 6-a duplán ünnepnap volt, nem csak a Pro Űrbe emlékplakettet vehette át, hanem ezen a napon ünnepelte 70. születésnapját is. Az alföldi kis településen, Dávodon született dr. Horváth Mária a budapesti Orvostudományi Egyetem elvégzése után, 1952. szeptember 1-jén került a szekszárdi megyei kórház bőr- gyógyászati osztályára, itt dolgozott harminc éven át előbb gyakornokként, aztán szakorvosként, majd a megyei bőr- és nemibeteggondozó vezető főorvosa lett. Orvosként és vezetőként évtizedeken át végzett munkájával, emberi magatartásával tiszteletet és megbecsülést vívott ki a betegek és a kollégák körében egyaránt. 1968- ban Érdemes Orvos, 1981. és 1982-ben pedig a Kiváló Munkáért kitüntetéseket kapta. Nyugdíjba vonulása után sem hagyta abba teljesen a szakmai tevékenységét. Mély humanista meggyőződésétől indíttatva már megalakulásakor elvállalta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szekszárdi szervezetének elnöki tisztét, melyet azóta is betölt. Odaadó, lelkes, fáradtságot nem ismerő munkájával, amelyet önzetlenül, nagy szakérteimmel és szeretettel végez a szekszárdi és környékbeli szegények javára, tovább öregbítette a „Máltai” név jó híBartinás gyerekek az ünnepi közgyűlésen Dr. Fenyőháziné dr. Horváth Mária átveszi a kitüntetést tatta. A sikerek hatására megérkeztek a külföldi meghívások. Az első, jugoszláviai turné után, 1969-1991. között felléptek Franciaországban, Csehszlovákiában, Szovjetunióban, Görögországban, NDK-ban, NSZK-ban, Algériában, Olaszországban. A csoport háromszor kapta meg a „Kiváló együttes” címet, így ma az „Örökösen kiváló együttes” kitüntetés viselője. 1988-ban arany I. minősítést szereztek, azóta is a magyar néptáncmozgalom élvonalába tartoznak. Napjainkban négy csoport működik a Bartina Néptáncegyüttes keretein belül, ezek rét. A csoport központi támogatásban nem részesül, az elnök asszony jótékony célú rendezvényekkel és szponzorok felkutatásával, felkérésével biztosít anyagi alapot a működésükhöz, a rászorulók adományokkal való segítéséhez. — Külön megtiszteltetés számomra, hogy nem született Tolna megyei létemre megkaptam az emlékplakettet. Én egész életemben „csapatmunkát” végeztem, mindig közösségben dolgoztam a kórházban és a Máltai Szeretetszolgálatnál is, ezért ez a díj a volt és a jelenlegi munkatársaimnak is szól -, mondta dr. Fenyőházi Lászlóné. - Úgy gondolom, mindenkinek van feladata az életben, amit a képességei szerint a legjobban kell elvégeznie, én mindig erre törekedtem. Férjem, lányom, két fiú testvérem velem együtt ünnepel ma. Bartina Néptáncegyüttes A művészeti csoport 1966-ban alakult Szabadi Mihály vezetéMatókné Kapás Júlia a polgármesterrel korcsoportonként különülnek el egymástól. A gyerekek ötéves korukban kezdenek el táncolni, s a négy korcsoportot végigjárva fokozatosan jutnak el a nagy együttesig. Életkoruknak megfelelő néptáncos és zenei képzésben részesülnek. 1991-ben megalakult a Bartina Néptánc Egyesület, amely a négy korcsoport fenntartásának biztosítására jött létre. Az egyesületnek közel 300 tagja van. Az utóbbi években a gyermekcsoportok a Liszt Ferenc Zeneiskola Néptánctagozataként működnek, így az oktatómunka intézményes keretek közé került. A felnőttegyüttes több mint kétórás önálló műsorral rendelkezik, 4-8 fős saját zenekaruk van. Az egész Kárpát-medence népzenéjét ismerik, játszák. Az elmúlt öt esztendőben a már említetteken túl számos újabb külföldi fellépésük volt. Megvalósult nagy álmuk, eljutottak az Amerikai Egyesült Államokba is, ahol nagy sikert arattak. A Bartina Néptáncegyüttest jelenleg Matókné Kapás Júlia irányítja. Fáradtságot nem ismerő, áldozatos munkája példaértékű. A Bartina Néptáncegyüttes három évtizedes következetes és eredményes munkájáért vehette át a Pro Űrbe díjat.-/késével Szekszárd Néptáncegyüttes néven, tagjai a város középiskoláiból verbuválódtak. A Babits Mihály Megyei Művelődési Központ és a Szek- szárd-Sárköz Vidéke Áfész biztosították a működési feltételeket. Az együttes hamarosan országos hírnévre tett szert, saját koreográfiái mellett neves szakemberek táncait is bemuFOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Istentiszteletek Szekszárdon Római Katolikus Szentmisék: Szombat 17.00 Újváros. 18.30 Belváros. Vasárnap 7.30 Újváros. 9.00 Belváros. 10.00 Újváros. 11.00 Belváros. 18.30 Belváros. Református Istentiszteletek: Vasárnap 10.00-kor Kálvin tér, 9.00 (gyermekistentiszt.) Kálvin tér, 18.00 Kálvin tér. Evangélikus Istentiszteletek: Vasárnap 9.30-kor Luther- tér. (minden páros héten német áhitat). 10.00 Luther-tér. Baptista Istentiszteletek: Szerda 17.30 Dózsa György ut 1. Vasárnap 10.00-kor Dózsa Gy. u.l. Metodista istentiszteletek: Szerda 17.30 Munkácsy u. 1. Vasárnap 10.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). 17.30 Munkácsy u. 1. „Ahol ketten vagy hárman ösz- szegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük" (Mt. 18,20). E vasárnapi evangéliumi szakasz a hétvégi eseményekkel nagyon összefügg. Egész Magyarországot átjárja annak a hite, hogy hazánkba látogat a pápa. Több mint százezer embert várnak Győrbe, az ünnepi szentmisére. És ez nem is olyan nagy szám, ha egy-egy pápai zarándoklat ünnepségeire gondolunk, melyekre sor kerül a világ bármely táján. Ő, mint Péter utóda feladatául kapta Jézustól, hogy megerősítse testvéreit a hitben (v.ö. Lk. 32,22) János népünk erkölcsi felemelkedését segítse, bátorítson a jó ügy szolJó hír gálatára vállalt feladataink teljesítésében. Akik elmegyünk, köréje gyűlünk azért is, hogy Jézus nevében legyünk egyek. Belőle kapjunk új erőt, fellelkesítsen bennünket az a Lélek, Aki az apostolokat is útnak indította a mások szolgálatára. Mi mindannyian, hívő emberek, ezt a népet akarjuk szolgálni, és hiszünk abban, hogy csak erkölcsi felemelkedése hozhat számára szebb jövőt. Nekünk, szekszárdiaknak, a vasárnap is rendkívüli összejövetelt jelent. Hiszen ez a nap Kisboldogasszony, városunk búcsúja Remetén. Mi akik ott Urunkhoz, Jézushoz fordulunk, édesanyjának, Máriának tiszteletét is hordozva szívünkben, városunkért és egész nemzetünkért imádkozunk. Legyen szent az emberek szívében az Isten, törvényeiben találjanak mindig útmutatást, mert csak így remélhetjük egymás elfogadását, tiszteletét és szolgálatát. A búcsú kifejezi számunkra azt is, hogy mi, akik egy városban élünk, elfogadjuk egymást, békességben akarunk ünnepelni. Meg tudunk állni egymás mellett, nyugodtan és derűsen tekintve társunkra. Összetartozunk. Farkas Béla plébános A remetei búcsú A szekszárdi remetei búcsú programja a következő: szombaton este 8 órától litánia, rózsafüzér, szentségimádás, 1/2 11-kor keresztút a Kálvárián, éjfélkor szentmise. Vasárnap de. 10 órakor az ünnepi szentmisét Lenner Jenő, lengyeli plébános tartja, szentmise után körmenet. A búcsú miatt a belvárosi templomban vasárnap elmarad a 11 órai szentmise. Milyen esélyeink lennének ma Mohácsnál? (Folytatás a 9. oldalról.) — Ön meglehetősen népszerű politikus. Ha figyelembe vesszük, hogy egy lemondott miniszternek növekedni szokott a tetszési indexe, akkor Önnek nem is olyan rég majdnem esélye volt arra, hogy akár Göncz Árpádot is megelőzze. Néhány hónap távlatából hogy látja a botrányt, ami miatt benyújtotta lemondását? — Én azt gondolom, hogy ez egy olyan történet volt, amiben a felelősséget közvetlenül nem a honvédelmi miniszternél kell keresni. Az más kérdés, hogy az ellenzéknek a parlamentben az a dolga, ha kap egy labdát, azt le kell hogy üsse. Nagy tanulság volt. Abban a tekintetben is, hogy az ellenzék - személyemmel szemben - nagyobbat durrantott, mint kellett volna. Mert a tény az tény, az alkotmánysértés bekövetkezett. Éppen ezért tettünk meg azóta bizonyos szervezeti módosításokat. A demokráciát meg kell tanulni. A miniszternek is, de az ellenzéki képviselőnek is. Lehet hangulatot kelteni, lehet nagy hanggal valótlanságokat tényként beállítani, de utána - és ez is a demokrácia - talán azt kellett volna mondani, hogy „a miniszter persze hibás, de amit én ráfogtam, az nem igaz, és ezért elnézést kérek.” Ez nem történt meg.-s-
