Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-26 / 225. szám
1996. szeptember 26., csütörtök Gazdaság 7. oldal Csökkent a takarmánykukorica ára / BAT: árkorrekció a gabonapiacon A Budapesti Árutőzsde határidős devizapiacán élénk forgalom mellett csaknem 4,5 milliárd forint értékben kereskedtek a brókerek szerdán. A gabonaszekcióban az üzletmenet mérsékelt volt. A takarmánykukorica ára csökkent, míg az étkezési búzáé növekedett. Az árutőzsde devizapiacán csütörtökön 28.595 kontraktus kelt el. A napi forgalom összértéke 4,48 milliárd forint volt. A német márka árfolyama ingadozott, egy határidőre csökkent, kettő esetében növekedett. Az ármozgás 0,02 forinttól 0,21 forintig terjedt. A decemberi elszámolóár csökkent, az októberi és a jövő szeptemberi növekedett. Az amerikai dollár és a japán jen jegyzése öt határidő esetében mérséklődött. Ugyancsak öt határidőre emelkedett az ECU árfolyama. Az árfolyamesés a dollárnál és a jennél nem haladta meg a 0,5 forintot. Az ECU árfolyamnövekedése a jövő júniusi határidő esejében elérte az 1 forintot. Az olasz líra, a svájci frank és a három hónapos Bubor egy-egy határideje módosult, mégpedig az árfolyam csökkent mindhárom tőzsdecég esetében. Az angol font és a 90 napos betéti kamat elszámolóárai nem változtak. Ellenben több új határidő is nyílt, így a svájci frank piacán a jövő év szeptemberi, az egy hónapos Bubor esetében az októberi, valamint a három hónapos Bubor piacán pedig a jövő év márciusi és júniusi termin nyílt meg. A BÁT által képzett és tájékoztató jelleggel közzétett szerdai fixingek a következők: német márka 101,80 forint, amerikai dollár 153,35 forint, ECU 193,91 forint, angol font 239,83 forint, japán jen (100 egységre) 139,67 forint, olasz líra (1000 egységre) 101,36 forint, svájci frank 124,73 forint, valamint a 90 napos betéti kamat 22 13/16 százalék. A határidős gabonapiacon kedden 566 kontraktus kelt el, amelynek piaci összértéke 307,6 millió forint volt. A takarmánykukorica elszámolóárai közül négy határidő esetében csökkentek a jegyzések, míg a novemberi határidő árfolyama növekedett némileg. Az étkezési búza három határidejének árfolyama növekedett a 60 és a 370 forint közötti sávban. A napraforgó legközelebbi, azaz októberi lejárata 350 forintot veszített értékéből, míg a takarmánybúza és árpa jegyzései változatlanok maradtak. A jó vezető konvertibilis Készül a menedzserek etikai kódexe A margitszigeti Thermál Hotel adott otthont tegnap a Menedzserek Országos Szövetsége IV. közgyűlésének. A találkozó középpontjában etikai kérdések szerepeltek. A résztvevők megvitatták a készülő menedzser etikai kódex főbb pontjait, és megválasztották a vezetői etikai bizottság tagjait. A Menedzserek Országos Szövetsége egyik fő feladatának tartja, hogy segítse tagjait a gazdasági etika, a tisztességes piaci magatartás követelményeinek érvényesítésében. Ezért vált halaszthatatlanná a menedzserek és tevékenységük számára erkölcsileg kötelező normákat tartalmazó etikai kódex megalkotása - nyilatkozta lapunknak Dénes Gábor főtitkár. A vezetői etikai bizottság megválasztásával nem csupán a menedzserek érdekeit képviselik, hanem a legjelentősebb tulajdonosi szervezeteket, például az ÁPV Rt.-t, a Magyar Munkaadói Szövetséget és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságát is. A menedzserek sajátos helyet foglalnak el a munka világában, hiszen munkaadók és munkavállalók egy személyben. Alapvető feladatuk, hogy gyarapítsák a tulajdonos cég vagyonát, illetve eszköztárát. A főtitkár kiemelte: manapság már versenyképesek a magyar menedzserek. Nagy részük több nyelven beszél, és az üzleti tárgyalások sem jelentenek gondot számukra. Vezetőink világszerte megállják helyüket, vagyis konvertibilissé váltak. Az egyéni fejlődés természetes következménye, hogy napjainkban igen sok vezető fordul el az egykor oly népszerű multinacionális cégektől. E tendenciát Dénes Gábor azzal indokolja, hogy a magyar menedzserek kreativitása nehezen tűri a „multikra” jellemző hierarchiát. Korunk menedzserének nem könnyű a dolga. Általános követelmény vele szemben, hogy képes legyen szintetizálni és alkalmazni a naprakész pénzügyi, jogi és marketingismereteket. Emellett otthonosan kell mozognia a logisztika, a piackutatás és a politika világában. Természetesen az sem jelent hátrányt, ha egy vezető széles körű általános műveltséggel rendelkezik. Dénes Gábor szerint mindezekkel nincs is különösebb baj. A legnagyobb kihívást az jelenti számukra, hogy az állandóan változó gazdasági törvények miatt képtelenség hosz- szú távon tervezni, gondolkodni, a változó feltételekhez szinte nap mint nap alkalmazkodni. Szigeti Ildikó Az első közös fénykép a feleségemről és a gyerme künkről. A kicsinek még neve sincs, de ők ketten már bensőséges kapcsolatban vannak - minden másodpercben. Tudnak egymás rezdüléseiről, érzik, mit érez a másik. Akkor is sokat gondolok rájuk, amikor napközben távol vagyok. Kapcsolatban akarok velük lenni minden pillanatban, hogy ott legyek, ha szükség van rám. A mobiltelefonnal biztonságban érzem magunkat, és tudom, hogy nem fogom lekésni életem legfontosabb találkozását. Részvények birodalma Veszek, veszek, eladok... Mivel nem elég kiabálni tudni és telefonálni ahhoz, hogy az ember jártas legyen a részvények világában, a Bank és Tőzsde szaklap munkatársai megjelentették a Magyar Részvények Könyvét. Benedek István Gábor, a folyóirat főszerkesztője a kiadványt bemutató tájékoztatón elmondta: a szerkesztésnél, valamint az egyes fejezetek témáinak meghatározásánál külön figyelmet fordítottak arra, hogy azok hasznára is legyen, akik még csak most barátkoznak a tőzsdével, a részvényekkel, akik a jövőben kívánnak szerencsét próbálni az értékpapírpiacon. Az európai mezőnyben is egyre jobban megerősödő Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) szereplő részvénytársaságok mindegyikéről hiteles és teljes körű kereskedési, pénzügyi és alapinformációkat közlő könyv magyarul kétezer, angol nyelven háromezer példányban jelent meg. Az aktuális adatokon kívül tartalmazza a tőzsde szervezeti felépítését, a részvényelszámolás módját, a belépés feltételeit. Ismerteti a főbb makrogazdasági mutatókat és a magyar értékpapír- piac jogi szabályozását. Újdonság a tőzsdén és ennek okán a könyvben is a CESI, vagyis a Közép-Európai Részvényindex, amelyet a BÉT február óta számol és naponta publikál. (bozsó) Az agrárgazdaság jövője a tét Az Agrárszövetség abban látja az ágazat válságának okát, hogy a kilencvenes évek elején - a költségvetés hiányára hivatkozva - megvonták tőle a versenyképességéhez elengedhetetlen támogatást. Közben pedig olyan új termelői struktúra épült ki, amelynek a korábbinál nagyobb a tőke- és támogatási igénye. Az elmúlt évek alatt bebizonyosodott, hogy a több százezer kisbirtokos-kényszervállalkozó tőke, szakértelem és integráló szervezetek nélkül életképtelen. Nyugat-európai adatok szerint egy munkahely létrehozása a mezőgazdaságban átlagosan kétszer annyiba kerül, mint a nemzetgazdaság más ágazataiban, és annál drágább, minél elaprózottabb a föld. Solymosi József, az Agrár- szövetség elnöke szerint a gazdálkodás eredményessége jelenleg elsősorban a természeti tényezőktől, az időjárástól (aszályok, esőzések) és a biológiai rizikófaktoroktól (járványok, kártevők) függ. Az agrárgazdaságba befektetett tőke és a munkaerő jövedelme lényegesen elmarad a nemzetgazdasági átlagtól. A kormányzatnak azon túlmenően, hogy biztosítja a mezőgazdaság eredményes működéséhez szükséges költségvetési támogatást, olyan kiegyenlítő rendszert kellene működtetnie, amely tompítja a piaci áringadozásokat, a kereslet-kínálat ciklikusságát, és azonos versenyhelyzetet teremt a termelők számára. Mindezeket, s a vidék fejlődését, megtartó erejét csak hosszú távú koncepcióval lehet biztosítani. Ezért sürgeti az érdek-képviseleti szervezet az agrárorientációs törvény mielőbbi megalkotását. Újvári Gizella Csökken a Egy százalékkal ismét csökken a vámpótlék október 1-jé- től. Ezzel a pótlék az eredeti 8 és a jelenlegi 7 százalékról 6 százalékra mérséklődik. Ezt a Pénzügyminisztérium közleményben tudatta szerdán az MTI-vel. A közlemény kitér arra, hogy tavaly márciusban a fizetési mérleg romlásának elkerülése érdekében bevezevámpótlék tett általános vámpótlék mérséklése hozzájárul az importköltségek lényeges mérséklődéséhez. Ennek megfelelően a termelői árszínvonalra gyakorolt inflációs hatások is kedvezően alakulnak. Ez lehetővé teszi, hogy a költség- csökkenés az áruforgalomban és a továbbadási árakban is megjelenjen.
