Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-24 / 223. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási, Simontornya És Környéke 1996. szeptember 24., kedd Mártély, Szálka, Tamási Interjú Bányai Béla festőművésszel Merengő - Bányai Béla festménye A Tamási Galéria kiállítást rendezett a szálkai művészte­lep Képzőművészeti Szabad­iskolája alkotásaiból. A mű­vészeti vezetőt, Bányai Béla hódmezővásárhelyi festőmű­vészt ebből az alkalomból kérdeztük: — Mit jelent az Alföld fes­tőjének a tolnai dombság? — Mindenképpen felüdü­lést. Amikor először jártam a Tolna megyei Szálka község művésztelepén, arra gondol­tam, hogy a Tisza-parti Már- télyi művésztábor hallgatói­nak is meg kell ismerni ennek a tájnak a szépségét és mind­azokat a festői motívumokat, amit a dombok, erdők, tópart és a község épületei kínálnak. — Ennek már ötödik éve... — Igen, és az az érdekes, hogy évente kétszer jön ide kis csapatunk. A nyár után most szeptember végén is. Valamennyiünket a realista ábrázolásmód érdekel. Követ­jük az elődök, az alföldi festő­iskolák hagyományát, felfo­gását és ezt valósítjuk meg Szálkán. Azt nagyon jó do­lognak tartom, hogy az itt ké­szült alkotások vándorolnak kiállító termekben. Ez minden alkotót tovább inspirál. A Tamási Galéria különösen pa­tinás múlttal rendélkezik, ez minősíti is a mi munkánkat, amiért köszönet a rendezők­nek.-d­Regölyi önkéntesek kára Tűzoltótömlő tolvajkézen Színes tévé, Simson motor- kerékpár, gépalkatrész, kuka, vizestömlő - ízelítő azon tárgyak, értékek listá­járól, amelyeket Tamási környékén loptak el a múlt héten. A Simson szeptember 16- án tűnt el a tamási piactéren álló szolgálati lakás udvará­ból, ahol gazdája hagyta, gondolván, hogy munkaidő­ben fényes nappal nem lopják el. Tévedett. Másnap egy bu­dapesti lakos tett feljelentést, hogy betörtek szárazdi hét­végi házába, és néhány „apró­ság”: színes tévé, rádió, mo­sógép, rotakapa hiányzik. A rendőrség nyomára bukkant az elkövetőnek, egy szintén fővárosi illetőségű hajlékta­lannak, aki addigra már po­tom pénzért túladott a lopott holmin. A tárgyakat lefoglal­ták, a betörő ellen elfogatási parancsot adtak ki. Szombatra virradóra lába kélt két fedeles hulladéktároló alkalmatosságnak, magyarul kukának, a tamási Szabadság utcában. Akár értékesíteni is lehet, darabja 5000 forint. A hét legarcátlanabb tolva­jai címre pályázhatnak azok, akik a regölyi önkéntes tűz­oltó egyesület tömlőjét lopták el múlt hét szerdáján. Aznap este 10 órakor a faluban egy gabonaszárítóban keletkezett tüzet oltottak el, ezt követően a vizestömlőt a Koppány híd- ján hagyták egy félórára. Ennyi elég volt ahhoz, hogy elvigyék. Hogy mire használ­ják nem tudni, a regölyieket 60 ezer forint kár érte. A simontornyaiak szerint megelőzte a kordé a szamarat Mentőállomásért lobbiznak (Folytatás az 1. oldalról.) — Simontomya az elmúlt két évben közel hatvan, Német­országból adományként kapott kórházi ágyat adott a pincehelyi kórháznak használatra. Ezen kí­vül anyagilag az önkormányzat és lakosság több mint 1 millió forinttal támogatta az egészség- ügyi intézmény működését. Azért tettük mindezt, mert az itt élőknek fontos volt ez az egész­ségügyi intézmény. De amikor láttuk, hogy a megyei önkor­mányzat és a tamási városi ön- kormányzat nem tud meg­egyezni a kérdésben, úgy gon­doltuk, lépnünk kell a lakosság érdekében. Orvosi körzet bővítés és mentőállomás — Mik az elképzeléseik? — Kezdeményeztük a vá­rosban a 3. számú felnőtt orvosi körzet kialakítását, erre a lélek- szám alapján is van lehetősé­günk. Simontornyának ötezer lakosa van, ebből ezer a gyerek. Két felnőtt és egy gyermekor­vosi körzetünk van. A jelenlegi hatályos célkitűzések 1300 fel­nőttre szabnak egy orvosi kör­zetet. Ha létrehozzuk a harma­dik körzetet, akkor is ennél több ember jut egy orvosra. Az önkormányzat a harmadik fel­nőtt körzet kialakításához fel­ajánl orvosi rendelőt és szolgá­lati lakást. — Az újabb orvosi körzeten kívül terveznek mást is? — Simontonyától földrajzi helyzetéből adódóan messze, 60 km-re van csak kórház, ezért bejelentettük igényünket egy városi mentőállomás létrehozá­sára. Az írásbeli kérést az ÁNTSZ-en keresztül eljuttattuk a Népjóléti Minisztériumhoz. — Kaptak választ? — Eddig még nem. Ezért és helyzetünk kilátástalansága mi­att dr. Benkő András ország- gyűlési képviselő társaságában Budapesten tájékozódtunk a Népjóléti Minisztériumban, ahol dr. Mogyorósi László fő­osztályvezető elmondta, hogy a pincehelyi kórház megszűnése esetén támogatják a tamási vá­rosi rendelő megerősítését, bő­vítését. A simontomyai mentő- állomás kialakításával is egyet­ért a főosztályvezető, a kéré­sünket támogatni fogja. Képviselői lobbi — Egy hónapja adtuk be a kérelmet. Az országgyűlési képviselőnk, dr. Benkő András a pincehelyi kórház, az általa ellátott terület és a kórházi dol­gozók érdekében a kabinetfő­nöksége útján az ügyben a mi­niszterelnökhöz fordult. — Ezek szerint sínen van a kérdés? — A témával kapcsolatban az elmúlt héten felkerestük a Tolna Megyei ÁNTSZ főorvo­sát és kértük, mérlegelje a si­montomyai mentőállomás fon­tosságát, figyelembe véve a nagy távolságokat. Dr. Brázay László egyetért az előterjeszté­sünkkel, jogosnak ítéli, támo­gatja a kérésünket. — Tamásiban működik men­tőállomás. Szükség van Simon- tomyán egy újabbra ? — A jelenlegi rendelkezé­sek értelmében a mentőnek 15 perc alatt el kell érnie a kórhá­zat a sérülttel. Tamási Simon- tornyától 30 kilométerre van, mire ide kiér a mentő, majd a 60 kilométerre fekvő szek­szárdi vagy székesfehérvári kórházba szállítja a beteget, ad­digra ez az időtartam optimális esetben is hatszorosa az előírt­nak. Ezt Simontomya lakos­sága nem tudja elfogadni. Abba már beletörődtünk, hogy a kór­ház bezár, de úgy gondoljuk, hogy előtte meg kellett volna szervezni a távolabb fekvő kór­házba való szállítás kérdést, ami nem történt meg. Úgy érezzük, hogy megint fordítva történtek a dolgok, a kordé megelőzte a szamarat. F. Kováts Éva Négyezer perc műsoridő Tévékamerával Hőgyészen Külön tanulmányt érdemelne, hogy melyik településen mikor érkezik el az igény a helyi in­formációk kábeltévé hálóza­ton történő mozgatására. Hőgyész község éppen egy esztendeje határozta el, hogy ezt megteszi. A SÁR-VÓL Stúdió munkatársait bízta meg az önkormányzat ezzel a feladattal. A tavaly szeptemberi kez­dés kísérleti adásai után két hete jelentkezik a falutévé. Egy-egy magazint felvált a helyi önkormányzat képvise­lőtestületének ülésén készült felvétel. Ez utóbbi a legtöbb információt adja a település lakosságának. A helyszíni felvételek jegyzőkönyvi hite­lességgel adják vissza a köz­ségért felelősséget vállaló képviselők gondolatmenetét, vitatkozási indítékait, mun­kájuk rendjét. Ez általában több órát vesz igénybe, de a hőgyészi tévénézők keresik ezeket az adásokat. Az egy évre visszate­kintve a magazinok műsora­iban bemutatták a község társa­dalmának szinte minden réte­gét. A kisóvodásoktól, a nyug­rendez vényeiről, mulatságairól, ami mindig a lakosság igényein alapszik. A különböző egyesü­letek, klubok tevékenységé­nek bemutatása mindig ér­deklődéssel kísért programja a falutévének is. Az egyházi események, az évfordulók, megemlékezések mindig ké­rik a kamera jelenlétét. Egy év alatt 29 helyi adás volt, ami meghaladta a négyezer perc műsoridőt. Az a hír járja, hogy Hő­gyészen Falutévé Klubok alakultak. Ez azt jelenti, hogy baráti, családi körök (mint a televíziózás őskorá­ban) összegyűlnek az adá­sok idejére és amíg megy a képernyőn a helyi műsor, az élet egyéb dolgait is megvi­tatják. Mindez azt igazolja, hogy az önkormányzat egy évvel ezelőtti döntése helyes volt. Szükségesnek látszik a sok gond mellett, a falutévé további működtetésének fi­nanszírozását továbbra is megoldani. Ezzel a helyi la­kosság érdekeit, igényeit szolgálják. A pontos, hiteles tá­jékoztatás a jövő sikerét jelent­heti. - d ­díjasokig, a kisebbségi szerve­ződésektől sajátos tehetséget jelző egyénekig. A község kul­A legidősebb hőgyészi, Witzl Károly mindig szívesen tár kaput a kamerá­nak FOTÓ: DECSI turális életének programjait idézve szólni kell a művelődési ház kiállításairól, táncos, zenés Jegyző szemmel a kultúráról — Tamási város kulturá­lis életét úgy látom, - kezdi dr. Schutzbach Ferenc - hogy igen negatív hatást gyakorolt rá a közművelő­dési intézményeket ért vér- veszteség. Gyakorlatilag az önkormányzat próbál ma­gára hagyatottan tenni va­lamit. Nem alakultak olyan civil szervezetek, amelyek hajlandóak volnának na­gyobb összegeket erre ál­dozni. Mindenki pontosan tudja, minden szinten, hogy milyen szükség van a kultú­rára, de anyagi eszközök hi­ányában semmi nem törté­nik. Mélyreható szocioló­giai fejtegetésbe nem aka­rok kezdeni és alapvetően jogász szemmel nézem a körülöttem zajló világot. Kérdés, hogy a jogszabá­lyok mit tesznek lehetővé ezen a területen a jövőben. Ha tovább folytatódik az ál­lam kivonulása a kultúra fi­nanszírozásából és az ön- kormányzatokra marad, ak­kor további negatív hatás várható. Körül kellene hatá­rolni, hogy mi az állam fel­adata, mit kell végrehajtani az önkormányzatoknak és erre honnan lesz fede­zet! dkj­Szüreti mulatság A Simontomyai Daloskört 1993-ban jegyezte be a cégbíróság. Elnöke Hor­váth Kálmánné, karnagy Ágoston Mária. Az éneklő társaságnak 45 tagja van. A városban hagyományos­nak számít a karácsonyi koncertjük és tavaszkö­szöntő hangversenyük. Idén szeptember 28-án újabb programmal akarják gazdagítani a daloskor vá­rosi rendezvényeit: ez a szüreti mulatság. Délután két órakor indul majd a felvonulás a műve­lődési ház elől és a város 12 utcáját bejárva vidám, zenés szüreti hangulatban köszöntik egymást a csősz­legények, leányok és ter­mészetesen a város lakos­sága. Annak rendje módja Szerint lesz kisbíró, bíró és bíróné a menet élén lovas- hintón haladva. Lesz olyan lovaskocsi is, amelyen muzsikusok szórakoztatják az érdeklődőket és ritmust adnak a vonulók mozgásá­nak. A jelmezes felvonulást este a művelődési házban bál zárja majd, ahol a „Vö­rösbegy” zenekar muzsi­kál. Elkészült a XXXVII. Nemzetközi Meghívásos Lovasnapok pénzügyi zárása. A tavalyinál több lett a bevétel. A két nap alatt több mint 7600 fizető vendég volt, a korábbi 7300-zal szemben. Jelentősen növekedett a programot támogatók száma. A múlt évben 200 ezer fo­rint értékben 14 reklámszerződést kötöttek, idén 45-öt. fotó: bakó Nem tudják, miből fűtsenek Az eltűnt Diák Centrum nyomában Tamásiban a Diák Centrum megszüntetése a város lakóit fájdalmasan érintette. — Tudják-e pótolni a hiá­nyát? - kérdeztem Pálinkás Klárát, a Tamási Városi Műve­lődési Központ igazgatóját. — A gyerekek között nép­szerű tevékenységeket igyekez­tünk átvállalni, amit az anyagi lehetőségeink és csökkent lét­számú személyi állományunk megenged. Indítunk tíz gyerek­szakkört, ezek a következők: csillagász, madárbarát, makett, természetbarát, színjátszó, ma­joréit, képzőművész, a közép- iskolás korosztálynak kerámia és tűzzománc szakkör. — Megtartják a sikeres nagyrendezvényeiket ? — Igen.' Elsősorban az évadnyitóra, a karácsonyra, far­sangra kell gondolni, a március 15-i nagy városi vetélkedőre vagy a mesemondó versenyre. Négy előadásból álló gyerek­színházat tervezünk bérletek­kel. — Az óvodásokra gondol­tak-e? — Részükre meghirdettük a „Zsibongót”, ami havi egy alka­lommal van, játszóval, ügyes­ségi vetélkedőkkel. Az általá­nos iskola első négy osztályosa­inak közösségi játékokat ter­veztünk, az 5-6. osztályosok­nak iskolák vetélkedőjét hirde­tünk. Havonta rendezünk kö­zépiskolások részére is vetél­kedőt. — A baráti kör tagság ad-e továbbra is kedvezményt? — Természetesen. Egy tan­évre hatszáz forint a tagdíj. Eb­ben két szakkört, minden nagy rendezvényt és a tini diszkót lá­togathatja a gyerek. — Ezek jó hírek. Vannak-e félelmeik? — A költségvetésünk úgy épül fel, hogy a saját bevételt olyan formában kellene megte­remteni, mintha a Diák Centrum és művelődési központ teljes kapacitással működne. Ezt a be­vételt további 700 ezer forinttal növelte az önkormányzat. Ami hatmillió forintot jelent. Ha ezt teljesítenénk, akkor még mindig egymillió forint hiányozna a fű­téshez. Ennek most jön el az ideje. Hogy miből tudunk fűteni ez a napi gondjaink egyike és fé­lelmünk alapja. -decsi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents