Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-23 / 222. szám

CSÖND HELYETT PÁRBESZÉDET (4. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. SZEPTEMBER 23. HÉTFŐ ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM a Tolnai Népújságba. Hívja a 416-211 telefonszámot! „Köszönet az országot építőknek!” Ünnepi szentmisére hívta a híveket a harangzúgás szom­baton délelőtt Dunakömlő- dön. Az 1826-ban épült Szent Imre templom idei felújítását követő újraszentelő szertar­tást magában foglaló misét dr. Mayer Mihály pécsi me­gyéspüspök celebrálta. A gesztenyefák övezte lépcső­soron a bevonuláskor a püspök úr kíséretében természetesen ott volt Isgum József, Paks és Dunakömlőd kanonok-plébá­nosa, a templom felújításához hozzájáruló Dunakömlődről el­származott bajorországiak kép­viseletében Stetiger Pál, a hely­bélieket reprezentálva Forster József (szép gesztussal az együvé tartozás kifejezésére mindketten feketével hímzett piros ingben, a hagyományos kömlődi sváb népviseletbe öl­tözve), és Herczeg József, Paks (és így Dunakömlőd) polgár- mestere is. A szentmise kezde­tén Stenger Pál németül üdvö­zölte a megjelenteket, köztük a püspököt, aki - mint mondta - mindig szívesen tesz eleget a kömlődiek meghívásának. Ko­vács János az egyházközség nevében fogadalmat tett, misze­rint a templomnak hű gondozói lesznek. Ezt követően Mayer Mihály püspök köszöntötte a híveket, a környékbeli „pap­testvéreket”, akik eljöttek e je­les alkalomra, külön örömmel Herczeg József polgármestert, mert „jelenléte azt jelképezi, együtt örvend a polgárokkal, hiszen ók gazdagodnak a temp­lom felújításával! Németül küldött üzenetében Reicherts- hofen vezetőinek, plébánosá­nak, egyházközségének mon­dott köszönetét az anyagi és er­kölcsi segítségért. (Folytatás a 3. oldalon.) Kezet fogtak és bátaapáti borral koccintottak Szüret és atomtemető-vita Délutánra elállt az eső, és le- csendesült az a vita, amely az üveghutai atomhulladék-tá- roló tervezett építése körül a napokban ismét fellángolt. Már csak a ragyogó napsütés hiányzott Bátaapátiban az eddig egymással vitázó felek kézfogásához és az azt követő koccintáshoz. Az álláspontok cseppet sem közeledtek ugyan egymáshoz, de a vita tárgy­szerű és higgadt volt. A délelőtti időjárás nem fo­gadta kegyeibe a bátaapáti szü­ret résztvevőit. A megnyitón csupán néhány tucat ember je­lent meg. Köszöntőjében Sika- bonyi Miklós, az Eurobor Kft. ügyvezető igazgatója a borvi­dék történetéről majd a jövőről beszélt. A cég jelenleg húsz or­szágba exportál bort. Bátaapá­tiban az idén százhúsz hektárról takarítják be a termést, az igaz­gató reményei szerint néhány éven belül újabb száz hektárral növekedhet a termőterület. Az éves termelést - a tulajdono­sokkal együttműködve - félmil­lió palackra, a folyóbor terme­lést öt-hatezer hektoliterre sze­retnék emelni Bátaapátiban. Az igazgató után a Bartina együt­tes lépett a színpadra, és ferge­teges műsort adott. Ugyanerre az időpontra az üveghutai romtémplomhoz ter­vezett környezetvédelmi sajtó- tájékoztatót az Atommentes Mórágyi-Rögért Egyesület. A nagy esőzések miatt azonban Üveghuta megközelíthetetlen volt - oda csak földút vezet - ezért a tájékoztatót szintén a fa­luban, néhány száz méterre a szüreti ünnepségtől, az utcán tartották. Dr. Demeter Attila, a Környe­zetvédelmi Szakjogász Egyesü­let alelnöke elmondta: a sajtó­ból értesültek a véméndiek pa­naszáról, miszerint őket nem kérdezték meg a tervezett atom­temető létesítéséről. A környe­zetvédelmi szakjogászok támo­gatják az atomtemető ellen til­takozókat. (Folytatás a 3. oldalon.) Ái idő sem ártott a fesztiválnak Az időnként szemerkélő eső ellenére ritkán látott nagy ér­deklődés kísérte a hét végén Szekszárdon a Szüreti Feszti­vál programjait. Látnivaló akadt is bőven, elég megemlí­teni a felvonulást, a borrendek színpompás oszlopait, a majo­rettek látványos menetét vagy a néptáncosok zenével kísért bemutatóját. S zörögtek a fel­díszített hintók, köztük az is, mely egy igazi főrendet, a Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör rendez­vényének védnökét, Mária Te­rézia Twichel bárónét szállí­totta. (A fesztiválról a 2., a 4. és a 10. oldalon olvashatnak.) FOTÓ: GOTTVALD KAROLY A tájékoztatásról, egy újabb esemény kapcsán Az atomerőmű és a közvélemény Az elmúlt héten a hazai sajtóban gyakran szerepelt a paksi atomerőmű, a 2. blokk karbantartási eseménye, a primer hű­tőkörben talált fémtörmelékek kapcsán. Néhány napja ugyan­ennél a blokknál a gőzfejlesztők nyomáspróbájára való felké­szülésnél radioaktivitást észleltek a szekunder rendszerben. A két esemény nyomán újból felvetődött a nukleáris léte­sítmények, ezen belül elsősor­ban az atomerőművek tájékoz­tatási kötelezettségének kér­dése. Erről kérdeztük Kováts Balázst, a paksi erőmű Tájé­koztató és Látogató Központ­jának vezetőjét. — A Nemzetközi Atom­energia Ügynökség pontosan szabályozza, melyek azok az események, amelyekről egy nukleáris létesítmény vezeté­sének tájékoztatnia kell a köz­véleményt. Milyen kötelezett­ségeket jelent ez az atomeró'- múnek, és mindig eleget tettek- e eddig ennek? — A NAÜ a kedvező (el­sősorban a francia és a japán) tapasztalatok alapján 1990- ben dolgozta ki a nukleáris esemény skálát, amely ha­sonló elven épül fel, mint a már jól ismert árvízvédelmi, vagy a földrengések súlyossá­gát jellemző fokozatrendszer. A skála alkalmazásának célja a sajtó és ezen keresztül a la­kosság közérthető tájékozta­tása azáltal, hogy a biztonsági jelentőséggel bíró események súlyát egyetlen számmal érzé­kelteti. A skálán belüli esemé­nyek közül a legenyhébb az 1. szintű, amely az engedélyezett üzemi állapottól való eltérést jelenti. Ide tartoznak azok a működési, vagy üzemviteli rendellenességek, amelyek nem járnak kockázattal, de jelzik a biztonsági intézkedé­sek hiányosságait. A skálán a legmagasabb fokozat a 7. szint, amely nagyon súlyos balesetet jelent. Magyarország 1991. június 1-én teljes körűen csatlakozott a nemzetközi skála alkalmazásához. Az egyes események besorolását az atomerőmű operatív mű­szaki-biztonsági személyzete végzi el, amelyet egyeztet az Országos Atomenergia Hiva­tal Nukleáris Biztonságtech­nikai Felügyeletével. A ská­lára kerülő eseményekről a részvénytársaság tájékoztatási vezetője rövid, közérthető közleményt fogalmaz meg. (Folytatás a 3. oldalon.) Röviden Paksi konyhaművészek Olaszországban. Prikryl Józse­fet meghívták az október 18 és 20 között Velencében megren­dezendő reneszánsz gasztro­nómiai napokra. A kitűnő paksi szakács és csapata tavaly, a szekszárdi Alisca bornapokon keltette fel az olaszok érdeklő­dését, ottani remekeikkel érde­melték ki a meghívást. Kovács Ferenc, Tolna megyei rajz szaktanácsadó, festőmű­vész képeiből nyílik kiállítás Tolnán, a művelődési házban. A tárlatot Decsi Kiss János nyitja meg, szeptember 26-án, csütörtökön, 17 órakor. A modern dance műfaj jeles képviselői - Daisy Dee és a Hip Hop Boyz együttes - léptek fel szombaton este Pakson a Goldmine Music Clubban, a házigazdák és a Fortuna rádió közös rendezésében rövid kon­certet adva. A cikói szüretet a negyedik alkalommal rendezték meg szombaton. Délelőtt a meghí­vott együttesek - a bátai Sárköz Hagyományőrző Együttes, a szálkai Kék tó Német Nemzeti­ségi Tánccsoport, a teveli Székelykor - és a helyi német és székely hagyományőrzők szüreti felvonuláson vettek részt. A délutáni szabadtéri programot elmosta az eső, de a szüreti bál nagyon jó hangulatban telt, vasárnap hajnali ötig tartott. fotó: gottvald (Nagy)családi nap Ópusztaszeren, avagy Lóhalálában a Feszty-körkép előtt Nyirkos, barátságtalan idő kö­szöntött jó reggelt szombaton. Ekkor kelt útra a tolnai sok- gyermekesek két busznyi csa­pata, hogy részt vegyen a Nagycsaládosok Országos Egyesülete Őszi Családi Nap­ján, Ópusztaszeren. Tiszteletbeli nagycsaládos­ként (néha a kettő is sok) utaz­tunk mi is, és nem értettük, mi­ért kell hajnalban indulni, ami­kor csak késő délután vagyunk előjegyezve a Feszty-körképre. Később rájöttünk, hogy az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark korántsem egyenlő „A magyarok bejövetelé”-vel. Az ünnepélyes megnyitóról szerencsésen lekéstünk, így a buszról leszállva hamar szét­szóródtunk a parkban, elve­gyülve a többi, kb. 8 ezer nagy- családos között. A park „egész napos”, kiállí­tások, élő múzeumok sora, kü­lönösen a honfoglalás korára és a múlt század végére koncent­rálva. (A „mát” részben a fel­tűnően morcos, kék köpenyes múzeumi őménik képviselik.) A gazdag látnivalók között az egyik legizgalmasabb élmény a „sámán idők” lovasai bemuta­tójának zabolázatlan ősi vad­sága volt. A csúcs persze a Feszty-kör­kép. A helyi rendezők szom­batra a jelek szerint túl sok csoport előzetes jelentkezését fogadták el, a program már kora délután csúszott. Hogy a régóta várakozók valamit azért mégis lássanak, a rendezők le­rövidítették a műélvezetre megszabott szokásos 20 percet 10-re, és kétszeres létszámú csoportokat engedtek, ponto­sabban hajtottak be a csar­nokba, hiszen odabent is ál­landó udvarias zaklatásnak volt kitéve a nép, tudniillik, hogy tempósabban haladjon körbe, meg, hogy mindjárt lejár a tíz perc. Azt azért így lóhalálában is észre lehetett venni, hogy ele­ink már 100 évvel ezelőtt is tudtak valamit a virtuális való­ságról. (Látszólag senkit nem érdekelt, hogy a kép történel­mileg „hűtlen”). Áz alkotás viszont lenyűgöző. Nem marad más hátra, újra el kell menni Ópuszta­szerre. -s-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents