Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám

1996. szeptember 18., szerda Megyei Körkép — Dombóvár És Környéke 5. oldal A természet nem vandál. A dombóvári Béke park­ban kidőlt fák látványa szomorú, de ezúttal nem kell hozzá­fűznünk, hogy a pusztulást még szomorúbb jelenség, a vandalizmus idézte elő. A természet csak munkálkodik. A fák az elmúlt időszák rengeteg csapadékának, az erózió, és a heves széllökéseknek következtében fordultak ki gyöke­restől. A kidőlt fák feldarabolásáról, elszállításáról egyéb­ként az önkormányzat már intézkedett fotó: tilinger Jótékony horgászverseny A Dombóvári Városi Horgászegyesület szeptember 21-én, szombaton jótékony- sági törpeharcsafogó versenyt rendez tüskei taván. A hír ennyi, s ha a kiírás­ban nem szerepelne a jóté­konysági szó, akár be is fe­jezhetnénk a hírrel való fogla­latosságot. Ám a verseny célja, hogy a Magyar Vörös- kereszt dombóvári szerveze­tén keresztül a horgászegye­sület is hozzá akar járulni a befolyt nevezési díjakból a krónikus betegségekben szenvedő gyermekek gyógyí­tásához. A horgászegyesület éppen ezért kéri a sporttársaktól, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a versenyen. A nemes cél erdekeben az egyesület minden nevezést, és a támogatók önzetlen felaján­lásait előzetesen is megkö­szön. A törpeharcsa fogó ver­senyre reggel héttől nyolc óráig lehet nevezni, s a gyer­mek- és ifjúsági horgászok­nak minimum 150, míg a fel­nőtt versenyzőknek legalább 300 forint nevezési díjat kell fizetniük, amit saját belátásuk szerint további adománnyal egészíthetnek ki. A nevezési kedvet remélhe­tően befolyásolja az is, hogy a sajátosnak mondható verseny legjobbjait - szponzori fel­ajánlásoknak köszönhetően - értékes tárgyjutalommal dí­jazzák. ni A meleg megrendelhető Bár a fűtési szezon hivatalo­san csak október 15-től kez­dődik, hallani lehetett, hogy több fővárosi lakóközösség kérésére már megkezdték a távhőszolgáltatást. Dombóvá­ron - talán nem túlzás - örök és hálás téma a távfűtés kér­dése, hiszen az országban szinte egyedülálló, vagy va­lóban páratlan a helyzet a távhőszolgáltatásban. A TÉSZ, vagyis a Távfűtött lakásokban élők Érdekvé­delmi Szövetsége komoly té­nyezőjévé vált a dombóvári távhőszolgáltatásnak. A nél­kül, hogy az érdekvédelmi szervezet képviselőjét szán­dékkal nem kérdeztük a szep­temberi hideg miatt felvetődő kérdésről, Frucht Ferenctől a Dombhő Kft. ügyvezető igaz­gatójától kértünk választ arra, hogy október 15-ig kiknek fű- tenek. Mint Frucht Ferenc el­mondta a valóban hideg idő­járás miatt felkészültek a fű­tési szezon előtti szolgálta­tásra is, s azoknak a lakókö­zösségeknek, amelyek meg­rendelik a szolgáltatást a Dombhő Kft. biztosítja a me­leget. A szolgáltatást - mind a tényleges fűtési szezonban, mind az esetleges előfűtésnél - az érdekvédelmi szervezet­tel közösen megállapított díj­szabás érvényesítésével vég­zik majd. Ahhoz pedig, hogy egy-egy lakóközösség tagjai­hoz a szezon előtt is eljusson a meleg, a közösség 75%- ának, valamint a fűtési meg­bízott aláírására van szükség.- nagy ­Tengerparti levegő Gyulajon Gyulajnak nincs tengerpartja, de örömmel mondhatom, hogy tengerparti levegője már van - fogalmaz Nemes Lászlóné, a gyulaji általános iskola pedagógusa, aki megálmodta, s létre hozta a sóbarlangot, ami nem csak a helyi, hanem a környék­beli légúti megbetegedésben szenvedők rendelkezésére is áll. Az, hogy Gyulajon sóbarlang létesült egy televíziós riportnak köszönhető. Nemes Lászlóné egy tévés műsorban hallott ugyanis először a sóbarlang ál­dásos hatásáról, majd megke­reste Somogyi István festőmű­vészt, aki ennek a gyógyászati eljárásnak szabadalmaztatója. Gyulajra már együtt tértek vissza, s a híres gyulaji erdő, a vadrezervátum hangulata, szépsége megfogta a festőmű­vészt, aki jó ötletnek tartotta, hogy a kis településen is kiépít­senek egy sóbarlangot, más né­ven klímaszobát. Nemes Lászlóné - bár hat éve tünetmentes - korábban szintén légúti megbetegedéssel bajlódott. Ahogy mondja, en­nek ellenére ő is naponta beül a sóbarlangba, ami attól tenger­parti övezet, mert a párolgó anyag feltelíti, és csírátlanítja a barlang levegőjét. Az eddigi gyulaji tapasztalatok is azt bi­zonyítják, hogy a sóbarlangban töltött néhány óra után a bete­gek légzése jelentősen köny- nyebbé válik, és az addig szo­kásos gyógyszeradagjukat is je­lentősen csökkenthetik. Az allergiás betegek állapo­tát is jelentősen javító klímával, a gyulajiak még csak ismer­kednek (első alkalommal in­gyen), de már több dombóvári, kocsolai, tamási, kurdi, döbrö- közi beteg is felkereste a klíma- szobát, aminek használatáért csak annyit kell fizetniük, amennyit a szabadalom tulaj­donosa kér, vagyis Nemes Lászlóné, aki nem a nyeresé­gért, hanem azért hozta létre a gyógyhelyet, hogy a környék betegei is élvezhessék a mód­szer hatásait. Persze lokálpatriotizmusá­nak is szerepe van abban, hogy a kis településen alakította ki a barlangot, s nem Dombóvárra telepítette, hiszen a gyulaji erdő adta csodás lehetőségekkel to­vábbi tervei vannak, amit töb­ben támogatnak. Nevezetesen arról van szó, hogy beteg gyerekeknek egy­fajta szanatóriumot hozzanak létre. Ez annyiban állna, hogy a gyerekek bentlakással tölthet- nének el egy hetet, tíz napot Gyulajon, ahol az iskolában részt vehetnének a munkában, ám délután egy-egy órát a bar­langban töltenének, majd válto­zatos gyermekprogramokon, és szép erdei sétákon vehetnének részt.- nagy ­A kemence csak a kerámiát égeti? A kapospulai László István a kaposvári Iparművészeti Szak- középiskolában sajátította el a kerámiaformázás fortélyait, s Pécsett tanulta ki a cserépkályha és kemence építést. Ezért is kezdett bele vállalkozásába, kerámia árut, kályhacsempét ké­szít, értékesít, és vállalja kemencék, kandallók építését is. Amint a huszonhat esztendős fiatalember mondja, vállalko­zásával „csak” annyit szeretne elérni, hogy tisztes megélhetést tudjon biztosítani családja szá­mára, hiszen két fiáról, az öt esztendős Istvánról és a négy éves Leventéről is gondoskod­nia kell. A vállalkozása is családcent­rikus, hiszen a kapospulai csa­ládi házának melléképületében alakította ki fazekas műhelyét, valamint egy készáru raktárt, s a ház alagsorában tárolja majd a munkához szükséges nyers­anyagokat. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindig a családja mellett lehet, hiszen a portékát el kell juttatni a vásárlókhoz is, már­pedig a kerámiákra a legna­gyobb kereslet éppen a nyugati határszélen érzékelhető. Ez a kályháknál, kemencéknél már nem igaz, hiszen - mint mondja - az emberek a nagy értékű cse­répkályhák, kandallók elkészít­tetését alaposan megfontolják, így az sem mellékes számukra, hogy kivel építtetnek. Azok fordulnak majd hozzám - állítja -, akik rokonainak, ismerősei­nek megelégedésére dolgozott már. Arra a kérdésünkre, hogy miként egyeztethető össze a két mesterség egy időben űzése egyszerű, de logikus választ kapunk. A kerámiákat elsősor­ban májustól augusztus végéig keresik a leginkább, míg a cse­répkályhákat és a kemencéket szeptemberben, novemberben, vagyis a fűtési szezon előtt, vagy annak az elején építtetnek általában. Persze ez nem jelenti azt, hogy az év végén munka nélkül marad, ugyanis a kará­csony közelsége miatt ismét nagyobb keresletet remél a ke­rámia áruk iránt. A piac nem éppen konkuren­cia mentes. Tudja ezt a kapos­pulai fiatalember is, ám úgy gondolkodik, hogy a kerámia formázok mindegyike egyéni formavilággal és stílusban dol­gozik, így a vásárlóközönség ízlésbeli különbözőségének kö­szönhetően az ő munkáira is kereslet lesz. Annak ellenére, hogy - mint korábban mondta - a kályhákat, kandallókat, kemencéket építte­tők valóban gondosan választ­ják ki a kivitelezőt, bízik abban, hogy biztos vevőkörre tesz szert azzal, hogy nem a keres­kedelemben kapható, hanem maga által készített kályha­csempével dolgozik, s a kész munkákra önként öt éves ga­ranciát vállal. László István bár valóban kezdő vállalkozó, meglepő tu­datossággal beszél terveiről. A cél, hogy a jó minőségű mun­kával a termékek speciális jel­legéből adódó lehetőséggel élve stabil vevőkört teremtsen magának, majd a márkanév megismertetése és elfogadta­tása után - amire három évet szán - egy forgalmas helyen öt év múlva már saját üzletet nyit­hasson. Tervei között szerepel még az is, hogy megfelelő jövedel­mezőség esetén a vállalkozást fejleszteni fogja. Ez rövid távon két-három évre előre tekintve azt jelentené, hogy 2-3 főt, majd öt-hat esztendő múltán maximum egy 7-8 főt foglal­koztató kisüzemet hozna létre. Persze a terveket biztos ala­pokra kell építeni. Az alapok pedig? Elsősorban a szakma szeretete, a mesterségbeli tu­dás, és azok a segítők, akikre számíthat a kezdés nehézségei­nek leküzdésében. Míg ő úton lesz, hogy értékesítse a kerá­miát, felesége a könyvelési te­endőket látja el. Ez nem meg­lepő. Az azonban kicsit furcsa - igaz örvendetes - jelenség, hogy volt mestere mellett szakmabeliek - vagyis a kerá­miapiacon kenyeret találók - is segítségre lesznek a jó barátsá­gok révén. E szerint a kerámia­szakmában több korongos is megfér egy csárdában. Azon­ban azt, hogy a kemence őt is megégeti e, vagy csak a kerá­miát, majd csak a jövő vála­szolja meg László Istvánnak. Persze a mestere mellett szerzett már tapasztalatokat az értékesítésről is, így ismeretei, lelkesedése, elszántsága birto­kában bizakodva néz a jövőbe.- nagy ­Hírmondó Zöldségvásár a volt pártházban Az MSZP dombóvári szer­vezete szeptember 24-én, reggel kilenc órától rendez kedvezményes zöld­ség-gyümölcs, illetve ágy­nemű vásárt, amíg a készlet tart. Önkéntes véradás Dombóváron A Vöröskereszt dombóvári szervezete rendez holnap reggel kilenc órától délután kettő óráig önkéntes vér­adást a dombóvári kórház véradó állomásán, ahová minden önkéntes véradót szeretettel várnak. Támogatott diákok Csikóstöttösön A csikóstőttősi önkormány­zati képviselő-testület szep­tember 9-én tartotta ülését, amin döntést hoztak a kép­viselők arról, hogy a telepü­lés 140 általános- és közép- iskolás tanulóját, valamint a főiskolai és egyetemi hall­gatókat egyaránt 1500 forin­tos tanévkezdési támogatás­ban részesíti. A testületi ülés másik fő napirendi pontja volt az idei költségvetés módosításai­nak megtárgyalása, s bár a költségvetést több pontban is módosította a testület, a költségvetési tervet jelentő­sen nem változtatták. Álláskeresők figyelmébe A Tolna Megyei Munkaü­gyi Központ dombóvári ki- rendeltsége álláskeresők­nek, munkanélkülieknek a következő álláslehetősége­ket kínálja: asztalos, általános iskolai tanár (magyar-történelem szakos, vidéki munkára), fű­tésszerelő, festő-mázoló, gépkezelő (férfi), környe­zet-tájvédelmi megfigyelő, kesztyűvarró, lakatos, mi­nősített hegesztő, műhely­főnök, nehézgépkezelő, pénzügyi előadó, pultos (férfi), sertésgondozó, szer­számkészítő, téglagyári se­gédmunkás, tehergépkocsi vezető (C, E kategóriás jo­gosítvánnyal), üzletkötő, varrónő. Az álláshelyekről a dom­bóvári munkaügyi kiren­deltség munkatársai bővebb felvilágosítást adnak mun­kaidőben a Bezerédj u. 14. sz. alatt személyesen, vagy telefonon a 466-338-as és a 466-835-ös telefonszámo­kon. Lebilincselő A dombóvári rendőrkapitány­ság illetékességi területén az elmúlt időszakban is bőven akadt új feladatuk a nyomo­zóknak. Múzeumlátogatás zárás után Rendőri jelentés alapján ren­deltek el nyomozást ismeretlen tettes ellen, aki augusztus 30- ra virradó éjszaka lefeszítette a falumúzeumként működő ka- posszekcsői, lakatlan családi ház zárját és onnan ellopta egy helyi lakos ott talált Philips sé­tálómagnóját. A lopással oko­zott kár 8.000 forint. I Átutazó volt csak Kurdon? Talán ha sikeresen fejeződik be az egyelőre ismeretlen tet­tes ellen folyó nyomozás kide­rül, hogy csak átutazó volt e Kurdon az a valaki, aki a MÁV kurdi vasútállomásának raktárterületéről közel 800 ezer! forint értékben tulajdoní­tott el sínalátét-lemezeket és szeghevedereket. Azt persze érdekes volna tudni, hogy a tettes ilyen mennyiségű és tö­megű szerzeményét hogyan vitte magával. Gyulaji ügy fővárosi károsult Augusztus 25-e és 31-e között egyelőre ismeretlen tettes fe­szítette be egy, a gyulaji Ma­gyar utcában lévő családi ház ajtaját, majd a budapesti háztu­lajdonos ingatlanából egy PB gázpalackot tulajdonított el az ahhoz tartozó nyomáscsökken­tővel együtt. A lopással oko­zott kár 9 ezer forint, ám a tel­jes kárba a rongálással okozott további tíz ezer forintot is bele kell számolni. Nem biztos széf a gépkocsi Szeptember elsejére virradó éjszaka ismeretlen tettes egy újdombóvári családi ház udva­rán, lezártan álló Trabant utas­teréből - miután kifeszítette a kocsi ablakát - 45 ezer forint készpénzt vitt magával. Lakatlan ház könnyű préda Egy budapesti lakos kocsolai házába tört be ismeretlen tettes szeptember 5-re virradóra, s onnan különböző lakásfelsze­relési tárgyakat vitt magával 3 ezer forint értékben. Olajra lépett a benzinkúttól Olajra lépett, vagyis még is­meretlen az a tettes, aki szep­tember 6-án a kurdi benzinkút telephelyének tárolószekré­nyének ajtaját feltörte, s az ab­ban talált légkompresszort és a kézipumpát magával vitte. A kár 40 ezer forint. Csikóstöttösön lovasított Szeptember 9-re virradóra egy csikóstőttősi házból lovasított meg ismeretlen tettes motorfű­részt, gázpalackot és music- centert, 70 ezer forint érték­ben. Jegyzet ______________ írta: Nagy László I dőutazás A Tegyed század nagy idő. Igaz nem az emberiség több millió 1V éves történetében, hanem akkor, ha valaminek születésétől fogva telik el huszonöt év. A dombóvári szociális otthon az el­múlt héten ünnepelhette ezt a jubileumot, hiszen az intézmény 1971-ben népesült be idős emberekkel, akik - ez kiderült az egy hét alatt - valóban otthonra, gondoskodásra, jó szóra, megér­tésre, szóval otthonra találtak ott. Szentimentalizmus ide vagy oda, már az is megható volt, hogy az ember végigtekinthetett az otthon nyolcvan év körüli lakói készítette különböző munkáin egy kis kiállításon, így valamit megérezhetett abból, hogy az otthon lakói közül sokan tudják, érzik: nem feleslegesek, tudnak még értéket teremteni. Persze aki nem látta a kis tárlatot ne képzelje azt, hogy a normál értelemben vett művészi értékek mutatkoztak meg a kiál­lítási tárgyakban, inkább az kapta meg a látogatót, hogy az idős emberek örömmel, büszkén nyilatkozhattak meg így arról, hogy életüket képesek lényegi tartalommal megtölteni. A kiállítás pedig csak felvezette azt az érzést, amit azok érez­hették, akik a péntek esti gálaműsort is megtekintették. Az idős emberek szavalataiból, énekéből derült ki, hogy nyolcvan év után is képes az ember gyermekien őszinte lenni az emléke­zetben tett naponkénti időutazásoknak köszönhetően.

Next

/
Thumbnails
Contents