Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-17 / 217. szám
1996. szeptember 17., kedd Gazdaság 5. oldal Agrár Hírek Piaci árak Budapesti nagybani piacon (Nagykőrösi út): burgonya 20-30 Ft/kg, fejeskáposzta 20-32 Ft/kg, karfiol 20-30, sárgarépa 25-40, petrezselyem 35-55, vöröshagyma 20- 25, saláta 15-25/darab, uborka 40-90, paradicsom 20- 80, csemegeszőlő 40-100, alma 40-75, körte 50-110, szilva 30-70, őszibarack 40- 130, tojás 10-15. Szekszárdi piac áraiból: burgonya 30-35 Ft/kg, karfiol 40-50, sárgarépa 40-45, petrezselyem 55-60, vöröshagyma 25, saláta 25-30 Ft/ db, uborka 70-90, paradicsom 25-60, füzér erőspaprika 150- 200, füzér fokhagyma 200 Ft, csemegeszőlő 50-90, alma 40-90, szilva 30-60, tojás 14- 15 Ft/db, dinnye 15 Ft/kg. Állatvásárokról Kissé visszaesett körzetünkben az állatvásárok felhozatala, azonban a malacok és a süldők eladási ára nem változott. A nagyobbakat (25-40 kiló között) minőségtől függően 4000 és 11000 forintos darabonkénti áron kínálták, a drágábbakra kevesebb volt a vásárló. Kissé emelkedett a vágósertések felvásárlási ára is, a nagyüzemi sertésekért megadják a 200 forintos kilónkénti árat, míg a magán- termelőknél hizlaltakért 172- 178 forint az átlagár. Meghívó A Tolna Megyei Agrárkamara szervezésében szeptember 19-én, 15 órai kezdettel kerül sor Szekszárdon, a vállalkozók háza, 2. emeleti tanácstermében tartandó előadásra. Téma: A magyar mezőgazdaság lehetőségei az EU csatlakozáshoz vezető úton. Előadó: Glattfelder Béla, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja. Bordíjak Az V. Budapesti Nemzetközi Borfesztivál ünnepélyes megnyitója után került sor a XXV. Jubileumi Országos Borversenyek díjkiosztó ünnepségére. Az augusztus közepén Gyöngyösön rendezett bormustrára 176 pincészet 659 bora nevezett. Ebből 180 kapott aranyérmet, 270-en ezüstöt és 144-en bronzot. Az összes pontszám alapján az első öt legeredményesebb gazdaság a következő: Egervin Rt.: 26 borából 10 nyert aranyat, 11 ezüstöt, 4 bronzot (ebből 11 volt muzeális bor és 15 forgalmi), Szőlőskert, Nagyréde: 20 borából 10 nyert aranyat, 8 ezüstöt, 2 bronzot (ebből 8 volt muzeális és 12 forgalmi), Hungaro- vin Rt: 20 borából 9 nyert aranyat, 8 ezüstöt és 3 bronzot (ebből mind forgalmi volt), Interconsult Rt: 18 borából 7 nyert aranyérmet, 10 ezüstöt (ebből egy volt csak muzeális), BB Rt: 23 borából 6 nyert aranyat, 10 ezüstöt és 5 bronzot (mind forgalmi bor volt). Vásárok helye Körzetünkben legközelebb szeptember 22-én, vasárnap Szekszárdon lesz országos állat és kirakódó vásár. (Tamásiban szeptember 29-én, a következő vasárnap). Megyénkén kívül, Baján, 21-én, szombaton a Monostori úton állatvásár lesz. Adómódosítás várható a kistermelők körében is Tervezet: őstermelői igazolvány Egyelőre csak tervek készülnek arról, hogy jelentős változások várhatók a mezőgazdasági termelőket érintő adózásban. Az viszont tény, hogy a Földművelésügyi Minisztériumban már folyik az őstermelői igazolványok 1997-es bevezetésének előkészítése és ezzel egy időben megszűnne az egymillió forint alatti árbevtételhez kötődő adómentesség is, mely jelenleg még érvényben van. Az átalányadózásról A Magyar Agrárkamarától kapott információ alapján a tervezet szerint: élő állat, állati termék előállítása esetén jövedelemnek számít az árbevétel 8 százaléka, növénytermesztés és egyéb mezőgazda- sági tevékenység esetén az árbevétel 20 százaléka. Ha ez a jövedelem a 200 ezer forintot nem éri el, az adó ennek a 12,5 százaléka, ha a 200 ezer forintot meghaladja, akkor az adó az egész jövedelem 25 százaléka. A jelenleg érvényes kistermelői adózás szerint egymillió forint árbevételig jövedelmet nem kell kimutatni. A tervezet szerint a jövőben egymillió forint körüli bevételnél a jövedelemszint állattenyésztés esetén 10, növénytermesztés esetén pedig 30 százalék. Összevont adózás A tervezet szerint a mezőgazdasági kistermelő az összevont adózáson belül továbbra is két módszer szerint állapíthatja meg az önálló tevékenységéből származó jövedelmét. Az egyik módszer: Kistermelésből származó bevételének 10 százalékát költséghányadnak, 90 százalékát jövedelemnek tekinti. Egy millió forint árbevétel esetén - feltéve, ha a termelőnek nincs egyéb jövedelme - 900 ezer forint jövedelem után az adó 260 ezer forint, ebből a kedvezmény 70 ezer forint lesz. A fizetendő adó minimum 206 ezer forint. Ez az összeg a bevétel növekedésével nő, kistermelők részére ez az adózási forma továbbra sem előnyös. A másik módszer: A tételes bevétel- és költség- elszámolást alkalmazó kistermelő - attól függően, hogy költségeit milyen mértékben képes számlákkal bizonyítani, mennyi az eszközei után elszámolható amortizációs költsége és az előző évről áthúzódó vesztesége - az adózásánál a 70 ezer forintos adókedvezmény igénybevételével feltehetően szintén kedvezőtlenebb helyzetbe kerül az átalányadózást választó társánál. Ahhoz, hogy a tételes költségelszámolás módszere jövőre versenyképes legyen a tervezett átalányadóval, egyes bevételkategóriáknál az alábbi összegű költségelszámolás szükséges: Egymillió forintos árbevételnél: Növénytermesztés esetén: az átalányban fizetendő 25 ezer forint adóhoz 591 ezer forint költséget kellene elszámolni, így a jövedelem 409 ezer forint, adója 95 ezer forint. Ebből adókedvezmény 70 ezer forint. Állattenyésztésnél: az átalányban fizetendő 10 ezer forint adóhoz 639 ezer forint költséget kellene elszámolni. A jövedelem 361 ezer forint, adója 80 ezer forint. Ebből az adókedvezmény 70 ezer forint. Kétmillió forint bevételnél: Növénytermesztés esetén: az átalányban fizetendő 100 ezer forint adóhoz 1.360.000 forint költséget kellene elszámolni, így a jövedelem 640 ezer forint, az adó 170 ezer forint, az adó- kedvezmény 70 ezer forint. Állattenyésztés esetén: az átalányban 'fizetendő 20 ezer forint adóhoz 1.607.000 ezer forint költséget kellene elszámolni. így a jövedelem 393 ezer forint, az adó 90 ezer forint, ebből 70 ezer forint az adókedvezmény. 3 millió forint bevételnél: Növénytermesztés esetén: az átalányban fizetendő 150 ezer forint adóhoz 2 millió 235 ezer forint költséget kellene elszámolni. így a jövedelem 765 ezer forint. Adója 220 ezer forint, ebből az adókedvezmény 70 ezer. Állattenyésztés esetén: az átalányban fizetendő 60 ezer forint adóösszeghez - tételes költségelszámolás esetén - 2 millió 478 ezer forint költséget kellene elszámolni. így a jövedelem 522 ezer forint. Ennek az adója 130 ezer forint, ebből az adókedvezmény 70 ezer forint. Az őstermelői igazolványokról Az őstermelői igazolványok kiadásával a Magyar Agrárkamara elnökségének az az álláspontja, hogy amennyiben az őstermelői igazolványok kiadásának feltételei megteremthetők, továbbá ha a támogatási feltételek között az igazolvány megszerzése is szerepel, akkor az agrárkamara - gazdajegyzői és a megyei agrárkamarák hálózata útján - részt vesz az igazolványok kiadásában. Mauthner Házikerti praktikák A mustár, mint talajtakaró Ebben a bőséges esőáztatta őszi időszakban, amikor már a mégoly rövid tenyészidejű zöldségféle vetése is meggondolandó az egyre csökkenő napi átlaghőmérsékletek miatt, a mustármag elvetésének még van létjogosultsága, amely az előzőleg csak felszínesen fellazított talajra szórva, abba begereblyézve, néhány nap múlva kikel és vastag, zöld takarót alkot. Ez a takaró a későn kelő gyomokat elfojtja, gyökerei pedig mélyen hatolnak a talajba és ezzel a kertben különleges előnyei vannak. A talajt takaró lombozat mínusz 7 fok alatt biztosan megfagy, durva szárrészek utána nem maradnak és a megfagyott zöld lombozata a talaj felszínén könnyű fátyolt alkot, amely tavasszal a gereblye legcsekélyebb érintésére is szétpor- lik és alatta a vetéselőkészítés sokkal könnyebbé válik, nem beszélve a téli fátyolt alkotó szervesanyagtömeg talajjavító, humusztnövelő hatásáról. A bőséges gyökérzet pedig jelentősen javítja a talaj szerkezetét, annak levegőssé tételét és vízháztartását. Megtörténhet, hogy az elvetett és kikelt mustárra hó esik, az a védő hótakaró alatt tavaszig nem fagy el és a hó elolvadása után korán kivirul, fejlődésnek indul. Ez ugyancsak nem hátrányos, mert a vetés előtti talajelőkészítés során a zöldtömeget vagy komposztáljuk, vagy talajtakaróként hasznosítjuk, az összegereblyézett esetleg elhalt levél és szárrészekkel együtt. Szakái László Első a DDGÁZ. Az önkormányzatoknak ingyenesen járó gázrészvények átadása elsőként a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt. esetében indulhat meg. A cég működési területéhez tartozó Baranya, Fejér és Tolna megyei települési önkormányzatoknak ugyanis sikerült megállapodniuk. Úgy döntöttek, a teljesített beruházások arányában osztoznak a részvényeken. Kárpótlási jegy. Noha a vezető részvények többsége veszített értékéből hétfőn a Budapesti Értéktőzsdén, tovább nőtt a kárpótlási jegyek ára. A legtöbb kötés 550 forint körüli árfolyamon született, záráskor viszont már 560 forintért vásárolták a papírt, sőt néhány üzletben ennél magasabb árat is megadtak értük. Kölcsönösséget kérnek. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége kifogásolja, hogy miközben az osztrákok korlátozás nélkül vállalkozhatnak hazánkban, a magyarok hasonló ausztriai tevékenységét az osztrák törvények jelentősen korlátozzák. Az ÉVOSZ szerint megfontolandó a korlátozás nálunk is. Az MNB hivatalos 'valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 244,65 Görög drachma (100) 65,30 Német márka 104,01 Olasz líra (1000) 102,96 Osztrák schilling 14,78 Spanyol peseta (100) 123,26 USA-dollár 157,32 A legkedveltebb a termelési és a gépvásárlási kölcsön Hitelt csak optimisták kémek A gazdálkodók bíznak a mezőgazdaság jövőjében. Mi másra utalhatna, hogy a mezőgazdasági termelők és vállalkozók az év első felében összesen 700 millió forint agrárhitelért folyamodtak a takarékszövetkezetekhez, 16 százalékkal többért, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A legtöbb kölcsönkérelem Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Fejér, Baranya és Pest megyéből érkezett. A gyorsmérleget Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség főtitkára vonta meg. Mint mondotta, az első fél évben folyósított éves lejáratú mezőgazdasági termelési hitelek, valamint a június 30-án fennállt (még vissza nem fizetett), éven túli hitelek összege együttesen 2030 millió forintot tesz ki. A pályázat útján hozzáférhető pénzek összege sajnos messze elmarad mind a vállalkozók, mind a pénzintézet igényeiről. Ennek oka, hogy az FM tavasszal felfüggesztette a beruházási támogatásokra benyújtható pályázatok elbírálását, amelyet később ugyan újraindított, ám a korábbinál sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel. A mezőgazdasági vállalkozók és a megyei takarékszövetkezetek körében egyaránt a legkedveltebb - és a legjobban bevált - az egyéves lejáratra folyósított termelési hitel. Főként az őszi búza, az árpa, a rozs, valamint a kukorica termelési költségeire - 70 százalékos állami garanciával - nyújtott, hektáronként 20 ezer forintos hitel keresett, amely után kamattámogatás is jár a termelőknek. Népszerű a gépvásárláshoz igényelhető 25 százalékos, vissza nem térítendő állami támogatás is, amelyhez hitelkamatot is adnak. A főtitkár szerint az ágazat és a földtulajdonosok helyzetén nagyot lendítene a földhitel, illetve a földjelzálog intézményéről szóló jogszabály mielőbbi elfogadása. Enélkül, valamint a tulajdonrendezés nélkül, a földet nem lehet felelősséggel hitelfedezetként elfogadni. Újvári Gizella Vállalatok versenyben Mitől válik sikeressé egy vállalat? Mivel érdemelhető ki a nemzetközi elismerés? Melyek a magyar vállalatok erényei és hibái? Sok egyéb mellett ezekre a kérdésekre igyekszik pontosabb választ adni az a kutatócsoport, amelyik a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének vizsgálatába fogott. A Budapesti Közgazdaság-tu- dományi Egyetem vállalatgaz- daság-tan tanszékének irányításával folyó kutatómunkának már megvannak az első eredményei. Különböző szakmai csoportok felméréseket, interjúkat, esettanulmányokat készítettek, statisztikai adatgyűjtésbe fogtak, hogy hiteles képet kapjanak a hazai vállalatok működéséről. Górcső alá veszik a cégek szerkezeti felépítését, a vállalatvezetést, a pénzügyi, gazdálkodási és termelési módszereiket, egymás közötti kapcsolatukat és a versenyképesség társadalmi vonatkozásait. Eddig 34 tanulmány készült el. A kutatási programot 1997 októberében záiják le. A tapasztalatokat konferencián ösz- szegzik, melyre meghívást kapnak a vállalatok képviselői, és mindazok, akiknek befolyásuk van a gazdaságpolitikára. A kutatás saját adatbázisának megteremtését egy tavaly őszszel megkezdett, vállalati kérdőíves felmérés szolgálja. A program legkiterjedtebb adat- felvétele idén március és július között zajlott le. A 100 oldalas, a világgal 390 kérdést tartalmazó kérdőív a vállalati működés azon területeire vonatkozott, amelyek önálló tevékenységként minden vállalatnál megtalálhatók. 665 olyan vállalatot céloztak meg, amely megfelelt a felső vezetést érintő, a kereskedelem, a marketing, a termelés és a pénzügy helyzetét tudakoló kérdésekre. A cégeket tulajdonosuk, méretük, ágazati hovatartozásuk és földrajzi elhelyezkedésük szerint úgy választották ki, hogy azok hűen képviseljék hazánk gazdaságát. A nyár elejére 325 vállalattól 1300 kifogástalanul kitöltött kérdőívet kapott vissza a kutatócsoport. A szakértők háromhavonta tájékoztatást adnak kutatásaik részeredményeiről. (bozsó) Ékszerek és érmék. Kincset fölhalmozni (tezaurálni) mindig jó befektetésnek bizonyult. A BÁV 40. ékszer- és numizmatikai aukciójának kiállítása a budapesti Lónyai utcában vasárnapig tekinthető meg. Az árverést szeptember 24-én tartják. A kiállított műtárgyak száma 141, kikiáltási áruk 16-60 ezer forint között mozog. fotó:Feb/diósi imre Informatikára egymilliárd Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság több mint 1 milliárd forintot költ 1998-ig új információs, kommunikációs és a technológiai eljárások bevezetésének támogatására. Ezt Bottka Sándor, az OMFB ügyvezető elnökhelyettese jelentette be tegnap azon az informatikai fórumon, amelyet az ITD Hungary rendezett a kis- és középvállalatok képviselői számára. Közismert, hogy az informatika elterjedése milyen jelentős változásokat hozhat a társadalomban. Hatékony alkalmazása azonban megköveteli, hogy ennek megfelelően változzék meg a társadalom szerkezete is. Az ezt szolgáló első lépések hazánkban már megtörténtek. Az ügyvezető elnök- helyettes közéjük sorolta a nemzeti informatikai stratégia kidolgozását. De ezzel kapcsolatban nyomban rámutatott arra is, hogy kezdeményezői magánszemélyek, elsősorban vállalkozók voltak, nem pedig az állam. A kormány mindeddig adós az e programra adandó megfelelő válasszal. Az új lehetőségek komplex módon való kezelésére hívta fel a figyelmet Christopher Roberts, az Európai Unió III. számú főigazgatóságának munkatársa is. Bejelentette, hogy az informatika kelet-kö- zép-európai elteijesztését az unió egy erre a célra létrehozott új titkárság munkájával kívánja támogatni.
