Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-14-15 / 215. szám

1996. szeptember 14., szombat

Gyermekvilág

15. oldal

Gyerekek ételreceptjei

Néhány héttel ezelőtt arra biztattunk benneteket, hogy küldjétek be olyan ételek receptjét, amit ti magatok is könnyen el tudtok készíteni. Nagy örömünkre sok finomság elkészítésének titkairól beszámoltatok, ezek közül olvashattok néhányat.

Lecsó

Paradicsomot, paprikát megmosunk és karikára vágjuk. Egy fej vöröshagymát meghámozunk és apró kockákra vágjuk. Egy fakanál zsírral vagy olajjal, kevés sóval és ételízesítővel felrakjuk főni a paprikát, paradicsomot és vöröshagymát. Ha már megfőtt, ízlés szerint virslivel vagy ízesítjük.

(László Andika, Tengelic) Rántotta

A tojásokat megtörjük és felverjük, kevés sóval ízesítjük. Egy fej vöröshagymát meghámozunk és lereszeljünk, majd a tojásokhoz keverjük. Egy fakanálnyi zsírt vagy olajat megolvasztunk a serpenyőbe, beleöntjük a hagymás tojást és megsütjük.

(László Sanyika, Tengelic)

Krumplikása

Hozzávalók: 50 dkg burgonya, zsír, só, liszt, víz, szalonna. A krumplit kockára vágjuk és fazékba tesszük. Annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje, teszünk rá sót ízlés szerint. Mikor puhára főtt, összetörjük. Lángelosztót teszünk a fazék alá és a krumplit állandóan keverjük. Keverés közben beleszórunk 7-8 evőkanál lisztet és addig ke- vergetjük, amíg sima pép lesz belőle.

Ekkor kizsírozunk egy tepsit, beleöntjük a pépet, 3-4 centi vastagon elsimítjuk a tepsiben, a tetejét kevés zsírral megkenjük es pirosra sütjük. Közben a szalonnát csíkokra vágjuk és pörcöt sütünk belőle. Melegen tálaljuk a kásával, mellé kovászos uborkát kínálunk.

(Jéhn Angelika, Szekszárd)

Fahéjas süti

Hozzávalók: 4 egész tojás, 1 bögre cukor, 1,5 bögre liszt, fél bögre étolaj, 1 kávéskanál szódabikarbóna, 1 kávéskanál fahéj. A cukrot a tojással habosra keverjük, apránként beletesszük a fahéjat és a szódabikarbónával összekevert lisztet, majd az étolajat. Kizsírozott vagy zsírpapírral kibélelt tepsibe rakjuk.

Tetejére vékonyan vágott körtét, barackot, almát, vagy meggyet teszünk, mielőtt a sütőbe raknánk.

(Fehér Katalin, őcsény)

Tojáspörkölt

Keményre főzünk néhány tojást. Amíg fő, felteszünk pörkölt-alapnak egy lábasban apróra vágott hagymát olajban. A főtt tojásokat megtisztítjuk és apróra vágjuk, majd összefőzzük a pörkölt-alappal. (Aki akarja, pirospaprikát is tehet hozzá.) Nokedlival, vagy só- ban-vízben főtt krumplival tálaljuk.

(Csobot Pál és Csobot Melinda, Bonyhád-Börzsöny)

Krumplisaláta

Hozzávalók: 10 db krumpli, 2 fej vöröshagyma, ízlés szerint só, ecet, cukor, pirospaprika. A krumplit héjában megfőzzük, meghámozzuk és kisebb kockákra vágjuk. A vöröshagymát apróra szeleteljük és ecetes-sós-cukros vízben áztatjuk. Ezt e levet leszűrjük és a krumplihoz keverjük. ízlés szerint pirospaprikával is megszórhatjuk.

(Varga Csaba, Tevel)

A legendás mesekastély

A világ legbűbájosabb vára a Pollat folyó zord szurdoka fölött áll, a Bajor-Alpok völgyében. Ez a nauschwanstein-i tündérmesevár, aminek építése II. Lajos nevéhez fűződik.

Az álom Lajos gyermekkorában kezdődött. Szeretett téglából házikókat építeni és a színjátszás, a jelmezek is közel álltak szívéhez. Amikor 1833- ban apja, II. Miksa császár megvásárolta Hohenschwangau várát, a gyermek Lajos már akkor elkezdte szőni álmait egy romantikus mesekastélyról, amit ő maga fog egyszer megtervezni és felépíttetni. Az ifjú megnyugvást talált a mesékben, és a legenda szerint a család kastélya hajdanán Lohengrin, a Hattyúlovag tulajdona volt, csak akkor még Schwanstein volt a neve. Lajos képzeletében meghatározó alak lett Lohengrin, akinek történetét faliképekről ismerte: hattyú vontatta csónakon érkezett a Schelde folyón Antwerpenbe, hogy Elza barbanti hercegnő bajnoka legyen. Házasságuk feltételéül szabta, hogy Elza soha nem kérdezheti meg nevét és származását. A nászéjszakán azonban az ifjú ara nem tudta legyőzni kíváncsiságát és megszegte ígéretét. A férj válaszát követően megjelent a hattyú vontatta csónak és Lohengrin éppoly rejtélyesen távozott, ahogyan érkezett.

Ez a legenda Lajost örökre Lohengrinhez kötötte és még gyermekkorában vázlatokat kezdett készíteni a Hattyúlovag képzeletbeli kastélyáról. Amikor életében először hallott Wagner operát - a Lohengrint - úgy érezte, megtalálta, amit eddig keresett. Apja, Miska, halála után 1864-ben Lajost királlyá koronázták. Rögtön Wagnerért küldetett és így kezdődött a zeneszerző és az uralkodó legendás együttműködése. II. Lajos nem csak pénzzel, hanem ötleteivel is segítette a német zeneszerző pályafutá- sát.*Wagner Lajos belső világát jelenítette meg zenéjében. így a

mesés várkastélyok építése tulajdonképpen tisztelgés ’ volt Wagner művészete és persze a Hattyúlovag előtt is.

Neuschwanstein volt Lajos első, s talán legpompásabb palotája. Építését 1869 őszén a Palas nevű, ötemeletes, román stílusú főépülettel kezdték, a kastély maga nem volt más, mint Wagner operáinak - a Lo- hengrinnek, a Tannhausemek és a Parsifalnak - a díszletsorozata. A kastélyban található egy barlang, ahol a vízesés és a mesterséges hold egy valószínűtlen barlangbelsőt varázsol

elénk. Lajos előrelátását és modern életszemléletét bizonyítja, hogy a várkastélyban konyha, központi fűtés és felvonó van.

Lajos az építkezések miatt elhanyagolta uralkodói kötelességeit és magánpénztárát is kiürítette. Ezért hatalmát korlátozni kívánták és miniszterei által szőtt összeesküvés áldozata lett: őrültté nyilvánították és Berg várába szállították, ahol rejtélyes körülmények között halt meg. Szerencsére azt a kír vánságát, hogy halála után rombolják le mesekastélyait, nem teljesítették. így a Walt Disney filmekhez hasonló világ, ami egyben Lajos világa is, örökül marad az utókornak.

Szili Eszter

Paci-példák

1. Melyik ló kopíroz?

(A másoló.)

2. Melyik két ló ellenség?

(A rabló és ü poroszló.)

3. Melyik ló rézsútos?

(Az átló.)

4. Melyik ló szórja a pénzt?

(A pazarló.)

5. Melyik ló újító?

(A feltaláló.)

6. Melyik ló takarékos?

(A spóroló.)

7. Melyik ló recseg?

(A padló.)

8. Melyik ló simít?

(A vasaló.)

9. Melyik ló eszik mohón?

(A faló. )

10. Melyik ló muzsikál?

(A cselló.)

11. Melyik ló kredenc?

(A tálaló.)

12. Melyik ló előleg?

(A foglaló.)

13. Melyik ló beszédes?

(A felszólaló.)

14. Melyik ló kövérít?

(A hizlaló.)

15. Melyik ló gyalogol?

(A talpaló.)

16. Melyik ló gazember?

(A csaló és az áruló.)

17. Melyik ló őröl?

(A daráló.)

Érdekességek kíváncsiaknak

A jegesmedve nem visel ugyan se cipőt, se csizmát, de megvan a magához való esze - ugyanis még a talpát is szőr borítja. Rokonai - például a maláj medve, a tibeti medve, vagy éppen a mi bamamedvénk - bizony csak mezítlábasok.

Alvin Pederson , az arktikus (sarkvidéki) világ neves kutatója szerint a pézsmatulok még az Északi-sarkon sem fázik. A kutató alaposan meggondolta ezt az állítását. Megállapította például, hogy amikor a hőmérséklet mínusz 27 Celsius-fok

volt, egy frissen elejtett és megnyúzott pézsmatulok bundájában a hőmérő plusz 10 fokra emelkedett. Ez a bunda ugyanis kitűnő hőszigetelő.

Az állati test által fel melegített levegőt megőrzi, akár egy termosz a tea forróságát. Természetesen sok függ a szőrzet minőségétől, hosszúságától, de különösen attól, hogy vannak-e pehelyszőrök, hiszen ezek között alakul ki az állat bőre feletti védő levegőréteg.

Vajon mivel szopik a kisele- fánt, az ormányával, vagy a

szájával? Ez nem csak a laikusok kérdése, még az állattan búvárai sincsenek vele teljesen tisztában. A helyzet az, hogy az újszülött kiselefánt szinte még tudomást sem vesz az ormányáról, tehát a szájával szopik. Am hamarosan rájön az ormány használhatóságára, attól kedve ennek segítségével szívja magába a finom tejecskét.

Amikor az elefántborjú aprócska ormánya szopás közben megtelik, előre és lefelé kunko- rítja és úgy fecskendezi a torkába a tejet.

Mai

feladványunk

A 10 év alattiak az alábbi képen látható tárgyak közül válasszák ki a „kakukktojást”.

A 10 év felettiek pedig a Paci-példák alapján válaszoljanak a következő kérdésekre: 1. Melyik ló Arisztid barátja? 2. Melyik ló diák? 3. Melyik ló repül?

A megfejtéseket szeptember 20-ig küldjétek be a Gyermekek Háza címére. (7101 Szekszárd, Pf. 130.) A szerencsés szekszárdiak a Találka téri ínyenc falatozó tízóraiját, a többiek a Blatt- ner Kft. édességcsomagját nyerhetik meg.

Augusztus 31-i feladványunk nyertesei a következők: Liszkai Olga (Bogyiszlói, Vizi István (Gyönk), Schmidt József (Kajdacs), Mucska Eszter (Mórágy), Pallós Veronika (Ozora) és Imre Mónika (Simontomya).

Cocteau

párbaja

Cocteau-t, a francia írót fiatal korában egy estélyen - miután néhány pohár italt már megivott - provokálta egy ugyancsak ifjú tisz- tecske. Az estély vendégei között nyomban sikerült találni négy segédet is a lova- gias ügy hivatalos részének lebonyolítására.

Másnap reggel aztán a már kijózanodott írót felkereste két segédje, közölvén vele a párbaj helyét és idejét.

Cocteau, aki nemigen tisztelte a konvenciókat, a párbajt meg örök életében egyenesen badarságnak tartotta, vidáman rájuk nevetett:

— Sajnos, nem hiszem, hogy ott tudok lenni a megadott időben. De a világért se zavartassák magukat az urak miattam. Ha nem érkeznék meg, folytassák le nyugodtan a párbajt nélkülem.

Történet a török időkből

Meddig van nap az égen?

Ahmed basa erős sereggel szorongatta Majláth István erdélyi vajdát, az meg Fogaras várába menekült a török elől. Amikor a basa látta, hogy a magyarok a várat erősen védelmezik, cselt szőtt, és azt üzente Majláth Istvánnak:

— Jöjjön le kegyelmed a táboromba, ott megalkuszunk egymással, mert bizony erősen meguntam már a vár ostromlását.

Majláth István már indult is volna a török szavára a vár alatti táborba, de tanácsadói egyre mondták, mondogatták:

— Uram, ne higgy a töröknek, lépre visz!

A tanácsadók szavára Majláth is gyanakodni kezdett és üzent a basának:

— Lemegyek a táborba, de esküdjön meg Ahmed basa Al- lahra, hogy Majláth István erdélyi vajdának nem esik baja az ő táborában.

Ahmed basa tanúk előtt ilyen esküt mondott:

— Esküszöm Allahra, hogy Majláth Istvánnak egy hajszála sem görbül meg a táboromban, amíg nap lesz az égen!

Jól van, ezzel a vajda beérte. Díszbe öltözött, és fényes kísérettel levonult a török táborba. Ott jól fogadták, Ahmed basa étellel-itallal kínálta és majd elolvadt a nagy nyájasságtól.

A sok evés-ivás közben este lett. Kinéz Ahmed basa a sátor nyílásán, aztán kikiált:

— Két őr ide! Kötözzétek meg ezt az embert!

Megijed erre Majláth István, s mondja:

— Ennyit ér a török esküvés? Hiszen Allahra szentül megfogadtad, hogy a hajam szála sem görbül, amíg nap van az égen!

— Tekints az égre! mondta erre a basa. — A te napod lement. Én beváltottam esküvésemet: megvártam a

napnyugtát és csak utána fogtalak el.

így is történt. Majláth Istvánt vasra verték, úgy vitték Konstantinápoly híres-hírhedt börtönébe, a Héttorony várába. Sok szenvedés után ott is halt meg.

(Kóváry László nyomán)

„Szilvás” népszokások

Falun régen úton-útfélen szilvafával találkozott az emberfia. A szegény embernek az üres kenyér mellé sokszor szilva volt a reggelije. Lekvárt is leginkább szilvából főztek. A szilvát kosarakba szedték, teknőben megmosták, majd szűrőbe rakták, hogy lecsepegjen róla a víz. Ezután öntötték a szilvát a katlanon álló rézüstbe, amiben kavarófa állt. Állandó keverés mellett addig hevítették a szilvát, amíg a magvától elvált. Akkor kiszedték és rostán átdörzsölték. Ezt az átdörzsölt lét ciberének nevezték.

A cibere visszakerült az üstbe, és addig főzték-sütöt- ték, míg lekvár nem lett belőle. a szilvalekvár akkor volt kész, ha már a fakanálról nem

esett le. A kész lekvárt cserép- szilkékbe szedték. Ha kihűlt és a teteje bebőrösödött, tiszta fehér papírral lekötözték, úgy állították az éléskamra polcára. Hűvös, száraz helyen évekig elállt. Kenyérre kenve, palacsintában, süteményben fogyasztották. A falusi gyerekek kedvenc eledele volt.

Lekvárral kapcsolatos szólások: „Törj a lekvárosból!” (Ha valami nem tetszik, tegyél róla!) „Olyan sötét van, mint a lekváros fazékban!”

A lekvárfőzéssel egyidőben szokták az aszalmányokat is elkészíteni télire. Legalkalmasabb volt az aszalásra a nagyszemű szilva, de bármilyen gyümölcs könnyen megaszalható. Az almát, a körtét fel kellett vagdosni, meghámozni,

csutkáját eltávolítani. A csonthéjasokat egyben aszalták, magvalással, vagy anélkül.

A megmosott gyümölcsöt vesszőkosarakba, vagy tepsibe rakták. Kenyérsütés után tették be a kemencébe. Falusi tűzhelyek sütőiben is lehetett aszalni, de csak nagyon enyhe tüzelésen, mert nagyobb tűznél a gyümölcs - főleg a szilva - megsült, kirepedezett. A kiszárított gyümölcsöt szellős vászonzacskóba tették, kamrában, hűvös helyen felakasztva tárolták. Télen levest, mártást, kompótot készítettek belőle. Az aszalt szilvával kapcsolatos mondás: „Érik neki az aszalt szilva ” (Nagyon jó kedve van, sugárzik róla a boldogság.

Mesevilág, akár egy rajzfilmben