Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-14-15 / 215. szám

Gyerekei forgácsban nőttek fel

Egy asztalos félkész álma

Elkészült a bonyhádi Hemer Ádám új asztalos műhelye. Egyéni vállalkozóról lévén szó, igen komoly beruházásnak számít a több milliós létesítmény, a Tüzéptől vásárolt földterületen. S ha hozzátesz- szük, hogy mindezt hitelek nélkül valósította meg a tulajdonos, csak ámulunk.

Ilyen jól megy az asztalosoknak? Ám Herner Ádám szavaiból kiderül, hogy nem hullott az ő ölébe sem a pénz, keményen megdolgozott érte. Idestova 25 éve maszek - korábban tíz évet húzott le egy vállalatnál - s szinte megállás nélkül gyártotta az ajtókat, ablakokat, s más faipari termékeket. Ahogy mondja, gyerekei „forgácsban nőttek fel”, nem csoda hát, hogy mindkét fia az asztalos szakmát választotta: Tamás már végzett, Péter még most ismerkedik a „fa- nyűvő” szerszámokkal.

Elkezdődött a tanév. Hemer Ádám arról is „híres”, hogy a környék asztalosainak legtöbbje a ő műhelyében sajátította el a szakmát. Most is foglalkoztat 9 ipari tanulót.

— Először a szüleim házánál, aztán a sajátomnál nőttük ki a műhelyt - mondja -, és most sikerült ezt a 700 négyzetméter alapterületű új létesítményt megépíteni. Igyekszem mindent megtenni azért, hogy ennek a szakmának rangja, becsülete legyen, és értsenek hozzá, akik művelik. Harcolok a kontárok ellen, részt veszek az iparos érdek- védelemben már vagy húsz éve, és képzem a szakmunkás- tanulókat. Az évek során már vagy harminc tanulóm volt, sokuk azóta önálló vállalkozóként keresi a kenyerét.

— Megköszönte ezt önnek valaha valaki?

— Soha senki. Se a város, se a szakma, se az iskola.

— De most mégis elégedett, hisz ezzel a műhellyel megvalósult az álma ...

— Félig. Mert az épület ugyan kész, de szükség lenne új gépekre, azok viszont megfizethetetlenek. Ha tisztában lennének „fönt” a vállalkozók problémáival, akkor kidolgoznának valami hosszú lejáratú gépvásárlási hitelkonstrukciót, 20 százalék körüli kamattal, mert ez még elviselhető, kitermelhető volna. A mostani 40 százalék körüli hitelbe be- leugrani: biztos csőd. Az nekem nem kell.-Wy- Fotó: Ótós

A vadászat a hivatalból

Bea József válaszol

A vadvédelemről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvény végrehajtása kezdetén számos panasz merült fel különböző fórumokon. Azt sérelmezik legtöbben, hogy a földművelésügyi hivatal a vadászterületek kialakításánál nem vette figyelembe az érdekeltek javaslatát. Erről beszélgettünk Bea Józseffel, a Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjével.

— Mi alapján történt az intézkedés, ami ennyi gondot, problémát szült?

— Hivatalunk az 1996. évi 55-ös törvény 98. paragrafusában megfogalmazottak alapján végezte a munkát. A törvény idézése itt és most sok helyet foglalna, de mindjárt a beszélgetés elején szögezzük le, hogy nagyon kevesen ismerik az érdekeltek közül a vadászati törvényt.

— E paragrafus azt mondja, hogy ez év augusztus 1. és szeptember 1. közötti időszakában módja van a vadászatban érdekelteknek a vadászati területek térképét megismerni. Ezután 90 napon belül a társult vadászati jog alkalmazásával kezdeményezhetik a térképjavaslat módosítását. Érkezett-e ilyen javaslat?

— A különböző fórumokról érkezett visszhangokból ismerjük a sérelmek egy részét. Ki-ki a maga igazát ismeri, a saját véleményét képviseli és azt hangoztatja. A városi tévé mellett a Tolnai Népújság az első, aki érdeklődik e törvény végrehajtásáról. Ez nagyon fontos és jólesik. Pontos információkat, ismereteket kellene adni a vadászatban érdekelteknek. Tájékozódjanak és ismeijék meg a törvény adta lehetőségeiket, jogaikat. Békét- lenkedve, háborogva nem jutunk előbbre. Olyan megkeresés nem érkezett hivatalunkhoz, ami megfelelne a törvényben előírt kritériumoknak.

— Hol található ennek pontos megjelölése?

— À szóban forgó törvény 12. paragrafusában található egyértelműen, ami a 13. és 14. paragrafusban tér ki a különböző részletekre. A társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai a képviselet formájáról, a képviselő személyéről hozhatnak döntést. Tehát először az ilyen képviselőket kell megválasztani, akik kérhetik például a vadászterületek módosítását. Ez a módosítási kérelem 30 napra kifüggesztett hirdetmény formájában történik. Ennek a hirdetménynek is tartalmaznia kell: a kialakítandó vadászterületek térképi megjelölését, a határozathozatal helyét, ahol a tulajdonosok, illetve az őket képviselők legalább egyharmad részben összegyűltek. Közölni kell az ülés időpontját és tárgyát. Figyelmeztetni kell ezen a gyűlésen a képviseletre vonatkozó szabályokra is a tulajdonosokat. Ismétlem, hogy ilyen pontossággal megjelölt módosító javaslat hivatalunkhoz nem érkezett. Ami felvetés eljutott hozzánk, az nem felel meg a jogszabályi követelményeknek.

— Mi az, ami a legfó'bb gondot okozta a területek kijelölésénél? '

— A kijelölés során az állami és a természetvédelmi területeket kiemelten kellett kezelnünk. Sőt, a módosítási kérelmek során is ezek kivételként szerepelnek. Ezek azok a területek, amelyek például a gemenci, vagy a gyulaji körzetben találhatók. Ugyancsak prioritást élvezett a kijelölés során a honvédelmi terület. Ezek valameny- nyien az önálló vadászati jog kötelmeivel élnek. Az ő esetükben az önálló vadászati jog módjáról a gazdaságok, részvénytársaságok döntenek. Az első dolgunk volt e prioritások figyelembe vétele után, hogy értesítsük valamennyi érdekelt felet a helyi lehetőségeik felmérésére. 160 levelet továbbítottunk ilyen címekre. Mindezt a 98-as paragrafus szellemében tettük.

Ugyancsak gondot jelent, hogy a vadászati törvény szerint egy-egy hatóságnak, hivatalnak csak a saját megyehatárán belül van joga területet rajzolni.

— Lehet-e ezt is módosítani?

— Igen, ha a tulajdonosok erre szövetkeznek és megállapodnak, akkor a két hivatalnak megküldik ezt a javaslatot és ezután az említett akadályok elhárulnak. A hivatalunk nem lépheti túl a hatáskörét. Fontos lenne - és ez nem paragrafus-rágás - ha lennének olyan fórumok, ahol csak a tulajdonosok jogait, kötelésségeit ismertetnénk. Ezzel elkerülnénk azokat a konfliktusokat, amelyek a törvény nem ismeréséből fakadnak, ami mint tudjuk, nem mentesít semmi alól.

Decsi Kiss János

Lendületes mozgalmasság

Molnár Mózsi György festményei mellé

Mikor, miért csendesül egy alkotóművész? Kérdés amire hosszantartó magyarázattal lehet szolgálni. Mikor, miért szólal meg, harsányan kiállva publikum elé nyilvánosságot kérve? Más kérdés, ami újabb elemzések tárgya lehet.

Molnár Mózsi György az utóbbi időben csendben élte hétköznapjait. Szemlélődve jelnet meg mások kiállításain, ezekből is táplálkozva. Érlelte a világ megváltozásának tényét. Megfogalmazta, kimondta erényét, és erénytelen- ségét a módosulásoknak. Nem csupán önmagában, de szűkebb baráti körökben is hangot adott mindezeknek. Évek mentek el, hogy újra szükségét érezze festői megmutatkozásának. Tolna megyében Szekszárd, Fadd, Gyönk, Tolna, Kölesd, Simontomya, Dombóvár, Tamási kiállítótermei több alkalommal is fogadták alkotásait csakúgy mint Győr, Sopron,

Budapest vagy Keszthely. Munkásságával kül- és belföldi köz- és magánggyűj- teményekben egyaránt találkozhatunk. Neve nem ismeretlen a művészetet kedvelők táborában.

Festményein leginkább a táj, az utcák, terek, barokkos, szeszélyes, szokatlan, különös világa jelenik meg. Színvilága egyéni kotort tükröz. Lendületes mozgalmasság jellemzi képeit, így vált kortalanná. Ezek a formajegyek jelzik az ő magához való hűség indítékait is. Nem kapcsolódik divatos izmusokhoz, hanem amint azt egykor Buday Lajos, Gádor Emil, Soltra Élemér főiskolai tanárai javasolták, fest, mert kifejezési eszköze lett. Az is kérdés lehet, hogy egy énekiskola növendéke milyen úton jut rajztanári diplomához, még tovább mit jelentett szülőfalujában évtizedig tanítani. A kérdések sorában ott áll az is, hogy a kulturális élet ezen belül a képzőművészet jellegű szervezői tevékenységben menynyire erősödött, vagy gyengült művészi hitvallása? Ugyancsak több évtizeden keresztül nevéhez fűződött a Tolna megyei Művészetelejtek vezetése. Ezek pedagógiai, művészi aktivitást követeltek.

Az itt megforduló emberek az élet és az ország különböző területeiről érkezve vitték magukkal azokat a „mózsis” instrukciókat, melyek a zene, a költészet világából is mentettek útravalóul. Azok az „egynyári” kis közösségek ma is elevenen idéznek emlékeket Dunaföldváron, Bonyhádon, Tengelicen készült rajzokon, festményeken. A múlt társadalmi rendszer fogalmai közül a „mozgalom” fedte leginkább ezeket a történéseket. Elavult ez mára? Más tartalmat hordoz? Akkor egyéniség, személyiségformáló és tehetséggondozó volt! Ébben vállalt

feladatot Molnár Mózsi György, aki most újra jelentkezett a közönség figyelmét kérve. Dunaföldváron a Vármúzeum Galériában láthatók legújabb alkotásai október 15-ig. Ha valamikor lendületes foltokkal tette mozgalmassá képeinek hangulatát, akkor ez most felerősödve érzékelhető. Decsi Kiss János