Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-14-15 / 215. szám

2. oldal Világtükör 1996. szeptember 14., szombat Ismét fokozódik a feszültség Groznijban és környékén: a csecsen szeparatisták ultimá­tumban szólították fel kivonu­lásra az orosz csapatokat, a polgári lakosság pedig a fővá­ros újabb ostromától tartva is­mét menekül lakóhelyéről. Jacques Chirac francia ál­lamfő hivatalos lengyelországi látogatásának harmadik napján fogadta Lech Walesa volt len­gyel köztársasági elnököt, ellá­togatott Krakkóba, és fölkereste az auschwitzi koncentrációs tá­bor emlékét őrző múzeumot. Az esti órákban a francia elnök hazautazott. Az orosz vezetésben oldódott a NATO keleti bővítésével kapcsolatos görcs, de még je­lentősen különböznek a Nyugat és Moszkva elképzelései - je­lentette ki Klaus Kinkel német külügyminiszter egy pénteki in­terjúban. A politikus szerint Moszkva azt szeretné, ha több lépcsőben valósulna meg a NATO bővítése. A német parlament pénteken véglegesen jóváhagyta a kor­mány takarékossági csomagjá­nak megvalósítását szolgáló, és jelentős szociális megszorítá­sokat hozó törvényeket. A ke­resztény-liberális kormánykoa­líció még kórházban fekvő tag­jait is a parlamentbe szállíttatta a szavazás sikere érdekében. Az izraeli kormányfő módo­sítani akarja a PFSZ-szel Heb­ron ciszjordániai városról kö­tött megállapodást. A százezer lakosú palesztin településen kö­rülbelül négyszáz izraeli tele­pes él erős fegyveres őrizet mellett. Az izraeli-palesztin egyezség értelmében a zsidó ál­lamnak idén márciusban kellett volna kivonnia katonáinak nagy részét Hebronból. Svájc szerint akár három évbe is beletelik a helyi bankok trezorjai mélyén szunnyadó náci aranykincs felkutatása és azonosítása. A londoni rádió azonban úgy tudja: az alpesi or­szág bankszakemberei és kül­földi illetékesek egy berni ven­déglő nyilvánosságtól elfüggö­nyözött hátsó termében már tárgyalnak a kérdés rendezésé­ről. A jövő héten államközi szinten is elkezdődnek a tárgya­lások az ügyben, amikor Mal­colm Rifkind brit külügymi­niszter Zürichbe utazik. A távközlés és az informatika területén működő állami mo­nopóliumok megszüntetése az alapfeltétele annak, hogy Kelet- és Közép-Európában kiépüljön az információs társadalom - hangzott el az Európai Unió és 12 régiónkbeli posztkommu­nista ország prágai információs fórumának befejezése után tar­tott sajtóértekezleten. Irak felé „lopakodnak”. A Pentagon jelentős haderőt vezényelt a Perzsa (Arab)- öböl térségébe. Az átcsoportosítás végén 250-300-ra növekszik majd a régióban állomásozó amerikai repülőgépek - köztük a radarsugarak elnyelésére alkalmas technológiával gyártott „lopakodó” vadászgépek - száma. A felfejlesztésre azután került sor, hogy az iraki légvéde­lem napok óta rakétákkal támadja a járőröző amerikai harci gépeket. Washington ismét fi­gyelmeztette Bagdadot: a korábbiaknál kiterjedtebb és pusztítóbb csapást mér Irakra, ha nem hagy fel provokatív magatartásával. fotó: feb/reuter Bonyodalmak a választások előtt Ma az urnákhoz járul Bosznia lakossága Parlamentet és államelnökséget választ ma Bosznia-Herce­govina lakossága. A délszláv köztársaságban élő nemzeti kö­zösségek nacionalista pártjai saját győzelmüket jósolták pén­teken megtartott utolsó nagygyűléseiken. A boszniai szerbek ellenőr­zése alatt álló területeken a ha­talmon lévő Szerb Demokrata Párt (SDS) szónokai nyíltan a Boszniai Szerb Köztársaság megőrzésének fontosságát hangsúlyozták. Az Alija Izetbegovics bosz­niai elnök vezette Demokrati­kus Akció Párt (SDA) a volt jugoszláv tagköztársaság egy­ségének helyreállítását tűzte célul, míg a horvát többségű területeken megtartott nagy­gyűlések résztvevői a régió Horvátországhoz való csatla­kozását szorgalmazták. A választások előtt közzé­tett utolsó közvélemény-kuta­tások szerint a szerblakta terü­leteken az SDS 40 százalék fö­lötti támogatottságra számít­hat, míg a bosnyák-horvát fö­deráció területén a muszlimok 60 százaléka támogatja majd az SDA-t. A Horvát Demokra­tikus Közösség a horvátok szavazatainak több mint felét mondhatja magáénak. A szombati választások „kulcsfontosságú szakaszt je­lentenek a tartós boszniai béke felé vezető hosszú és nehéz úton” - jelentette ki otthoni kampány kőrútján Bili Clinton. Az amerikai elnök Richard Holbrooke-ot, a daytoni meg­állapodás kidolgozásában meghatározó szerepet játszó egykori diplomatát kérte fel annak a küldöttségnek a veze­tésére, amely amerikai részről a helyszínen figyeli majd a boszniai választások lebonyo­lítását. A szarajevói amerikai nagykövetség figyelmeztette az Egyesült Államokból érke­zett megfigyelőket, hogy - hírszerzési adatok szerint - iszlám fanatikusok merényle­tekre készülnek ellenük. Bosznia-Hercegovina bécsi nagykövetsége pénteken az EBESZ tevékenysége ellen til­takozó nyilatkozatot hozott nyilvánosságra. A közlemény szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által szombaton lebonyolí­tandó választások következté­ben megszűnik Bosznia-Her­cegovina szuverenitása és fel­bomlik területi egysége. A kö­vetség úgy véli, hogy a válasz­tók regisztrálása során 200 ezer boszniai menekültet fosz­tottak meg szavazati jogától. SZLOVÉNIA HÓRVÁTORSZÁGj * Banja Luka Srebrenica MONTENEGRI :Ä:5«¥< Zepa\ !■) SZARAJEVÓ ] MACEDÓNIA tagköztársaságai Gorazsde ÍLBUS GRAFIKAI Bosznia-Hercegovina Területe: 51 129 km2 Fővárosa: Szarajevó Lakossága (az 1991-es népszámlálás szerint): 4 350 000. Ebből 43,7 % muszlim, 31,3% szerb, 17,3 % horvát; 5,5 % jugoszlávnak vallotta magát. HOR ORSZÁG . m. bosnyak-horvat föderáció szerb köztársaság Megnyílt a CEFTA-csúcs Horn és Meciar rövid megbeszélést tartott A Magas- és az Alacsony- Tátrát elválasztó déménfalvi völgy jasnái üdülőközpontjá­ban péntek délelőtt megkez­dődött a CEFTA-országok miniszterelnökeinek csúcsta­lálkozója. A résztvevő öt tagország - Szlovákia, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovénia - kormányfői mellett jelen voltak a CEFTA-tagságra törekvő Ukrajna, Románia, Bulgária és Litvánia, valamint Lettország képviselői. Nagy érdeklődés előzte meg a pénteki Hom-Meciar-megbe- szélést. Mint ismeretes, a szlo­vák fél visszalépése miatt kette­jük augusztusra tervezett komá­romi találkozója elmaradt. A magyar-szlovák viszonyban számos olyan probléma vár tisztázásra, mint a szlovákiai magyarok helyzetét érintő kér­dések, vagy a hősi erőmű ügyé­ben kialakult hágai jogvita. Lapzártáig nem érkezett hír a megbeszélések tartalmáról. A CEFTA-csúcstalálkozó napirendjén két fontos doku­mentum aláírása szerepelt: az egyik az úgynevezett kivételi listák szűkítéséről, valamint a vámkedvezmények további bő­vítéséről rendelkezik azon ter­mékek esetében, amelyeknél továbbra sem érvényesül - job­bára stratégiai okokból - a tel­jes vámmentesség. A másik az egységes szár­mazási szabályok kialakításá­val foglalkozik, hogy elősegítse az európai országokat össze­kötő különböző szabadkeres­kedelmi megállapodásokból eredő előnyök kihasználását. Temesvárt kicsinosítják a nagy eseményre Román és magyar érdek is Temesvár szépülve készül a hétfői román-magyar csúcs- találkozóra. Egy romániai közvélemény-kutatás szerint az ország lakosságának több­sége támogatja a kétoldalú alapszerződés aláírását. A temesvári hatóságok 30 mil­lió lejt kaptak a kormánytól arra, hogy a román-magyar alapszerződés aláírására meg­szépítsék a várost. A temesvári prefektúra épületének belsejét újrafestették, az ajtókat újramá­zolták. A nagytermet, amely­ben a szerződés aláírására sor kerül, 300 személy befogadá­sára rendezték be. Horn Gyula és kísérete szep­tember 16-án, hétfőn reggel in­dul a magyar-román alapszer­ződés aláírására Temesvárra. A terv szerint a magyar kor­mányfő és Ion Iliescu román elnök először szűk körű meg­beszélést tart a prefektúra épü­letében, majd ezt követően ül tárgyalóasztalhoz a két küldött­ség. A plenáris tárgyalás után írja alá a két ország miniszter- elnöke az alapszerződést. A ceremóniát követően a román államelnök díszebédet ad Horn Gyula tiszteletére. Az IRSOP közvélemény-ku­tató intézet 1300 fős reprezen­tatív felmérést készített Romá­niában a lakosság körében az alapszerződésről. A megkérde­zettek többsége szerint a szer­ződés kedvezően fogja befolyá­solni Romániában mind a ro­mán és magyar lakosság közötti kapcsolatokat, mind a két or­szág viszonyát. Amerika most is sokat költ az űrfegyverkezésre Égből indított rakéták Ronald Reagan a nyolcvanas években az ígérte, hogy a stratégiai védelmi program (SDI) megvalósításával az Egyesült Államok elhárít majd minden külső támadást. Az amerikai exelnök azt jó­solta, hogy újfajta fegyverei, rakétái nagy magasságban már jó előre meg fogják semmisí­teni az Amerika felé tartó tá­madó rakétákat. A „csillagháborús” prog­ramra ki is adtak mintegy 32 milliárd dollárt. Később a kato­nák is elismerték, hogy a prog­ram - tervezett formájában - megvalósíthatatlan. Föl is ad­ták, mert ráadásul eltűnt a nagy ellenfél, a Szovjetunió. Jóllehet mindez immár történelem, az amerikaiak most is évi három- milliárd dollárt fordítanak arra, hogy fegyvereket telepítsenek a világűrbe, főként műholdjaik védelme céljából. Az amerikai haderő ütőképessége ma jobban függ a műholdas irányítási, hír­közlési rendszertől, mint bármi mástól valaha. A szatellitek nélkülözhetet­lenek a felderítésben és a tá­madó rakéták előrejelzésében. Ha a mesterséges bolygókat ki­iktatnák, megbénulna a hadse­reg. Szakértők bizonyosra ve­szik: idő kérdése, hogy a hiva­talos űrfegyverkezési progra­mok újabb lendületet vegyenek. A szeszcsempészek súlyos károkat okoznak az Uniónak Torkos az európai snapszmaffia Évente több száz milliárd forintnak megfelelő nyereségre tesz­nek szert a hamis vámdokumentumokkal, még hamisabb pe­csétekkel „fölfegyverkezett” szeszcsempészek. Földrészünk nyugati felén jó­formán zavartalanul dolgozik a „snapszmaffia”. Kijátszva a vámosokat, a tömény alkoholt a legkülönfélébb neveken - oly­kor a gyertya alapanyagául szolgáló paraffinként - viszik egyik országból a másikba. A vámbűntetteket vizsgáló német hivatal nyomozói már rá­jöttek: a snapszmaffia az egy­séges belföldnek számító euró­pai uniós tagországokban érvé­nyes adózási eljárásokban ta­lálta meg az aranybányához ve­zető kiskaput. Ennek az a lényege, hogy az áru - az indulási helytől a cél­pontig -- megállás nélkül gör­dülhet át a határokon, és a tör­vényes halasztás alapján csak a végállomáson vámolják el. Minthogy azonban még nem helyezték üzembe az EU-tagok (illetve a társult országok) vámhivatalait összekötő számí­tógépes hálózatot, a vámoltatás nemegyszer pusztán „becsület dolga”. Százával tűnnek el út­közben a „forró áruval” (szesz­szel, dohányneművel, hússal stb.) rakott kamionok. Ugyan­így gördülnek ki - persze csu­pán papíron - az egykori Szov­jetunió tagállamaiba címzett szállítmányok. A kölni vámnyomozók a mi­nap csaptak le a konyakmaffia norvég szárnyára. Öt német és norvég bűnöző egy holland szállítmányozó cég papírjaival a franciaországi Cognacból ki­lenc hordó királyi italt indított óinak Szentpétervárra. Csak­hogy Kölnben titokban átrakták egy norvég kamionra, hogy ál­cázott termékként, vámmente­sen az északi országba vigyék tovább. Lefülelték őket. Az alkoholcsempészet a ká­bítószernél is jobb üzlet. A hi­vatalos szeszforgalomból évi ötmilliárd márka jut csupán a német költségvetésnek, a vám- és adóhivatal mellett elsurranó szállítmányok sok százmillió márka kárt okoznak. ­Kulcsár László Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Bud Spencer Nyertes Zsuzsáért száz tevét Van Damme, a vekker Chiara Mastroianni szerelmes Rodrigo beugrana Rómeónak is Az új Samantha nem vált be Őszi milliós nyereményeső!

Next

/
Thumbnails
Contents