Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-10-11 / 187. szám
1996. augusztus 10., szombat ZSARUMAGAZIN 11. oldal Nagyon sok fiatalkorút ért baleset Figyelmetlenség, gyakorlatlanság A nyári szünetben mindig több balesetet okoznak, és szenvednek el fiatalkorúak. Az idén július 4-e és augusztus 3-a között, egy hónap alatt 14 ilyen baleset történt Tolna megyében. A történtek körülményei az okokra is rámutatnak. Mindkét közlekedő hibás volt a július 4-i szekszárdi balesetben. A személygépkocsi vezetője záróvonal átlépésével akart balra kanyarodni, amikor elé- kanyarodott a belső forgalmi sávban kivilágítatlanul közlekedő 16 éves segédmotor-kerékpáros. Nyilvánvaló, hogy a „gyengébb” szenvedett súlyos sérüléseket. Felelőtlenül motorozott másnap egy 17 éves fiatalember, de megúszta. Először Fadd belterületén egy parkoló autónak ütközött, majd továbbhajtott, később egy árokban landolt a motorjával. Kész csoda, hogy ő és utasa is csak könnyű sérülést szenvedett. Nem volt elég rutinja annak a 17 éves lánynak, aki Dombo- rinál Fiat Ducato kisteherautóval a szembe jövő forgalom miatt nem tudta kikerülni az út szélén közlekedő gyalogosokat, akiknek egyike könnyű sérülést szenvedett. Vezetői engedély nélkül a nagymamája kismotorjával, két nappal később Nagykónyi belterületén egy 15 éves fiú, nem adta meg az elsőbbséget egy nagy motornak. A fiú is megúszta könnyű sérülésekkel. Letért az úttestről a kanyarban Trabantjával Dombon és Tolna között egy 18 éves fiatalember. A autó fejre állt, majd ismét a kerekeire fordult. A gépkocsiban ülő két utas köny- nyebben megsérült. Az úttestre szaladt tizen- nyolcadikán Bátaszéken egy öt éves kislány. Egy kisbusz elütötte. Megint segített a szerencse bár a gyerek súlyos sérüléseket szenvedett. Parkoló gépkocsi mögül az útra szaladt egy mikrobusz elé másnap, Szekszárdon egy nyolc éves kisfiú. Őrzőangyala úgy látszik a helyén volt, mert csak könnyű sérüléseket szenvedett. Őz ugrott Majos határában egy 17 éves fiatalember vezette tehergépkocsi elé. Lehet, hogy a három fiatalember az unokáinak már mint nagy kalandot meséli a július 24-én történt szerencsés kimenetelű balesetet. A fiatalember megijedt, a kormányt jobbra rántotta a teherautó kétszer az oldalán át- pördült, majd oldalra fordulva megállt. A két 18 éves utas egyike könnyű a másik súlyosabb sérüléseket szenvedett. Hirtelen balra kanyarodott motorkerékpárjával két nappal később Tengelic-Szőlőhegyen egy 13 éves fiú és összeütközött egy szabályosan közlekedő személyautóval. A fiú könnyű sérülésekkel megúszta. A gyakorlat hiányára lehet következtetni az alábbi balesetből is. Tizenhétéves lány, július 27-én, a nagymamája személy- gépkocsijával Fadd-Dombori külterületén egy balra ívelő kanyarban letért az útról. Az autó a harmatos füvön megcsúszott és a jobb oldali árok falának ütközve fejre állt. A szintén 17 éves utas szenvedett könnyű sérülést. Nem adta meg az elsőbbséget Regszemcsén, pedig ott van az Állj! Elsőbbségadás kötelező tábla, s kerékpárjával egy védett útvonalra hajtott egy 10 éves fiú. Személygépkocsi gázolta el, súlyos sérüléseket szenvedett. Mindez 31-én történt, másnap, augusztus elsején Fácánkerten szinte szóról szóra ugyanez ismétlődött meg, ott a 11 éves fiú könnyű sérülést szenvedett. Ittas vezetés gyanúja is felmerült az augusztus 4-én történt balesetben. A történet úgy kezdődött, hogy a 15 éves gyanúsított elkötött egy autót. Tulajdonosa kiállt az udvarból, gépkocsiját járó motorral addig hagyta magára, míg visszament a kaput becsukni. Mire visszanézett elhajtottak az autójával, amivel a fiatalember nem jutott messzire. A szálkai útkereszteződésben az árokba hajtott, könnyű sérüléseket szenvedett. Ellenpontként érdemes megemlíteni, hogy nemcsak a fiatal, gyakorlatlan vezetők lehetnek figyelmetlenek. Pakson egy 78 éves férfi a megállóban álló autóbusz hátuljának ütközött. Egy hónap - messze nem teljes - baleseti krónikájának alapján a következtetések levonását az olvasókra bízzuk. lhárosi Huszonegyen Haltak meg megyénk útjain. Haláltérkép... A kifejezés lehet, hogy morbid, de szomorú tényeket fejez ki. Az idei év első félévében 17 balesetben 21-en .haltak meg megyénk útjain. Ott, ahol a térképen ezt megjelöltük. A balesetek zömében gyorshajtás volt, egyetlen esetben okozta a balesetet gyalogos, tizenhatszor a járművezető hibája követelt emberéleteket. Négy gyalogos már nem érhetett haza. Miről beszélnek az első félév bűnügyi statisztikai adatai? Többen léptek először a bűn útjára Elkészült a rendőrség első féléves bűnügyi statisztikája. Miről beszélnek Tolna megyében a számok, kérdeztük Bátorfi György rendőr ezredest, a Tolna megyei rendőrfőkapitány helyettesét. — Tolna megye közbiztonsági, bűnügyi és közlekedésbiztonsági helyzete az első félévben jelentősen nem változott, még akkor sem, ha hét százalékkal nőtt az ismertté vált bűn- cselekmények száma, mintegy 3500-ról 3800-ra. Ezen belül a személy elleni bűncselekmények száma kilenccel csökkent. — A közvéleményt főként a gyilkossági ügyek érdeklik. — Az első félévben a rendőrség nem fejezett be ilyen ügyet. Jó hír, hogy a személyi sérüléssel járó közlekedési bűncselekmények száma jelentősen csökkent, aminek az egyetlen oka, hogy a közlekedési balestek száma kedvezően alakult. Tavaly azonos időszakban 180 személyi sérüléses baleset volt a megyében, az idén 77-el kevesebb, tehát alig haladta meg a százat. — Mivel lehet ezt megmagyarázni? — Az év első hónapjaiban szinte alig volt személyi sérüléssel járó baleset. A hosszú és kemény tél csökkentette a forgalmat, aki ment, az pedig az útviszonyok miatt óvatosabban közlekedett, kisebb volt a sebesség, ütközésnél nem voltak sérülések, vagy azok nem voltak súlyosak. — Mely területen emelkedett a bűncselekmények száma ? — A közrend elleni bűn- cselekmények száma sajnos emelkedett, de nem jelentősen. A gazdasági bűncselekmények száma viszont több, mint a duplájára nőtt. Ennek az egyik oka, hogy a Büntető Törvénykönyv módosításával a gazdasági bűn- cselekmények köre jelentősen kibővült. Másrészt a rendőrség vezetése a fekete gazdaság elleni küzdelemre nemcsak az igényt fogalmazta meg, hanem az elmúlt évtől létszámot és pénzt is biztosított. Továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények száma a legmagasabb, a 3800-ból majdnem háromezer, ezek közül is a legtöbb ( 1800) a lopás, és a betöréses lopás, ez utóbbi 800 volt. Ötszázzal több volt a rendőrség által kezdeményezett nyomozások száma, s azoké is, amelyben az elkövető személyét nem tudtuk megállapítani. Áz elmúlt év azonos időszakában ez a szám 906 volt, az idén 1374, a felderítetlenségi ollónk tehát kinyílt. Tavaly a nyomozások 71 százalékát fejeztük be eredményesen, az idén 64,6 százalékát. — Milyen a területi megoszlás? — Itt is változatlanok a tendenciák, a legnagyobb a fertő- zöttség a Szekszárdi Rendőrkapitányság területén, ezt követi Paks, Dombóvár, Tamási, végül Bonyhád. — Ez arányos a lélek- számmal? — Arányos, de néhány százalék eltérés lehet, főként a szekszárdi kapitányság területén, ugyanis itt a legnagyobb a fertőzöttség. Pozitív viszont, hogy az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények száma 96-ra csökkent. A rendőrök ellen elkövetett erőszak például 8- ról kettőre csökkent. Ebből is több következtetést lehet levonni, kettőt mindenképpen, az egyik, hogy a rendőri intézkedések határozottabbak, kulturáltabbak lettek, a másik pedig, hogy az állampolgárok körében valamelyest emelkedett a hatóságok tisztelete. — Többen, vagy kevesebben „bűnöznek" ? — Többen, nőtt a bűnelkövetők száma is 1450-ről 1513- ra. A gyermek- és fiatalkorúak körében az elmúlt évben 73 gyermekkorú, 165 fiatalkorú követett el bűncselekményt, az idén a gyerekkornak száma 48- ra csökkent, a fiatalkorúaké pedig 182-re nőtt. Az arányuk évtizedek óta nem változik, általában az elkövetők 10-12 százaléka. Sajnos, a büntetlen előéletűek száma is emelkedett azok között, akik az idén tértek le az erény útjáról. Az arány általában harminc százalék körül szokott alakulni, az idén viszont első bűntényes az 1513 elkövető közül 932, ami több, mint 50 százalék. Nőtt a foglalkozás nélküli bűnelkövetők száma is. Tavaly 402 volt, az idén 466. Több lett a munkanélküli segélyben már nem részesülők száma is. — Budapesten ölik egymást a külföldiek .. . — Nekünk velük nem sok dolgunk van, csak 11 bűncselekményt követtek el külföldiek a megyében. Meg is teszünk mindent, hogy ez így is maradjon, nem tűrjük el, hogy a bűn- cselekményt elkövető külföldi Tolna megyében maradjon. A törvény alapján kivisszük a határra, s átadjuk az illetékes or- ázág hatóságainak. A kényszerintézkedések száma nem nőtt, mindössze 97 gyanúsítottat vettünk őrizetbe, illetve a bíróság helyezett előzetes letartóztatásba. À visszaesők száma nem jelentősen nőtt, 253- ra, arányaiban viszont kevesebb, hiszen több lett a bűncselekmény. — Több nagy ügyet is Tolna megyei rendőrök derítettek fel. — A rendőri munka eredményességét befolyásolta, hogy több országos kiterjedésű, jelentős erőt, eszközt igénylő ügyet nyomoztunk eredményesen, ami persze befolyásolta azt, hogy helyben milyen erőink maradtak. A hatályos jogszabályok alapján folyt a munka, de azt azért hozzátenném, hogy országos hatáskörű ügyekben bizonyos támogatottságot várnék. — Milyenek a bűnüldözés személy i feltételei? — Öt-hat százalékról tízre nőtt a létszámhiányunk, de ez az országos átlag is. Aki viszont itt van, az igen fegyelmezetten dolgozik. Sajnos majdnem negyven, másutt is használható diplomával rendelkező rendőr ment el tőlünk. Valamit javított a helyzeten a béremelés, bár annak körülményei a munkára is kihatottak. Az előző évben viszont csak 500 forintot kapott minden hivatalos állományú dolgozónk, tehát nyilvánvaló, hogy a közel ötven százalékos inflációt a 25 százalékos béremelés nem ellensúlyozta. Ennek ellenére Tolna megyében a legalacsonyabb, mintegy két százalékos a fenyített rendőrök száma. Nem lehet elhallgatni, hogy itt is jelen van a korrupció, bár csak egy jogerős ítélet született az idén. Áz is biztos, hogy ilyen eredményeket, csak tisztességes emberekkel lehetett elérni. lhárosi Kik azok a „sajtóelhárító” tisztek? A szóvivők klubjának elnöke A rendőrök közt a legjobb újságíró, az újságírók közt a legjobb rendőr Gergelics Tiborné főhadnagy, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense - vagy ahogy mindenki ismeri, Gergelics Zsóka - mondhatni szenvedéllyel beszél a munkájáról, amit úgyszólván neki kellett kitalálni. A rendőrtiszti főiskolán, akkor már néhány év tapasztalatának birtokában, külön engedéllyel a tömegkommunikáció és a sajtó kapcsolatáról írta a szakdolgozatát. A munkakört a rendszerváltozás hozta magával. Akkor egyszerre jelentkezett az igény rendőrségnél, a lapoknál és a közvéleményben, hogy nyitottabb legyen a rendőrség. Az emberek többet akartak tudni a bűnözés helyzetéről, a rendőrség munkájáról. A polgárbarát arculat, imázs megteremtéséhez a testületnek is szüksége volt a sajtó segítségére. Zsóka azt mondja, ez is szakma, amit meg kell és meg lehet tanulni, de ez a munkakör a rendőrségen belül még mindig nem kapta meg azt a szerepet, megbecsülést, ami jelentősége szerint megilleti. Talán, ha még két megyében van önálló munkakörben sajtó- referens, mint Tolnában. Abban is eltér ez a megye a többitől, hogy az egyetlen hely, ahol nyílt pályázaton keresték meg az alkalmas embert, és előnynek számított a korábbi újságíróként szerzett gyakorlat. Az sem általános, hogy közvetlenül a főkapitány beosztottja a sajtos. Másutt kapcsolt munkakörben látják el a feladatot, ahogyan egyáltalán lehet, még három-négy más feladat mellett. Hajdan voltak az úgynevezett sajtótisztek, akik valljuk be nyíltan, cenzúrázták a rendőrségről megjelenő cikkeket. Ma is van, még, aki inkább „sajtóelhárító” tisztként működik, semmint sajtóreferensként. Holott az lenne a feladata, hogy kialakítsa, karban tartsa a sajtóban a rendőrség imázsát, információval lássa el a tömegkommunikációs orgánumokat, de ugyanakkor tájékoztassa a megjelentekről a saját főnökeit is. Döcögve indult a dolog, mert nem voltak hagyományai. Éppen a szakma megbecsülése miatt szervezte meg Geregelics Ti- bomé a sajtóreferensek klubját. Havonta találkoznak abban a megyében, ahol ennek a feltételeit meg lehet teremteni, ma már a rendőrség országos vezetői is elfogadják meghívásukat. Neki, abban a szerencsében is része lehetett, hogy Hollandiában járt tapasztatcserén. Ott közvetlen elektronikus összeköttetés van a rendőrség és a nagyobb lapok, rádiók szerkesztőségei között. Úgyszólván idő- veszteség nélkül kapja meg a tömegkommunikáció a legaktuálisabb rendőrségi híreket. Nálunk dolgozik sajtószóvivő olyan körülmények között, hogy még önálló városi telefonvonala, saját szobája sincs. Hogy milyen a jó sajtószóvivő? Érről azt mondja, biztosan neki kell a legcivilebb rendőrnek lennie. Kellenek hozzá jó kapcsolatok nemcsak az újságírókkal, hanem a rendőrség szervezetén belül is. Fő szabály, hogy információt nem szabad elhallgatni, és megmásítani, mert az újságíró úgyis megtudja mástól az igazat, és a részleteket illetően esetleg nem is pontosan. A megjegyzésre, hogy a sajtószóvivő ezek szerint a rendőrök között a legjobb újságíró és az újságírók között pedig a legjobb rendőr, rábólint, hogy így is meg lehet fogalmazni ennek a szép szakmának az ellentmondásos voltát. lhárosi t A 4