Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-29 / 201. szám
1996. augusztus 29., csütörtök Gazdaság 5. oldal Sportingatlanok. A Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI) megkezdi a kezelésében lévő sportcélú ingatlanok tulajdonba adását. Az ingatlanok megszerzésére az érintett önkormányzatok és azok a sportszervezetek nyújthatnak be igényt, amelyek korábbi kezelői jogukat elvesztették és ingyenes használati jogot kaptak. Az igényt a Magyar Közlönyben közreadott nyomtatványon lehet bejelenteni 1996. december 5-ei határidővel, a KVI illetékes megyei kiren-. deltségeinél. Továbbképzés. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Vezetőképző Intézete posztgraduális oktatási programot szervez üzletemberek számára. A tanfolyam három részből áll: az első évben az oktatás témája a marketing, kiskereskedelmi és számviteli ismeretek, a másodikban a menedzsmenttel és logisztikával kapcsolatos tudnivalók, a harmadikban pedig a kommunikáció és információ. A kurzus időtartama évente 1-5 nap. Az első tanfolyam szeptember 2-án indul. Díja naponta átlagosan 10 ezer forint, s többnyire a munkáltatók fizetik. Az MNB Hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 240,00 Görög drachma (100) 65,26 Német márka 104,32 Olasz líra (1000) 102,03 Osztrák schilling 14,83 Spanyol peseta (100)123,42 USA-dollár 154,91 Negyvenezer civil szervezet Vita a készülő nonprofit törvény koncepciójáról Van esély arra, hogy jövőre megszülessen a közhasznú magán- szervezetek tevékenységéről szóló úgynevezett nonprofit törvény. Koncepciója ugyanis elkészült, és társadalmi vitája is megkezdődött. Igaz, kéttucatnyi civil szervezet tegnapi tanácskozásán jó szó csak elvétve esett a feltálalt elképzelésekről. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének budai székházában tartott tanácskozáson senki sem vitatta, hogy áttekinthetővé kellene tenni a bejegyzett több mint 40 ezer egyesület, alapítvány, közalapítvány és közhasznú társaság működését. Ma Magyarországon a legfrissebb statisztikai adatok szerint 15 ezer 840 alapítvány tevékenykedik, közülük 171 a közalapítvány. Az egyesületek száma meghaladja a 28 ezret, és eddig 173 közhasznú társaságot jegyeztek be a bíróságok. A statisztika a közhasznú magán- szervezetek körébe sorolja a 151 pártot és a 135 egyházat, felekezetet is. Törvényi rendezésre szorul a magánszervezetek gazdálkodása, illetve ellenőrzése is. Ennek azért van jelentősége, mert állami támogatásuk esetleges, az alapítványi közpénzek sorsa pedig - miként az Állami Számvevőszék nemrégiben megállapította - alig, vagy egyáltalán nem követhető. Mindez - és még számos más ok - indokolja a törvényi szabályozást, ám a művelődési tárca eddigi törvény-előkészítő tevékenysége sokakban erős ellenérzést keltett. A felszólalók, Fiiló Pál MSZP-s országgyűlési képviselő, valamint a Társadalmi Unió, a Magyar Népfőiskolái Társaság, a Magyar Alapítványi Központ vezető munkatársai és mások mindenekelőtt azt nehezményezték, hogy nem vonták be őket a koncepció készítésébe, szövegével először az újságban találkoztak. A tervezetből pedig sokak számára valamiféle korlátozás szándéka olvasható ki, mintha a kormány ismételten államosítani kívánná az alapítványokat és egyesületeket. (d. g.) A jegybank vesztesége Az utóbbi hetekben sok vita volt a Magyar Nemzeti Bank veszteségéről. Milyen oka lehet a jegybank veszteségének vagy nyereségének? Mekkora és milyen jellegű hiány tűrhető el, s miért? Csak akkor ítélhetjük meg elfogultság nélkül ezt a jelenséget, ha ezekre a kérdésekre válaszolunk. A Magyar Nemzeti Bank nem üzleti vállalkozás, hanem az ország legmagasabb rangú monetáris hatósága. Pénzkibocsátással, a forgalomban lévő pénzmennyiség szabályozásával foglalkozik, szemben a fiskális, vagyis államháztartási főhatósággal, amely a költségvetési bevételekkel, kiadásokkal, negatív egyenleg esetén annak hitel- felvétellel való finanszírozásával törődik. Az MNB fő feladatát a Jegybanktörvény a forint értékállandóságára irányuló törekvésekben, és a kormánypolitika pénzügyi alátámasztásában jelöli meg. Ügyfelei a bankok, főleg a kereskedelmi bankok és az állam. A jegybank mértékadóan befolyásolja a kereskedelmi bankok egy- egy időszakban lehetséges hitelezési tevékenységét. Ezt az MNB olyan eszközökkel teszi, mint a jegybanki kamatláb, a kereskedelmi bankok hitelei után kötelezően és alacsony kamatlábbal meghatározott tartalékráta, a devizaárfolyam megváltoztatása, állami adósságlevelek, kincstárjegyek megvásárlása vagy eladása. A Nemzeti Bank nem könnyíti meg az állam költekezését a deficit pénzkibocsátással történő fedezésével, hanem a kölcsöntőkepiacra szorítja, ahol a hitelkínálat és a kamatlábak határt szabnak a fiskális terjeszkedésnek. Ezek a jegybanki tevékenység megítélésének fő szempontjai, s ha ezek okozzák a veszteséget (pl. az árfolyamváltozások miatt, vagy kedvezményes kamatozású kölcsönök nyújtása okán), akkor az a nemzetgazdasági előny révén busásan megtérül. Elfogadhatatlan viszont az a veszteség, amely nem kapcsolódik a nemzetgazdasági feladatokhoz, hanem túlméretezett létszámnak, fölösleges költségeknek tulajdonítható. Am az MNB az utóbbi időben több száz fővel csökkentette létszámát, összezsugorította hálózatát, és számos szociális juttatást megszüntetett. A veszteség tehát kormányzati feladataival függ össze. Bácskai Tamás Ankét a magyar faluért A magyar falvak helyzetéről, a vidéki emberek életéről, jövőjéről lesz szó a szeptember 3-án, Gödöllőn, a Magyar Faluért címmel megrendezésre kerülő országos tanácskozáson. Az OMÉK jó alkalmat kínál a Magyar Faluért Alapítvány számára, hogy átfogó képet adjon a vidék valós állapotáról -jelentette be szerdán Pa- pócsi László, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Papócsi elmondta: a tanácskozáson a többi között választ keresnek arra, hogy milyen jövő vár a falvak népére az ezredfordulóig. Górcső alá veszik a gazdasági és társadalmi változások okozta gondokat, keresve a felemelkedés lehetőségeit. Szó lesz a magyar falvak szociális helyzetéről, a településfejlesztés esélyeiről és mint lehetséges kitörési pontról, a falusi vendéglátás fejlesztéséről. A tavasszal létrejött alapítvány tevékenységéről szólva a kuratórium elnöke elmondta: különös gondot fordítanak a térségi kapcsolatok fejlesztésére. Együttműködnek a falufejlesztésben érdekelt valamennyi társadalmi, gazdasági és pénzügyi szervezettel, szövetkezeti társulással, oktatási intézménnyel. Szeretnék elérni, hogy hazánk ne kiszolgáltatott állapotban, hanem értékhordozó társadalomként csatlakozzék az Európai Unióhoz. Újvári Gizella / A Budapesti Árutőzsde hírei • A szerdai tőzsdenapon lanyha üzletmenet mellett az idei termésű búzaárak őszi és tavaszi határidői jelentősen csökkentek. • A takarmánykukorica-árak szilárdulnak, az áipa közeli határidői hosz- szú szilárdulás után csökkenni kezdtek. 1997. évi július 23 800 Ft-on zárt. • A napraforgóárak folytatják a mélyrepüléseket, 400 Ft/tonnát estek. A sertésárak emelkedni kezdtek az őszi határidőkben egészen decemberig, ami 243 Ft-on zárt. Áru/Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés Kukorica (Ft/t) Október 24ÍOO ajánlati ársáv 23 700-23 800 24 200-24 500 December 24 300 23 900-24 010 24 350-24 700Étkezési búza (Ft/t) Szeptember 28 800 28 400 28 800-29 200 December 29 830 29 830-29 900 29 830-30 620 29 830 Takarmánybúza (Ft/t) Szeptember 28 500 28 350-28 500 28 500-29 150 28 500 Takarmányárpa (Ft/t) Szeptember 28 410 28 410 28 410-29 200 28 410 Napraforgó (Ft/t) Október 39 500 .39 500 39 500-40 300 39 500 EU vágósertés I. (Ft/kg) Szeptember 222,00 218,00 224,00-226,00 _ EU vágósertés II. (Ft/kg) Szeptember 219,00 215,00-217,00 223,00 Ballal Pál BÁT-tőzsdetag • Készülék és kártya most 24.900 Ft* és • Óriási engedmény és részletfizetési kedvezmény világszínvonalú mobiltelefonokra. NOKIA. 1610 12x990 Ft* NOKIA 21101 12x1.990 Ft* ! • Mesés lehetőség augusztus 22. és szeptember 13. között, amíg a készlet tart! Várjuk a WESTEL 900, a KERAVILL, a FOTEX, az OFOTÉRT és a Westel Rádiótelefon Kft. üzleteiben! Részletek az üzletekben! WESTEL 900 mintabolt: Szekszárd, Arany J. u. 4. Tel: 06-74/315-715, 06-30/435-900 Információ: 06-1/265-90-90, 06-30/30-30-30, 06-30/800-900 http://www.westel900.hu
