Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-24-25 / 197. szám
4. oldal Megyei Körkép — Tolna És Környéke 1996. augusztus 24., szombat Hír-Forrás Pályázat gázprogramra A tengelici képviselőtestület augusztus 26-án, hétfőn este 7 órától ülést tart. A képviselők megvitatják a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtandó, - a helyi gázberuházás megvalósítását elősegítő - pályázatot. Az ülésen hallható lesz az I. féléves költségvetési beszámoló. Várhatóan sor kerül a büdzsé módosítására is. Bárkára magyar! Augusztus 29-én, csütörtökön 17 órakor újból várják a „Művészetek Bárkájára” Tolna megye alkotóművészeit. A „kikötő” ezúttal is a tolnai művelődési ház klubterme lesz. Április, május, június, - valamint 2 hónap szünet - után most negyedik alkalommal lesz lehetősége a művészetet űző, (pártoló, kedvelő, stb.) megyénkbeli- eknek összegyűlniük ezen a helyen. A Bárka nyitott az új utasok számára is. Kistormásról Bécsbe A támogatóknak köszönhetően idén is elutazhat a kis- tormási Búzavirág gyermek néptánccsoport Bécsbe, ahol a Bécsi Magyar Katolikus Lelkészség Szent István ünnepségén lépnek fel a gyermekek. Holnap, vasárnap hajnalban indul a busz az osztrák fővárosba huszonkét ifjú táncossal és ugyanennyi felnőtt kísérővel. Rákszűrés Tolnán Hétfőtől rákszűrést végeznek Tolnán, a központi orvosi rendelőben, 18 év feletti nők számára. A vizsgálatokat augusztus 26-án, 27- én, 28-án, 29-én, valamint szeptember 2-án, 3-án, 4-én és 5-én, naponta 9-től 13 óráig végzik. Népújság hirdetés- felvevő helyek Fadd és Vidéke Takarék- szövetkezet Fadd 7133. Tengelic és Vidéke Takarékszövetkezet Tengelic 7054. Tengelic és Vidéke Takarékszövetkezet Kö- lesdi Kirendeltsége Kölesd 7052, Kölesd, Dózsa Gy. u. 8. Tel: 74/436-010. Bencze József Tolna Tel: 74/442- 469 Sajtóház: 74/416-211 Mözsre mindig „haza” jönnek, itthon maradni már nem akarnak A mözsi találkozó egyik hétfő esti pillanata FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY (Folytatás az 1. oldalról.) Nagyon keserves élet volt. Ők is szegények voltak, de mi még szegényebbek. S. V.: Én fogságban voltam, később kerültem ki. A többiek már egy éve ott voltak, de állandóan csak sírtak, haza akartak menni. Ha jött levél, mindig reménykedtek, hogy hátha mehetnek haza. — Most viszont jöhetnének, mégis kint élnek. N. K.: Az első pár évben mindig megvolt a hazai vágy bennünk. Ez pár évig tartott. De mostanra már sokkal több évet, - ötvenet - éltünk le ott. A gyerekek, unokák - akiknek van - is ott vannak. Ez is odaköti az embereket. De azért nagyon szeretünk hazajönni. S. V.: Amikor az első három év eltelt ott kint, utána már azt mondtam a szüleimnek: Mama, papa ne keseregjetek! Itt megvan a kenyeretek, megvan a pihenőhelyetek. Haza ugyan haza fogunk menni, de szépen vissza is jövünk mindig. — Tulajdonképpen mi az Önök hazája? — N. K.: Magyarország, Mözs mindig is a hazánk»ma- rad. — S. V.: Mi külföldön élünk. A gyerekeinket már nem, de minket még mindig külföldieknek néznek ott. Minden évben kétszer hazajövök. Mert a honvágy, az megmarad, ameddig élünk. Az életem itt van. — Önök magyarnak vagy németnek tartják magukat? S. V.: Én fél magyar vagyok és fél német. — Hallottam, hogy eljött a találkozóra valaki, tehát egy „Németországban éló' magyar- országi német”, aki fontosnak tartja, hogy az unokáit magyarul tanítsa. Az unokáit, akik történetesen félig néger srácok. — S. V.: Égy nagy bajt csináltam, hogy az én gyerekeimet nem tanítottam meg magyarul. És már mi is sokat elfelejtettünk. Nem tudjuk olyan nagyon kifejezni magunkat. Pláne, ha belemegyünk a politizálásba. — Milyennek látják Mözst? — N.K.: Mözs jó, most már lassan kezd szépülni. — S: V.: Sokat építettek Mözsön, csak némelyik helyeken vannak furcsa dolgok. A húgoméknál a kommunista ideje alatt a kapu közepébe odaállították a dupla villany- oszlopot. És most sem akarják eltenni onnan. Azt mondták nekik, ha 50 évig jó volt így, akkor legyen jó most is. Na, nekem ezt nem mondhatnák. Szereznék gránátot, nekikötném az oszlopnak, és felrobbantanám. Egy kapuba nem lehet villany- oszlopot állítani. Ha kommunista idő van, ha nincs kommunista idő. — Mennyire tartanak össze? — N. K.: Széjjel vagyunk szórva. Nem is nagyon lehet összetartani. Jó, találkozunk néha a városban. Itt Mözsön találkoztam olyan Németországban élőkkel, akiket már azt se tudom, mikor láttam kint.-sReivdőrŐrs Hat gázpalack Bogyiszlóról Augusztus 20-án észlelték, hogy a bogyiszlói Kossuth utcai ÁFÉSZ bolt gázpalack tárolójából a rácsokat felfeszítve hat gázpalackot vittek el. Sértettet keres a rendőrség Két-három hete, Tolnán, a Kápolna közelében egy idősebb hölgy kezéből szatyrot tépett ki egy 15 év körüli fiatalember. Ä tolnai rendőrőrsön várják a sértett hölgy jelentkezését. Gyári csomagolású motort vittek el A tolnai I-es iskola templom mögötti alsó tagozatos épületének udvarán álló melléképületből egy évek óta ott álló, gyári csomagolású kismotort és tisztítószereket vittek el. Több százezer forint a kár A mözsi vasúti sorompó melletti félkész faházból már beépített nyílászárókat, kereteket szedtek ki és vittek el. A rongálással együtt a kár több százezer forintra rúg. Bezerédj-évfordulót ünnepelnek Szedresben Szedresben augusztus 31-én, szombaton emlékeznek meg a millecentenáriumról. Ezen a napon ünnepük a helybéliek és vendégeik a község alapítójának, Bezerédj István születésének 200. évfordulóját is. 10.30-kor kezdődik a Bezerédj István téren a központi ünnepség, amelynek szónoka dr. Jánosi György országgyűlési képviselő lesz. A műsorban helyet kap egy történeti áttekintés a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából, valamint megemlékezés Bezerédj Istvánról. Az ünnepség végén megkoszorúzzák a község alapítójának szobrát. Az ünnepi ebédet követően, 14 órakor kiállítás nyílik sárközi népművészek alkotásaiból, a házasságkötő teremben. 15 órakor bajnoki labdarúgó mérkőzés kezdődik a sportpályán. 21 órától hajnali kettőig bált rendeznek az iskola kézi- labdapályáján, rossz idő esetén a művelődési házbanr-htNincs miért szégyenkezni A tolnai millecentenariumi ünnepségsorozat előkészületei során tapasztalt - nem mindig építő jellegű - viták ellenére a programsorozat apróbb döccenőkkei lezajlott. A rendezvények három „vonulatának” szervezőit rövid összegzésre kértük. Lönhárd Ferenc, a mille- centenáriumi emlékbizottság elnöke: — Sajátos helyzetet terem- tétt, hogy többek által szerveződött a hat napos program. Ez önmagában nem volt baj, ám a koordináció során előfordultak érdekütközések, a szervezőknek bizonyos saját elképzeléseket fel kellett adniuk. A pénzhiány persze rányomta a bélyegét az ünnepségekre, de nemcsak Tolnán. Egy szegényedő Magyarország próbált most millecente- náriumot ülni. A „városi” millecentenári- umi rendezvények egyébként a folklór programmal és az aratófelvonulással nem értek véget. A honfoglalásról, a „merre tovább?”-ról tudós emberek gondolatait ismerheti meg nemsokára a tolnai közönség. Vannak tanulságok. Akadtak döccenők a szervezésben, a lebonyolításban is. Jó lett volna, ha bizonyos programokon több lelkes ember vesz részt. Összegzésképpen azonban úgy érzem, Tolnának nincs miért szégyenkeznie az idei millecentenáriumi rendezvényekkel kapcsolatban. Bálint Ambrusné, a Mözsi Székelyek Baráti Körének vezetője: Úgy gondolom, a székely baráti kör, és támogatóink, patronáló tagjaink mindent megtettek azért, hogy az évfordulóhoz méltóan tudjunk ünnepelni Tolnán. Augusztus 15-én ünnepi misével kezdődött az általunk szervezett programsorozat. A délutáni megnyitó ünnepség szolid volt, de az ünnepnek megfelelő rangot kapott. A pénteki kiállítás-megnyitóról viszont hiányoltam a helyi értelmiséget, a városi képviselőket, akiknek szerintem illő lett volna résztvenni, és meghallgatni Andrásfalvy Bertalan gondolatgazdag előadását. Amikor egy testvérvárosi küldöttség érkezik, akkor őket városunk nagyjai körüludvarolják. Nem értem, hogy most miért nem voltak kíváncsiak azokra a magyar emberekre, akik munkáikkal gazdagabbá tették ünnepünket. A hat napos rendezvénysorozat színfoltja volt a táncház találkozó és a Tamási Áron emléknap. A Csemakeresz- túrról, Uzonból, Marosvásárhelyről érkezett együttesek színvonalas műsorokat adtak. Hikádi Attila, a Thelena Fesztivál szervezője: Az idei fesztiválon még több fellépő volt, mint korábban. A főleg fővárosi művészek műsora nagy sikert aratott, és az esti bálok is jól sikerültek. Szerintem a rossz idő ellenére nagyobb volt az érdeklődés, mint korábban. A „fogyasztás” viszont nem nőtt ezzel arányosan. Bár az önkormányzat idén nem támogatta olyan mértékben anyagilag a fesztivált, mint korábban, azért az sikeresen lebonyolódott. A polgármesteri hivatal vezetése, és sok képviselő is szurkolt a rendezvényért, igaz, volt néhány ellendrukker is. Úgy gondolom, lesz jövőre is - már ötödik alkalommal - fesztivál. Nagyon szeretném viszont, ha a polgármesteri hivatallal és a vállalkozókkal sikerülne összefogni, és a du- naparti infrastruktúra továbbfejlesztésével hosszabb távú jövőt tudnánk teremteni a Thelena Fesztiválnak.-es~ Kopjafát avattak Kistormáson A megmaradás jelképe is lehet Kistormáson e hét hétfőn emlékeztek meg a millecentenáriumról. Az ünnepségen sor került egy, a háborús cselekmények áldozatai emlékére felállított kopjafa leleplezésére. — Tisztázni múltunkat, elsiratni halottainkat, végre felszabadítani lelkünket. Erdős László ezredes, A II. világháború Tolna megyei halottaiért alapítvány kuratóriumának elnöke egyebek mellett ezekkel a gondolatokkal leplezte le a Törő György által készített emlékoszlopot. A megmaradásához szívósan ragaszkodó falu a kopjafa felállításával lerótta „tartozását”: immár ezen az apró településen is van emlékhely, ahová virágot lehet vinni, ahol gyertyát lehet gyújtani a háborúban elhunytak emlékére. Takács Zsolt polgármester ünnepi beszédében nagy jelentőségűnek mondta a helyben működő egyházak (evangélikus, katolikus, református) által megáldott emlékhelyet, amely véleménye szerint a község fennmaradásának egyik jelképévé is válhat. A délutáni program keretében került sor a jól tanuló kis- tormási középiskolások - a Kistormás Jövőjéért Alapítvány általi - megjutalmazására is. Görcs Éva, Kovács Katalin, Mindenszky Nikolett, Takács Zsolt és Zsebő Anikó egy-egy takarékbetétkönyvet vehetett át eredményes tanulmányi munkájának elismeréseképpen.-tsFazekas a háztetőn. A korrózió jelei mutatkoztak a faddi művelődési ház bádogtetőjén. így kockázatos lett volna várni a telet, nem beszélve arról, hogy a kopott kupola látványa sem volt előnyös. A helyi önkormányzat erre a célra elkülönített pénzéből az ünnepek alatt átfestették a kultúrház tetejét. A munkát Fazekas Ferenc és Antal Gábor végezte el. fotó: ódry Medina 550. „születésnapja” 1446-ban említi először hivatalos írásos dokumentum Medina - akkor még Mede - nevét. A máig megfejteden nevű település ettől az időponttól számítja létét: a millecentenárium évében Medina 550 éves. A megemlékezésre szeptember 1- jén, vasárnap kerül sor. 8 órakor kézműves-bemutató és vásár nyílik. Az ünnepség 10.30-kor kezdődik, a helyi művelődési ház előtt. Itt kerül sor négy község - Kölesd, Szedres, Zomba és Medina - által adományozott zászló felavatására, felszentelésére. Déltől rajzverseny, fegyver- és önvédelmi sport-bemutató várja az érdeklődőket. 14 órakor nyitják meg Medina helytörténeti kiállítását a közös iskolában. Ekkor röviden ismertetik a falu történetét is. 15.30-kor koszorúzzák meg a medinai hősi emlékművet. 16 órától kulturális program veszi kezdetét, láthatók-hallhatók lesznek szerb és magyar táncok, népdalok, lesz citera- és tamburazene. * *
