Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-22 / 195. szám

T/UDPT/rT m nATT rCTDT?C7PT7 ÍO ~ 1 „ 1 \ BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA Hívja a 416-211 1996. AUGUSZTUS 22, CSÜTÖRTÖK _____________________ÁRA: 27 FORINT____________________________VII. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM telefonszámot! Z árt ülés a szociális bizottságnál Fogas kérdések napirenden A nyári szünetet követően ülést tartott tegnap a szek­szárdi közgyűlés szociális bi­zottsága. Napirenden azok a témák szerepeltek melyek a legutóbbi, elmaradt bizott­sági összejövetel témáit alkot­ták volna. A szociális bizottság tagjai meghallgatták a a Védőnői Szolgálat kérelmét a nyertes PHARE pályázat ügyében, va­lamint Sióagárd csatlakozási ké­relmét a városi fogászati alapel­látáshoz. Ezután a bizottság el­nöke, Németh Zoltán zárt ülést rendelt el. A zárt ajtók mögött a megyeszékhely fogászati alapel­látásának működtetéséről tár­gyaltak. A megbeszélésen is­mertették az orvosi kamaráknak és dr. Selényi Judit megyei sto- matológus szakfőorvosnak a fo­gászati alapellátás ügyében írt levelét. A tanácskozás lapzártakor még folyt. Hogy milyen állás­pontra jutottak a képviselők, ar­ról a bizottság elnöke tájékoz­tatni fogja lapunkat. Megszerzendő ingatlan Szekszárd önkormányzatának gazdasági és környezetvédelmi bizottsága tegnap délután tar­totta soros ülését. Ismét a bi­zottság elé került a városban lévő három olyan sportcélú lé­tesítmény ügye, amelyek a vá­ros területén találhatók, de nem az önkormányzat tulajdonában. A három közül kettő - a volt MHSZ lőtér és a tekepálya - esetében nincs jogi eszköze az önkormányzatnak a tulajdonjog megszerzésére, ez csak a har­madik ingatlan, a jelenleg az ÁPV Rt. tulajdonában lévő BHG sportpályája esetében el­képzelhető. A bizottság java­solja a városi közgyűlésnek, hogy ismételten kérje az ÁPV Rt.-tői a Pollack utcai sportléte­sítmény tulajdonjogát. Ha sikerrel járnak, ebben az esetben az ingatlan térítésmen­tesen kerül a város birtokába, de 5 évig nem elidegeníthető, alapfunkciója meg nem változ­tatható és a városnak kell gon­doskodnia megfelelő szintű fenntartásáról. Milliárdos anyagi gondok Civil szervezetek egy jobb vi­lágért. Ezzel a mottóval tartotta konferenciáját a múlt hét végén Szegeden a United Way alapít­vány. A résztvevők között volt Kis Pál István, az alapítvány Tolna megyei kuratóriumának elnöke, aki lapunknak el­mondta, hogy az összejövetel a civil szerveződések segítésének új útjait kereste. — A statisztika szerint a ci­vil szervezetek évente úgy 160 milliárd forintot kapnak külön­böző forrásokból - tudtuk meg Kis Pál Istvántól. — Az óriási összeg ellenére a Magyarorszá­gon létező 45 ezer civil szerve­ződés alapvető egzisztenciális gondokkal küzd. — Mi ennek az oka ? — Az, hogy a rendelkezé­sükre álló pénzösszegeket nem mind magukra, hanem olyan feladatok ellátására fordítják, melyeket sokszor az államtól vállalnak át. Idetartozik az ok­tatás, az egészségügy és a kari­tatív tevékenység. Nyilvánvaló, hogy a pénz megfelelő működ­tetéséhez folyamatos, intézmé­nyes segítségre lenne szükség. A konferencia éppen ezt a kér­déskört járta körül. — S kaptak-e hasznosítható ismereteket? — Rengeteget. Csak egy példát említenék: az önkor­mányzatok az általuk vállalt feladatok egy részét - gondolok az átmeneti szállások működte­tésére - már nem igazán képe­sek hatékonyan ellátni. S itt le­het fontos szerepe alapítvá­nyunknak, jóllehet a feladato­kat teljes mértékben, főként anyagiak nélkül nem lehet ki­váltani. -szá­A tűzijáték nekik még ijesztő volt. Szarajevói gyermekeket láttak vendégül Du- naföldváron, hogy feledjék a közelmúlt háborús borzalmait. Erről és Tokaji Nóra újabb nagy sikeréről, egy paksi köztisztviselő, Csikai Gyuláné magas kitüntetéséről a 4. oldalon olvas­hatnak, a Dunaföldvár, Paks és környéke összeállításunkban. fotó: gottvald karoly Szeptembertől még egy igazolványunk lesz: az adóigazolvány Kinek küldik és kinek kell kérnie? Bár adóigazolványunk még nincs, de máris tudjuk, hogy nem biztos, hogy kemény pa­pírból készül és módosítani kel­lett az eredeti elképzeléseket. Orbán Jánosnét, a megyei adó­hivatal igazgató-helyettesét most mégis arra kértük, hogy foglalja össze, miért kell ne­künk az adóigazolvány és mit kell azért tennünk, hogy hozzá­jussunk? — Mint ismeretes, a szemé­lyi szám használatát az Alkot­mánybíróság alkotmányelle­nesnek minősítette. Ezért a- jövő év január elsejétől az adó­zással kapcsolatos nyilvántar­tások azonosító kódja az adóa­zonosító jel lesz. Az elkészített adóigazolványokat az APEH a nyilvántartásában szereplő adózó polgároknak legkésőbb ez év szeptember 30-ig meg­küldi. Az adóigazolványt az emberek kötelesek megőrizni, mert 1997. január 1-től az adó­zásuk során ezt használhatják. — Mit tegyenek azok, akik valamilyen oknál fogva nem kapják meg, vagy éppen amiatt, hogy az idén kerültek először munkaviszonyba, és ezért nem küldi meg a számukra az adó- igazolványt a hivatal? — Akik szeptember 30-ig nem kapják meg az adóiga­zolványukat, kérelemmel igé­nyelhetik a megyei adóhivata­loknál, az erre a célra kialakí­tott nyomtatványon. — Milyen adatokat kell megadni az adóigazolvány ki­töltéséhez? — A nevet, születési helyet, annak idejét, lakóhelyet és az anyja leánykori nevét. Nem magyar állampolgár esetében az útlevélszámát és az állam- polgárságot is kérjük. A beje­lentett adatok valódiságát az adóhatóság ellenőrzi. Eltérés esetén csak ideiglenes hatályú adóigazolványt adunk ki mind­addig, amíg az adózó által kö­zölt és a népesség-nyilvántar­tásban szereplő adatok nem egyeztethetők. — Kell-e fizetni az adóiga­zolványokért? — Az első esetben nem. Ha az igazolvány elveszik, azt kö­teles az érintett bejelenteni és egyidejűleg másikat igényelni. Lopás, elvesztés, megsemmisü­lés vagy megrongálódás miatt az állampolgár az általános té­telű eljárási illetéknek megfe­lelő összegű igazgatási szolgál­tatási díjat köteles illetékbé­lyegben befizetni. — Változik-e az adóigazol­vány száma, ha éppen a felso­rolt esetek miatt újat kell kérni? — Nem változik, az új kár­tyán az adóazonosító jel válto­zatlan marad. — Kivel kell közölni, hol kérhetik az adóazonosító szá­mot? — A munkahellyel, a kifi­zetővel, a pénzintézettel és a biztosítóintézettel, ha olyan kifizetést teljesít, melynek kö­vetkeztében az érintettnek adófizetési kötelezettségük ke­letkezik. — S aki ennek ellenére sem használja az adóigazolvá­nyát? — Ha a jövő év elejétől a magánszemély a kifizetéskor nem tudja adóazonosító jelét a kifizetővel, a munkáltatóval közölni, akkor az általánostól eltérően jövedelméből 40 szá­zalékos kulcs alkalmazásával kell az előleget levonni. Mauthner Álláshely és értékelés Szekszárd önkormányzatának művelődési bizottsága tegnap délelőtti ülésén határozatot ho­zott az alap- és középfokú isko­lák 1996/97. tanévi pedagógus álláshelyeinek számáról. A módosítások a város iskoláiban nem okoztak különösebb válto­zást, az idei májusi álláshe­lyekhez viszonyítva plusz 2,8 álláshelyet jelentenek. Az óvo­dákban változatlan lesz az óvo­dapedagógusok száma, mivel a kötelező óraszámok nem vál­toznak. Az általános- és közép­iskolákban viszont nőtt a köte­lező óraszám. A városban egyébként az elmúlt másfél év alatt több mint 60 pedagógus álláshely szűnt meg, ami egy közepes méretű oktatási intéz­mény állományának felel meg. A fenti bizottsági döntésről, va­lamint az elmúlt tanévi tapasz­talatokról és a hamarosan kez­dődő 1996/97-es tanév felada­tairól délután tartott értekezle­tet az oktatási intézmények igazgatóinak részvételével a szekszárdi polgármesteri hiva­tal művelődési és sport irodája. Az elmúlt tanév során vala­mennyi alap- és középfokú ok­tatási intézmény megfelelően látta el feladatát. Az általános iskolákban az alsó tagozatok tanulmányi átlaga 4,0 feletti, a felső tagozatban pedig 3,5-4,0 között mozog. A nyolcadikat végzett tanulók 70 százaléka választott továbbtanulásra érettségit adó középfokú in­tézményt. A középiskolákban átlagban 95 százalék fölötti volt azoknak a tanulóknak az ará­nya, akik teljesítették az elmúlt tanévben a tantárgyi követel­ményeket. Társtalanok találkozója A Tolna Megyei Társtalanok Baráti Egyesülete augusztus 24-én, szombaton 20 órai kez­dettel tartja összejövetelét Szekszárdon, a Gyermekek Há­zában. A jó hangulatról, a zené­ről az Ury Boys együttes gon­doskodik. Ivóvíz: a legdrágább élelmiszer A Tolna Megyei Vízműveket Üzemeltetők Szakmai Szövetsége tavaly első ízben rendezett Tamásiban megyei vízműves napot, s a sikeren felbuzdulva döntöttek úgy, hogy hagyományossá te­szik a rendezvényt. Erre a jogot a Dombóvár és Környéke Vízmű Kft. nyerte el, s a II. Tolna Megyei Vízműves Napra au­gusztus 30-án kerül sor. Mint azt Bőr Nagy Ádám, a rendező vízmű ügyvezető igaz­gatója tegnapi sajtótájékoztató­ján elmondta: a rendezvény nem csak a szakmát érintő lé­nyegi kérdésekről tartott elő­adások, és szakkiállítás által te­lik meg tartalommal, hanem arra is hivatott, hogy a vízmü­vek súlyos problémái iránt ta­núsított általános közöny falát megbontsa. Ennek mottója: A tiszta víz a legdrágább élelmi­szer. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy propaganda jel­legűvé válhat a rendezvény, amit az is garantál, hogy a vizes szakma országosan elismert szakemberei olyan témákban tartanak előadásokat, amelyek - bár a rendezvény az érdeklő­dők előtt nyitott - elsősorban a vízművek szakembereinek ér­dekesek. Ez nem vonatkozik Bőr Nagy Ádám előadására, hi­szen ő a városháza nagytermé­ben megrendezésre kerülő - Tóth Attila polgármester véd­nöksége mellett zajló - szakmai konferencián éppen a dombó­vári szalmonellafertőzés utáni ivóvízellátásról beszél majd. Őt pedig két olyan előadó követi, akik az ivóvíz ellátás felett őr­ködő hatóságokat képviselik. Ezután a vendégek Gunarasba látogatnak, ahol szakmai kiállí­tásokat tekinthetnek meg, il­letve a ma ismert legmoder­nebb vízvezeték tisztítási tech­nológia alkalmazását is megfi­gyelhetik. Az egész napos program harmadik része már teljesen a kikapcsolódásé, hiszen a szak­mai nap résztvevői horgászver­senyen, röplabda és kispályás focimeccseken mérik össze tu­dásukat, szerencséjüket. A szakmai nap ugyanis a a ko­molyság mellett a Tolna me­gyei „vizesek” ünnepének sze­repét is hivatott betölteni.- nagy ­Tolnai buszállomás: bódé nélkül Csúnya is volt, sokba is került a fenntartása. A tolnai „busz pályaudvar” bódéját lebontották. Maga az objektum a Volán tulajdona volt. Helyet kapott benne egy forgalmi iroda, nyil­vános WC - ezt az önkor­mányzat üzemeltette -, az eső ellen is védelmet nyújtott, és még jó sok plakátot is ki lehe­tett ragasztani rá. A mérleg má­sik serpenyőjében volt viszont, hogy a környék ösztönlényei ezen a bódén (is) élték ki ag­resszív ösztöneiket, (volt olyan, hogy az egyik falát is kidöntöt- ték), sokat kellett a javítására, takarítására költeni, nem be­szélve arról, hogy az utóbbi időben már balesetveszélyessé is nyilvánították. Mindezek mellett még a külalakjával is baj volt. A Volán végül már nem tartott igényt a bódéra. Az ő véleményük szerint még egy telet nem bírt volna ki az épít­mény, a felújítása pedig nem lett volna ésszerű. A tolnai képviselőtestület a nyáron hozta meg a döntést: meg kell szüntetni az épületet. A bontást - az épület anyagáért cserébe - két hete végezték el. Mint a tolnai polgármesteri hivatalban megtudtuk, a központi buszál­lomáson egy új váró, vagy más épület elkészítése nincs napi­renden. Ez nem is nagyon lenne racionális, mivel - leg­alábbis a városrendezési terv szerint - a buszpályaudvar egyszer majd a régi laktanya te­rületén kap helyet. Addig is, forgalmi iroda hiá­nyában Tolnán jelenleg 3 he­lyen árusítanak buszbérletet: a Kápolna melletti újságosnál, az új gimnáziumban, valamint az egykori bódéval szembeni vendéglátóhelyen. Utóbbi' ki­rakatában függesztették ki a buszmenetrendet is. Többen háborogtak azon, hogy meg­szűnt itt a WC. Tény, hogy a szükség szorításábán egyelőre csak a teret övező vendéglátó- helyek illemhelyei jöhetnek szóba. Esőben ugyancsak a vendég­látóipari egységek, valamint a környék ereszaljai nyújthatnak menedéket az utazóközönség­nek. Az „igazi” buszpályaud­vara és városhoz méltó váróte­remre egy darabig várni kell-es-

Next

/
Thumbnails
Contents