Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-21 / 194. szám

6. oldal Megyei Körkép Dombóvár És Környéke 1996. augusztus 21., szerda Hírmondó Önkéntes véradás Dombóváron A Vöröskereszt szervezésé­ben holnap reggel kilenc órától délután kettőig ön­kéntes véradást tartanak a dombóvári kórház véradó állomásán, ahová minden önkéntes véradót szeretettel várnak. Testületi ülés nyári szünet után Dombóvár önkormányzati képviselő-testülete a két hónapos nyáriszünet után augusztus 26-án, hétfőn délután három órától tart ülést. A napirendi pontok között szerepel egyebek mellett a város tanintézmé­nyei feladatarányos finan­szírozásának bevezetéséről szóló is. Dombóvári állásajánló A Tolna Megyei Munkaü­gyi Központ dombóvári ki- rendeltségén a következő ál­láslehetőségeket tartják nyilván álláskeresőknek, munkanélkülieknek: fakonzerváló, lakatos üzemvezető, baromfi gon­dozó, hegesztő, kereske­delmi vezető, minőségbiz­tosítási felelős, titkárnő, vil­lanyszerelő, általános isko­lai tanár, varrónő, felszol­gáló férfi, lakatos, teher­gépkocsi vezető (ADR, TIR), tehergépkocsi vezető és árukiadó, felszolgálónő, asztalos, targoncavezető, mérlegképes könyvelő. Az álláshelyekről az ér­deklődőknek bővebb felvi­lágosítást adnak a kirendelt­ség munkatársai a Bezerédj utca 14. szám alatt szemé­lyesen, munkaidőben, vagy a 466-338-as és 466-835-ös telefonszámon. Ünnepség Csikóstőttösön Csikóstőttősön augusztus 18-án, este öt órától a ka- posszekcsői fúvószenekar térzenéjével kezdődött az a millecentenáriumi ünnep­ség, amit a település pol­gármesterének ünnepi be­széde követett. Ezután egy helyi iskolás szavalatát hallhatták az ünnepségen jelen lévők, majd a helyi német hagyományőrző tánccsoport fellépése kö­vetkezett. A jó hangulatú ünnepséghez rajzversenyt is „csatoltak” a rendezők, s az ügyes kezű diákok leg­jobbjait természetesen dí­jazták is. A második félév még nehezebb lesz A várongi önkormányzati képviselő-testület a közelmúltban tartotta meg azt az ülését, aminek legfontosabb napirendi pontja a költségvetés félévi mérlegének megvonása volt. Erről Brunner Dezső, Várong polgármestere lapunknak a követke­zőket nyilatkozta. A falu éves költségvetése 7,5 millió forint, ami az előző években jóval magasabb összeg volt. Ennek oka az, hogy Lá- pafő, Várong és Szakos iskola­társulásban működteti a szakcsi iskolát, így a várongi gyerekek után járó fejkvótát nem Vá- rongra, hanem Szakosra utalja az állam. A pénz ettől függetlenül csu­pán a kötelező feladatok ellátá­sára elegendő. Főként szociális segélyezésre, a jövedelempótló támogatások kifizetésére hasz­nálják, ám az első félévben szinte alig adott ki pénzt a vá­rongi önkormányzat. A nadrág­szíj szorítás egészen addig el­mehet, hogy a képviselők tisz­teletdíját is megvonják. A komoly anyagi nehézsé­gek ellenére azonban nem kis lépéseket tettek a faluban azért, hogy a település képe változ­zon. Szinte önkormányzati pénz felhasználása nélkül, la­kossági összefogással épült meg az a játszótér a falu köz­pontjában, amely nagyobb tele­püléseknek is becsületére válna. A kivitelezést nem csak a polgárok, hanem a helyi ter­melőszövetkezet is segítette, s a játszótérhez egy kispályás lab­darúgó helyet is kialakítottak. A szép környezetet pedig par­kosították. A parkosítás egyébként az egész településre jellemző, hi­szen idén több, mint félezer fát ültettek, s ez sem került sokba a településnek, hiszen a segítők­nek köszönhetően szinte ingyen tudták megvalósítani a parkosí­tást. A település fő gondja egyéb­ként annak a korábban felvett - a községháza felújítására fordí­tott - 1,5 milliós hitelnek a tör­lesztése, aminek csak az éves kamat vonzata közel félmillió. Emiatt - s az önkormányzat igen kevés bevételének kö­szönhetően - a faluban nem tudnak fejlesztéseket, beruhá­zásokat véghez vinni. Az orvosi rendelő üzemeltetése is gondot jelent, sőt pályázati pénzekhez is igen ritkán juthat a falu, hi­szen nem tudja felmutatni az ahhoz szükséges önerőt. Az viszont előre látható, hogy a második félév még na­gyobb gondokat hozhat magá­val. Mindenesetre a várongi tes­tület előre tekint, s igyekszik bekapcsolódni a falusi turizmus rendszerébe, illetve amolyan tűzoltó megoldásként a falu megválik DEDASZ részvényei­től is. Az eddigi legfontosabb vendég A göllei születésű, de egyébként dombóvári Bodó Imre a szin­tén göllei származású híres író, Fekete István rajongója, amit mi sem jelez jobban, mint az, hogy Dombóvár egyetlen múze­umát, a Fekete István emlékszobát ő rendezte be, s tartja fenn. Az emlékszoba talán eddigi legfontosabb látogatója az író fia, az Egyesült Államokban élő Fekete István volt, aki hétfőn járt Dombóváron. Vele beszélgettünk. negyven-ötven levelet ne kap­nék Fekete István rajongóitól, akik örömüket fejezik ki, hogy tovább viszem édesapám nevét. Sokan meglepetésüket fejezik ki, hogy a magyar nyelvet még mindig elég magas fokon bí­rom. Persze ez is apámnak kö­Fekete István (a kép jobb oldalán) és Bodó Imre fotó: tiunger- Hogyan fogadta a hírt, hogy édesapja emlékére egy kis városban múzeumszobát hoztak létre?- Édesapám nagyon sokszor mondta nekem, hogy a somogyi ember mindenkinél különb. Éz valamikor - lévén én Keszthe­lyen születem - bántott, de be kell látnom, hogy igaza volt, s bár Bodó Imre most már Tolna megyében él, azért ő, s az általa létre hozott emlékszoba ékes bizonyítéka annak, hogy apám­nak igaza volt. Örülök, hogy itt lehetek, s annak is, hogy ezt a szobát láthatom.- Mit jelent az Egyesült Ál­lamokban egy Magyarországon híres író fiának lenni?- Magam is az írással fog­lalkozom, saját újságom van, így én sem szakadtam el a „szakmától”. Hála Istennek va­lami tehetséget talán örököltem édesapámtól. Igaz, ez csak harminc éves koromban jött ki belőlem. Bár életem kétharmad részét az Egyesült Államokban éltem le, azért a magyar szó, a magyar lélek velem maradt. De, hogy a kérdésre válaszol­jak, azt kell mondanom, hogy Fekete István fiának lenni nem csak előny, hanem hátrány is. Lévén én is foglalkozom az írással, állandóan összehasonlí­tanak édesapámmal. Chigago­ban igen nagy a magyar koló­nia, így nem ismeretlen ott sem édesapám neve. Éppen ezért nem kezdtem korán írni. Annál ugyanis nincs elszomorítóbb, ha egy zseniális apának van egy bűn tehetségtelen fia. Minden­esetre jó idő kellett ahhoz, hogy kialakítsam saját, szarkasztikus stílusomat.- Az említett magyar koló­nia mit tud édesapjáról?- Édesapám halálának első, ötödik, huszonötödik évfordu­lóján egyaránt nagy Fekete Ist­ván ünnepségeket rendeztek, s nincs olyan év, hogy legalább szönhető, vele hozható össze­függésbe.- Hogyan fogadják itthon azok, akik - az Ön szavaival élve - megtudják, hogy a zseni­ális apának a fia, aki maga is írással foglalkozik ?- Megtisztelő az a szeretet, ahogy fogadnak, mint ahogy az is, amit Bodó Imre Dombóvá­ron véghez vitt. Tényleg be kell látnom, hogy édesapám rajon­gása a somogyi emberek iránt valós alapokon nyugodott, de ez nem csak rájuk igaz, hanem mindenkire, aki szereti az iro­dalmat, és a szépet. - nagy ­Á csapatok veszítettek, a város nyert Az első meccs amerikai résztvevői FOTÓ: TILINGER Befejeződött egy nagy csata, de a küzdelmek csak most kezdődnek. Talán így össze­gezhetnénk azt a tényt, hogy hétfőn átadták a dombóvári 516. számú Szakmunkás- képző- és Szakközépiskola tornacsarnokát. A nagy csata a létesítmény elhú­zódó, nem kevés gonddal járó kivitelezésére vonatko­zik, a küzdelem pedig sze­rencsére a csarnok küzdőte­rén, sportszerűen folyta­tódhat. Mint azt Tóth Attila, Dom­bóvár polgármestere az átadás előtti sajtótájékoztatón mondta, a csarnok építése központi szerepet kapott a vá­rosban, ám a település hatá­rain is vert hullámokat. Ami­kor az eredeti kivitelezővel felbontották a szerződést - már jócskán túl a befejezési határidőn -, még csak 37%-os volt a csarnok készültségi foka. Ekkor - tavaly novem­berben - kapott megbízást a dombóvári Rutin Kft. a kivite­lezés folyatására, s a cég a sok nehézség ellenére tartani tudta a feszes határidőket a különböző részfeladatok el­végzésére. A csarnok tehát kész, s mint azt a Rutin Kft. vezetője mondta, nyugodt szívvel meri kisfiát oda be­vinni. Mint megtudtuk, a létesít­mény fenntartására külön pénzeszközöket nem különí­tett el az önkormányzat, a fenntartást az iskola igyekszik megoldani, mégpedig úgy, hogy a létesítmény egy részét vagy egészét különböző sporttevékenységre, vagy más célokra bérbe adja. Persze az első az iskolai testnevelés, ami immár korszerű háttérrel folyhat a közel ezres diáklét­számmal működő iskolában. Az pedig nem kétséges, hogy a nem kis áldozatokat kívánó építkezés eredménye­ként nem csak a tanintéz­mény, hanem a város is gya­rapodott, s így az épület hasz­nosítása sem tisztán iskolai ügy lesz. A teljes kivitelezés 106 millió forintba került a város­nak, de erre már kevesen gondoltak azok közül, akik a csarnokavató mérkőzésen megtöltve a háromszáz főt be­fogadni képes lelátót, a DVMSE kosárlabda csapatá­nak szurkoltak egy amerikai egyetemi csapat ellenében. Igaz, a DVMSE kikapott, mint ahogy az önkormányzat labdarúgó csapata sem dia­dalmaskodott a Belügymi­nisztérium válogatottjával szemben, azért az iskola és a város egyaránt nyert. Dom­bóvár gazdagabb lett egy kor­szerű épülettel, tapasztalatok­kal, s azzal a csodával, hogy bebizonyosodott: mindent le­het, csak nagyon kell akarni.- nagy ­Még lehet jelentkezni Rómába zarándokolnak Még akad néhány hely arra a római útra, amit a dombóvári római katolikus egyházkö­zség, illetve Farkasdi András apát, esperes-plébános szer­vezett. A szeptember 16-án kezdődő út főbb állomásai közé tartozik Róma, Monte Casino a bencés anyakolos­torral, illetve a Vatikán, de az utazók eljutnak Riminibe és San Marinoba is. A pápai fo­gadást is magába foglaló út részleteiről az érdeklődőknek Farkasdi András szívesen ad részletes felvilágosítást. Az idei ünnep jól sikerült Dombóváron az államalapí­tást egy nappal korábban ün­nepelték, mint ahogy a naptár szerint kellett volna, de ez senkinek nem jelentett gon­dot, sőt az elmúlt évi városi ünnepséghez képest a hétfői ünneplés valóban örömteli volt. Persze ez köszönhető an­nak is, hogy a szakmunkás- képző tornacsarnokának ava­tása kitűnő alapot jelentett ahhoz, hogy a viszonylag pro- tokoláris jellegű ünnepséghez kellően felkészülté váljanak a dombóváriak. A.város központi millecen­tenáriumi rendezvényein ugyanis jóval többen vettek részt, mint tavaly, így valóban eseménnyé vált az államalapí­tás ünnepe.- Nagy sikert aratott a ren­dezvénybe ágyazott terzene a művelődési ház előtt, s sokan vettek részt azon az ökumeni­kus istentiszteleten is, amit az evangélikus templomban tar­tottak. Az új kenyeret is itt szegték meg, mint ahogy a templomban mondott ünnepi köszöntőt Tóth Attila, Dom­bóvár polgármestere is. Az egész naposnak mond­ható ünnepi rendezvény pedig a művelődési házban fejező­dött be, ahol az István a király című rockoperát adták elő nagy sikerrel a hőgyészi Hu­nyadi János Általános- és Zeneiskola növendékei. Az ünnepi program így au­gusztus 19-én befejeződött, ám a dombóváriak nem ma­radtak program nélkül tegnap sem, hiszen tegnap tartották a kertvárosi búcsút. Nagy találkozások Kaposszekcsőn Kaposszekcsőn részint ha­gyomány, hogy a település hajdani lakóit egy-egy alka­lommal haza várják, ám a mil- lecentenárium évében ez a ha­gyomány azzal bővült, hogy egész napos ünnepi program­mal várták a Kaposszekcsőről az ország más tájaira, vagy külföldre elszármazottakat. Á hétfői ünnepségre közel száz­ötvenen érkeztek, s a külföl­dön élők zöme Németország­ból, Szlovákiából látogatott el a faluba, hogy találkozhasson olyanokkal, akiket évtizedek óta nem látott. Mint azt Tóth Imre, Ka- posszekcső polgármestere el­mondta, a millecentenáriumi emlékpark avatása mellett leg­alább akkor a örömet jelent a falunak, hogy működik a tele­pülésen az a fúvós zenekar, amely mellé több település ze­nekarai telepedtek le a falu fő­terén, hogy a publikumot szó­rakoztassák. Áz pedig Dom­bóvár, Magyarszék, Szászvár és Sásd büszkeségére válik, hogy zenekaraik ingyen jöttek ide, s léptek fel Kaposszek­csőn. A kaposszekcsői elszárma­zottak találkozója természete­sen nem maradt ünnepi isten- tisztelet nélkül, s bállal zárult, amit egy nagy beszélgetés elő­zött meg. Kaposszekcsőn - ahogy a polgármester mondta - már kora reggel is nagyon jó volt a hangulat, de nem az ital­tól, hanem a boldogságtól.- nagy ­A fúvóstalálkozó nagy siker volt FOTÓ: TIUNGER

Next

/
Thumbnails
Contents