Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-14 / 190. szám

AJÁNLATOK ISKOLAKEZDÉSRE (7. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. AUGUSZTUS 14. SZERDA ARA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM a Tolnai Népújságba. Hívja a 416-211 telefonszámot! Még nem késő védekezni Tart még a kullancs-szezon A kullancs-veszélyt sokan a nyár elejével azonosítják, pe­dig most tombol a kullancs­szezon. Talán azért a nyár eleje maradt meg a köztudat­ban, mert ilyenkor szokás az embereket a veszélyre és az ezt kivédő oltásra figyelmez­tetni. A kullancs-csípés okozta agy- hártyagyulladásos megbetege­dések idén Zala-Vas- és So­mogy megyében fordultak elő legnagyobb számban, „kullan- csos” terület még Baranya me­gye, Tolna megyében pedig Tamási és Szekszárd környéke. Mint azt dr. Juhász Katalintól, az ÁNTSZ Tolna Megyei Inté­zete járványügyi osztályának főorvosától megtudtuk, három ilyen megbetegedés fordult elő eddig ezen a nyáron - legalább is ennyi vált ismertté az esetek közül, mert a kullancs okozta agyhártyagyulladásos fertőzé­sek 90 százaléka észrevétlenül zajlik le. Lyme-kórral nem fer­tőzött kullancs ebben a szezon­ban az eddigi adatok szerint. Minden esetre, aki kullancs­csípés után piros foltot talál a csípés helyén, s a folt terjed, forduljon bőrgyógyászhoz. Ke­resse fel a háziorvosát az is, aki fejfájást, szédülést, zsibbadást tapasztal a kullancs-csípés után. A fertőzés megelőzhető védőol­tással, legjobb tavasszal átesni az oltáson, mert egy hónap szükséges ahhoz, hogy a vé­dettség kialakuljon. Aki meg­kapja a három részes védőol­tást, 3 évre szerez védettséget. Még most sem késő, nyár vé­gén, sőt, ősszel is igen sok kul­lancs akad, s az őszi hónapok­ban megnő a kiránduló kedv is. Aki a fentiekben felsorolt me­gyékbe tesz kirándulást, - pél­dául Göcsejbe - gondoskodjon a védekezésről. A védőoltást a háziorvostól kell kérni. vem Simontomyai emlékülés A simontomyai város önkor­mányzata augusztus 17-én mil- lecentenáriumi évforduló tiszte­letére ünnepi ülést rendez. Dél­után 3 órakor a Petőfi utcai is­kola előkertjében Törő György, a népművészet mestere alkotá­sának átadásával kezdődik az ünnepség. A kopjafát Várni Ist­ván iskolaigazgató avatja. Ezt követően a városháza előtti téren az atlantai futók lábnyomának megörökítése következik. 16 órakor a városházán Cserháti Pé­ter nyitja meg az ünnepi képvise­lőtestületi ülést. Ekkor Simon­tomyáért” díjakat adnak át ju­talmakkal együtt. Ezt követően a díszteremben felavatják G. Sta- indl Katalin és Garányi József kerámikus művészek „Simon­tomyai mennyegző” c. nyolc négyzetméteres faliképét. Áva- tóbeszédet dr. Pusztai Gabriella művészettörténész mond. 18 órakor a római katolikus temp­lomban Kovács Endre orgona­művész hangversenye lesz. 20 órai kezdettel a Pannofix együt­tes nosztalgia bálja zárja a műve­lődési házban az emlékünnepsé­get. dkj Búcsú és szentelés Grábócon Grábócon két hónappal ezelőtt állították fel a Dér Lajos által ké­szített millecentenáriumi kopja­fát, melynek felszentelése az au­gusztus 18-i Mária napi búcsú programjai között szerepel. Dél­előtt tizenegykor kezdődik a he­lyi búcsú, az ötven éve elszárma­zottak találkozójával egybe­kötve. Ezen a napon a Gábori Sándor által helyrehozott Szent Vendel és Mária szobrokat, va­lamint a falu végét jelző keresz­tet újraszentelik. Az ünnepélyes alkalomkor kerül a helyére, a falu végére a grábóci Dér Lajos által készített ortodox rovásírás­sal írt útbaigazító tábla. A búcsú ideje alatt az önkormányzat he­lyet biztosít a vásárosoknak, és minden érdeklődőt szeretettel várnak a programokra. Diákok dolgoznak a névadó kápolnájánál Bezerédj-isek Bezerédj emlékének Kétszáz éve született Bezerédj István, Szedres község „atyja”. A kerek évforduló ténye is minden bizonnyal hozzájárni a szedresi Bezerédj-kápolna és a Bezerédj család sírkertjének rendbehozatali szándékához. Ez a munka a helyi önkor­mányzat, a Tolna Megyei Hon­ismereti Egyesület, a műem­lékvédelmi hivatal, a szedresi Hunyadi szövetkezet, valamint a szekszárdi Bezerédj keres­kedelmi szakközépiskola ösz- szefogásával valósul meg. A héten vállalkozó szellemű diákok dolgoznak - önzetlenül - a kápolnánál. Az épület kör­nyékét megtisztítják a növény­zettől, és belül is kitakarítják az építményt. Ez a munka azért is fontos, mert a napok­ban megkezdődik a kápolna te­tőzetének rendbetétele, ami­nek feltétele az épület „meg­közelíthetősége”. À fiatalok - Csizmazia Balázs, Kiss Bar­bara, Mészáros Norbert, Tóth Miklós, Tüdő Henrietta a Be- zerédj-ből, Hőninger Gyula szedresi és Györfi Ákos szek­szárdi diákok - valamint veze­tőik - dr. Lascsik Lászlóné, a középiskola tanárnője és Kac- zián János, a megyei honisme­reti egyesület elnöke - pénteki hazautazásukig rendbehozzák még a Bezerédj család sírkert­jét, és segédkeznek a tetőfel­újításban is. A napi kétkezi munka után természetesen jut idejük pihenésre, Bezerédj-jel kapcsolatos ismeretbővítésre, a sátorban történő alvás előtt tábortűzre, szalonnasütésre is. -ht­Együtt gondolkodni Isten igéjéről Krähling Dániel evangéli­kus esperes ünnepi Isten­tiszteleten iktatta be hivata­lába az elmúlt szombaton ifj. Aradi Andrást, aki im­már a dombóvári, kaposz- szekcsői és csikóstőttősi evangélikus gyülekezetek lelkésze. Vele beszélgettünk.- Édesapja is lelkész. Kí­vülről nézve egyszerű ok és okozati összefüggést feltéte­lezni arról, hogy miért válasz­totta hivatásául a lelkészi pá­lyát.- Választásom nem volt ennyire egyszerű, hiszen ah­hoz, hogy valaki a lelkészi pá­lyát válassza, nagyon erős meggyőződésre van szüksége. Talán azt is mondhatnám, hogy aki lelkész családban nő fel, sokkal jobban látja, érzékeli azt, hogy a sok öröm mellett mennyi gondot is hoz magával ez a hivatás. A gimnázium alatt alakult ki bennem az elhatáro­zás, miután akartam lenni cselló tanár és óvóbácsi is. Ab­ban biztos voltam mindig, hogy emberekkel akarok fog­lalkozni. Nyilván végső elhatá­rozásomban nagy szerepet ját­szott az, hogy lelkész család­ban nőttem fel. Végül éreztem, hogy hatalmas érték van abban, hogy az Istenbe vetett hitre építheti valaki az életét, s ez az érték a földi élet viszontagsága­iban megtarthat sokakat. ( Folytatás a 4. oldalon.) Röviden A szedresi képviselőtestület legutóbbi ülésén arról döntött, hogy értékesíti az önkormányzat tulajdonában levő Dédász részvé­nyeket. Az értékpapírok eladására a napokban kerül sor. Ünnepi ülését tartja Tolna Megye Önkormányzatának Közgyű­lése augusztus 19-én, hétfőn délelőtt 11 órai kezdettel a Megye­háza nagytermében. Az ülésen megemlékeznek Szent István ki­rályról, a magyar állam alapításáról és az új kenyér ünnepéről. Ezt követően kitüntető díjakat ad át Bach József, a megyei közgyűlés elnöke. Borsodi Sörfesztivált rendeznek a tamási lovaspályán augusz­tus 17. és 20. között. A programok minden nap délután 6 órakor kezdődnek, fellép a mecseknádasdi Stefans Kapelle zenekar, a bonyhádi Royal zenekar, a babarci Lustige Buben zenekar és a Tamási Fúvószenekar. A várdombi önkormányzat csütörtökön és pénteken 14 és 18 óra között fizeti ki az iskolás gyerekek szüleinek az iskolakezdési támogatást. Az általános tanulók szüleinek 1500 forintot adnak ta­nulónként, középiskolásoknál pedig 2.500 forintot egy-egy tanuló után. Porszívónyi géppel az allergia ellen Tiszta levegő, porok nélkül Könnyebb lesz az allergiás betegségben szenvedőknek Pak­son. Az „Együtt a Parlagfű Ellen” Alapítvány egy különleges levegőtisztító és lakáshigiéniai berendezést vásárolt, amelyet a rászorulóknak fog kölcsönözni. A gépet a sajtó jelenlétében adták át a Hyla Hungária Kft. képviselői az alapítvány mun­katársainak, bemutatva annak működését, és mindezt video­kazettára is rögzítették, amit a berendezést kölcsönzők ren­delkezésére bocsátanak majd. Nem mintha a gép kezelése bonyolult lenne, hanem mert igen sok — tizenhárom féle — célra használható az egyéb­ként porszívónyi nagyságú be­rendezés. Alkalmas a levegő­ben lévő allergén porok lekö­tésére, szőnyegtisztításra, ágynemű, ruhaneműk fertőt­lenítésére. Mindezt szűrő nél­kül teszi: közönséges csapvíz­zel kell feltölteni, a légtisztí­táskor ezt porlasztja a lakás légterébe, percenként három köbméternyi levegőt megtisz­títva. Természetesen illóola­jokat, gyógyszert is lehet a vízhez adagolni. Ugyancsak a víz a szűrőkö­zeg az egyéb funkciók haszná­latánál is. Mindennek fényé­ben már nem is tűnik drágának a berendezés, ára ugyanis áfá­val együtt mintegy 2.400 né­met márka. Mint Ignits Miklósné, az alapítvány ügyvezetője el­mondta, a berendezést a jövő héttől már kikölcsönözhetik az allergiás betegségben szenve­dők. A kölcsönzés alapfelté­tele az alapítványhoz pártoló­tagként való csatlakozás, ami tekintve, hogy a tagdíj szinte jelképes összegű — évi 500 forint — mindenki számára elérhető. A gép négy óra idő­tartamra vehető igénybe egy- egy alkalommal, háromszáz forintért. Az alapítvány tervei között szerepel még egy berendezés megvásárlása, hogy még több beteg emberen segíthessenek, mert köztudott, hogy Pakson az átlagosnál többen szenved­nek allergiában.-rákosi­A Tolna Megyei Orvosi Kamara Elnökségének közleménye A béremelés még 15 százalék sincs A Tolna Megyei Orvosi Kamara elnöksége à szekszárdi fo­gászati alapellátás mellett, kifejtette ellenvéleményét egy másik kérdéskörről, a fizetésemeléséről is. A részletekről kérdeztük a kamara titkárát dr. Józan-filling Mihályt. A Tolnai Népújság 1996. jú­lius 20-i számában tudósítot­tunk „Dilettantizmus a finan­szírozásban” címmel Szabó György népjóléti miniszter Tolna megyei látogatásáról.- Miért ennyi késéssel rea­gált a kamara a Bonyhádon el­hangzottakra ? — Ennek egyetlen oka van, hogy szabadságon voltunk, én például Németországban tar­tózkodtam. Amikor hazajöttem, mindenki morgolódott a kór­házban, de most, hogy egy má­sik újságban is megjelentek ezek a számok a béremelésről, már ki merem jelenteni, hog; nagy a felháborodás. A minisz­ter nyilatkozátában kiemelte, hogy a megyei kórházban har­minc százalékos bérfejlesztést tudtak végrehajtani és reményét fejezte ki, hogy ez más kórhá­zaknál is bekövetkezik. Egyben közölte, hogy az egészségügy­ben dolgozók béremelése idén meghaladja majd a verseny- szférában alkalmazottakét, fog­lalta össze az említett cikk a miniszter állításait. Ezzel szemben a valóság az, hogy a megyei kórházban végrehajtott effektiv béremelések mértéke 10-15 százalék között mozgott tehát még 30 százalék felét sem érte el. Mindez korrekció nél­kül a megye közvéleményének véletlen, vagy tudatos megté­vesztését eredményezheti, el­fedve az egészségügyben dol­gozók súlyos problémáit.- Hogyan érti a kamara, hogy szándékos, vagy tudatos megtévesztés?- Lehetséges, hogy a mi­niszter tévedett, amikor erőt sugárzó optimista nyilatkozatát tette, de őt is nyilván valakik tá­jékoztatták. De, az idézett mondat másik fel, ha lehet még felháborítóbb, hiszen az abban megfogalmazottak szintén szö­ges ellentétben van az általunk tapasztalt valósággal. (Folytatás a 3. oldalon.) « »

Next

/
Thumbnails
Contents