Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-10 / 160. szám

1996. július 10., szerda Megyei Körkép 3. oldal A fesztivál mai programja Baja. 10.00 Tóth Kálmán tér. Utcai hívogató. 10.00 Ijfúsági Ház. Kiállításmegnyitók. A képzőművészet vadvirágai. Bemutató a hagyományos kul­túra tárgyaiból. 10.00 Tóth Kálmán tér. Szentháromság tér. Utcai hívogató. 16.00 Rendez­vénytér. Szabad a vásár. 20.30 Fesztiválszínpad. Nemzetközi folklórműsor. 22.00 Sörsátor. Fesztiválklub. Kalocsa. 9.00 Művelődési Központ. Tudományos tanács­kozás. 10.00 Búzapiac, Eper­föld, Szentháromság tér. Utcai hívogató. 15.00 Művelődési központ. Tánctanítás. 19.00 Ér­sek-kert. Nemzetközi folklór- műsor. 22.00 Művelődési Köz­pont. Fesztiválklub. Szekszárd. 10.00 Babits Művelődés Ház. Magyarországi táncok tanítása. 10.00 Mártírok tere. Népművészeti kirakodó­vásár megnyitása. Vásárfa állí­tása. 14.00 Mártírok tere, Liszt tér. Csalogató. 15.30 Béla-tér, Borkút. Borbemutató, fúvós­zene. 16.00 Mártírok tere, Liszt tér. Csalogató, vásári vidámsá­gok, játék és színjáték a komé­diás fertályon. 18.00 Babits Társalgó. Égy falu emlékezik. Kiállításmegnyitó. 20.00 Sza­badtéri színpad. Nemzetközi folklórest. 22.00 Babits Már­ványterem. Fesztiválklub. Botrány a húsiparnál (Folytatás az 1. oldalról.) A mai fizetésekről, kérdésünkre azt monda, hogy tudomása sze­rint a reggel hatkor távozókkal kezdik meg a kifizetést. A téves hír véleménye szerint azért ter­jedhetett el, mert nem került sor a szokásos klasszikus bontéko- lásía. A privatizáció végrehajtá­sának jogával élve alkalmazták az őrző védőket, legalábbis az átvilágítás időszakára, - mondta a megbízott vezérigazgató. Ké­sőbb még hangsúlyozta, hogy - az elterjedt híresztelésekkel el­lentétben - bár van fegyvervise­lési engedélyük, - az őrök azt az üzemben sohasem viselik. A tu­lajdonos engedélyével kérdez­tük meg az őrző védő cég helyi vezetőjét Halász Norbertét, mi­ként történhetett, hogy egy ci­vilt megvertek, ő ezt kifejezet­ten tagadta, szerinte felfújt ügy­ről van szó. Nem történt semmi atrocitás, csak egy feladatot hajtottak végre, a baj az volt, hogy mindenki egyszerre akart kimenni. A megbízott vezérigazgató elmondta még, hogy ha valóban történt atrocitás, az abban részt vevő őrző védőket elküldik. Ihárosi Ibolya Roma vállalkozóképzés A budapesti székhelyű Auto­nómia Alapítvány és a Tolna Megyei Független Cigányszö­vetség öt napos vállalkozókép­zést szervez Szekszárdon. A jú­lius 23-27 között sorra kerülő rendezvényre a roma társa­dalmi szervezetek tagjait vár­ják. Elsősorban a a vállalkozás­sal kapcsolatos ismeretek át- ' fogó, gyakorlati szemléletű bemutatására törekszenek. Nagy hangsúllyal szerepel a programban az alapvető köz- gazdasági összefüggések bemu­tatása, a belső és külső - piaci - feltételek ismertetése. Szó lesz az alapvető jogviszonyokról, vállalkozási formákról, a vál­lalkozással kapcsolatos szabá­lyokról. A résztvevők megis­merhetik a pénzügyi, számviteli alapismereteket, szabályokat, követelményeket, de hallhatnak a kommunikációs és kapcsola­tépítési technikákról, együtt­működési formákról is. A jelentkezés feltételei közé tartozik a roma társadalmi szervezeti és kisebbségi ön- kormányzati tagság, a 18 és 35 év közötti életkor és a legalább általános iskolai végzettség. Jelentkezni az Autonómia Alapítványnál lehet, ahol a kö­vetkező dokumentumokra kí­váncsiak: a jelentkező által irá­nyított program eddigi esemé­nyeinek leírása (eredmények, kudarcok), a szervezet eddigi és tervezett programjainak bemu­tatása, a tervezett vállalkozás leírása és a jelentkező önélet­rajza. A határidő eredetileg július 10 volt, de 12-éig még elfogad­nak jelentkezéseket. Az ered­ményről július 19-ig elküldik az értesítést. Az alapítvány címe: Auto­nómia Alapítvány, 1021 Buda­pest, Budakeszi út 55/D. P/7. V/2. Telefonszámuk: 176-74-35 Fokozódó folklór-forgatag Színpompás fesztiválnyitó Kalocsán A bajai kirakodóvásáron fotó: bakó Tegnap a nyitányok napja volt az 1968 óta - idén 12. alka­lommal - megrendezett Duna Menti Folklórfesztiválon. Este Baján, Kalocsán és Szekszár­don gála műsorral - Élő nép­művészet illetve Nyári tánc címmel - nyitottak a fesztivál­színpadok, délután pedig Ka­locsán került sor a folklórfesz­tivál hivatalos megnyitó ün­nepségére. A tegnapi nyitányok sorát azonban a kalocsai városi kiál­lítóteremben berendezett fotó­tárlat kezdte, amely „A régi vi­lág falun” nevet viselte. A fo­tókat Fogarasi Klára válogatta a Néprájzi Múzeum roppant gazdag gyűjteményéből. A századelőn készült izgalmas képek a „nép mindennapjai­ból" merítenek, emellett a ki­állítás rendezője törekedett a társadalmi rétegzettség, az et­nikumok, népcsoportok, vagy éppen a gyermeki élet bemuta­tására is. így látható a tárlaton például gyermekmosdatás - szemmelverés ellen - kasza­pengén folyatott fürdővízben, vagy megdöbbentő fotó egy ravatalról. A tárlatot népi hangszerké­szítő mesterek által alkotott ci­tera, furulya, tambura, tekerő­lant és egyéb hangszerek be­mutatója színesíti. A naponta 10-12, valamint 15-18 óráig megtekinthető fo­tókiállítást Filvig Géza, kalo­csai alpolgármester nyitotta meg - népi hangszeresek köz­reműködésével -, az esemé­nyen részt vettek a Kalocsán folyó tudományos tanácskozás neves résztvevői is. A kalocsai városháza dísz­termében délután a fesztivál nyitó fogadására került sor, amelyen köszöntötték a részt­vevőket, és - lokálpatriótaként- ajánlottak fesztivál-progra­mokat Bács-Kiskun és Tolna megye közgyűlések elnökei, valamint Baja, Kalocsa és Szekszárd polgármesterei. A fesztivál sikerére történő koc­cintás után mindenki a Szent István útra igyekezett, ahol há­romtól kezdődött a folklór­forgatag, magyar, európai, ázsiai és amerikai együttesek részvételével. A negyven tánccsoport az út két oldalán sorfalat álló érdeklődők tapsa mellett - három órán keresztül- menettáncolta végig a főutat, hogy a végén a Szenthárom­ság téren felállított színpadon újra műsort adjanak. Mind­egyik csoport osztatlan lelke­sedést váltott ki a közönség­ből, megkülönböztetett figye­lem (az újdonság varázsa) kí­sérte a tajvaniakat, a mexikói­akat, és láthatólag feldobta a nézőket az olaszok, a törökök temperamentuma. A nagyszabású menettáncot követően került sor a Duna Menti Folklórfesztivál meg­nyitó ünnepségére. Ebből az alkalomból Kalocsára érke­zett, és köszöntötte a fesztivált Kuncze Gábor, belügyminisz­ter. Török Gusztáv Andor, Ka­locsa polgármesterének mél­tató szavai után a folklórfesz­tivált Noriko Aikawa asszony, az UNESCO Művészeti és Kulturális Osztályának veze­tője nyitotta meg. Üveges tánc a hátai színpadon: ezúttal mexikóiasan Okleveles ápolók Bensőséges ünnepség kere­tében adták át tegnap dél­előtt a szekszárdi Balassa János Szakképző Iskolában a felsőfokú szakmai képzett­séget jelentő okleveleket. Az ünnepségen jelen volt - többek között - Nagy Zoltánné, a megyei kórház ápolási igaz­gatója, dr. Sudár Géza, Szek­szárd tisztifőorvosa. Babainé Belánszky Judit igazgató búcsúztató beszédé­ben szólt a képzés körülmé­nyeiről is. A 18 érettségizett fiatal, közöttük egy fiú, még azzal kezdte meg tanulmá­nyait, hogy automatikusan felvételt nyerhetnek egész­ségügyi főiskolára. A tanter­vek egyeztetése híján ez még nem valósult meg. Ez az első olyan végzős osztály, amelyik egy év kísér­leti tanterv után, már a köz­ponti alapján fejezte be ta­nulmányait. Az igazgató asszony min­den végzősnek személyre szóló gratulációval adta át az oklevelet, megköszönve Stei­ger Istvánné osztályfőnök munkáját is. Útravalóul - többek között - Vörösmarty Mihályt idézte. „Mosolyogjon két szemed,/ szent fény, mi benne ég,/ remény s emléke­zet.” Temesi Agnes, a megyei közgyűlés alelnöke is sike­rekben gazdag szakmai és magánéletet kívánt a felső fo­kon képzett ápolóknak, akik közül többen jó eredménnyel felvételiztek egészségügyi fő­iskolára, vagy már elhelyez­kedtek. Csak a megyei kór­házban háromszor annyi az üres álláshely, mint ahányan az osztályban végeztek. Dr.Kolta László kitüntetése A napokban zárult országos honismereti akadémián vehette át a honismereti mozgalom leg­rangosabb kitüntetését - a 18. században élt tudósról elneve­zett Bél Mátyás-díjat - dr. Kolta László címzetes főiskolai do­cens. A kitüntetés a négy évtize­des honismereti-helytörténeti munka elismerése. Kolta tanár úr alapítója és jelenleg is veze­tője a Bonyhádi Honismereti Körnek. Hat kötet, húsz tanul­mány és negyven rövidebb írás szerzője. Legismertebb munkái a Perczel családról, a Hűséggel a Hazához mozgalomról, a német nemzetiség múltjáról és lakóhe­lye, Bonyhád művelődéstörténe­téről szólnak. Kármentés a viharvert falvakban (Folytatás az 1. oldalról) osztályvezetője elmondta, hogy Győréből, Iz- ményből, Cikóról és Tévéiről hozzájuk eddig összesen tizenöt épületkárt jelentettek, együtte­sen mintegy hatszázezer forint értékben. A kialakult helyzet alapján még körülbelül ennyi bejelentést várnak. A gazdálkodó egysé­gek által bejelentett - összesen tíz - épületkár értéke körülbelül hárommillió forint. A mezőgazdaságban okozott károk felmé­rése tovább tart. A június végi madocsai káro­kat alapul véve - ahol ötszáz hektáron negy­venmilliós kárt regisztráltak - az osztályvezető a Völgységben is tízmilliós nagyságrendű kár­ral számol. A viharvert vejkei barackosban - ahol ké­pünk is készült - már nincs mit tenni. A napok­ban leszedik a termést, és ha egy részét kény­szeréretten is, de fel tudják használni. Sokhe­lyütt a szőlőt is helybenhagyta az ítéletidő, félő, hogy a megnyílt szemekben különféle betegsé­gek terjednek majd. Hangyái A kisvejkei barackos fotó: bakó jenó A kenyeret formálják, az árát alakítják (Folytatás az 1. oldalról.) — Hát persze, de ebből még az áfát is le kell vonni. Átlago­san a kenyérnél 13-14 százalé­kos árréssel dolgoznak az áfé- szek. Az átlag élelmiszer-árré­sek azért ennél magasabbak. — Ha tehát önök úgy dönte­nek, lehetne magasabb is a ke­nyérára? — Én ezt nem mondtam, csak tisztázni szerettem volna, hogy a kenyér ára nem a keres­kedők miatt magas. Ez a fenti számokból kiderül. — Önöknél a kenyér ára más boltokhoz képest milyen? — Ezt nem tudom meg­mondani, — Miért? Nem néznek szét más boltokban ? — Előfordul, de most nem tudom megmondani, hogy mi­lyenek az áraink más boltokhoz viszonyítva. Csak arra szeret­tem volna felhívni a figyelmet, hogy a sütőipari rt. igazgatója általánosított, s ez nem fedi a valóságot. — De ha azt mondja, hogy általánosított a sütőipari cég vezetője, tudnia kell azt is, hogy másutt mennyi a kenyér ára. — A kettő nem függ össze, nem nekem, hanem a sütőipar­nak kell tudnia, hogy mennyiért adják a kenyeret. Én csupán arra szerettem volna rávilágí­tani, hogy a kenyér ára hogyan alakul a liszttől a bolti kereske­delemig. Az adatokból a vásár­lók számára kiderül, hogy a ke­reskedő drágítja-e a kenyeret, vagy objektiven alakul a kenyér ára. Ennyi az egész. — Várható-e, hogy emelke­dik még a kenyér ára? Meny­nyire múlik ez önökön ? — Ez nem rajtunk múlik, ha­nem elsősorban azon, hogy mi­lyen az alapanyagár, erre milyen sütőipari költségek rakódnak, és milyen a mi beszerzési árunk. Mi nem kívánunk nagy árrést realizálni a kenyéren, mint ahogy az alapvető élelmisze­rekre nálunk jellemző. A megye kereskedelmének 25 százalékát jelentő kereskedők, az áfészesek általában így gondolkodnak. Mi nem a kenyéren, a tejen, a tej­termékeken, az alapvető élelmi­szereken akarunk keresni. Ez a megye áfészeinek az egységes álláspontja, s mivel én vagyok az áfész szövetség társadalmi elnöke, kérték és én is úgy gon­doltául, hogy a kollégák nevé­ben el kell mondani a mi véle­ményünket, mivel a megye ke­reskedelmében jelentős helyet foglalunk el. -d-

Next

/
Thumbnails
Contents