Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-09 / 159. szám

1996. július 9., kedd Megyei Körkép 3. oldal _____A TÁRGYALÓTEREMBŐL_______ E ladta a kölcsönkért autót S. József bonyhádi lakos már hétszer volt büntetve, legutóbb a Tolna Megyei Bíróság jogerősen sikkasz­tás és okirathamisítás miatt nyolc hónap börtönbünte­tésre ítélte, s további egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Sikkasztást az követ el, aki a rábízott értéket sajátjaként használja. A történet a követ­kező. A vádlott megtudta, hogy egy házaspár el akarja adni Lada márkájú személy- gépkocsiját. Meglátogatta őket azzal az ürüggyel, hogy vevő a kocsira, de előbb ki szeretné próbálni, ezért öt napra kölcsönkéri, hogy ki­próbálhassa. A házaspár hölgytagja intézte az ügyet, s a biztonság kedvéért öt napra szóló bérleti szerződést íratott alá a vádlottal. Történt mindez 1994. december 13- án. Rá két napra S. megbízá­sos szerződést kötött egy harmadik személlyel arról, hogy az illető adja el a gépko­csit. A megbízólevél is hami­sítvány volt, ugyanis a vádlott az autó tulajdonosának a ne­vében kötötte, aláhamisítva annak a nevét. A közvetítő jóhiszeműen járt el, fogalma sem volt arról, hogy az autó csak kölcsönben van a vád­lottnál. Újabb két nap kellett hozzá, hogy az autó új gaz­dára találjon, hetvenezer fo­rintért. A pénzt a vádlottnak esze ágában sem volt az ere­deti tulajdonosoknak átadni, azt elköltötte. A következő év májusában, miután az autó tu­lajdonosait többször is azzal hitegette, hogy megveszi az autót, és az árát kifizeti, új szerződést kötöttek. Eszerint a vádlott a vételárat részle­tekben fizeti ki. Már ezt meg­előzően februárban 10 ezer, majd márciusban ötezer forin­tot törlesztett is. A többivel máig is adós, ezért került a bíróság elé. Ihárosi Nyolcvanötén járhatnak a katolikus óvodába Elsőként a Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Köz- alapítvány javaslatát tár­gyalta a Szekszárd városi közgyűlés művelődési bi­zottsága tegnapi ülésén. A javaslat úgy szólt, hogy az országos alapítványhoz csatlakozva Korosztályi Szakértői Szolgálat működjön Szekszárdon. Ez azt jelen­tené, hogy a fiatalok érdekei­nek képviseletében eljárna a szolgálat, amihez a város igenlő egyetértését kérték. Ja­vasolta a bizottság, hogy a vá­ros értsen egyet a szakértői szolgálat létrehozásával Szekszárdon is, mert a civil szerveződés jól kiegészítheti az önkormányzat egyébként hivatalos ifjúságvédelmi fel­adatainak intézését. A katolikus óvoda és az önkormányzat között olyan megállapodása van, hogy 60 fővel működtetik a Kecskés F. utcai óvodát. Az érdeklő­dés növekedésével azt kérte az óvoda vezetése és a katoli­kus egyházközség vezetősége nevében Farkas Béla plébá­nos, hogy a létszámhatár emelkedjen 85 főre. A kérés­sel a bizottság egyetértett. Megtárgyalták a tavaly be­vezetett iparűzési adóked­vezmény egy éves tapasztala­tait. Lényege, akik Szekszár­don iparűzési adót fizetnek, azok a befizetendő adójuk 5 százalékát olyan egyesületnek vagy alapítványnak adhatják, amely- tőlük ezt kéri, illetve akiknek akarják, ezzel mint­egy támogatva sport, kulturá­lis, karitatív, vagy más célo­kat. A tapasztalatok kedve­zőek, mert sokan éltek ezzel a lehetőséggel és ílymódon a városhoz befolyt iparűzési adóból 5 millió forint támoga­tást kaptak a különböző egye­sületek és alapítványok az iparűzési adót fizető vállalko­zóktól, cégektől. Javasolják a közgyűlésnek, ez a rendszer maradjon meg és arra a lis­tára, melyen szerepelnek egyesületek, alapítványok, vegye föl az új kérelmezőket is. Döntött a bizottság a kultu­rális és ifjúságpolitikai alapra kiírt pályázatokról. Sajnos ismét előfordult, hogy voltak olyan kérelmezők, amelyek­nek munkája nem felelt meg a pályázati kiírásnak. Amely munkák megfeleltek az előí­rásnak, azoknak a kért, vagy azt megközelítő összeget a bizottság meg tudta adni. Kul­turális pályázati lehetőség lesz még az ősszel. A bizottság megvitatta az oktatási törvény módosítása utáni feladatok menetrendjét is. - péteri ­A földeken is nagy károkat okozott a szombat esti vihar Oda a kisvejkei barackos fele (Folytatás az 1. oldalról.) A két leginkább sújtott falun - Izményen és Győrén - kívül okozott kárt Aparhant határá­ban és Mucsfán is. Tevelen „csak” erős zápor volt, ám a falu határában térdig érő sarat gyúrt az eső. Kisvejkén a polgármesteri hivatal előtt egy fa dőlt a vil­lanyvezetékre, ezért órákig áramkimaradás volt a települé­sen. A villám belevágott egy kéménybe és megrongálta a kábeltévé hálózatot. Mucsfán kisebb-nagyobb mértékben minden tető meg­rongálódott, fákat csavart ki a szél, köztük egy hatalmas gesz­tenyefát, amelyet egy házra döntött. A földeken a Kisvejke és Mucsfa közötti tetőn lévő ba­rackosban tette a legnagyobb kárt a vihar. Fákat csavart ki az óriási erejű szél, amely legin­kább a ceglédi óriás és a ma­gyar kajszi ültetvényeket kí­nozta meg, de kapott a „Buda­pest” is. Egyébként a napokban kezdték volna a barackszüre­tet... Kozma Péter gazdajegyző érdeklődésünkre elmondta, hogy a mintegy hetven hektáros barackost - amely magángaz­dák kezében van - felerészben tönkrétette a vihar. A legna­gyobb baj az, hogy az ültetvé­nyek 35-40 százalékát ki kell vágni: az elemek kitépték il­letve kettészelték a fákat. Biz­tosítás csak jégkárokra köthető - egyébként jég is volt a kisdo- rogi kukoricásban - így aztán bajban vannak a gazdák. Csak az idén kieső termést és a pót­lást számítva mintegy húszmil­lió forintról van szó. A terme­lők abban reménykednek, hogy ha kárukat nem is térítik meg, legalább az újratelepítéshez ad támogatást a kormányzat. A veszteség felmérése folyamat­ban van, az adatokat a gazda­jegyzők eljuttatják a Földműve­lésügyi Minisztérium Tolna Megyei Hivatalához. Győrében és Izményben megkezdődött a károk elhárí­tása. Sok környékbeli cég nyújt segítséget: a nagymányoki Mayer-Balogh Gépgyártó és Kereskedelmi Kft., a kisdorogi Metal-Bau Kft., Klem Ádám, nagymányoki ács, a MATÁV RT. és a TÁKISZ. Izményben a megrongálódott épületeket leponyvázták, lefó­liázták, az újjáépítéshez régi villanyoszlopokat és telefon­póznákat használnak fel. ' Győrében folytatódtak a kár­felmérések, a kisebb bajokat már el is hárították. A szombat este alakult mintegy tizenöt fős brigád takarít, dolgoznak a fű­részek, traktorok. A vihar nyo­mán kétszáz köbméterí! ) kidőlt, kiszakított fát kell felaprítani. Saját gépeikkel segítenek a helyreállításban a helyi vállal­kozók: Böröcz János, Blézer Róbert, Baksics Tibor. Pótolni kell a cserepeket az iskola tete­jén - mintegy kétszáz négy­zetméteren -, a kultúrotthonon és az orvosi rendelőn. Az óvo­dára dőlt fát egyelőre nem mer­ték elmozdítani (képünk). 4* További aggodalomra ad okot, hogy a térségben tegnap este ismét vihar támadt. Mucs­fán apró szemekben, de elkez­dett esni a jégeső, Izményben fújt a szél, előbb a Mecsek, majd Tófű felől. Ismét levitt néhány kúpcserepet és palát. Az emberek aggódva tértek nyugovóra... Hangyái Fenyőfa dőlt a györei óvodára FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY A világ ma a jogászoké és a menedzsereké (Folytatás az 1. oldalról.) — Bartókot mindenki is­meri, de ugyanígy Moholy-Na- gyot, Kurtág Györgyöt vagy Kemény Zoltánt. Pesze, a min­denki azokat jelenti, akik fog­lalkoznak a művészettel, ez tíz­ezer ember közül nyolcra érvé­nyes. — Ez nem tűnik igazán je­lentős aránynak. . . — Igen, de ha a magyar em­bereket kérdezné valaki, hogy hány portugál művészt ismer­nek, nem tudom, mennyivel lenne jobb az arány ... — Magyarországon egyre nehezebb megélni csak a művé­szetből. Hasonló a helyzet Franciaországban is? — Igen, de ez mindig is így volt. A világ ma a jogászoké, a közgazdászoké és a menedzse­reké. Ha valaki milliárdos akar lenni, akkor semmiképpen se menjen el balettáncosnak. — Vagy festőnek. — Csak akkor, ha jól el tudja magát adni. Ám így is számolni kell azzal, hogy a ser­téseket és a művészeket csak a haláluk után értékelik iga­zán. -szá­Hírek Képviseleti iroda Pakson A Tolna Megyei Kézmű­ves Kamara második kép­viseleti irodájának meg­nyitására tegnap Pakson került sor, a Gesztenyés utcában. A nemzeti színű szalagot jelképesen Módos István, a kézműves kamara elnöke vágta el, s adta át rendeltetésének az irodát. A megnyitó ünnepségen jelen volt Herczeg József, a város polgármestere, va­lamint Kovács Ferenc, a paksi ipartestület elnöke is. Interpellációkról, Tolnán Holnap, azaz július 10-én, szerdán 15 órától ülést tart a tolnai képviselőtestület ügyrendi és jogi bizott­sága. A napirenden egye­bek mellett szerepel a ko­rábbi testületi ülésen az „alpolgármester-üggyel” kapcsolatos, elfogadott törvényességi észrevétel végrehajtása; a lakások és helyiségek eladásáról szóló rendelet módosítása; a korábbi testületi ülésen előterjesztett interpellá­ciók megvitatása. Balatonfüredi gyerekek Decsen Balatonfüred három általá­nos iskolájának gyerekei tá­boroznak a decsi Faluház­ban négy héten keresztül. Részt vesznek a Duna Menti Folklórfesztivál helyi ren­dezvényein, megismerked­nek a déli vidék nevezetes­ségeivel. Tegnap Pécs lát­ványosságait, illetve a mo­hácsi csatamezőt nézték meg. Rákszűrés Mözsön A plakátokon (és lapunk­ban) megjelentekkel ellen­tétben nem Tolnán, hanem Mözsön, az egészségházban tartanak rákszűrést, ma, azaz kedden délelőtt 9 órá­tól 15 óráig. Ma tüdőszű­résre is sor kerül Mözsön, ugyanekkor, a mözsi műve­lődési házban. (Tolnán au­gusztusban lesznek szűrő- vizsgálatok.) Ruhaosztás Szekszárdon A Magyar Vöröskereszt Szekszárd Városi szervezete a rászorulóknak ingyenes ruhaosztást tart július 10-én, szerdán. A ruhaosztás 14 órakor kezdődik. „Ellepték” az allergiások a rendelőt Egyre több prüszkölő, könnyes szemű, dagadt orrú emberrel találkozunk. Itt van az egyik legkellemetlenebb nyári beteg­ség, a szénanátha. Dr. Gagyi Emmával, a szekszárdi tüdőbe­teg-gondozó főorvosával az allergiáról beszélgettünk. — Miközben vártam a so­romat a szakrendelésre, fel­tűnt, hogy igen sok a fiatal be­teg. Jellemző ez a betegség a fiatalokra ? — Nem, nem jellemző, de ha valaki allergiás, az több­nyire fiatal korban derül ki. Az idősebbek között gyakori az olyan beteg, akinek már ko­rábban is voltak panaszai, de arra gondolt, hogy csupán egy banális náthája van. Általában azt lehet mondani, hogy nem nagyon figyelünk magunkra, sokszor évek telnek el, mire hozzánk kerül a beteg. A fiata­lok között sok az asztmás, a gyógyszerallergiás, sokan nem bírják a macskaszőrt, az atkát, a háziport, a penész­gombákat, ami egész éven át tart és roppant kellemetlen. — Vannak-e új módszerek az allergia kivédésére? — Vannak gyógyszereink, amelyek megszüntetik a pana­szokat, de ezek csak tüneti szerek, s vannak megelőző szerek, amelyek mérséklik a tünetek hevességét. A gyógy­szeripar mostanában nagyon nyomon követi ezt a betegsé­get, és évente rengeteg új szer jelenik meg. De az allergiát nem lehet meggyógyítani. Akin az allergia kitör, számol­hat azzal, hogy évente mindig visszatér a betegség, s még „szerencsésebb” helyzetben van az, aki csak mondjuk a nyári időszakban allergiás. — Mennyi beteg van Tol­nában ? Tavaly 218 új beteg jelent­kezett csak itt nálunk, Szek­szárdon. Az összes nyilván tartott szénanáthás száma Szekszárdon 611, de Bony- hádon, Pakson, Dombóváron és Tamásiban is jelentkeznek a tüdőgondozóban. Tolna me­gyében egyébként összesen 1308 szénanáthás beteget tar­tunk nyilván, tavaly 738 új be­teg jelentkezett, ami meg­egyezik egy kisközség lakosa­inak a számával.-d­Egy mellbevágó áremelés háttere Az idén több, mint háromszor annyit kell fizetni a dombori üdülőtulajdonosoknak a szemétszállításért, mint tavaly. Bár tavaly decemberben, a faddi képviselőtestület erről szóló döntése után már megír­tuk, mennyi lesz az idei szemét­díj, mégis sokakat mellbe vá­gott, amikor a napokban meg­kapták az erről szóló csekkeket: a ’95-ös, 840 Ft-os díj helyett idén 2744 Ft-ot kell fizetni. Báli István, a faddi önkor­mányzat pénzügyi vezetője a drasztikus emelés hátterét meg­világítva elmondta, hogy három szempontból indokolható a ma­gas szemétdíj. Az egyik, hogy Dombomból a június 15-től au­gusztus 20-ig terjedő főszezon­ban heti 3 alkalommal szállítják el a szemetet, az áprilistól szep­tember végéig teijedő időszak­ban pedig hetente egyszer. A dombori szemétszállítások száma tehát éves viszonylatban nem sokkal kevesebb, mint a faddié (ott hetente egyszer vi­szik el a szemetet.) Korábban vi­szont a dombori üdülőtulajdo­nosok fele annyit fizettek a sze­métszállításért, mint a faddi la­kosok. (Tavaly utóbbiak 1680 Ft-ot.) így tehát eddig az ön- kormányzat tulajdonképpen a falu terhére támogatta a dombori szemétszállítást. Ezt a gyakorla­tot szüntette meg a tavaly de­cemberi döntés. (A dombori üdülők 2744 Ft-jával szemben a faddiak most 1960-at fizetnek.) A magas ár másik oka, hogy a Dombomból történő szemétszál­lítás költsége a szemétteleptől való nagyobb távolság miatt magasabb, mint a Faddról tör­ténő. A harmadik összetevő pe­dig az infláció. (Báli István fon­tosnak tartotta megjegyezni, hogy a képviselőtestület a szol­gáltatást végző cég, a faddi Termelő és Értékesítő Szövet­kezet költségjavaslata alapján döntött az áremelésről.) Zöld Zoltán faddi jegyző el­mondta, hogy az önkormányzat Dombomra fordított pénzeinek nagy részét a környezetrendezés emészti fel. Ezért is sajnálatos, hogy nagyon sokan a szemetes konténerek mellé rakják le ház­tartási hulladékaikat, ami to­vábbi költséget jelent a község­nek. Gondolkodnak azon, hogy jövőre a szemétdíjat a helyi adóba építsék be. -s-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents