Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-08 / 158. szám

1996. július 8., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Hírek Ki lesz Tolna-Mözs legszebb Annája? A Tolna-Mözsi Székelyek Baráti Köre vacsorával egy­bekötött Anna bált szervez július 27-én, 20 órai kezdet­tel, a mözsi mg. szövetkezet rendezvénytermében. A bá­lon sor kerül a „Tolna-Mözs legszebb Annája” szépség- versenyre is, amelyre július 20-ig lehet nevezni. A neve­zési „díj”: tíz vendég elhí­vása a bálba. Bővebb felvilá­gosítás a 442-381 és a 443- 894-es telefonon. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. Küldöttség utazik a testvérvárosba Dombóvárról öt tagú önkor­mányzati delegáció utazik Kemenbe, Dombóvár né­metországi testvérvárosába szerdán, hogy részt vegyenek Kernen várossá válásának 850. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségen. A kemeni önkormányzat meg­hívását elfogadó dombóvári önkormányzat delegációját dr. Radochay Imre a város humán alpolgármestere ve­zeti, s vele utazik Weich Jó­zsef az oktatási- és kulturális bizottság elnöke, dr. Tóth Mária a szociális bizottság elnöke, illetve Krauss Péter és Berta Bálint képviselő is. Jól fociznak a gyerekek A szekszárdi Gyermekek Háza 5 éve indította labda­rúgó szakkörét a város fo­cizni szerető gyermekei szá­mára. A szakkörös gyerekek idén is szép eredményeket ér­tek el. A 3.-4. osztályosok csapata 2. helyezett lett a si- montomyai Góliát Teremku­pán, szintén 2. lett a bátaszéki Kölyök Kupán, 3. a Baktai Farsangon és a Mini-foci Bajnokságon. A legjobb ka­pus címet Kovács Szabolcs és Szilágyi János érte el. A szakkörben Rátkai Gábor lett az Év játékosa. A „góliátos” megyei válogatottba a szak­kör tagjai közül Rátkai Gá­bort, Varga Balázst és Faze­kas Gábort hívták meg. (Folytatás az 1. oldalon.) Voltak, akik egy élet munkáját siratták. Az Iskola utcában szinte senkinek nincs biztosí­tása. Dávid Antalék nem voltak otthon, amikor leröpült a házuk teteje. — Egy éve megemelték a díjat - panaszkodik a megtépá­zott ház tulajdonosa, miközben mutatja a vízáztatta szobákat - Tanakodtunk a feleségemmel, hogy mi legyen. Karbantartó vagyok az iskolánál, tizenöte­zer a fizetésem, és három gye­rekem van. Az egy évi biztosí­tás közel egy havi béremet - ti­zenkétezer forintot - vitt volna el. Közben felérünk a padlásra, amelyet a tetőtér-beépítés mö­gött nyitott meg a vihar. — Mi lesz? - kérdez vissza - Nem köthetem fel magamat. Majd a rokonoktól próbálunk segítséget szerezni, de ezt sür­gősen rendbe kell tenni, mert ha nem fedjük be, tovább ázik. Még az a szerencse a szeren­csétlenségben, hogy senki nem sérült meg - mondja, miközben lefele jövet kerülgetjük az eső­vizet felfogó edényeket. Sebestyén Tibor háza ment a legjobban tönkre. A tető elejét a ház mögötti kukoricásba, illetve a kertbe dobta a vágtató erő. Ami fennmaradt, azt hátratolta, amikor odaérünk, az emberek azon dolgoznak, hogy megsza­badítsák a házat ettől a szélal­kotta torzótól. Beomlott a tégla a lépcsőfel­járóba, óvatosan araszol gátunk felfelé a padlásra. A kémények fekszenek. A ház tulajdonosa kint volt a mezőben, amikor tör­tént. A pótkocsi alatt vészelték át a zuhét. Amikor hazafelé me­net meglátta, hogy a sportpálya öltözőjéről levitte a cserepet a szél, tudta, hogy baj van. 1984- ben építették a házat, de még van rá OTP. Biztosítás azonban nincs. Kalákában teszik rendbe a házat a sógorokkal, rokonok­kal, barátokkal. Odalent készül a segítőknek az ebéd. A feleség - harmadik gyermekét egy hónap múlva várja - egyedül volt otthon. Könnyei között így emlékezik: — Este hét óra után a szél egyre erősebben fújt, az ajtót becsuktam, aztán egy hatalmas dübörgést hallottam: azt hittem, minden a fejemre szakad. Tud­tam, hogy nagy baj van, de ak­kor még nem tudtam, hogy le­ment a tető. — Tegnap meszeltünk - mutatja az elázott szobákat -, mert már a szülésre készülök. Mindent rendbe akartam tenni, hogy ha be kell mennem a kór­házba, akkor már ne legyen sem­mire gondunk. Nem tudom, mi lesz velünk, a férjem már má­sodszor munka- nélküli. Hétezer az én táppénzem, ugyanannyi a fér­jem segélye. Dávid István a téeszben dolgo­zik: — Én még életemben ilyet nem értem: száz­tíz kilós vagyok, de úgy felkapott, azt hittem magá­val visz. Otthon a melléképület tetejét vitte le, jött olyan hat­nyolc hullámban orkánszemen, A várandós anya és a képviselő a megron­gált ház előtt Tető(maradványok) a kertben tudja, olyan csavarosán. Nem értem. A téesz majorban is le­vitt száz palánkat. Három hónap alatt immár másodszor érte természeti csa­pás az általános iskolát. Nyitrai Menyhért igazgató így emléke­zik: — Április elején gömbvil­lám vitt ki száz ablakot. A gitt szinte meg sem száradt és most ismét... Teljesen odavan az iskola teteje, két kémény ledőlt, sok cserepet lesodort a forgó­szél. Ráadásul gömbvasból he­gesztett tartószerkezet van az épületen. Ezt megrongálták a kémények, nem tudjuk, hogyan lehet pótolni. De ha találunk is vállalkozót, nem tudom miből fizetjük ki. Szánya Zoltán, a település pol­gármestere határozottan intéz­kedik, ott van, ahol lennie kell. Elmondja: — Itt a legnagyobb a kár, de lenn is van baj elég: cserepeket sodort le e vihar vagy negyven házról, fákat tört derékba, ami a villanyvezetékre szakadt rá. Az emberek kérdezik, mikor lesz áram. A polgármester mondja, hogy egy óra múlva, s valóban dél körül ismét működhetnek a hűtők, éghetnek a lámpák. Szá­nya Zoltánt azonban ez kevéssé deríti fel: — Az Iskola utcában mind olyanok élnek, akik egész éle­tükben azért dolgoztak, hogy legyen egy házuk. Anyagi tarta­lékaik nincsenek. Az önkor­mányzat forráshiánnyal küsz­ködik: most volt leépítés az is­kolánál, mínuszban vagyunk, máról holnapra élünk. Nem tu­dunk mást tenni, mint a minisz­tériumhoz fordulni. A szomszédos Győré polgár- mestere, Csorna József is igen gondterhelt arccal mondja: — A szombati szélvész vagy ötven házról vitte le a cse­repet, megrongálta az új iskola tetejét, a hősi emlékműnél ti­zenhétből tizenhat fenyőfát ki- döntött. A Petőfi utcában ha­talmas szomorúfűzfákat döntött ki, az óvoda tetejére pedig egy hatalmas ezüstfenyőt borított. A Rákóczi utca végén volt egy raktárépület, azt földig tarolta, mint egy kártyavárat. Kútvölgy romhalmaz és csatatér. Nem tudunk mást tenni, mint össze­fogunk és dolgozunk. dr. Solymosi József parlamenti képviselő vasárnap a helyszínre siet, itt mondja el lapunknak: — Még ma értesítem Kuncze Gábor belügyminisz­tert, amelyben jelzem, hogy hétfőn a két település polgár- mestere meg fogja keresni. Egy kárbecslés nyomán kérjük majd a kormány segítségét. Megpró­bálok a környéken működő ipari üzemektől is segítséget kérni. (Lapunk figyelemmel kíséri az eseményeket és a segítők nevét közzéteszi.) Hangyái FOTÓK: GOTTVALD KÁROLY Egy pillanaton múlott A szombat esti vihar többfelé fákat döntött ki. A 6-os út 132- es kilométerénél, a fácánkerti leágazó környékén egy Zsuk kisteherautóra rádőlt egy nyárfa. Hogy nem történt tra­gédia, az csak egy pillanaton múlott, mivel a fa nem az utas­térre, hanem az autó elejére, a hűtőre zuhant. A 6-os főúton képződött „forgalmi akadályt” a tolnai önkéntes tűzoltók hárí­tották el. Ugyancsak a tolnai lánglovagoknak kellett közbea­vatkozniuk, amikor a vihar kö­vetkeztében a Gutái tanya kör­nyékén szintén egy útra dőlt nyárfa akadályozta a forgal­mat. sk Halálos baleset a kidőlt fa miatt Közvetve halált okozott a már elcsitult vihar tegnap éjfél után 0 óra 15 perckor. Nagydorog térségében, a 63-as számú úton a szekszárdi Z. I. az úttestre zu­hant faágakat próbálta kikerülni kisteherautójával. Ekkor érke­zett vele szemben az a sze­mélygépkocsi, melyet a nisi B. M. S. 32 éves jugoszláv állam­polgár vezetett. A frontális ütközést nem si­került elkerülni, a hazafelé tartó B. M. S. a helyszínen életét vesztette. -szá­Tarolt a vihar az Iskola utcában Mélyre nyúló gyökerek (Folytatás az 1. oldalról) A népi hagyományok stí­lusjegyeit és szellemiségét magán viselő tárlaton - mely kapcsolódott az azt követő, Gyökerek elneve­zésű szimpóziumhoz - többek között Németh Ág­nes szobrászművész, Erdős János festőművész és Ekler Dezső építész műveivel ta­lálkozhattak az érdeklő­dők. A látogatókat Baky Péter, az intézmény igazga­tója köszöntötte, majd dr. Romvári Ferenc művészet- történész méltatta a V. An­gyal Mária által rendezett kiállítást. A szimpózium első elő­adójaként Pogány Gábor művészettörténész video­film segítségével mutatta be azokat a magyar kép­zőművészeket, kiknek munkásságában jól tetten érhető a népi ihletés. Lan­tos Ferenc pécsi festőmű­vész az ábrázolástól az absztrakcióig tartó folya­mat lényegi elemeit ismer­tette a közönséggel. Körber Tivadar zeneesz­téta a népzene és a XX. század zenéje közötti kap­csolatot tárta fel, majd Halmi Miklós festőművész a népi motívumok gazdag­ságáról, változó megjele­nési formájukról tartott előadást. Kiss Dénes író Képességünk, a nyelv: a jeltől a rendszerig címet adta referátumának. A na­pot István Erzsébet etno­gráfus-muzeológus zárta, kimutatva azokat a múlt századból eredeztethető összefüggéseket, melyek a hagyományos, illetve a kortárs kerámiaművészetet jellemzik. A mai napon 9 órától folytatódik a tudományos tanácskozás, elsőként Ha­lász Péter, a Magyar Műve­lődési Intézet tudományos főmunkatársa A hagyo­mány jelentősége a XX. század művészetében címmel tart előadást. Dr. Hann Ferenc akadémikus­művészettörténész a pol­gári folklór motívumai és az európai festő-iskola kö­zötti kölcsönhatásokat ve­szi vizsgálta alá. Konok Tamás festőművész pedig az európai képzőművészet által kiváltott hatásokat és kölcsönhatásokat elemzi. —szá— Kató néni halálfejes kendőben Pop TV Nap-ozó FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY A hajdani „békebeli” nyarak emlékét idéző embersereg volt kíváncsi vasárnap a szek­szárdi Pop TV ötödik szün­napja alkalmából rendezett fesztiválra, az 5. Pop Tv Napra. Dörzsölhették kezeiket a dom­bon fizetőstrand jegyszedői va­sárnap, a Pop TV rendezvénye ugyanis a korábbi évekhez hason­lóan több ezer embert vonzott ezen a napon, az újra egyre nép­szerűbbé váló üdülőhelyre, gaz­dag és jól szervezett programok­kal. Ott voltak például a Tücsök­zene klub jóhangú gyerekei, akik Félix macskával közösen léptek színpadra. A színpadot egyéb­ként zömmel a könnyűzene uralta. Domboriban lépett fel többek mellett az Irigy Hónaljmi­rigy (technikai bakik ellenére si­kert aratva), a Happy Gang, a megszokott színvonalon produ­káló Parrag Band, a Continental Singers ifjúsági csoportja: a meggyőző energiájú Contini és sokan mások. A legismertebb résztvevő va­lószínűleg Ihos Katónéni József Habfürdő volt vasárnap. A humorista ezút­tal fekete, halálfejes kölcsön- kendőben szórakoztatta a közön­séget. A sportprogramok végigkísér­ték az egész rendezvényt, hiszen reggel 9-kor kezdődtek, és lap­zártakor még tartottak a Tolnai Népújság Kupáért kiírt strandröp­labda bajnokság küzdelmei. Ezen a tornán és a kispályás foci kupán is részt vettek taszári IFOR-csa- patok. Az amerikai katonáknak azonban - bár’ a szülinaposok futballcsapatát legyőzték - a győzelemre sem röpiben sem futballban nem volt esélyük. Fo­ciban a faddi csapat bizonyult a legjobbnak. Volt szkanderbajnokság is. Az izomemberek a döntőben egy­mással nem, csak a szkanderasz- tallal tudtak elbánni, az ugyanis összetörött. Az „egyéb érdekességek” ka­tegóriájába tartozott a déli hab­fürdő, amit főleg a gyerekek vet­tek igénybe a szekszárdi tűzoltók oltóhab-tengerében. A tudósító számára érdekességnek számított az is, hogy a sörivóversenyre úgy kellett összekönyörögni a részt­vevőket. A szervezők és a szponzorok mellett a legnagyobb dicséret a remeklő időjárásnak dukál, mivel egy nappal elhalasztódott - a me­teorológusok által korábban va­sárnapra jósolt - ítéletidő. -s- Fotó: Gottvald Károly Strandröplabda a Népújság Kupáért

Next

/
Thumbnails
Contents