Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-05 / 156. szám

1996. július 5., péntek Hazai Tükör 5. oldal Csúcsokat döntött a Ház Az első fél évben 37 törvény született Az elmúlt hat évet tekintve ebben a fél évben ülésezett legtöbbet az Országgyűlés, és az eredeti törvényalkotási program 70-80 százalékát megvalósította - összegezte Gál Zoltán, a Ház elnöke teg­nap a törvényhozás első félévi munkáját. A most zárult féléves ciklusban 37 új törvényt alkotott, 29-et módosított és 63 országgyűlési határozatot hozott a parlament. A tévé mintegy 140 órát közve­tített a Házból, ebből az ellen­zéknek 75, a kormánypártok­nak 65 óra jutott. Napirend előtti felszólalásokból 38 óra volt a közvetítési idő, ebből az ellenzékre 27, a kormánypár­tokra 11 óra jutott. Az alkotmá­nyozással kapcsolatban a ház­elnök leszögezte: az elmúlt idő­szak vitái magát az alkotmá­nyozást, az alkotmányt járatják le. Ősszel szembe kell nézni ezzel a helyzettel, s dönteni a folytatásról, vagy arról, hogy a pártok lemondanak az új al­kotmány létrehozásáról. Gál Zoltán sajnálatát fejezte ki, hogy a házszabály módosítása nem kapta meg a szükséges többséget, megítélése szerint a 49 változtatás ésszerűbbé, egy­szerűbbé és gyorsabbá tette volna munkájukat. Rendkívül károsnak minősítette a parla­menti üléseken eluralkodott hangulatot. Súlyos következ­ményei lehetnek, ha a politikai elit nem látja be, hogy egymás lejáratásával nem lehet és nem is érdemes politikai előnyökhöz jutni - mondta a Ház elnöke. Magyar-magyar találkozó. Magyarország és a ha­táron túli magyarság címmel kétnapos konferencia kezdő­dött tegnap Budapesten. A tanácskozáson a közös gondok­ról és tennivalókról váltanak szót. A szomszédos országok­ban működő magyar pártok és szervezetek vezető képvise­lőivel Horn Gyula miniszterelnök is találkozott a Parlament delegációs termében. fotó: feb/diósi imre Sokuknak végső mentsvár Orvosi segítség a határokon túl élőknek Hat esztendeje alapítványt hozott létre öt magánszemély a környező országokból kényszerűségből hazánkba érkező betegek ellátásáért. A segítő jobbot eddig csaknem 18 ezren ragadták meg. Minderről Kalmár László, a Se­gítő Jobb Alapítvány elnöke beszélt tegnap, a szervezet saj­tótájékoztatóján. Elmondta, hogy a támogatás anyagi fede­zetét - körülbelül egymilliárd forintot - javarészt honi és nemzetközi adakozásból terem­tették elő. Az állami költségve­tésből tavaly 150 millió, az idén pedig 180 millió forint támoga­tást kaptak. Jövőre 200 millió forintra számíthatnak. Az alapítvány révén eddig elsősorban szívsebészeti, onko­lógiai, idegsebészeti beavatko­zásra, gyermekkori leukémia kezelésére érkeztek hazánkba betegek, a legtöbben Ukrajná­ból, Romániából és a volt Jugo­szlávia országaiból. Ők szakel­látáshoz, gyógyszerhez, gyó­gyászati segédeszközökhöz ju­tottak, és szükség esetén mű­tétre is sor került. Sokuknak utolsó mentsvár ez a lehetőség. Az elnök elmondta, hogy több esetben magyarországi szakemberek ismertettek meg határon túl élő orvosokkal kor­szerű gyógymódokat, illetve gyógyszereket. Műszerekkel és szakirodalommal is segítik a kintieket. (cs. b.j.) Döntés lakástakarék-pénztárakról, központi bűnüldözési hivatalról Kormány - szemben a (kenyérárral A kormány elfogadhatatlannak és megalapozatlannak tartja a kenyérárak elmúlt napokban bejelentett emelését. A föld­művelésügyi és az ipari tárca vezetője ez ügyben tárgyaláso­kat kezd a gyártókkal és a forgalmazókkal, a pénzügyi tárca irányításával pedig fokozott adóellenőrzésekre kerül sor az érintett sütőipari cégeknél. A kabinet tegnapi üléséről tá­jékoztatva Kiss Elemér állam­titkár-szóvivő arról is beszá­molt, hogy a kormány elfo­gadta a lakás-takarékpénztá­rakról szóló törvénytervezetet. Eszerint havonta kell bizonyos összeget befizetni a takarék- pénztárba, ami után három- százalékos kamat jár. A leg­alább négyéves takarékosko­dással összegyűlt pénzt az állam az éves megtakarítás 30 százalékával, maximum évi 36 000 forinttal kiegészíti. A lakáskölcsön kamata nem ha­ladhatja meg a 10 százalékot. A gyermekek után járó, építkezésre fordítható állami támogatással való visszaélé­sek megelőzése érdekében úgy módosítják a jogszabá­lyokat, hogy vissza kell fizet­nie a támogatást annak, aki a felhúzott épületet 5 éven belül lebontja, eladja, vagy tartási szerződéssel elidegeníti. A panelházak energiataka­rékos felújításának finanszíro­zására rendelkezésre álló ked­vezményes kamatú hitel fo­lyósításának az a feltétele, hogy az adott épületben leg­alább tíz lakás legyen, s a rendbehozatalhoz szükséges pénz 25 százaléka saját for­rásból álljon az érintettek ren­delkezésére. A hitel lakáson­ként 800 ezer forint lehet. A kabinet döntött központi bűnüldözési igazgatóság léte­sítéséről. A korábban tervezett központi nyomozó hivatalt he­lyettesítő igazgatóság az ORFK-n belül, a főkapitány helyettesének vezetésével szeptemberben kezdi meg működését. Takács Mariann Most már bizonyos: tízezer ágyat jövőre leszerelnek Megyénként eltérő leépítés Legalább másfél évtizede, hogy először kapott hangot az egészségügyi rendszer korszerűsítésének igénye. Az ország- gyűlés tegnapelőtti döntése az egészségügyi ellátási kötele­zettségről és a területi ellátási normatívákról ennek az im­már elodázhatatlan folyamatnak az első nagyobb lépése. Méltatva a törvény elfogadá­sát, Szabó György népjóléti miniszter tegnapi tájékoztató­ján rámutatott: a képviselők arról is határoztak, hogy az év végéig országosan több mint tízezerrel kell csökkenteni a kórházi ágyak számát. Ez azt jelenti, hogy az egészségbizto­sítási pénztár a jelenlegi mint­egy 93 ezer helyett a jövő esz­tendőtől már csak körülbelül 83 ezer kórházi ágy működte­tését finanszírozza. Az intézkedés leginkább Budapestet és Pest megyét érinti, itt ötezernél is nagyobb lesz a csökkentés. Jelentős le­építés várható még Borsod­ban, Veszprém és Somogy megyében, míg az intézkedés egyáltalán nem vonatkozik Fe­jér, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyére, ahol ma a szükségesnél kevesebb ágy áll a gyógyítás rendelke­zésére. A hiányt 2000. decem­ber 31-ig kell pótolni. A törvény melléklete me­gyénként és szakmánként ha­tározza meg a szükséges ágy­számot, de hogy melyik in­tézményt milyen mértékben érinti a leépítés, azt a megyei egyeztető fórumok döntik el. A jövőben a fekvőbeteg-el­látásnak a valós igényekhez történő további igazításához nélkülözhetetlen lesz az alap- és járóbeteg-ellátás megerősí­tése, új formák kialakítása. (cs) Űj bértáblát dolgoznak ki - kizárólag a pedagógusoknak Általános lesz a középfokú oktatás Nagy léptékű változások feltételeit teremtette meg az Or­szággyűlés a közoktatási törvény módosításával. A nyári szünet előtti utolsó ülés finisében született döntés közelről érinti a családokat és a pedagógusokat. Erről kérdeztük Báthory Zoltánt, a művelődési tárca helyettes államtitkárát, a tartalmi újdonságok egyik fő kimunkálóját. Az 1993. évi törvény megala­pozta az iskola demokratikus fejlődését, de meglehetősen konzervatív álláspontot foglalt el az iskolaszerkezet, a tanter­vek, a vizsgák vagy a tanesz­közök dolgában. A mostani módosítások éppen a korsze­rűsítést, a modernizációt szol­gálják egyebek között a két­szintű érettségivel, vagy a ma­túra kötelező tárgyait érintő változásokkal, s azzal is, hogy a történelem a helyén marad. Régi terv válik valóra azzal, hogy a 18. életév betöltéséig emelkedik a tankötelezettség korhatára, s ezzel általánossá válik a középfokú oktatás. Ez először az 1998. szeptember 1-jén iskolába lépőket érinti. A változtatások másik nagy köre az oktatás finanszírozását befolyásolja. Komoly ered­mény az a törvényi passzus, hogy egy-egy esztendő közok­tatási költségvetése nem lehet kevesebb a két évvel korábbi összes költség 80 százaléká­nál. Ez számításaink szerint országos átlagban a kiadások 63 százalékát fedezi majd, míg a többit az önkormányzatok­nak kell hozzátenniük. A 80 százalék törvényi rögzítése egyfajta biztonságot ad az in­tézményeknek. Újdonság a törvényben, hogy központi előirányzatokat határoz meg több fontos feladat megoldása érdekében. A jövőben az állami támo­gatás 3 százalékát a pedagó­gusok tovább- és átképzésére kell fordítani. Ez 1997-ben várhatóan mintegy 5 milliárd forint lesz. Pedagógiai fejlesz­tésre, illetve megyei közala­pítványokra 2-2 százalék jut. A pedagógusok bérezésé­nek javítása ugyan kívül esik e törvény határain, de ezen a te­rületen is változások érlelőd­nek. Ugyanis a munkaügyi tárcával közösen - várhatóan még az idén - a közalkalma­zottitól több ponton eltérő bér­táblát dolgozunk ki a pedagó­gusok számára - mondta a he­lyettes államtitkár. Deregán Gábor Pénzmegvonás. Töröljék az Egészségbiztosítási Ónkor­mányzat kockázatkezelő kura­tóriumainak működésére szánt előirányzatokat - javasolta az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat és az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár gazdál­kodását vizsgáló parlamenti bi­zottság. Kellő körültekintés nélkül osztottak szét ugyanis évi csaknem kétmilliárd forin­tot, s az odaítélt támogatások 60 százalékának felhasználását egyáltalán nem ellenőrizték. Villavizsgáló bizottság. Összegyűlt a megfelelő számú képviselői aláírás annak a vizs­gálóbizottságnak felállításához, amit a Kisgazdapárt kezdemé­nyezett a Hom-villa ügyében - jelentették be az FKGP tegnapi tájékoztatóján. Az aláírásokat már meg is küldték Gál Zoltán házelnöknek. Sérelmes sorrend. Az Or­szágos Képzési Tanács csütör­töki ülésén a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselői egységesen kifogásolták, hogy csak akkor kapták meg a szak­képzési hozzájárulásról szóló törvény tervezetét, amikor a kormány azt már elfogadta. A munkaügyi tárca képviselője viszont azzal érvelt, hogy a ka­binet csupán a munkaanyagot fogadta el, amely az érdek- egyeztetést követően kerül majd a parlament elé. Hiányérzet. Az MDF sajnálat­tal vette tudomásul, hogy a kormány harminchárom tör­vényjavaslattal adós maradt az Országgyűlés szerdán zárult ta­vaszi-nyári ülésszakán - adták hírül tegnap. Azt várják a kor­mánypártoktól, hogy ősztől komolyabban veszik feladatai­kat, és hatékonyabban végzik munkájukat. Bántó hallgatás. A nyilvá­nosság előtt emelt szót az adat­védelmi biztos hivatala az el­len, hogy a Pénzügyminiszté­rium - törvényes tájékoztatási kötelezettségét megsértve - majdnem háromnegyed éve nem válaszol Majtényi László ajánlására. Az ombudsman az annak idején nagy vihart kavart ötöslottó-ügy kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy felül kell vizsgálni a Szerencsejáték Rt.-vel kapcsolatos tulajdonosi és felügyeleti szabályokat. Forráshiány. Még nincs meg a teljes pénzügyi fedezete an­nak a 19,5 százalékos béreme­lésnek, amelyet a kormány és a Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsának ja­nuárban kötött megállapodása irányzott elő. Eddig - erős szó­rással - csak 11,5 százalékos il­letményemelés valósult meg. Ezt Zsuffa István, a Belügymi­nisztérium közigazgatási állam­titkára ismerte el tegnap. ÜZLET­HELYISÉG KIADÓ Bonyhád központjában: 56 m2 alapterületű. Érdeklődni: 74/404-171 telefonon, 18 órától. ____________________________________(95226) A PÁVA RUHAGYÁR felszámolója értesíti az érdeklődőket, hogy az 1996. július 10-én, 10 órára meghirdetett Tamási, Szabadság út 68. sz. alatti telephelyre vonatkozó árverés elmarad. A Budapest, XXII. kér. Terv. u. 1. sz. alatti telephely árverése megtartásra kerül. (95315) Gyorsabb átkelés Már akár 300 ezer forintot is ki lehet vinni Csökkent a hazánkon átutazó vendégmunkás-áradat, s új határátkelők nyíltak. Ennek köszönhetően a tavalyinál kedvezőbb a helyzet a határ- állomásokon - közölték teg­nap a belügyi tárca illetéke­sei, akik az idegenforgalom­mal kapcsolatos rendészeti kérdésekről adtak tájékozta­tást. Krizsán Attila, a Határőrség szóvivője felhívta a figyelmet: a nagy átkelőhelyek zsúfoltsága esetén célszerű a kisebb határ- állomásokat igénybe venni. így például az Ausztriába utazók Hegyeshalom helyett Szentpé- terfánál is kiléphetnek. A keleti határon, főleg a román szárma­zású német állampolgárok be­ás kiutazása miatt, elsősorban Gyulánál lehet hosszabb a vá­rakozási idő. Szlovákia felé rendszerint a komáromi átkelő­helyen alakul ki zsúfoltság, aminek az oka a nagy kamion- forgalom. Laczó László, a vám- és pénzügyőrség szóvivője kö­zölte: liberálisabbá váltak a jogszabályok. A legújabb ren­delkezések szerint például már 300 ezer forintot lehet az or­szágból engedély nélkül ki­vinni. A kereskedelmi áru- mennyiség meghatározása az európai normák szerint alakul: az értékhatár a mintegy 190 ezer forintnak megfelelő 1025 ECU. Ennek 10 százalékáig le­het vámmentesen vagy vám- kedvezménnyel árut behozni. Kedves . olvasónk! A péntekenként megjelenő műsormellékletünk hamaro­san átalakításra kerül, új formában és tartalommal kívánjuk eljuttatni olvasó­inkhoz. Ahhoz, hogy eldönthes- sük, mely rádió és tévéadók műsora kerüljön közlésre, az Ön segítségére is szüksé­günk van. Kérjük, töltse ki az alábbi kérdőívet és jut­tassa el legkésőbb július 11- ig címünkre (Szekszárd, Liszt F. tér 3.). A beküldők között 5 db nyereménytárgyat sorsolunk ki. Ne felejtse el a borítékra ráírni nevét és címét, hogy értesíthessük esetleges nye­reményéről ! Az alábbi TV adók műsorát nézem ( x-el jelölje meg a megfelelő adók melletti üres kockát) TV1 TV2 Duna TV HBO Spektrum SAT1 PR07 RTL RTL2 Eurosport Szív TV TV3 Egyéb­rendszeresen alkalomszerűen > )

Next

/
Thumbnails
Contents