Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-29 / 176. szám

1996. július 29., hétfő Gazdaság 5. oldal Törvénysértés és alkotmányossági kérdések A gázrészvényekről megegyeztek? (Folytatás az 1■ oldalról.) — A belterületi energia­közművekkel kapcsolatos helyzet kísértetiesen hasonlít a gyógyszertári központ va­gyona önkormányzati tulaj­donba adásának problémáira. A 1990-es önkormányzati tör­vény eredeti szövegében ki­mondta, hogy az állam tulaj­donából az önkormányzato­kéba kerülnek a lakossági szükségleteket kielégítő köz­művek, a települések belterü­leti határain belül. Ez alatt a nem tanácsi alapítású energia­közművek értendők, éspedig 100 százalékos mértékben. Az 1991-es úgynevezett önkormányzati vagyontör- vény, amelyben a vagyon­átadó bizottságok hatáskörét szabályozták, kimondta, hogy csak a tanácsi alapítású víz­közművek kerülhetnek ön- kormányzati tulajdonba. Csak ennek a törvénynek az indoko­lása utal arra, hogy a villa­mosenergia és a gáz-közmű­vek egyelőre nem kerülnek önkormányzati tulajdonba, erre később külön szabályozás keretében kerül sor. Az önkormányzati törvényt kétharmados többséggel fo­gadta el a parlament, a va- gyontörvényt viszont csak egyszerű többséggel hozták. Az alkotmány és a jogszabály­alkotási alapelveink szerint ma már törvénynek nincs vég­rehajtási rendelete, itt azonban mégis az történt, hogy az ön- kormányzati törvény egy sza­kaszával kapcsolatos részletes szabályok egy másik tör­vénybe kerültek, ráadásul részben bővítve, más vonatko­zásban pedig szűkítve az ere­deti törvény érvényességi kö­rét. Fodor Miklós, Szekszárd egyik alpolgármestere már kényszerű szakértője a gázos témának. Ennek alapján állítja- s nem egyedül -, hogy az ÁPV Rt. ebben az ügyben mu­lasztásos törvénysértésben van, hiszen már tavaly decem­berben megkaphatták volna az önkormányzatok a rájuk eső részvénycsomagot. November végéig kellett az önkormány­zatoknak jelezni, hogy miként képzelik az egymás közötti el­osztását. A Szekszárdot megillető részvények névértéke 62 mil­lió 641 ezer forint. Közben az ÁPV Rt. által értékesítésre ke­rült a DD Gáz részvényeinek 51 százaléka 270 százalékos árfolyamon. A privatizációról sem tud­tak semmit, holott a folyamat­ban nyilván előnyösebb felté­telekkel tárgyalhattak volna az önkormányzati részvénycso­mag eladásáról. Az önkormányzatok igye­keztek összefogni, már csak azért is, mert az egyben tartott részvénycsomag sokkal érté­kesebb lehet, mint ha a költ­ségvetési kényszer ráviszi az egyes testületeket, hogy gyor­san, és olcsóbban, legfeljebb névértéken adják el részvénye­iket. Legutóbb, július nyolcadi­kén - végső elkeseredésükben- a Tolna megyei önkormány­zatok képviseletében Fodor Miklós, Fejér megyéből dr. Berecz Botond közgyűlési al- elnök és Pécs alpolgármestere, Papp Béla levelet írtak az ÁPV Rt.-nek, tájékoztatást kérve. Nem beszélve a telefo­nokról. Ennek ellenére mind­máig csak a már említett ÁPV Rt. sajtótájékoztatóról megje­lent rövid tudósításokat isme­rik. A három megyében a gáz­közművekben több, mint két­milliárd forint önkormányzati vagyonról van szó, amely nagyságrendileg megfelel Szekszárd éves költségvetésé­nek. Dr. Kutas Sándor a megyei helyzetről elmondta, hogy éppúgy, mint másutt, a va­gyonátadó bizottság az ön- kormányzatok és az érdek- képviseleti szerveik kérelmét hatáskör hiányában utasította el, majd a fellebbezést ugyan­ezért a Belügyminisztérium. Mivel a határozat nem ügy­döntő volt, így ez ellen felleb­bezésnek helye nincs. A megyében a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és 26 másik ön- kormányzat adott be kérelmet a belterületükön lévő közmű­vagyon önkormányzati tulaj­donba adása érdekében. A szövetség, valamint Duna- földvár és Nagymányok az el­utasítást követően a bíróság­hoz fordult. Kérdés, hogy ne­kik van-e az ügyben hatáskö­rük. Döntés még nem szüle­tett.- Elképzelhető olyan bíró­sági döntés is - itt, vagy a más megyében indult perekben -, amely szerint ezt a közműva- gyont is már régen, száz száza­lékban önkormányzati tulaj­donba kellett volna adni, épp­úgy, mint a gyógyszertárit - fejtette ki, ennél még részlete­sebben véleményét dr. Kutas Sándor. Ihárosi Ibolya ADÓNAPTÁR 1996. augusztus Időpont Jogcím augusztus 5. A kifizető által levont július havi személyi jövedelemadó előlege és adó befizetése augusztus 10. Társasági adóelőg befizetése (havonta kétszer fizetőknél) augusztus 12. A munkáltató által levont július havi személyi jövdelemadó előleg befizetése. augusztus 15.-Fogyasztási adó előleg és a júliusra megállapított nettó fogyasztási adó különbözetének befizetése, illetve visszaigénylése.- Az útalap július havi különbözetének befizetése.- Július hónapra járó fogyasztói árkiegészítés, termelési árkiegészítés, dotáció, mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás igénylése. augusztus 20.- Július havi ÁFA kötelezettség, vagy igényjogosultság bevallása.- Július havi ÁFA tényleges összegének befizetése, illetve visszaigénylése.- Pénznyerő automaták utánni játékadó bevallása.- Játékadó.- Külföldi szervezettől levont társasági adó befizetése.- Július havi munkaadói és munkavállalói járulék befizetése- Havi bevallásra kötelezettek július havi adóbevallásának benyújtása. augusztus 28.- Társasági adó előlegének befizetése.- Fogyasztási adó augusztus havi előlegének befizetése, illetve visszaigénylése.- Útalap augusztus havi előlegének befizetése.- Agrárpiaci támogatások igénylése. Segítség leendő roma vállalkozóknak Tolna megyei munkanélküli roma fiatalok - ti­zenegyen - vettek részt a Tolna Megyei Függet­len Cigányszövetség (TMFC) által szervezett - szombaton befejeződött - ötnapos vállalkozás­előkészítő képzésen, Szekszárdon. A tanfolyam lebonyolításához szükséges összeget a TMFC ál­tal pályázaton nyert pénz fedezte, a szakmai hát­teret az Autonómia Alapítvány teremtette meg, neves előadók meghívásával. Öt nap alatt természetesen senkit nem lehet vállalkozóvá képezni, a tanfolyam viszont lehe­tőséget teremtett arra, hogy a leendő vállalkozók elkerülhessék a rájuk leselkedő legfőbb veszé­lyeket, és hogy segítséget kapjanak döntéseik meghozatalában. Ennek megfelően az öt nap alatt kommunikációs, együttműködési helyzeteket elemeztek, foglalkoztak a tervezéssel és jogi kér­désekkel (szerződések). A tanfolyam ingyenes volt a résztvevők szá­mára, akik teljes ellátást is kaptak. Tolna megyé­ben ilyen jellegű képzésre még nem volt példa. A TMFC tervezi, hogy ősszel ugyanezekkel a résztvevőkkel folytatják a vállalkozó-képzést. A tanfolyamon - a résztvevők által - felvetett ötle­tek megvalósításához pedig megpróbálnak üzleti partnereket keresni. -s­Nem mindennapi kenyéráraink Három esztendeje riogatják a fogyasztókat a százforintos ke­nyérrel. S ugye aki farkast kiált, az előbb-utóbb találkozik is vele. Persze korántsem azért nő a kenyér ára, mert évekig em­legettük. Egyszerűbb az ok: megnövekedtek a termelői költsé­gek. No és az infláció, amely azóta háromszor kúszott 20 száza­lék fölé. így nézve a dolgot viszont kész csoda, hogy csak most jutott az ár a bűvös határ közelébe. Kritikus szemmel. A ma­gyar gazdaság teljesítmé­nyének első negyedévben bekövetkezett visszaesése, a beruházások csökkenése az elhibázott gazdaságpolitika következménye - áll a Ke­reszténydemokrata Néppárt Közgazdasági Bizottságá­nak elemzésében. Beigazo­lódott - szögezi le az elem­zés -, a belső fogyasztás csökkenése nem vezet a be­ruházások növekedéséhez. Munkavállalás. Az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium októbertől csökkenti a magyar cégek számára kia­dott németországi vállalko­zási engedélyek számát. Nem nyújtható be kérelem az 1996. szeptember 27-től 1997. március 28-ig terjedő időszakban kezdődő német- országi munkákra. A korlá­tozás alól csak a garanciális munkálatok és a megkezdett létesítmények kivitelezésé­nek befejezéséhez kapcso­lódó igénylések mentesek. Vendég(nem)látás. Az év első öt hónapjában a kiske­reskedelmi és vendéglátó­hálózatban 1025 milliárd fo­rint forgalmat bonyolítottak le, ez folyó áron 10 száza­lékkal nagyobb, összeha­sonlító áron 6 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly. Gazdatanács. Kiskunmaj- sán két napon át ülésezett a visegrádi országok magán­gazdáinak érdekképvisele­teit tömörítő Közép-európai Gazdatanács. Előkészítették a hivatalos kapcsolatfelvé­telt a nyugat-európai társ- szervezetekkel, és véglege­sítették a már korábban kör­vonalazódott közös állás- foglalásaikat. Mai árakon számolva száz ki­logramm kenyér termelői ön­költsége 6885 forint, a szállítási ráfordítással, nagykereske­delmi árral valamint 12 száza­lékos általános forgalmi adóval megfejelve: 8945 forint - tud­juk meg Werli Józseftől, a Sütő­ipari Egyesülés igazgatójától. Ezt tetézi a kiskereskedelmi ár­rés a fogyasztói árban. A kenyér termelői árában a liszt költséghányada 42,6, az energiáé 21 százalék. A liszt- és az energiatétel emelkedése te­hát jelentősen befolyásolja a termelési költségeket. 1994 első negyedévében ki­lónként huszonegy forintért ju­tottak liszthez a pékek, 1996 júniusában már negyvenért. A sütőipar nem követi a fo­rintleértékeléseket, helyette évente általában kétszer - janu­árban és augusztusban - emel árain. Akkor, amikor a pékek már nem tudják „lenyelni” költségeik növekedését. Az idén jócskán megdrágultak az alapanyagok - liszt, élesztő, margarin -, az energia, a ben­zin, a csatornadíj és a víz. A kenyér ára azonban - érvel a szakember - csak átmenetileg tartható alacsonyan, mert hosz- szú távon nem szabad veszte­séget termelni. Már csak azért sem fogható vissza, mert a pé­kek világpiaci áron jutnak az alapanyagokhoz, és berendezé­sekhez. Pozíciójuk tovább rom­lik, ha költségeiket nem tudják érvényesíteni a termék ellenér­tékében. Nem lesz miből beru­házni, fejleszteni. Nyereség hí­ján hitelt sem tudnak felvenni. Tavaly a sütödék egy har­mada volt veszteséges, vagy nullszaldós, és az átlagos adó­zás előtti árbevétel-arányos eredményük 5 százalék volt. A búza világpiaci ára akarva- akaratlanul begyűrűzik a sütő­ipari termékek árába. Sőt, a kvótakereskedelem - amely látszólag exportjog kérdése - is kihat rá. Tévhit, hogy az expor­tőröknek nincs befolyásuk a belföldi árak alakulására. Az idén a kenyérgabona vá­sárlására fordított összeg egy részét - mivel az ígérvények hetven százalékát a termelők kapták - a kereskedők kvótavá­sárlásra fordítják. Jövedelmük ennyivel csökken, a kiesést pót­landó feltornásszák a búza bel­földi árát. Ha lenne jó megoldás a ga­bonapiacon kialakult feszültsé­gekre, akkor nem lenne sem búzaügy, sem kenyérügy. Werli József szerint több módszer is kínálkozik a gabonapiacon kia­lakult helyzet, az elrugaszko­dott árak kézben tartására. Az agrárpiaci rendtartás le­hetőséget nyújt például arra, hogy az állam a garantált áron meghirdetett mennyiséget fel­vásárolja. Ámbár aligha akad az országban olyan termelő, aki 9800 forintért (ennyi a földmű­velésügyi miniszter által ez évre meghirdetett garantált ár) eladná gabonáját. Az államnak nincs is elegendő pénze a be­avatkozásra, az oly szegény ag­rárbüdzsé képtelen előterem­teni azt a két-három milliárdot, amely az intervenciós felvásár­láshoz kellene. A piacszabályozó eszközök közül szóba jöhetne még az irányár, amely adott esetben le­hetővé tenné az állami lefölö­zést, ennek intézményi háttere azonban még nem épült ki. Újvári Gizella A fehérkenyér-gyártás költségszerkezete (100 kg-ra, 1995. október 31.-1996. június) Liszt 75,23 kg 2407,36 2934,00 Élesztő 1,00 kg 107,00 129,00 Só 1,50 kg 20,48 23,50 Lisztjavító 0,75 kg 322,50 371,30 Alapanyagok 2857,34 3457,80 A sütés tüzelőköltsége 690,00 760,00 A sütés közvetlen bére 610,00 732,00 Közvetlen önköltség 4157,34 4949,80 Általános költségek 1247,02 1485,00 Önköltség összesen 5404,36 6434,80 Eredmény 135,00 450,40 Termelői ár 5539,36 6885,20 Áruterítés költsége 886,30 1101,60 Nagykereskedelmi ár 6425,66 7986,80 Áfa 12% 771,10 958,40 Számlázási ár (átadási ár) 7196,76 8945,20 PÁLYÁZAT A Magyar Köztársaság belügyminisztere pályázatot hirdet a megüresedett Tolna Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) igazgatói munkakörének 1996. szeptember 1-től történő betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK:- magyar államporgárság- büntetlen előélet- felsőfokú közgazdasági iskolai végzettség A PÁLYÁZATHOZ CSATOLNI KELL:- a pályázó részletes szzakmai önéletrajzát- három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt- a végzettséget igazoló okiratok hitelesített másolatát A TÁKISZ igazgatójával határozatlan időre szóló szóló közszolgálati jogviszony jön létre, főosztályvezetői megbízással. A bérezés az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) előírásai szerint történik. A pályázatokat a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőiből álló bizottság bírálja el. A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁNÁL ELŐNYT JELENT a közigazgatásban szerzett gyakorlat, az idegen nyelvtudás és a számítástechnikai ismeretek. A munkakör a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény értelmében fontos és bizalmas beosztásnak minősül, az azt betöltő személynek meg kell felelnie az állami élet és a nemzegazdaság működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek. A pályázatokkal kapcsolatos felvilágosítást a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztályától lehet kérni a 132-9155 telefonon. A pályázatokat a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztályhoz kell benyújtani, 1903 Budapest, Pf. 314 címre, 1996. augusztus 15 napjáig. 9 r J ^ (96647) M-LAMBÉRIA CENTRUM Szekszárd, Keselyűsi u. 22. (volt TOTÉV) Tel.: 74/411-122/114. Osztrák lambériák, hajópadlók, szegélyek, kerítéselemek, függönykarnisok, Nikecell mennyezetlemezek, lábazati díszburkolók, olasz padlólapok, Sadolin favédő szerek, polcközök. HOLLAND ÉS SPANYOL AJTÓK. FIGYELEM! Gyári ár alatt: műanyag redőnyléc, harmonikaajtó, lambéria. v Szalagparketták, csaphornyos parketták, mozaikparketták, intarziaparketták. Nyitva: hétköznap 7.30-16 óráig, szombaton 8-11 óráig. r X (96081)

Next

/
Thumbnails
Contents