Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-29 / 176. szám
1996. július 29., hétfő Gazdaság 5. oldal Törvénysértés és alkotmányossági kérdések A gázrészvényekről megegyeztek? (Folytatás az 1■ oldalról.) — A belterületi energiaközművekkel kapcsolatos helyzet kísértetiesen hasonlít a gyógyszertári központ vagyona önkormányzati tulajdonba adásának problémáira. A 1990-es önkormányzati törvény eredeti szövegében kimondta, hogy az állam tulajdonából az önkormányzatokéba kerülnek a lakossági szükségleteket kielégítő közművek, a települések belterületi határain belül. Ez alatt a nem tanácsi alapítású energiaközművek értendők, éspedig 100 százalékos mértékben. Az 1991-es úgynevezett önkormányzati vagyontör- vény, amelyben a vagyonátadó bizottságok hatáskörét szabályozták, kimondta, hogy csak a tanácsi alapítású vízközművek kerülhetnek ön- kormányzati tulajdonba. Csak ennek a törvénynek az indokolása utal arra, hogy a villamosenergia és a gáz-közművek egyelőre nem kerülnek önkormányzati tulajdonba, erre később külön szabályozás keretében kerül sor. Az önkormányzati törvényt kétharmados többséggel fogadta el a parlament, a va- gyontörvényt viszont csak egyszerű többséggel hozták. Az alkotmány és a jogszabályalkotási alapelveink szerint ma már törvénynek nincs végrehajtási rendelete, itt azonban mégis az történt, hogy az ön- kormányzati törvény egy szakaszával kapcsolatos részletes szabályok egy másik törvénybe kerültek, ráadásul részben bővítve, más vonatkozásban pedig szűkítve az eredeti törvény érvényességi körét. Fodor Miklós, Szekszárd egyik alpolgármestere már kényszerű szakértője a gázos témának. Ennek alapján állítja- s nem egyedül -, hogy az ÁPV Rt. ebben az ügyben mulasztásos törvénysértésben van, hiszen már tavaly decemberben megkaphatták volna az önkormányzatok a rájuk eső részvénycsomagot. November végéig kellett az önkormányzatoknak jelezni, hogy miként képzelik az egymás közötti elosztását. A Szekszárdot megillető részvények névértéke 62 millió 641 ezer forint. Közben az ÁPV Rt. által értékesítésre került a DD Gáz részvényeinek 51 százaléka 270 százalékos árfolyamon. A privatizációról sem tudtak semmit, holott a folyamatban nyilván előnyösebb feltételekkel tárgyalhattak volna az önkormányzati részvénycsomag eladásáról. Az önkormányzatok igyekeztek összefogni, már csak azért is, mert az egyben tartott részvénycsomag sokkal értékesebb lehet, mint ha a költségvetési kényszer ráviszi az egyes testületeket, hogy gyorsan, és olcsóbban, legfeljebb névértéken adják el részvényeiket. Legutóbb, július nyolcadikén - végső elkeseredésükben- a Tolna megyei önkormányzatok képviseletében Fodor Miklós, Fejér megyéből dr. Berecz Botond közgyűlési al- elnök és Pécs alpolgármestere, Papp Béla levelet írtak az ÁPV Rt.-nek, tájékoztatást kérve. Nem beszélve a telefonokról. Ennek ellenére mindmáig csak a már említett ÁPV Rt. sajtótájékoztatóról megjelent rövid tudósításokat ismerik. A három megyében a gázközművekben több, mint kétmilliárd forint önkormányzati vagyonról van szó, amely nagyságrendileg megfelel Szekszárd éves költségvetésének. Dr. Kutas Sándor a megyei helyzetről elmondta, hogy éppúgy, mint másutt, a vagyonátadó bizottság az ön- kormányzatok és az érdek- képviseleti szerveik kérelmét hatáskör hiányában utasította el, majd a fellebbezést ugyanezért a Belügyminisztérium. Mivel a határozat nem ügydöntő volt, így ez ellen fellebbezésnek helye nincs. A megyében a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és 26 másik ön- kormányzat adott be kérelmet a belterületükön lévő közművagyon önkormányzati tulajdonba adása érdekében. A szövetség, valamint Duna- földvár és Nagymányok az elutasítást követően a bírósághoz fordult. Kérdés, hogy nekik van-e az ügyben hatáskörük. Döntés még nem született.- Elképzelhető olyan bírósági döntés is - itt, vagy a más megyében indult perekben -, amely szerint ezt a közműva- gyont is már régen, száz százalékban önkormányzati tulajdonba kellett volna adni, éppúgy, mint a gyógyszertárit - fejtette ki, ennél még részletesebben véleményét dr. Kutas Sándor. Ihárosi Ibolya ADÓNAPTÁR 1996. augusztus Időpont Jogcím augusztus 5. A kifizető által levont július havi személyi jövedelemadó előlege és adó befizetése augusztus 10. Társasági adóelőg befizetése (havonta kétszer fizetőknél) augusztus 12. A munkáltató által levont július havi személyi jövdelemadó előleg befizetése. augusztus 15.-Fogyasztási adó előleg és a júliusra megállapított nettó fogyasztási adó különbözetének befizetése, illetve visszaigénylése.- Az útalap július havi különbözetének befizetése.- Július hónapra járó fogyasztói árkiegészítés, termelési árkiegészítés, dotáció, mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás igénylése. augusztus 20.- Július havi ÁFA kötelezettség, vagy igényjogosultság bevallása.- Július havi ÁFA tényleges összegének befizetése, illetve visszaigénylése.- Pénznyerő automaták utánni játékadó bevallása.- Játékadó.- Külföldi szervezettől levont társasági adó befizetése.- Július havi munkaadói és munkavállalói járulék befizetése- Havi bevallásra kötelezettek július havi adóbevallásának benyújtása. augusztus 28.- Társasági adó előlegének befizetése.- Fogyasztási adó augusztus havi előlegének befizetése, illetve visszaigénylése.- Útalap augusztus havi előlegének befizetése.- Agrárpiaci támogatások igénylése. Segítség leendő roma vállalkozóknak Tolna megyei munkanélküli roma fiatalok - tizenegyen - vettek részt a Tolna Megyei Független Cigányszövetség (TMFC) által szervezett - szombaton befejeződött - ötnapos vállalkozáselőkészítő képzésen, Szekszárdon. A tanfolyam lebonyolításához szükséges összeget a TMFC által pályázaton nyert pénz fedezte, a szakmai hátteret az Autonómia Alapítvány teremtette meg, neves előadók meghívásával. Öt nap alatt természetesen senkit nem lehet vállalkozóvá képezni, a tanfolyam viszont lehetőséget teremtett arra, hogy a leendő vállalkozók elkerülhessék a rájuk leselkedő legfőbb veszélyeket, és hogy segítséget kapjanak döntéseik meghozatalában. Ennek megfelően az öt nap alatt kommunikációs, együttműködési helyzeteket elemeztek, foglalkoztak a tervezéssel és jogi kérdésekkel (szerződések). A tanfolyam ingyenes volt a résztvevők számára, akik teljes ellátást is kaptak. Tolna megyében ilyen jellegű képzésre még nem volt példa. A TMFC tervezi, hogy ősszel ugyanezekkel a résztvevőkkel folytatják a vállalkozó-képzést. A tanfolyamon - a résztvevők által - felvetett ötletek megvalósításához pedig megpróbálnak üzleti partnereket keresni. -sNem mindennapi kenyéráraink Három esztendeje riogatják a fogyasztókat a százforintos kenyérrel. S ugye aki farkast kiált, az előbb-utóbb találkozik is vele. Persze korántsem azért nő a kenyér ára, mert évekig emlegettük. Egyszerűbb az ok: megnövekedtek a termelői költségek. No és az infláció, amely azóta háromszor kúszott 20 százalék fölé. így nézve a dolgot viszont kész csoda, hogy csak most jutott az ár a bűvös határ közelébe. Kritikus szemmel. A magyar gazdaság teljesítményének első negyedévben bekövetkezett visszaesése, a beruházások csökkenése az elhibázott gazdaságpolitika következménye - áll a Kereszténydemokrata Néppárt Közgazdasági Bizottságának elemzésében. Beigazolódott - szögezi le az elemzés -, a belső fogyasztás csökkenése nem vezet a beruházások növekedéséhez. Munkavállalás. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium októbertől csökkenti a magyar cégek számára kiadott németországi vállalkozási engedélyek számát. Nem nyújtható be kérelem az 1996. szeptember 27-től 1997. március 28-ig terjedő időszakban kezdődő német- országi munkákra. A korlátozás alól csak a garanciális munkálatok és a megkezdett létesítmények kivitelezésének befejezéséhez kapcsolódó igénylések mentesek. Vendég(nem)látás. Az év első öt hónapjában a kiskereskedelmi és vendéglátóhálózatban 1025 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le, ez folyó áron 10 százalékkal nagyobb, összehasonlító áron 6 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly. Gazdatanács. Kiskunmaj- sán két napon át ülésezett a visegrádi országok magángazdáinak érdekképviseleteit tömörítő Közép-európai Gazdatanács. Előkészítették a hivatalos kapcsolatfelvételt a nyugat-európai társ- szervezetekkel, és véglegesítették a már korábban körvonalazódott közös állás- foglalásaikat. Mai árakon számolva száz kilogramm kenyér termelői önköltsége 6885 forint, a szállítási ráfordítással, nagykereskedelmi árral valamint 12 százalékos általános forgalmi adóval megfejelve: 8945 forint - tudjuk meg Werli Józseftől, a Sütőipari Egyesülés igazgatójától. Ezt tetézi a kiskereskedelmi árrés a fogyasztói árban. A kenyér termelői árában a liszt költséghányada 42,6, az energiáé 21 százalék. A liszt- és az energiatétel emelkedése tehát jelentősen befolyásolja a termelési költségeket. 1994 első negyedévében kilónként huszonegy forintért jutottak liszthez a pékek, 1996 júniusában már negyvenért. A sütőipar nem követi a forintleértékeléseket, helyette évente általában kétszer - januárban és augusztusban - emel árain. Akkor, amikor a pékek már nem tudják „lenyelni” költségeik növekedését. Az idén jócskán megdrágultak az alapanyagok - liszt, élesztő, margarin -, az energia, a benzin, a csatornadíj és a víz. A kenyér ára azonban - érvel a szakember - csak átmenetileg tartható alacsonyan, mert hosz- szú távon nem szabad veszteséget termelni. Már csak azért sem fogható vissza, mert a pékek világpiaci áron jutnak az alapanyagokhoz, és berendezésekhez. Pozíciójuk tovább romlik, ha költségeiket nem tudják érvényesíteni a termék ellenértékében. Nem lesz miből beruházni, fejleszteni. Nyereség híján hitelt sem tudnak felvenni. Tavaly a sütödék egy harmada volt veszteséges, vagy nullszaldós, és az átlagos adózás előtti árbevétel-arányos eredményük 5 százalék volt. A búza világpiaci ára akarva- akaratlanul begyűrűzik a sütőipari termékek árába. Sőt, a kvótakereskedelem - amely látszólag exportjog kérdése - is kihat rá. Tévhit, hogy az exportőröknek nincs befolyásuk a belföldi árak alakulására. Az idén a kenyérgabona vásárlására fordított összeg egy részét - mivel az ígérvények hetven százalékát a termelők kapták - a kereskedők kvótavásárlásra fordítják. Jövedelmük ennyivel csökken, a kiesést pótlandó feltornásszák a búza belföldi árát. Ha lenne jó megoldás a gabonapiacon kialakult feszültségekre, akkor nem lenne sem búzaügy, sem kenyérügy. Werli József szerint több módszer is kínálkozik a gabonapiacon kialakult helyzet, az elrugaszkodott árak kézben tartására. Az agrárpiaci rendtartás lehetőséget nyújt például arra, hogy az állam a garantált áron meghirdetett mennyiséget felvásárolja. Ámbár aligha akad az országban olyan termelő, aki 9800 forintért (ennyi a földművelésügyi miniszter által ez évre meghirdetett garantált ár) eladná gabonáját. Az államnak nincs is elegendő pénze a beavatkozásra, az oly szegény agrárbüdzsé képtelen előteremteni azt a két-három milliárdot, amely az intervenciós felvásárláshoz kellene. A piacszabályozó eszközök közül szóba jöhetne még az irányár, amely adott esetben lehetővé tenné az állami lefölözést, ennek intézményi háttere azonban még nem épült ki. Újvári Gizella A fehérkenyér-gyártás költségszerkezete (100 kg-ra, 1995. október 31.-1996. június) Liszt 75,23 kg 2407,36 2934,00 Élesztő 1,00 kg 107,00 129,00 Só 1,50 kg 20,48 23,50 Lisztjavító 0,75 kg 322,50 371,30 Alapanyagok 2857,34 3457,80 A sütés tüzelőköltsége 690,00 760,00 A sütés közvetlen bére 610,00 732,00 Közvetlen önköltség 4157,34 4949,80 Általános költségek 1247,02 1485,00 Önköltség összesen 5404,36 6434,80 Eredmény 135,00 450,40 Termelői ár 5539,36 6885,20 Áruterítés költsége 886,30 1101,60 Nagykereskedelmi ár 6425,66 7986,80 Áfa 12% 771,10 958,40 Számlázási ár (átadási ár) 7196,76 8945,20 PÁLYÁZAT A Magyar Köztársaság belügyminisztere pályázatot hirdet a megüresedett Tolna Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) igazgatói munkakörének 1996. szeptember 1-től történő betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK:- magyar államporgárság- büntetlen előélet- felsőfokú közgazdasági iskolai végzettség A PÁLYÁZATHOZ CSATOLNI KELL:- a pályázó részletes szzakmai önéletrajzát- három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt- a végzettséget igazoló okiratok hitelesített másolatát A TÁKISZ igazgatójával határozatlan időre szóló szóló közszolgálati jogviszony jön létre, főosztályvezetői megbízással. A bérezés az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) előírásai szerint történik. A pályázatokat a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőiből álló bizottság bírálja el. A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁNÁL ELŐNYT JELENT a közigazgatásban szerzett gyakorlat, az idegen nyelvtudás és a számítástechnikai ismeretek. A munkakör a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény értelmében fontos és bizalmas beosztásnak minősül, az azt betöltő személynek meg kell felelnie az állami élet és a nemzegazdaság működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek. A pályázatokkal kapcsolatos felvilágosítást a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztályától lehet kérni a 132-9155 telefonon. A pályázatokat a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztályhoz kell benyújtani, 1903 Budapest, Pf. 314 címre, 1996. augusztus 15 napjáig. 9 r J ^ (96647) M-LAMBÉRIA CENTRUM Szekszárd, Keselyűsi u. 22. (volt TOTÉV) Tel.: 74/411-122/114. Osztrák lambériák, hajópadlók, szegélyek, kerítéselemek, függönykarnisok, Nikecell mennyezetlemezek, lábazati díszburkolók, olasz padlólapok, Sadolin favédő szerek, polcközök. HOLLAND ÉS SPANYOL AJTÓK. FIGYELEM! Gyári ár alatt: műanyag redőnyléc, harmonikaajtó, lambéria. v Szalagparketták, csaphornyos parketták, mozaikparketták, intarziaparketták. Nyitva: hétköznap 7.30-16 óráig, szombaton 8-11 óráig. r X (96081)
