Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-25 / 173. szám

1996. július 25., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Felújítás további 30 évre. A múlt héten kezdődött az 1962-ben épült tolnai víztorony felújítása. A munkát 3 ütemben, három év alatt végzik el, ezután várhatóan újabb 30 évig nem kell „hozzányúlni” az objektumhoz. Az idén a tetőszerkezet és a víztározó szigetelési-felújítási munkála­taira kerül sor, amivel várhatóan augusztus közepére vé­geznek. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskola által korábban el­végzett statikai vizsgálatok 400 ezer Ft-ba, az idénre terve­zett munkák 1,7 millióba kerülnek. (A teljes felújítás költ­sége kb. 10 millió Ft.) A Tolnai Víz- és Csatornamű Kft. sa­ját beruházásának kivitelezője a Profil-Kér Kft. fotó: b. j. Ülésezett az orvosi kamara Fogas és más kérdések A Gemenc Gabona Rt. privatizációja A termelőkkel együttműködve Az országban is és megyénkben is, egyre kevesebb az az állami tulajdonú cég, vállalat, gyár, melynek még hátra van a privati­zációja. Ezen kevesek közé tartozik a szekszárdi Gemenc Ga­bona Rt, melynek a pályázati kiírása ugyan már két évvel ez­előtt megtörtént, erre érkezett is ajánlat, de az ÁPV Rt. techni­kai hibára hivatkozva nem fogadta el. ,(Folytatás az 1. oldalról.) Nagy érdeklődés kísérte dr. Csordás Jenő előterjesztését a fogorvosi vállalkozási szer­ződésekről. A kérdés égető aktualitását az adta, hogy éppen a napok­ban döntött Szekszárd Város Közgyűlése a fogászati alap­ellátás privatizációja ügyé­ben. A döntést a Tolna Me­gyei Orvosi Kamara megkér­dőjelezte. Törvényességi szempontból komoly kifo­gásként merült fel, hogy a közgyűlés a döntés előtt, az előkészítő fázisban nem kérte ki az orvosi kamara vélemé­nyét (1994. évi XXVIII. tv. 2. §.). A kamara sajnálattal álla­pította meg, hogy az orvosi kamara, valamint Szekszárd Város Közgyűlésének 1996. május 10-én aláírt „Megálla­podása” is több helyen sérült. Az orvosszakmai kifogá­sok meghallgatása után a Tolna Megyei Orvosi Kamara elnöksége a kérdés megfonto­lását, újratárgyalását java­solja, ennek érdekében Szek­szárd polgármesterét a Szek­szárdi és a Tolna Megyei Or­vosi Kamara Elnökei megke­resik. Nem kisebb horderejű kér­dés került ezt követően napi­rendre, mint a Dombóvári Vá­rosi Kórház közhasznú társa­sággá történő átalakulásának ügye, ahol a probléma lénye­gében hasonló volt: az érintett felek (önkormányzat, Roli- care RT.) elmulasztották a törvény előírta kötelességük ellenére a területi - Tolna megyei - orvosi kamara vé­leményének kikérését. A köz­hasznú társaság lényegében már július 1. óta irányítja a város kórházát. A testület, mivel a legfon­tosabb dokumentumok (KHT szerződés, SZMSZ) nem állt időben rendelkezésre, nem tudott orvosszakmailag meg­alapozott döntést hozni. Minderről a Tolna Megyei Orvosi Kamara Elnöksége a közhasznú társaság ügyvezető igazgatóját tájékoztatta. Ezt követően az elnökség pályázatokat és vállalkozási kérelmeket bírált el. Mint a sajtóból is ismert, termelők - magángazdák, szö­vetkezetek - közösen készül­nek a Gemenc Gabona Rt. pri­vatizációjára, a héten lesz az ál­taluk szervezett szövetkezet alakuló ülése is. Pék Ferencet, a Gemenc Ga­bona Rt. vezérigazgatóját a pri­vatizációs előkészületekről kérdeztük. — A múlt évben nagy vihart kavart a gazdálkodók között, hogy néhány mezó'gazdasági szakember, saját kezdeménye­zésre szervezni kezdte azt a szövetkezetei, amely szerintük alkalmas lett volna arra, hogy a Gemenc Gabonát működtesse. Ebbe akkor a magángazdákat nem hívták. Annyit változott a helyzet, hogy a Szekszárdi Gaz­dakör és a megyei agrárka­mara is bekapcsolódott a szö­vetkezet szervezésébe. Most hol tartanak a privatizációs előké­születekkel? — Az ÁPV Rt. munkatársai folyamatosan tájékoztatnak bennünket az előkészületekről. 1995 áprilisában született az a döntés, hogy egy szövetkezeti modellt kell kidolgozni, amely alkalmas lehet a Gemenc Ga­bona Rt. privatizációjára. Ez a szövetkezeti modell most van kidolgozás alatt, ha ez elkészül, az ÁPV Rt. igazgatósága meg­vitatja és döntést hoz arról, hogy a Gemenc Gabona végül is milyen formában kerüljön privatizálásra. Az ön által emlí­tett szövetkezet szervezéséről (Folytatás az J. oldalról) Amrein István röviden beszélt a település történetéről, és a falu jókívánságait tolmácsolta a megjelenteknek. Meleg szavakkal köszöntötte a fiatalokat Ondrej Prostrednik, a genfi székhelyű Lutheránus Világszövetség - szlovák nem­zetiségű - ifjúsági titkára. A ta­lálkozó jelmondatára utalva - Kit kerestek? - kijelentette: örömmel jött Váraljára, ahol olyan fiatalokat talált, akik Is­tent dicsőítik. Dr. Andorka Rudolfnak a talál­kozó fővédnökének a megjelen­tekhez írt üdvözletét Szabó Vilmos Béla, paksi lelkész ol­vasta fel: Nagy előrelépést jelent ez a találkozó az elmúlt évtizedek­tudunk, a kapcsolatot is tartjuk a szervezőkkel, de addig, amíg az ÁPV Rt. döntést nem hoz ebben a témában, ezt a kezde­ményezést csupán előzetes szervezésnek tekintjük. Tény, hogy a Gemenc Gabona Rt: működtetése nem képzelhető el a termelők jelenléte, a velük való jó együttműködés nélkül. — Van-e, lehet-e arra vala­milyen garancia, hogy a szer­vezés alatt álló szövetkezet va­lóban a termelők érdekeit szol­gálja majd? — Nem ismerem a szerve­zés alatt álló szövetkezet össze­tételét. Az alakuló ülés után va­lószínűsíthető a tagság és annak összetétele. Természetesen az alapszabályban rögzített szi­gorú feltételek adhatják meg a szövetkezeti akaratot és irány­vonalat. — Voltak már hasonló kez­deményezések a gabonaipar­ban, amikor a gazdálkodók elő­ször harcoltak a tulajdonjogért, majd rövid üzemeltetés után el­adták azt. — Igen, megyénkben is is­mert a szekszárdihoz hasonló kapacitású dombóvári malom esete, amikor az száz százalék­ban mezőgazdasági termelők tulajdonába került, majd rövid időn belül eladták. De Fejér megyében is volt erre példa, a bicskei malom szintén a terme­lők tulajdonában volt, mára más tulajdonos üzemelteti. — Ön szerint mi az oka enL nek a jelenségnek? ( hez képest - hangzott az üze­net, majd így folytatódott: — A rendszerváltás után megnyílt annak a lehetősége, hogy a külső zaklatás veszélye nélkül alakíthassuk közösségünket. Amilyen könnyű azonban a kö­zösségeket szétrombolni, olyan nehéz őket felépíteni. Meg va­gyok róla győződve - zárult az üzenet, hogy a magyarországi evangélikusokat összeköti va­lami, és ez nemcsak nekünk fontos, hanem az egész magyar társadalomnak, sőt az egész emberiségnek. A megnyitón - amelyen köz­reműködött a pilisi evangélikus gyülekezet Izsóp nevű ének- és zenekara - D. Szebik Imre püs­pök, a találkozó egyházi fővéd­nöke tartott áhítatot. — Kívülállóként csak talál­gatni tudom az okokat, való­színű, hogy az érdekellentétek osztották meg a termelő-tulaj­donosokat. — Ezt nem igazán értem, hi­szen a termelő ebben az esetben egy személyben a felvásárló is. — Éppen ez az. A termelő egy spekulatív piacon értékesíti a gabonáját, a malom pedig ab­ban érdekelt, hogy a fogyasztói piac oldaláról közelítse meg a felvásárlási árat. A termelőknek ezeket az érdekeket egyeztetni kell. — A Gemenc Gabona Rt. dolgozói és vezetése a terme­lőkkel egy konzorciumban még 1994-ben közösen pályáztak a cég megvásárlására, a jelenlegi helyzetben hogyan készülnek a privatizációra? — A Gemenc Gabona Rt. privatizációja 94-re nyúlik vissza. A pályázat akkor ered­ménytelen lett és további priva­tizációs előkészületekre került sor. A részvénytársaságot újból meghirdették, majd bevonták a Regionális Élelmiszeripari Tár­saságba (RÉT) és 1995. áprili­sában tett kezdeményezést arra az ÁPV Rt. igazgatósága, hogy szövetkezeti modellként mű­ködtessék a Gemenc Gabona Rt-t a jövőben. A dolgozók már 94-ben felkészültek a privatizá­cióra, a lehetőségeikhez képest tulajdonosi szándékkal jelentek meg, és ma is a törvény és az ÁPV Rt. igazgatóságának hatá­rozatában adott lehetőségeken belül a részvénytársaság tulaj­donosai kívánnak lenni. A vál­lalat további jövőjét a termelők és a dolgozók együttműködé­sén alapuló szövetkezésben, tu­lajdonlásban látják bizto­sítva. Mauthner A megnyitó előtt D. Szebik Imre alapunknak elmondta: — A Magyar Evangélikus egyház a települések mintegy tíz százalékán van jelen. Szük­ség van arra, hogy ez a kisebb­ségi vallás ifjúsági csoportjai­ban is találkozzon. Miután ma már senki nem akadályoz meg bennünket, ötven év után most ismét rendezhetnek a fiatalok találkozót. Örülünk, hogy ép­pen Tolna megyében kerülhet erre sor, hiszen itt az evangéli- kusságnak nagy múltja van. Hangyái Ez a tudósítás a nagymányoki általános iskola és a bonyhádi Herei Söröző vezetője Szó'tsné Jakab Gyöngyi és stábja jóvol­tából jut el ma a találkozó résztvevőihez. Hírek Arattak a döbrököziek Az Orciban rendezett orszá­gos aratóversenyen Döbrö- köz község három csapattal képviseltette magát. A ver­senyt megnyitó Lakos László földművelésügyi miniszter adta át a díjakat is. A 22 induló csapat közül a döbröközi Lakos Lajos csa­pata az első helyen végzett. A nem csak a búzát, hanem a győzelmet is learató döb­rököziek az elérhető 100 pontból 99-et szereztek meg. Önkéntes véradás Dombóváron A Vöröskereszt szervezésé­ben ma délelőtt kilenc órától délután kettőig önkéntes véradást tartanak a dombó­vári kórház véradó állomá­sán, ahová minden önkéntes véradót szeretettel várnak. Hatmillió plusz a pinceprogramra Hatmillió forint pótelő­irányzatot biztosít a máso­dik félévre a központi költ­ségvetés Szekszárdnak. Összesen 22 milliót lehet költeni az idén a pinceprog­ramra. Sajtófotó kiállítás A dombóvári művelődési házban július 29-től augusz­tus 9-ig látható a Magyar sajtófotó '95 című kiállítás, amely a magyar sajtófotók legjavát mutatja be. A kiállí­tás ingyenesen látogatható a művelődési ház nyitvatar­tási idejében. Jubilál a decsi Csillagrózsa A decsi Csillagrózsa ha­gyományőrző Néptánc Együttes tíz éves jubileumi ünnepségét július 27-én, szombaton tartják, délután 15 órától. A szünetben a meghívott vendégeknek Bognár Cecil a faluház igazgatója mutatja be a fa­luházat, a kiállításokat, a kismesterségeket. Vacsora után következnek a köszön­tések, a közös tánc, éneklés. Pénztárcát találták Apró méretű, hátizsákot formáló pénztartót találtak Szekszárdon, a Béla király téren. A jogos tulajdonos a Tolnai Népújság portáján veheti át a pénztárcát. Váralján az evangélikus fiatalok Battán zárult a bölcskei tábor Immár negyedik alkalommal várta Bölcske azokat a fiatalo­kat - általános és középiskolásokat, valamint egyetemistákat -, akiket a néprajz és a régészet iránti érdeklődés kötött ösz- sze. A múlt hét végén zárult, egy hetes tábort dr. Nagy Janka Teodóra és dr. Szabó Géza vezette. A helyi önkormányzat, a Tolna Megyei Honismereti Egyesület, valamint az Orszá­gos Honismereti Szövetség támogatásával rendezett tábor néprajzosai egyrészt az elmúlt három év anyagát rendszerez­ték, másrészt kiterjedt gyűjtő­munkát folytattak: ez alka­lommal a jeles napokkal, il­letve a családi munkamegosz­tással foglalkoztak. A régészek most nem ástak, viszont része­sei lehettek egy nagyszabású kísérletsorozatnak, méghozzá nem is Bölcskén, hanem Száz­halombattán. A táborlakók zá­rásként ezt a várost keresték fel, itt található ugyanis az épülő régészeti park. A park­ban a résztvevők a kísérleti ré­gészet alapjaival - így a bronzkori tárgyak öntésének technikájával, különböző esz­közök elkészítésének fortélya­ival - ismerkedhettek meg. A Tolna megyei vendégek végül rekonstruálták az Iliász 23. énekében leírtakat, Patrok- losz máglyán való elégetését, így tehát a tábortűz lángjai mellett búcsúztak el egymástól A rekonstruált kohó mellett dr. Szabó Géza a fiatalok, de nem hosszú kozóhoz, ami augusztus 5-én, időre: a jól sikerült rendezvény 6-án és 7-én lesz - természete- adta az ötletet az újabb talál- sen Bölcskén. -szá­A KEDVEZMÉNYEK AettőVÁBBJA Ez hihetetlen! A Fiat Tenipra 1.4-es modelljét most nettó gyári áron, már 1.735.000 forintért megvásárolhatja! Alapfelszereltség: szervokormány, fordulatszámmérő, hővédő üvegezés, hátsó fejtám­lák, állítható magasságú vezető ülés, rádióelőkészítés. A részletek felől érdeklődjön márkakereskedésünknél! Stoll Autóház, 7.150 Bonyhád, Zrínyi u. 29., tel./fax: (74) 451-730, 451-01 1,451-651 már 1.735.000 FMál IMKJU finanszírozás! TOP GARANCIA * »

Next

/
Thumbnails
Contents